Épületek/Középület

Megújuló Szent Lukács Gyógyfürdő

1/27

Archív

?>
Archív
?>
Archív
?>
Archív
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
?>
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
1/27

Archív

Megújuló Szent Lukács Gyógyfürdő
Épületek/Középület

Megújuló Szent Lukács Gyógyfürdő

2010.02.18. 13:46

Projektinfó

Térkép:
Szent Lukács Gyógyfürdő

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Beke Csilla, Bor Tamás, Kovács Tibor †, Hefelle Karolina, Ybl Tervező

Vélemények:
3

Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda

URL:
Ybl Tervező

Stáblista

megrendelő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
generáltervező: Ybl Tervező Kft.
építész tervező: Beke Csilla, Bor Tamás, Hefelle Karolina, † Kovács Tibor (Homlokzat rekonstrukció)
belsőépítészet (Iszapépület-Wellness –Nappali Kórház): Hefelle Karolina
statikus: Halmi Balázs
épületelektromosság: Kuthi Levente
épületgépészet-vízgépészet: Tóth Sándor (Technoklíma Kft.)
műemléki felügyelő: Lampert Rózsa – Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
generál kivitelező: Tempero Zrt.
archív fotók: Hild-Ybl Alapítvány – Lukács Fürdő Tudományos Dokumentáció

Letölthető dokumentumok:

Az építész tervező, Hefelle Karolina a felújítás legutóbbi szakaszáról

Általános leírás

Az épületegyüttes – a Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a vele építészetileg egységet képező ORFI (Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet) – több évszázad során alakult ki. Jellegzetes „nőtt" épület közel a Dunához, a Margit híd budai hídfőjétől északra, melyhez különböző korokban folyamatosan hozzáépítettek, vagy éppen bontottak el belőle. A fürdő vízét szolgáló források már a rómaiak idején is ismertek voltak, az itt fakadó gyógyvíz talán Budapest legértékesebb gyógyvize, aminek gyógyászati jelentősége világszerte ismert.

Az épületegyüttes része az ún. magyar „Karlsbad"-nak, ami a Duna jobb partján fekvő gyógyforrásokból, fürdőkből, gyógyszállókból és kórházakból áll. Maga a Lukács Gyógyfürdő épülete összeépült, pontosabban valaha egységet alkotott az ún. Nagyszállóval és Thermál Szállóval, mely ma az ORFI kórházépülete. A Szent Lukács Gyógyfürdő kiemelt jelentőségű mind régészeti, műemléki, mind fővárosi-városképi és természetvédelmi szempontból, egyben a Világörökség része. A „Lukács" emellett fogalom, népes törzsközönsége volt és van, melybe mindig beletartoznak a kulturális-művészeti élet jelesei – mondhatni bizonyos értelemben része a magyar irodalomnak.

Archív
3/27
Archív

 

Iszap-épület – a tervezési munka leírása

A termálfürdő felújításának tervei előbb elkészültek, és nem kötődtek szervesen az iszap-épület későbbi terveihez. Ebben az épületrészben több funkció keveredett egymással, de alapvetően fürdő-gyógyászati kezelések történtek és történnek most is. A feladat főképp a kezelések helyszíneinek modernizálása és funkcionális rendezése volt.
Alapelvként – az északi iszap-épületszárny funkcionális rendezésén túl – a vízszintes és függőleges közlekedés feltárását tartottuk szem előtt. A különböző helyszínek – iszapkezelés, súlyfürdő, gyógymasszázs – újraelosztása során lehetővé vált az eredeti építészeti terek feltárása és a súlypontban lévő lépcsők és liftek bevonása a közlekedésbe. Az eredetileg teljes négy szinten végigmenő elválasztó falazat elbontásával új térkapcsolatok jöttek létre. Könnyen áttekinthető és elérhető kapcsolatba kerültek egymással a különböző szinteken elhelyezkedő egységek, a II. emeleti nappali kórházi szárny, az I. emeleti kabinsor és pihenő tér, valamint az ide helyezett iszapkezelő, gyógymasszázs, a földszinti súlyfürdő és a tornamedence.

