| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

Mesteriskola I. – Az előzmények

1/9

A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.

A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.

Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.

Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.

Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

'Új, modern, szabad építészgeneráció építse fel a magyar holnapot!' – Építészeti mesteriskola felállítását sürgette Pogány Móric a keddi Lechner-emlékünnepélyen. Pesti Napló, 1930. 06. 11. 7.

?>
A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.
?>
A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.
?>
Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.
?>
Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.
?>
Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.
?>
Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.
?>
Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.
?>
'Új, modern, szabad építészgeneráció építse fel a magyar holnapot!' – Építészeti mesteriskola felállítását sürgette Pogány Móric a keddi Lechner-emlékünnepélyen. Pesti Napló, 1930. 06. 11. 7.
?>
1/9

A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.

A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.

Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.

Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.

Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

'Új, modern, szabad építészgeneráció építse fel a magyar holnapot!' – Építészeti mesteriskola felállítását sürgette Pogány Móric a keddi Lechner-emlékünnepélyen. Pesti Napló, 1930. 06. 11. 7.

Mesteriskola I. – Az előzmények
Nézőpontok/Történet

Mesteriskola I. – Az előzmények

2022.08.07. 09:35

Az építész Mesteriskola történetén keresztül kirajzolódik az a hagyományrendszer, ami a mai napig nagy hatással bír a kortárs magyar építészet élvonalára, a külső szemlélők számára eddig mégis nagyrészt rejtve maradt. Cikksorozatunk első felében Karácsony Rita a MÉSZ Mesteriskola első három ciklusának történetét bemutató tanulmányát közöljük, melynek első részéből kiderül, milyen előzményei voltak az intézmény 1953-as megalapításának.

... ez nem egyszerűen továbbképzési forma. Jó, mondjuk továbbképzési forma a szó bizonyos értelmében, de én inkább azt húznám alá, hogy ez nem az a fajta továbbképzés, ami könyvből elsajátítható ismeretek közlését jelenti. Hanem sokkal inkább olyasfajta befolyásolás, amelyik a fiatal építész horizontját próbálja tágítani.
Borvendég Béla, 1986

Mi is a Mesteriskola?

Mint annyi minden, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) kötelékében alapított építész Mesteriskola sem létezhet előzmények nélkül. Amennyiben az 1970-es újrakezdéstől számítjuk történetét, akkor az 1953–1960 közötti első három évfolyam önmagában is előzménynek tekinthető. Olyan előtörténetnek ugyanakkor, amely szorosan összefügg a tíz éves kihagyás után újraindított továbbképzéssel, hiszen legfőbb elemei, alapvető céljai már az első időszakban határozottan körvonalazódtak és napjainkig átöröklődtek.

Az 1953-ban elindított Mesteriskola sem volt teljesen légből kapott gondolat, hiszen a 20. század első felében számos alkalommal felvetették már a hazai építész- és művészkörökben, hogy szükség lenne egy továbbképzést nyújtó intézményre, amely a fiatal tervező építészeket szólítja meg.

Jelen írás elsőként ezeket a kezdeményező lépéseket veszi sorra, majd pedig az 1953–1960 közötti korszak Mesteriskolájával foglalkozik. Megnézzük, miként válhatott a magasabb fokú szocialista realista építőművész-képzés központjából egyszerre csak szabadabb szellemi műhellyé – amely 1960-ra olyannyira szabad lett, hogy jobbnak látták beszüntetni.

Az első három ciklus történetének felvázolására a Magyar Építőművészet folyóirat publikációi és egyéb sajtóhírek, a MÉSZ elnökségi és vezetőségi üléseinek jegyzőkönyvei, a Mesteriskola Archívuma,[1] valamint az egykori mesteriskolások visszaemlékezései alapján vállalkoztunk. Noha viszonylag kevés forrás áll rendelkezésre – a tervezési feladatoknak csak a töredékét, és azt is publikációkból ismerjük –, az évfolyamok közötti alapvető különbségek ennyi információ alapján is jól kirajzolódnak. Ugyanilyen jól megfoghatók a közös pontok is, és talán ez az, ami a ma olvasója, mestere és mesteriskolás hallgatója számára a legtöbb tanulsággal szolgálhat.

