Nézőpontok

Méhek a városban

1/7

Kaptárak a párizsi opera tetején. Fotó: New York Times

Kaptárak a Notre-Dame tetején. Fotó: New York Times

Kaptár az ABB krakkói kutatóközpontjának tetején Fotó: ABB

Méhbarát buszmegálló Fotó: Independent

Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail

Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail

Vadvirágok a parkban Fotó: PlantLife

?>
Kaptárak a párizsi opera tetején. Fotó: New York Times
?>
Kaptárak a Notre-Dame tetején. Fotó: New York Times
?>
Kaptár az ABB krakkói kutatóközpontjának tetején Fotó: ABB
?>
Méhbarát buszmegálló Fotó: Independent
?>
Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail
?>
Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail
?>
Vadvirágok a parkban Fotó: PlantLife
1/7

Kaptárak a párizsi opera tetején. Fotó: New York Times

Kaptárak a Notre-Dame tetején. Fotó: New York Times

Kaptár az ABB krakkói kutatóközpontjának tetején Fotó: ABB

Méhbarát buszmegálló Fotó: Independent

Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail

Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail

Vadvirágok a parkban Fotó: PlantLife

Méhek a városban
Nézőpontok

Méhek a városban

2019.07.31. 06:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Párizs, Krakkó

Méhekre optimalizált zöldtetős buszmegállók, vadvirágok a parkokban és az útszéleken, tetőkre, városi parkokba telepített kaptárak. Mit tehet egy város a méhekért és a biodiverzitás növeléséért?

Utrecht vezetése zöldtetővel látta el a város 316 buszmegálló esővédő pavilonját, melynek során külön gondoltak a méhekre – adtuk hírül nemrég. „A buszmegállók tetején igyekeztek változatos növényzetet telepíteni, amely jól harmonizál a város és a környezetének flórájával, de a növénytakaró alapját leginkább a varjúháj képzi. A változatos növényzetben felbukkanó mezei virágok pedig ide tudják vonzani a méheket és egyéb veszélyeztetett rovarokat. A nagyvárosok is nagyban felelősek ugyanis a létfontosságú rovarfajok, így a méhek egyedszámának drasztikus csökkenésében, Utrecht próbál a helyzeten javítani és egyben szerepet játszani a figyelemfelkeltésben is. A kis tetőkerteket a város saját hatáskörében gondozza, a növényeket ápolja, locsolja, ha kell, pótolja. Ugyanakkor a buszmegálló tetőkertekkel egyértelműen inspirálni kívánják a helyi lakosokat is arra, hogy a vízszintes felületeken minél több helyen alakítsanak ki zöld felületeket. A városvezetés a jelentkező, vállalkozó szellemű lakókat tanácsokkal segíti és speciális ültető közeggel támogatja.  A méztermelés mellett a gyümölcstermesztésben is létfontosságú méhek számára kialakítandó városi virágoskertek és kaptárépítések létrehozását is támogatja a város, így a lakosok a telepítéshez konkrét segédletet kapnak."


Méhbarát buszmegálló Fotó: Independent
4/7
Méhbarát buszmegálló Fotó: Independent




Nem csak buszmegállók tetején lehet méhlegelőket kialakítani, a Turista magazin cikke szerint: „Az Egyesült Királyságban az utóbbi években egyre több út mentén lehet vadvirágos réteket látni. A Plantlife nevű természetvédelmi szervezet 2013-ban indította el kampányát, melynek célja, hogy az útszéli gyomos gyepeket egyre inkább a virágos rétek váltsák fel. Ennek érdekében megkeresik az önkormányzatokat, és megpróbálják meggyőzni őket, hogy vadvirágos magkeverékkel vessék be ezeket a területeket. A virágos mezsgyéknek számos pozitív hatása van, a védett növények számára menedéket, a rovarok számára élőhelyet és táplálékforrást jelentenek, de az önkormányzatok ily módon pénzt is tudnak spórolni, hisz a virágos útszéleket ritkábban kell kaszálni, mint füvet."


Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail
5/7
Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail


Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail
6/7
Vadvirágok az út mentén Fotó: DailyMail


Vadvirágok a parkban Fotó: PlantLife
7/7
Vadvirágok a parkban Fotó: PlantLife




Párizsban kaptárak vannak az Operaház tetején, a Concorde téren, a Musée D’Orsay, a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium és számos tűzoltóság tetején, de méhészkedtek a Notre-Dame tetjén is. A Luxemburg-kertben pedig 1856 óta működik méhészet.


Kaptárak a párizsi opera tetején. Fotó: New York Times
1/7
Kaptárak a párizsi opera tetején. Fotó: New York Times


Kaptár az ABB krakkói kutatóközpontjának tetején Fotó: ABB
3/7
Kaptár az ABB krakkói kutatóközpontjának tetején Fotó: ABB




A méztermelés és biológia sokféleség fenntartása mellett azonban más haszna is lehet a méheknek. „Az ABB krakkói székhelyű Corporate Research Centere méheket tart az épület tetején kihelyezett kaptárakban, és nem pusztán azért, hogy javítsa a város környezeti állapotát, hanem hogy számítógépes algoritmusokat teszteljen velük" – adta hírül a cégcsoport. A tetőn kialakítottak egy aprócska méhészetet, mely 50-60 ezer méhnek ad otthont. A méhek megjelenése a központ tetején kezdetben a cég egyik lelkes alkalmazottja környezet iránt tanúsított szenvedélyes érdeklődésnek volt köszönhető, a méhek azóta rengeteg hasznos tesztadatot szolgáltatnak a kutatóknak. A központ az ABB által gyártott berendezésekben elhelyezett különböző típusú érzékelők hatalmas adatállományainak értelmezésére és elemzésére alkalmas számítógépes algoritmusok fejlesztésére szakosodott. Az algoritmusok tesztelése szempontjából rendkívül hasznos, ha a valós életből vett különféle adatok sokasága áll a kutató rendelkezésére, a hatalmas mennyiségű nyers adat generálásához nincs jobb, mint egy aktív méhkolónia.

ÉF

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.