Programok
MÉSZ-Esték - Lágymányosi-öböl
2016.12.08. 10:02
December 19-én hétfőn 18 órakor folytatódik a MÉSZ-Esték építészeti beszélgetéssorozat a Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly termében. A beszélgetés témája a Lágymányosi-öbölben épülő új városnegyed koncepciója.
A koncepciót, a terveket Schrancz Mihály DLA, a Property Market Kft. fejlesztési igazgatója és Kerekes György építész, várostervező ismerteti. Meghívott vendégek Takács Viktor XI. kerületi főépítész és Bardóczi Sándor tájépítész.
Az est moderátora: Osskó Judit
Az előkészítésben közreműködött Varga-Ötvös Béla.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
14:38
Természetesen, ha én lettem volna a főépítész (és nem vigyorognék annyira, mint a most megjelent Építész Közlönyben), avagy csak gombot nyomogató fővárosi politikus akkor nem igyekeztem volna ennyire – hogy 2016. december 20-án már életbe is lépjen a módosított szabályozási terv, megelőzve a 2024-es olimpiával kapcsolatos összes – és elengedhetetlen – egyeztetést. Mert ezzel keresztbe tettek – illetve teljesen figyelmen kívül hagytak -, pár elképzelésnek – amit nem mellesleg más írt alá, mint Magyarország miniszterelnöke.
A déli összekötő vasúti híd 3. vasúti pályájának megépítése, és vasúti megálló létesítése, lásd:
A közlekedési projektek finanszírozása tekintetében (G2.19) garantálja a jelen levél „C” Mellékletében foglalt közlekedési projektekkel kapcsolatos beruházások finanszírozását és kivitelezését (a Pályázati Dokumentáció 1. Szakasz 50b és 50c táblázatokban felsorolt projektek részeként, melyek finanszírozásának forrása Magyarország Kormánya); „S-Bahn suburban railway system (Construction of a third additional track on the Southern railway bridge, construction of Danubius and Üllői rail stations, track alignment modification for Rail Line 150)”
Mert hogyan fog kinézni a budai hídfő, mi lesz a rézsűkkel, ezáltal a jelenlegi de használhatatlanná váló utakkal, stb. azzal senki sem törődött.
Ryhe
Ui. Arról, pedig, hogy ezt miért kellett átnyomni, korábban már megírtam a véleményemet.
De nem kisebb megrökönyödést váltott ki bennem, hogy
alig, hogy megjelent (igaz két napra rá módosított - de nem lényegesen -, (NIF) ajánlattéli tervezési felhívása a Galvani és Háros hidakra, és ezzel összefüggésben az Etele tér és az Úllői utakat összekötő útszakaszokra, megjelent egy határozat, hogy a hidakra nemzetközi tervpályázatot kell meghirdetni. (Azt meg csak rosszmájúságom miatt jegyzem meg, hogy az ominózus szabályozási terven berajzolt Háros híd elhelyezése nonszensz! Aki azt oda rajzolta a sokmindennel nincs tisztába!)
Ugyancsak megjelent egy NIF tervezői ajánlatkérése (3. vágány kiépítésáre a Keletitől, a Kelenföldi pályaudvarig), egyben a déli összekötő vasúti híd bővítésével, de ebben meg a Danubis (Soroksári úti) állomás kialakítása nem szerepel.
15:50
@Hartmann György Sándor: Apropó, közlekedési projektek: mit tud, kedves Ryhe az "olimpiai" reptér-fejlesztésekről? Mert Ferihegy most, a repülőgépek parkolóbetonjára épített pléhvárossal, kritikán aluli. A fapados légitársaságok utasai számára használni rendelt bádogfolyosó és vashangár akkor is kiábrándító, kényelmetlen, fűtetlen, hűtetlen, mellékhelyiségek nélkül való otromba bidonville, ha a megcélzott járat nem késik. Ha azonban ebben az ótvarban várakozni is kell, akár fél órát, végképp felhorgad az emberben a düh. Pláne, ha visszanéz az üresen árválkodó, korszerű utasbeszállító-folyosókra és a SkyCourtra, amely innen, a hullámlemezzel fedett betonról, tipikus Patyomkin-falunak tűnik...
18:54
@Pákozdi Imre: Miért? A repüló is pléh.
20:10
@Hartmann György Sándor: Jó hír:
http://mandiner.hu/cikk/20170112_elbontjak_a_liszt_ferenc_repuloter_fapados_horrorcsarnokat
08:59
A tegnapi, december 19-i MÉSZ este különlegességét az első előadó, a beruházó cég képviselője szolgáltatta. Mindvégig (mintegy 50 percen át) képes volt úgy beszélni a Lágymányosi öbölbe tervezett lakó- és irodaparkról, hogy egyetlen szóval sem említette az oda tervezett 120 méteres toronyházat - miközben a nevezett épület az egész projekt "botrányköve". Ez, személyes véleményem szerint, olyan arcátlanság volt, amely megnehezítette a projekt védelmében a továbbiakban felszólalók helyzetét.
Az őutána megszólaló Kerekes György, a szabályozási terv vezető tervezője minden krtitika nélkül elmondta, hogy ezen a területen előbb volt meg az építészeti masterplan, mint a ma érvényes szabályozás, és hogy ez utóbbival bevallottan a beruházó által hozott építészeti tervet követték.
Szerencsére volt a teremben ellentmondani tudó és arra kész építész, várostervező és tájépítész is. Ők ízekre szedték a Lágymányosi öbölben építendő toronyház tervét. Bardóczi Sándor szerint a megcélzott beépítési sűrűség mellett az öblöt övező parkocska aránytalan, annyira, hogy utóbbi legfeljebb a tervezett toronyház előkertjének lesz tekinthető (az én megfogalmazásom). Pálffy György a benapozási vizsgálatokat hiányolta és rámutatott: az épület által vetett árnyék az Alléig illetve a pesti oldalon a Müpáig ér majd, energiahatékonyság szempontjából pedig a toronyházak pazarlók. Schneller István 20 perces, egyetemi tanárhoz méltó előadása felölelte a magasházak budapesti elhelyezhetőségének szempontjait, a városkép "burkoló felülete" eseti átlyuggatásának hátrányát, a szabályozási terv elsőbbségét a beruházói szándékokkal szemben és a szabályozási terv telekről-telekre való, eseti módosításának nonszensz mivoltát. Kitért arra, hogy a 2015. februárjában elfogadott FRSZ egyetlen épület kedvéért történő módosítása megkérdőjelezi a szabályozás komolyságát.
A 120 m-es toronyházat bírálók mindegyike árnyaltan fogalmazta meg a véleményét. A lakó- és irodaparkot nem kifogásolták, sőt, volt, aki egyenesen üdvözölte azt. A vita további hozzászólásait Fegyverneky úr mindent relativizáló felszólalásától kezdve nem követtem.
12:04
@Pákozdi Imre: "a megcélzott beépítési sűrűség mellett az öblöt övező parkocska aránytalan"A budai oldalon ekkora bruttó négyzetmétertömeg talán még a Lánchíd és a Margithíd között sincs közvetlenül a vízparton. Hogy a Lágymányositól délre kell-e belvárosi sűrűségű beépítés itt és most, nyilván vita tárgya lehet (és kellene is, hogy legyen), viszont a látványtervből úgy tűnik, az extrém sűrűség nem teremt új minőséget, nem terjeszti ki a városszövetet, mert a belső utcahálózata inkább hasonlít egy izolált lakóparkéra , mintsem egy integrálódott multifunkcionális negyedre. Egy egyetem vagy kutatóközpont nyugodtan bezárkózhat magába még a belvárosban is, itt viszont nem ilyen homogén felhasználásról van szó.