Az uszoda medenceterénél alacsonyabban fekvő – élménymedence szinti – csarnok tér, ahol eredetileg a büfé működött, eltorlaszolta az iszapcsarnokba vezető lépcsőkart. Ennek megnyitásával a bejárat felől közvetlen megközelíthetővé vált a fürdő alagsori része. A büfét áthelyeztük a volt iszapkezelő és a használaton kívüli tér bevonásával kialakított pihenőcsarnok alacsonyabb belmagasságú területére, feltöltése pedig a Frankel Leó utca felőli gazdasági bejárattól vált megoldhatóvá. A térbe állított és ideiglenes szerkezettel épült szauna szintén átkerült a pihenőcsarnok alacsonyabb belmagasságú galériaszintje alá, illetve ott egy teljesen új finn szauna léttesült, ami a zuhanyozókkal kiegészített előtérből nyílik.

Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
5/27
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila

Az újonnan bevont lépcsőház mögötti wc-zuhany-csoportok kiváltására új, kétnemű vizesblokkot alakítottunk ki a galériával ehhez a térhez kapcsolódó földszinti medencék mögött, így felszabadíthattuk a büféhez és a szaunához vezető útvonalat, hogy ne csupán az élményfürdő előzuhanyozóján keresztül lehessen megközelíteni a pihenőcsarnokot. A újonnan létrejött pihenőtér dupla belmagasságú tere lehetővé tette, hogy az amúgy szűkösen rendelkezésre álló beépíthető helyiségek mellett további wellness-funkciók jöjjenek létre, bővítve a fürdő szolgáltatási körét. A szaunából kilépve rozsdamentes acél merülő-medence következik, melynek egyedileg tervezett csigavonal alaprajza lehetővé teszi a gyors bejutást és megmártózást, és külső megjelenésében kifejezetten cél volt a „dézsahatás" elérése. A lehűlő-élményelemekhez tartozik még a merülőhöz hasonló kialakítású jégkása-berendezés, illetve az élménymedence egyik kiúszójában kialakított ún. Kneipp medence, amilyen eddig budapesti fürdőben nem volt.

A földszinti két súlyfürdő medence egyike már oly mértékben tönkrement, hogy évek óta használaton kívül, üresen állt. A rekonstrukció során a másik medencét is elbontották a hidraulikai felújítás miatt. A medencék az eredetivel azonos méretben és mélységben épültek meg újra, vasbeton szerkezettel, a megfelelő modern hidraulikai berendezésekkel, kialakításban, a mai igényeknek megfelelően. Az egykoron a nemek szerinti elválasztás miatt dupla súlyfürdő medencék közül az egyikre ilyen célból már nincs szükség, ezért azt átalakítottuk az ún. vízi-gyógytorna számára alkalmas medencévé. A két medence közötti terület alkalmassá vált arra, hogy lábmosót alakítsunk ki, ahonnan a kapaszkodókorláttal ellátott rozsdamentes bejárati lépcsőkön át lehet a vízbe jutni.

Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
6/27
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila

Az I. emeleti, mindkét oldali kabinsor az 1930-as években épült, nagyon igényesen, hajlat- és sarokidom-csempékkel kialakítottan. A felújítás során derült ki, hogy az I. emeleti kabinsoron a sérült és hiányos elemek cseréje nem oldható meg azokkal a darabokkal, amiket az ugyanolyan II. emeleti, de rosszabb állapotú, és ezért megtartásra nem érdemes kabinok bontásából lehetett kinyerni. Végül ezért a kabinsort teljes egészében az eredeti mintájára újonnan legyártatott csempe-rendszerrel burkolták.

Valaha az alagsorban történő iszapkezelést az ideiglenesen szerelt fallal elválasztott szauna és a közlekedő folyosó határolta. Mindez a bontás után egyetlen nagy légtérré alakult, kiegészülve a mellette lévő, régóta kihasználatlan területtel. Korszerű, mai igényeknek megfelelő technológiát ezen a területen nem lehet kialakítani az iszapolás céljaira, ezért erre más helyet kellett keresni. A Frankel Leó utcai szárny I. emeletén működött egykor a Gyógyfürdő irattára. Elköltöztetését követően itt volt kialakítható egy olyan nagyméretű, nagy belmagasságú helyiség, ahol korszerű módon, zuhannyal ellátott fülkékben lehet végezni a kezeléseket, majd utána tágas pihenő áll a vendégek rendelkezésére. Ezen a szinten alakítottuk ki a különböző masszázs helyiségeket, többféle méretben és kivitelben, ami már nemcsak a fürdőgyógyászati kezelésekre jövő betegek, hanem a masszázsra igényt tartó fürdővendégek számára is elérhető.

Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
8/27
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila

A II. emeleti nappali kórház pihenőit évekkel ezelőtt a régi kabinsor elválasztó falainak kibontásával alakították ki, ám ezek elég szűkösek, kényelmetlenek voltak. Bontásuk után új, faszerkezetű, szerelt falakkal kialakított pihenők készültek. Egykor egy szinttel lejjebb függönyökkel elválasztva folytak a különböző kezelések, ahonnan a betegeknek liften, vagy lépcsőt járva kellett visszamenniük az egy szinttel feljebb lévő „saját" pihenőikbe. Azért, hogy a kezelés és pihenés funkciója ne váljon el egymástól, a fizikoterápiás kezelők kialakítása a kórház szintjére került. Ezt egy új födémszakasz beépítésével értük el, ami tulajdonképpen hidat alkot a megnyitott I. és II. emeleti nagy pihenőtér kétoldali galériája között. Így nem csupán a kétoldali közlekedés kapcsolódott össze a nappali kórház területén, hanem a hídon nyolc modern kezelő helyiség számára teremtődött tér, a híd alatti terület pedig lehetőséget adott tágasabb, exkluzívabb masszírozó-helyiségek kialakítására.

A napozóterasz szigetelési rendszere teljesen tönkrement, állandósultak a beázások, és emiatt veszélybe került az alatta lévő födémszerkezet is. A tetőterasz teljes felületéről el kellett távolítani az összes réteget a feltöltéssel együtt, és a letisztított födémre kerülhetett volna az új hő- és vízszigetelő réteg. Ám a kivitelezés során kiderült, hogy a meglévő zárófödém olyan mértékben tönkrement, hogy teherbírása bizonytalan, ezért a pillérekre történő kiváltással új vendégfödém megépítése vált szükségessé. Az új födémre már rákerülhettek az épületfizikai feltételeknek megfelelő új rétegek.

Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila
18/27
Szt. Lukács Gyógyfürdő műemléki rekonstrukciója - fotó: Simon Attila

Az uszoda bejáratánál található ún. Iszapcsarnok (bejárati előcsarnok) felújítása is megkezdődött, aminek során kissé módosult a fürdő területére való beléptetés rendszere, és ennek eredményeképpen a szélfogó visszakapta eredeti terét és homlokzati kialakítását. Az iszapcsarnok felújítása során törekedtünk az eredeti állapot visszaállítására, ami a türkiz színű pirogránit oszlopburkolatok, ajtó és ablakkeretezések, valamint lábazat újragyártását jelentette, továbbá a márvány padlóburkolat is kiegészült az eredeti burkolat mintája szerint.

Az Iszapelőcsarnok további rekonstrukcióját és funkcióval való megtöltését már tervbe vette a megbízó, és elkészültek az engedélyezési tervek. Reményeink szerint a jövőben folytatódik az egész fürdőépület-komplexum műemléki rekonstrukciója, hogy méltóképpen megőrzésre kerüljön a számos törzsvendéggel rendelkező és közkedvelten családias hangulatú budai fürdő.

Hefelle Karolina

 

Vélemények (3)
pösti
2010.02.21.
15:38

...és ami nem változik az a kötelező borravaló (az amúgy felesleges) kabinosnak:)

pösti
2010.02.21.
15:35

A pirogránit viszont gyönyörű.

pösti
2010.02.21.
15:33

Külföldi ismerőseim szerint (sokuk évek óta él itt),hazánk egyik legnagyobb talánya,hogy fűrdőink kihasználtsága (bennfentes nyugdíjasok és tanácstalan külföldiek) és a szolgáltatások "eltitkolása"(semmi nincs kiírva/kitáblázva ill. nem egyértelmű),hogy lehet szinkronban a "Budapest a fűrdők városa" szlogennel. Erre most a Lukács ismét (a sokadik sárga jelenik meg az épületen...)ráerősít és a képeken is látható "világszínvonalú wellness büfével" gazdagítja a kínálatot.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk