Épületek/Középület

Megtisztult kőfejtő Fertőrákoson

1/17

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - helyszínrajz

?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - helyszínrajz
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - barlang átnézeti képe
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - alsószínpad szint
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - színház szint
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - metszet
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - metszet
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid, Józsa Ágota - fotó: Holló Hunor
?>
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
1/17

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - helyszínrajz

Megtisztult kőfejtő Fertőrákoson
Épületek/Középület

Megtisztult kőfejtő Fertőrákoson

2015.08.12. 14:00
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Építészek, alkotók:
Józsa Dávid

Földrajzi hely:
Fertőrákos, Magyarország, _Magyarország

Stáblista

felelős építész tervező: Józsa Dávid
építész tervező: Józsa Ágota 
építész munkatársak: Jakab Attila, Erdei Attila, Natta Anikó, Káldos András 
tájépítészet: Csontos Csenge, Gyüre Borbála
generál tervező, építészet: Archi.doc Kft.

statika: Puskás Balázs, Varga László, Bátki Károly
tűzvédelem: Böröcz István
akusztika: Józsa Gusztáv
színháztechnika: Schmidt János, Strack Lőrincz, Tompai Zsuzsa
bányamérnök: Kis Herczegh Péter

épületgépészet: Rádonyi László, Schöll Norbert
épületvillamosság, hang- és fénytechnika: Perger Ágoston, Horváth Ervin közlekedés: Freiler László

MÉD:

Komplex térként újult meg a különleges adottságú turisztikai és kulturális látványosság, a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. Józsa Dávid nagy műgonddal tárta fel a barlang „eredeti" arcát, és tette elérhetővé a korábban megbújó elemeket a közönség számára. Bán Dávid írása, Holló Hunor fotói.

A nyugati határszél különleges turisztikai és kulturális jelensége a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. A Lajta-hegység puha, jól faragható mészkövét építkezés céljából több helyen, évezredek óta bányásszák, Fertőrákoson ennek eredményeként pedig egy egyedülálló, monumentális – léptékében egyfajta inverz piramisként érzékelhető – barlangtér jött létre. A bányászat felhagyása után, a II. világháború idején lőszerraktár, majd munkatábor működött itt, végül az 1960-as években döntöttek arról, hogy e különleges adottságú helyen színházat létesítenek. A számos hiányossággal bíró, alkalmi kulturális teret 1985–86-ban újították fel, kialakítva a nézőteret és a színpadot, de ekkor a kiszolgáló terek nem készültek el. 

Az eredmény: a barlang tereit ellepő számos ideiglenes, barkácsáruházi fabódé és szaniterkonténer, melyek a legszebb tereket kisajátították a látogatók elől. A felhagyott bányaterület rendszeres bányászati állagmegóvási munkákat igényel; a 2010-es évek elejére e munkák elodázhatatlanná váltak, ám tetemes költségigényük miatt a fenntartó ezeket nem tudta vállalni, így 2011-ben a kőfejtőt bezárták.


Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - helyszínrajz
1/17
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - helyszínrajz




Józsa Dávid építész még 2007-ben készített egy átfogó megújítási tanulmányt a kőfejtőről, amelynek lényege a tér komplexitása, egységes értékként való kezelése volt. A barlangot mint mesterségesen, kézzel létrehozott monumentális egyedi teret kívánta a terv helyzetbe hozni. A hangsúlyokat a színházról a barlangra helyezte át, amely vendégként fogadja be a kulturális intézményt. Sopron városa mint a barlang üzemeltetője a tervet felkarolta, majd európai uniós és kormányzati forrásokból nemrég megvalósította. A projekt három fő eleme: a színház és az azt kiszolgáló infrastruktúra megújulása, egy interaktív kiállítás építése a felszínen és a barlangban, valamint fogadó- és kiszolgáló épületek létesítése.



Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - metszet
6/17
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - metszet




A kőfejtő felszíni része – a fogadóépület és a parkoló – Natura 2000 védettségű területen fekszik, így a térség megújulása az előírások miatt erőteljesen kötött volt. A felszíni terjeszkedés lehetőségét az is nehezítette, hogy a többhektáros helyszínen álló, alacsony építészeti színvonalú étterem magántulajdonban van, annak kivásárlása és kisajátítása meghiúsult. Így a funkciókat végül három kis épületre osztották: jegypénztár, ajándékbolt; látogatói vizesblokk; igazgatási épület. Mindegyik épületet a helyi védett sziklagyepekből vett magokkal beültetett zöldtetővel fedték le, és a terep vagy egy-egy támfal folytatásaként alakították ki.



Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
8/17
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor




A barlangtérben megújuló színház a korábbinál több néző befogadására képes, a színpad is nagyobb lett, minden infrastrukturális elem ez alá rejtve, a föld alá került. A technikai attribútumot elrejtették, a vizesblokkok a szálkőbe, barlangfalba vésett terekbe kerültek; az összes többi kiszolgáló funkciót is támfalakkal, rámpákkal rejtették el, így a monumentális belső tér felszabadult, levegős, tágas lett, ismét eredeti arcát tudja mutatni.



Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor
13/17
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház - tervező: Józsa Dávid - fotó: Holló Hunor




A színház kiszolgáló terei fölé került az interaktív kiállítótér, a „miocén park", amely a színházzal jól harmonizálva, egymást erősítve bújik meg a barlangban. Vízszintes síkját a tartóoszlopok játékos elhelyezkedése teszi mozgalmassá. A bekerült új burkolati és belsőépítészeti elemek nyersesége, kezeletlensége, az indusztriális rejtett idomokkal közösen segít jól kihangsúlyozni a kőfejtő különleges textúráját. A műszakilag komoly kihívást jelentő építkezés során kitermelt kőanyagot pedig teljes mértékben a területen használták fel faragott kőtömbök, gabion falak, kőzúzalék burkolatok és feltöltések formájában. A letisztult és különleges térélményt már szinte teljes pompájában visszaadó kőfejtő ismét méltó regionális turisztikai központ lett, amiben fontos szerepet játszik a tulajdonos és fenntartó, Fertőrákosi és Soproni Önkormányzat összetartó együttműködése.

Bán Dávid


A projekt 2015-ben a beton.hu 'Minden építés alapja' pályázatán harmadik helyezést ért el. A pályázat 2017-ben ismét várja olyan építésztervezők, belsőépítészek, kreatív alkalmazók projektjeit, valamint egyetemi hallgatók elképzeléseit, akik nem félnek kihasználni a betonban rejlő lehetőségeket, és kreatívan alkalmazzák azt. A pályázat kiírása itt érhető el.



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk