Közélet, hírek

Megnyitott a Walter Rózsi-villa, az Építészeti Múzeum új kiállítóhelye

1/3

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

?>
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
?>
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
?>
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
1/3

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

Megnyitott a Walter Rózsi-villa, az Építészeti Múzeum új kiállítóhelye
Közélet, hírek

Megnyitott a Walter Rózsi-villa, az Építészeti Múzeum új kiállítóhelye

2022.05.21. 08:35

A múzeumok világnapján költözött be első kiállítóhelyére, a budapesti Walter Rózsi-villába a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Az 1936-ban épült modern stílusú luxusvilla a Magyar Művészeti Akadémia beruházásában újult meg a fenntartásában működő múzeum számára. Ez az első olyan modernista villa Budapesten, amely a nagyközönség számára látogatható.

A kormány 2017-es határozatában döntött a MÉM MDK létrehozásáról az MMA fenntartásában. A kormányhatározat értelmében az MMA tulajdonába került a VII. kerületi Városligeti fasor 9–13. szám alatti, 33505 helyrajzi számú egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a múzeum és dokumentációs központ végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. Egy 2020-as kormányrendelettel az épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánították.

A beruházás első ütemében valósult meg a villa felújítása és átalakítása. Az épület felújítása előtt a MÉM MDK kutatási osztálya (Fülöp András, Jankovics Norbert és Koppány András régészek) végeztek falkutatásokat, amelyeknek köszönhetően nemcsak az eredeti festések és falazások nyomaira, hanem a későbbi átalakítások részleteire is fény derült.

A kiállítóhely nem pusztán az intézmény számára különlegesség: Magyarországon eddig nem volt ugyanis olyan, nyilvánosan látogatható épület, amely reprezentálta volna a két világháború közötti modernizmus közkedvelt időszakát. A Walter Rózsi-villa mostantól építészeti kiállításokkal, rendezvényekkel, beszélgetésekkel és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Bajza utca 10. alatt.

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
2/3
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

„A MÉM MDK első kiállítóhelyén szakmai és közönség-rendezvényein azon dolgozik, hogy elősegítse a társadalom számára az építészet szakmai céljainak megértését, az épített környezet jobbításáért kialakuló párbeszédet. Fontosnak tartjuk az élményszerűséget és az interaktivitást, nem csupán a fiatalabbak, hanem a felnőtt korosztály számára is" – mondta el Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója.

A villa 1936-ban Walter Rózsi operaénekes és családja számára épült Fischer József építész és Pécsi Eszter statikus mérnök tervei alapján. 1949-ben államosították, majd a következő hatvan évben a Belügyminisztérium kórháza használta. Felújítása és kiállítóhellyé alakítása a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában 2020–2022 között Kokas László építész tervei alapján valósult meg.

Színtér és lakótér – a villa nyitókiállítása

A Walter Rózsi-villa a két világháború közötti építészetre az otthon és a lakhatás témájára fókuszáló kiállítással nyitotta meg kapuit május 18-án. A Színtér és lakótér – Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című tárlat bemutatja a korszak építészetének jellegzetességeit, azokat az alapfogalmakat, amik mentén az építészek a modernista lakóházakat tervezték. A kiállítás a MÉM MDK munkatársai – Ritoók Pál főmuzeológus, valamint Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna kurátorok – munkájával jött létre, és alapvetően a MÉM MDK Múzeumi Osztályának rendkívül gazdag, két világháború közötti anyagára épít. A tárlatot maga az épület inspirálta; a kiállítás tematikus egységei reflektálnak az egyes szobák egykori funkcióira.

Walter Rózsi élete jórészt a nyilvánosság előtt zajlott, erre utal a kiállítás címe is: a villa egyszerre volt reprezentatív színtér és otthonos lakótér. A látogatók megismerkedhetnek a villa egykor celebritásnak számító, de mára feledésbe merült megbízója, az operaénekesnő Walter Rózsi életével is, megcsodálhatjuk a Bauhausban tanult Breuer Marcell bútorait vagy a korszak legjelentősebb építészeti fényképészeinek munkáit.

A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA
3/3
A megújult Walter Rózsi-villa. Fotó: Nyirő Simon / MMA

A villa egy modern gondolkodású család számára készült. A földszintre kerültek azok a helyiségek, amelyeket igyekeztek elrejteni a vendégek szeme elől: a kiszolgáló terek, a konyha, a kamra, és a házmester lakása. Az első emeleti szalon kiemelt helyet kapott, hiszen itt fogadták a vendégeket. A privát szféra – azaz a hálószobák, a gyerekszoba, a gardróbok, és a fürdőszobák – az épület második emeletén találhatók.

Egy modern lakóépületben alapvető elvárás volt az összkomfort és a megfelelő higiénia. A természetes fényt jelentős mértékben beengedő hatalmas ablakok és a szobákból megközelíthető terasz az egészséges életmódot támogatták. A modern élet modern eszközöket hozott magával: a linóleum nagyon kedvelt anyagnak számított, mert könnyű volt tisztán tartani, fertőtleníteni, és letisztult megjelenésével jobban illett a térbe. Az elektromosság bevezetése a háztartásokba pedig nagyban hozzájárult az életminőség javításához.

A Színtér és Lakótér – Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 kiállítás egy teljes évig, 2023 májusáig lesz megtekinthető a villában, szerdától vasárnapig 10–18 óra között. További információk ezen az oldalon olvashatók. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.