Az előtörténet megismerése mindenkor segíthet a Mesteriskola létjogosultságának alátámasztásában, a közös célok időről-időre történő meghatározásában. Láthatjuk majd, hogy a továbbképzésnek ez a formája már a kezdetektől demokratikus keretek között formálódott – annak ellenére, hogy az 1950-es évek államberendezkedése cseppet sem volt demokratikus környezetnek nevezhető. Idősebb mester és fiatal tanítvány közösen gondolkodott a kiadott feladatokon a Mesteriskolában és a tervezőintézetekben, és közösen gondolkodtak magának az iskolának a működésén, tanrendjén is. Így válhatott idővel jó tanítványból jó mester, és mindez záloga lehetett az eredeti alapgondolatok továbbörökítésének is.

Az alábbiakkal tehát reményeink szerint közelebb kerülünk a felvetett kérdés megválaszolásához: mi is és honnan eredeztethető az építészek Mesteriskolája?

Építészeti mesteriskola alapításának gondolata a századforduló környékén

A mesteriskola, mint lehetséges továbbképző intézmény elindításának gondolata a legerősebben 1903 környékén merült fel, és rögtön hangos vitát szült a magyarországi építész- és művészkörökben. A javaslat előtérbe kerülésének mozzanatai, a támogatók és ellenzők táborának megnyilvánulásai, majd a vita elcsendesülése jól nyomon követhető a korabeli sajtóban, így ezeket a publikációkat hívjuk segítségül a történet nagy vonalakban végzett rekonstruálásához.

Első ízben Hauszmann Alajos, a Magyar Királyi József Műegyetem akkori rektora vetette fel nagy nyilvánosság előtt az építészeti mesteriskola esetleges szükségességét. Erre a Műegyetem 1903/04-es tanévének megnyitása adott alkalmat, melynek során rektori beszédében[2] azt is hangsúlyozta, hogy a végzett építészeknek jelenleg nincs lehetőségük itthoni továbbképzésre. Márpedig az építészképzés négy évfolyama nem tud annyi speciális ismeretet nyújtani, ami a magasabb szintű tervezési gyakorlatszerzést és a társművészetek, illetve a művészettörténet területén történő elmélyülést biztosítaná. A fiatal, ambiciózus építészek így vagy külföldi mesteriskolát, akadémiát kénytelenek látogatni, vagy az önképzés lehetőségével élhetnek.

A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.
A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.
1/9
A Kir. Józsefműegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.

Hauszmann a problémára két megoldást is javasolt: egyrészt a műegyetemi építészképzés idejének felemelését öt évre – amit könnyebben megvalósíthatónak ítélt –, másrészt építészi akadémia vagy mesteriskola felállítását a már végzett építészek számára. Ugyanakkor a műegyetemi tanulmányok ötödik évfolyama is leginkább egy mesteriskolai képzéshez lenne hasonlatos, ugyanis "kizárólag tervezésre volna fordítható és a társművészetek behatóbb ápolását tenné lehetővé."

A felvetett gondolatot megragadva 1903 decemberében 300 építész, író, festő, szobrász, iparművész és műkedvelő aláírásával memorandumot terjesztettek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium elé, melyben építészeti mesteriskola felállítását kérték. Az elképzelések azonban merőben különböztek Hauszmann nézeteitől. A leglényegesebb eltérés az volt, hogy a mesteriskolát egyetlen, nagy tekintéllyel bíró személy – mester – köré szervezték volna, akit meg is neveztek: Lechner Ödönben látták a magyar építészeti stílust megteremtő továbbképzés kulcsát.[3] A mintát egyértelműen a külföldi mesteriskolák – így a bécsi Képzőművészeti Akadémia Otto Wagner-féle iskolája[4] –, valamint a hazai festészeti és szobrászati mesteriskolák – Benczúr, Lotz és Stróbl epreskerti műtermei – jelentették, amelyek szintén egy-egy vezető köré épültek. A tervezet szerint a fiatal mesteriskolás építészek kisebb állami építkezések során szerezhetnék meg a szükséges gyakorlatot, és nemcsak a tervezésben, hanem a kivitelezésben is részt vennének.

Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.
Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.
3/9
Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.

A javaslatot azonban nem fogadta osztatlan lelkesedés. Már Berzeviczy Albert kultuszminiszter is fenntartásokkal kezelte: Lechner Ödön személye ellen nem volt kifogása, de az új építészeti stílus megteremtésére irányuló törekvések mindegyikével nem tudott maradéktalanul azonosulni.[5] A tervezetet végül a Magyar Képző­művészeti Tanácsnak adta ki tanulmányozásra és véleményezésre.

