| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Megnyitott a Walter Rózsi-villa, az Építészeti Múzeum új kiállítóhelye

1/3

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

?>
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
?>
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
?>
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
1/3

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

Megnyitott a Walter Rózsi-villa, az Építészeti Múzeum új kiállítóhelye
Közélet, hírek

Megnyitott a Walter Rózsi-villa, az Építészeti Múzeum új kiállítóhelye

2022.05.21. 08:35

A múzeumok világnapján költözött be első kiállítóhelyére, a budapesti Walter Rózsi-villába a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Az 1936-ban épült modern stílusú luxusvilla a Magyar Művészeti Akadémia beruházásában újult meg a fenntartásában működő múzeum számára. Ez az első olyan modernista villa Budapesten, amely a nagyközönség számára látogatható.

A kormány 2017-es határozatában döntött a MÉM MDK létrehozásáról az MMA fenntartásában. A kormányhatározat értelmében az MMA tulajdonába került a VII. kerületi Városligeti fasor 9–13. szám alatti, 33505 helyrajzi számú egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a múzeum és dokumentációs központ végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. Egy 2020-as kormányrendelettel az épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánították.

A beruházás első ütemében valósult meg a villa felújítása és átalakítása. Az épület felújítása előtt a MÉM MDK kutatási osztálya (Fülöp András, Jankovics Norbert és Koppány András régészek) végeztek falkutatásokat, amelyeknek köszönhetően nemcsak az eredeti festések és falazások nyomaira, hanem a későbbi átalakítások részleteire is fény derült.

A kiállítóhely nem pusztán az intézmény számára különlegesség: Magyarországon eddig nem volt ugyanis olyan, nyilvánosan látogatható épület, amely reprezentálta volna a két világháború közötti modernizmus közkedvelt időszakát. A Walter Rózsi-villa mostantól építészeti kiállításokkal, rendezvényekkel, beszélgetésekkel és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Bajza utca 10. alatt.

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
2/3
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

„A MÉM MDK első kiállítóhelyén szakmai és közönség-rendezvényein azon dolgozik, hogy elősegítse a társadalom számára az építészet szakmai céljainak megértését, az épített környezet jobbításáért kialakuló párbeszédet. Fontosnak tartjuk az élményszerűséget és az interaktivitást, nem csupán a fiatalabbak, hanem a felnőtt korosztály számára is" – mondta el Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója.

A villa 1936-ban Walter Rózsi operaénekes és családja számára épült Fischer József építész és Pécsi Eszter statikus mérnök tervei alapján. 1949-ben államosították, majd a következő hatvan évben a Belügyminisztérium kórháza használta. Felújítása és kiállítóhellyé alakítása a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában 2020–2022 között Kokas László építész tervei alapján valósult meg.

Színtér és lakótér – a villa nyitókiállítása

A Walter Rózsi-villa a két világháború közötti építészetre az otthon és a lakhatás témájára fókuszáló kiállítással nyitotta meg kapuit május 18-án. A Színtér és lakótér – Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című tárlat bemutatja a korszak építészetének jellegzetességeit, azokat az alapfogalmakat, amik mentén az építészek a modernista lakóházakat tervezték. A kiállítás a MÉM MDK munkatársai – Ritoók Pál főmuzeológus, valamint Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna kurátorok – munkájával jött létre, és alapvetően a MÉM MDK Múzeumi Osztályának rendkívül gazdag, két világháború közötti anyagára épít. A tárlatot maga az épület inspirálta; a kiállítás tematikus egységei reflektálnak az egyes szobák egykori funkcióira.

Walter Rózsi élete jórészt a nyilvánosság előtt zajlott, erre utal a kiállítás címe is: a villa egyszerre volt reprezentatív színtér és otthonos lakótér. A látogatók megismerkedhetnek a villa egykor celebritásnak számító, de mára feledésbe merült megbízója, az operaénekesnő Walter Rózsi életével is, megcsodálhatjuk a Bauhausban tanult Breuer Marcell bútorait vagy a korszak legjelentősebb építészeti fényképészeinek munkáit.

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
3/3
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A villa egy modern gondolkodású család számára készült. A földszintre kerültek azok a helyiségek, amelyeket igyekeztek elrejteni a vendégek szeme elől: a kiszolgáló terek, a konyha, a kamra, és a házmester lakása. Az első emeleti szalon kiemelt helyet kapott, hiszen itt fogadták a vendégeket. A privát szféra – azaz a hálószobák, a gyerekszoba, a gardróbok, és a fürdőszobák – az épület második emeletén találhatók.

Egy modern lakóépületben alapvető elvárás volt az összkomfort és a megfelelő higiénia. A természetes fényt jelentős mértékben beengedő hatalmas ablakok és a szobákból megközelíthető terasz az egészséges életmódot támogatták. A modern élet modern eszközöket hozott magával: a linóleum nagyon kedvelt anyagnak számított, mert könnyű volt tisztán tartani, fertőtleníteni, és letisztult megjelenésével jobban illett a térbe. Az elektromosság bevezetése a háztartásokba pedig nagyban hozzájárult az életminőség javításához.

A Színtér és Lakótér – Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 kiállítás egy teljes évig, 2023 májusáig lesz megtekinthető a villában, szerdától vasárnapig 10–18 óra között. További információk ezen az oldalon olvashatók. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.