10:14
@lecsó: Amit említ, a beruházóknak és a bírálóknak is sok fejtörést okozott. Nagyon nehéz ugyanis a vaskos vasúti töltést és a Rákóczi hidat átívelő városszövetet szőni. A szabályozási terv ismertetésekor (Kerekes György vagy Takács Viktor részéről) el is hangzott, hogy a toronyház látványban kapcsolná az új iroda- és lakóparkot a Rákóczi hídtól északra elhelyezkedő Infoparkhoz. Ez utóbbi szerintem hibás érvelés, de jellemző arra, hogy a beruházók és a tervezők is szeretnék az új "negyedet" a város szerves részeként megépíteni.
Én egyébként azt gondolom, hogy a fenti szempont nem olyan fontos, mint az, hogy a Lágymányosi öbölnél létesülő új konglomerátum önmagában jól élhető, kiegyensúlyozott, parkológarázsokkal, üzletekkel, kellemes utcákkal és parkokkal jól ellátott (és az egész konglomerátumot tönkretevő toronyház nélkül megépülő) hely legyen. Ha már kapcsolódásról beszélünk, a telep nem a tőle stratégiailag elszigetelt Infopark felé, hanem a délebbre elhelyezkedő új épületegyüttesek irányába kellene nyisson. Ehhez persze elengedhetetlen a Kelenföldi Erőmű lebontása vagy további, jelentős domesztikálása.
22:44
@Pákozdi Imre:
EZT kellene lebontani???Hogy nagyobb tere legyen a középszer terjeszkedésének?Ez komoly?
06:31
@FenyvesiHK: Az erőmű nagyobb része ma már fölösleges, avuló romhalmaz. A még feltétlenül szükséges egységek megtartásával, valamint a képeken látható kapcsolóterem valódi építészi fantáziát igénylő megmentésével és étteremmé vagy kiállítóhellyé alakításával lehetne "domesztikálni" ezt a csúnya, igencsak szétterülő, ma már oda nem illő telephelyet.
Mindez esetleg megvalósulhatna úgy, hogy az erőmű területét (és még valamelyes részt a tőle délre fekvő fővárosi és állami telkekből) megkaphatna az iroda- és lakóparkot fejlesztő konzorcium, amennyiben hajlandó lenne a fentiek szerint, klasszul visszabontani az erőmű-romhalmazt és mai kontextusba helyezni annak értékes részeit. Persze, kell hozzá a Budapesti Erőmű Zrt., a Főváros, a kerület(ek?), és még sok minden; ám, egy ilyen projekt - a toronyház-építés helyett - európai léptékben is a piacgazdasági elvű zöld beruházások "térképére helyezné" Budapestet, továbbá a magyar ingatlanfejlesztést. Nem beszélve arról, hogy mindez a dán építészet ma, világszerte jó hírének is jobban megfelelne, mint a böszme toronyház-terv, amelyet Koppenhága belvárosától alig 3,5 km-re valószínűleg nem engedélyeznének.
03:19
@Pákozdi Imre: "Ha már kapcsolódásról beszélünk, a telep nem a tőle stratégiailag elszigetelt Infopark felé, hanem a délebbre elhelyezkedő új épületegyüttesek irányába kellene nyisson."Egyetértek. Az egyetemi negyedek lezárt egységek, ahol a "homlokzatoldali" lehatárolást a hidak jelentik. Ezért a Kopaszinak értelmetlen lenne hozzájuk kapcsolódni, a város terjeszkedésének logikája, a beépítés időrendje alapján sokkal inkább neki magának kellene viszonyítási ponttá válnia, amihez majd a délebbi részek illeszkedni fognak egyszer. Egy befelé forduló, lakóparkos, telepszerű elrendezés mindezt eléggé megnehezítené.
03:21
@FenyvesiHK: A művelt Nyugaton az ilyen képek akkora loftszagot árasztanának, mint ide Dánia. De mivel Budapesten vagyunk, ezért a jól bevált dózer-térkő-látszóbeton inkább tűnik valószínűnek.