A memorandummal a Magyar Építőművészek Szövetsége is foglalkozott egyik gyűlése alkalmával, amelyen Hauszmann fejtette ki álláspontját. Megkérdőjelezte, hogy a mesteriskolát mindösszesen egyetlen személy építészete és kizárólagosan a nemzeti irány határozná meg, illetve azt is, hogy épülő műveken kísérleteznének a hallgatók. Az intézmény felállításában és szervezésében szerinte a MÉSZ-nek vezető szerepet kellene vállalnia, azonban ezt a mozgalmat nem támogathatja jelen formájában.[6]

A Képzőművészeti Tanács részéről Fittler Kamill véleményezte a javaslatot, aki a mesteriskola felállítását egyértelműen ellenezte. Úgy gondolta ugyanis, hogy egy nagyobb irodában való elhelyezkedés egy fiatal építész számára felér egy mesteriskolai képzéssel, illetve hogy a sajátos nemzeti stílus kialakítását nem lehet erőltetni, mesterséges úton megvalósítani, "hanem ez a nemzeti építőművészet önmagától megszülethetik 2-3 generáció komoly, céltudatos, lelkes törekvései alapján." A már kialakult mozgalmat viszont felhasználta volna, méghozzá arra, hogy a valóban reformálásra szoruló műegyetemi építészképzésen változtassanak, és azt sem tartotta kizártnak, hogy a Műegyetemen belül, vagy ahhoz kapcsolódóan mesteriskolához hasonlatos továbbképzést is szervezzenek.[7]

A kezdeményezések ezzel 1904 elején el is haltak, azonban a mesteriskola témája időnként a későbbiekben is elő-előjött.

Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.
5/9
Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

Két világháború közötti kezdeményezések az építészeti mesteriskola alapítására

A két világháború között az építészeti mesteriskola létesítése majdnem realitássá is vált, azonban miután az indítványozás a Tanácsköztársaság időszakához kötődött, a diktatórikus berendezkedés bukását követően ez a terv is bukásra volt ítélve.

Ugyanakkor 1919 tavaszát megelőzően is szóba került már az iskola-alapítás gondolata. 1916-ban például Kertész K. Róbert tartott előadást a Magyar Mérnök és Építész Egylet építész szakosztályán, annak elnökeként a nemzeti építőművészetről. Az előadás során a mesteriskola szükségességére is kitért, hangsúlyozva, hogy az állam feladata lenne ennek felállítása, hogy az ifjú tehetség "gondatlanul művészete be­tetőzésén munkálkodhasson."[8] Merthogy a festészethez és a szobrászathoz hasonlóan az építészet is művészet, amiről sokan hajlamosak megfeledkezni.

Az 1919-es reformtervezet az egész műegyetemi építészképzés átalakítását célozta meg, és ennek keretében került volna sor az építészeti mesteriskola elindítására is. A reform során – amelyet az Építész Osztály március 1-jén hagyott jóvá – új tanszékeket terveztek felállítani, melyek vezetésével új oktatókat bíztak meg (Lessner Manó, Málnai Béla, Pogány Móric, Hikisch Rezső, Kozma Lajos, Éber László).[9] Elhatározták továbbá azt is, hogy "egy ötödik /művészi/ nem kötelező évfolyam állíttassék fel a művészi tehetséggel bíró végzettek részére."[10] A részletes reformjavaslatból azonban kiderül, hogy valójában abszolutóriumhoz kötötték volna csak a felvételt, a végszigorlat meglétére nem lett volna szükség. A jelentkező szabadon választhatott volna a tervezéssel foglalkozó oktatók közül, hogy kinek a személyes vezetése mellett szeretné elvégezni a tervezési gyakorlatokat. Ezek a gyakorlatok egyrészt "művészi megoldást igénylő építészeti tervezések", másrészt a társművészetekhez köthető feladatok, illetve az "építészettel kapcsolatos iparművészeti tervezések" lettek volna. Ezen kívül szabadon hallgatható előadások képezték volna a tananyag részét a belsőépítészet, a modern építészeti problémák, a kertépítészet, a lakáskultúra és az általános műtörténet témaköreiben. A művész évfolyam vagy mesteriskola elvégzését követően a hallgatók bizonylatot kaptak volna, amelyet az építész oklevelükre is rávezettek volna.[11] Az új tanszékek szervezését 1919 áprilisában meg is kezdték, és ősztől indult volna a műegyetemi építészképzés kötelékében elgondolt, egyéves mesteriskolai oktatás is, mindezt azonban magával sodorta a Tanácsköztársaság bukása.

'Új, modern, szabad építészgeneráció építse fel a magyar holnapot!' – Építészeti mesteriskola felállítását sürgette Pogány Móric a keddi Lechner-emlékünnepélyen. Pesti Napló, 1930. 06. 11. 7.
8/9
'Új, modern, szabad építészgeneráció építse fel a magyar holnapot!' – Építészeti mesteriskola felállítását sürgette Pogány Móric a keddi Lechner-emlékünnepélyen. Pesti Napló, 1930. 06. 11. 7.

1930-ban épp az 1919-es tervezet kidolgozásában részt vevő Pogány Móric hozakodott elő ismét a mesteriskola ügyével a Lechner Ödön Társaság Lechner-emlékünnepélyén. A korábbi irányokhoz hasonlóan ő is két módot látott a továbbképzés elindítására: vagy egy, a műegyetemi kereteken belül működő egyéves képzés, vagy pedig egy teljesen független, Lechner Ödön nevére keresztelt szabadiskola formájában vélte megvalósíthatónak.[12]

1930 körül persze már nagy valószínűség szerint a modern építészet egyre erőteljesebb hatása jellemezte volna a tervezett mesteriskolát is, ahogy ekkoriban a műegyetemi építészképzésben is nyitni kezdek a modernebb, letisztultabb alaprajzi rendszerek és formák irányába.[13] A változások az egyetemi építészképzésben mindenekelőtt Kotsis Iván nevéhez kötődtek, aki 1930-ban az építésznevelés reformja kapcsán érintőlegesen a továbbképzés kérdéskörével is foglalkozott. Mesteriskolai vagy akadémiai képzés helyett azonban jobbnak látta, ha a műegyetemi építészetoktatás tagozatokra osztásával oldják meg a problémát: tehát az alkotás és a művészetek iránt fogékonyabb hallgatók az egyetemi évek alatt szerezhettek volna speciális ismereteket a tervező vagy építőművész tagozaton.[14]

Ennek ellenére a két világháború közötti időszakban a mesteriskola és a tagozati rendszer sem tudott eljutni a megvalósulásig, csak az 1950-es évek elején nyílt erre lehetőség – egy már teljesen más politikai és kultúrpolitikai környezetben.

Karácsony Rita

A cikk a Mesteriskola 1953-2023 kiadványban megjelent A MÉSZ Mesteriskola első három ciklusának története 1953–1960 című tanulmány első része. Kiadta az Építész Mester Egylet, szerkesztő: Götz Eszter.

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Dobai János vezetésével végzett gyűjtőmunka, 2021–22

[2] A Kir. József-műegyetem megnyitása. Hauszmann Alajos műegyetemi rektor megnyitó beszédje, III. Építő Ipar, 1903. 10. 11. 261–262.

[3] A memorandum szövegét lásd: Magyar Építészeti Mesteriskola. Budapesti Építészeti Szemle, 1903 (12. évf.) 24. füzet, 325–327.

[4] Csáki Tamás: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája.

[5] Képzőművészek a kultuszminiszternél. Budapesti Hírlap, 1903. 12. 18. 11.

[6] Bobula János: Építőművészek mesteriskolája. Budapesti Építészeti Szemle, 1904. 01. 01. 2–3.

[7] Fittler Kamill: Magyar építőművészet. Budapesti Hírlap, 1904. 02. 23. 1–3.

[8] Lázár Béla, Dr.: A magyar nemzeti építőművészet. Az Est, 1916. 05. 18. 9.

[9] Héberger Károly, Dr. (szerk.): A Műegyetem története, 1782–1967. II. kötet, Budapest, 1979, 459.

[10] BME OMIKK Levéltár, Rektori Tanácsülési Jegyző­könyvek, 1919. március 4.

[11] BME OMIKK Levéltár, Rektori Tanácsülési Jegyzőkönyvek, 1919. március 4., melléklet, Möller István: Javaslat az építészetoktatás reformjáról

[12] Új, modern, szabad építészgeneráció építse fel a magyar holnapot!" – Építészeti mesteriskola felállítását sürgette Pogány Móric a keddi Lechner-emlékünnepélyen. Pesti Napló, 1930. 06. 11. 7.

[13] Karácsony, Rita – Vukoszávlyev, Zorán: “Conservative Progression": The influence of the Modern Movement on Hungarian architectural education during the interwar period. Architecturae et Artibus, 2019, 3. 42–53.

[14] Kotsis Iván, Dr.: Építésznevelés a Műegyetemen. Tér és Forma, 1930, 4. sz. 192–193. Kotsis a tagozatokra vonatkozó javaslatát egyébként már egy évtizeddel korábban, 1919 őszén előterjesztette. (Kotsis Iván, Dr.: Javaslat a műegyetemi építészetoktatás tanmenetének módosítására. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1919. 12. 14. 232–234.)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.