MI-alapú információgyűjtés az építőiparban – Bemutatkozik a Danubia Investment Platform

A sikeres építőipari beruházások egyik kulcsa az információ – méghozzá időben. Ebben segít a Danubia Forum tanácsadó cég információs adatbázisa, amely mesterséges intelligenciával és automatizált elemzésekkel térképezi fel a legújabb projekteket már az önkormányzati döntéshozatal korai szakaszában. Mit jelent ez az iparági szereplők számára? Hogyan segíthet a Danubia Investment Platform (DIP) a versenyelőny megszerzésében? Többek között erről is kérdeztük Kenyeres Lászlót, a projekt menedzserét.

Mi inspirálta a platform létrehozását, és milyen hiányt pótol a piacon?

A Danubia Fórum az ágazattal való közös munka során számos építőipari vállalkozással szoros kapcsolatot alakított ki, akik közül többen is azzal kerestek meg minket, hogy próbáljunk meg információkat szerezni egészen korai szakaszban lévő, még nem nyilvános beruházásokkal kapcsolatban. Kezdetben ezeket az információkat – a saját kapcsolataink felhasználásával – egy egyszerű excel táblában gyűjtöttük. Ám a visszajelzések alapján ezek az információk nem bizonyultak kielégítőnek, vagy az információk minősége miatt, vagy amiatt, hogy olyan információkat szereztünk meg mi is, amiket már más építőipari cégek is ismertek, ismerhettek. Innen jött az ötlet, hogy ezt az időigényes folyamatot ültessük át egy olyan automatizált rendszerbe, ami képes a mi megoldásunknak valódi megkülönböztetőt adni a versenytársakkal szemben, és az építési beruházásokat egy más jellegű optikán keresztül vizsgálja. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a jelenleg hazai piacon elérhető, hasonló típusú szolgáltatások a mi értelmezésünkben is kiválóak. Tájékoztatnak azokról a projektekről, amelyek valóban relevánsak lehetnek az építőipari cégek számára. Mi azonban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az általunk feltárt beruházások a lehető legkorábbi fázisban feltárhatók és megismerhetők legyenek. Megítélésünk szerint ez biztosíthat valódi versenyelőnyt az építésgazdaságban működő cégeknek. Persze tudjuk, hogy a korai fázisú beruházások egy más típusú sales tevékenységet is megkövetelnek, de ha a partnereink beépítik a működésükbe ezeket a kvázi pre-sales folyamatokat, akkor a megrendelésekben és a bevételeken keresztül is realizált előnyökhöz juthatnak. Fontos kiemelni, hogy a megoldásunk nem csak a hazai, hanem az osztrák piacot is monitorozza, és a nyugati szomszédunknál tervezett beruházásokról is hasonló struktúrában gyűjt és szolgáltat információkat.

Milyen típusú adatokat tartalmaz az adatbázis, és mely építőipari szereplők számára lehet a leghasznosabb? 

Ki kell emelnünk, hogy a Danubia Investment Platform (DIP) tényleges ügyféligényekre reagál. Az építésgazdaság szereplőivel fejlesztettük közösen a platformot, a mögötte lévő automatizmust folyamatosan finomítjuk a mesterséges intelligencia alapú nyelvi modellekkel. Miután ezen a területen folyamatos a fejlesztés, új és új eljárások kerülnek napvilágra, magunk is a legújabb technológiák alkalmazását tűztük ki célnak, és egy erre szakosodott fejlesztő céggel a legfrissebb mesterséges intelligencia alapú módszereket fogjuk bevezetni.

A DIP egyébként elsősorban a jelentős(ebb) beruházásokra fókuszál, de pl. a lakóingatlanokkal kapcsolatos beruházásokat nem monitorozza. A beruházás helyszínére, a beruházás kategóriájára, a beruházás kulcsszavaira, az építtető, tervező cégek kiemelésére helyezzük a fókuszt, úgy, hogy a beruházások tényleges dokumentumait mindig megosztjuk. A DIP tehát egy szintetizáló, beruházásokat egyértelműen kereső és kivonatoló felület. 

Miben különbözik ez az adatbázis más hasonló építőipari platformoktól?

A magyar célpiacon mi elsősorban, de nem kizárólag a jelentősebb (legalább 100 millió forintos) beruházásokra fókuszálunk, illetve a legkoraibb, még csak tervezés szintjén lévő beruházásokra. Képzeljük el azt a szituációt, amikor egy önkormányzat egy rendes testületi ülésén dönt egy, vagy több helyrajzi számon lévő terület átsorolásáról, annak érdekében, hogy ott valamilyen beruházást megvalósítson. Ebben az esetben még nincs konkrét terv, nincs tervező iroda, nincs hatósági eljárás, nincs szemle sem; azaz az építési journey legelső touch point-jánál tartunk csak, amikor egy ötlet, elképzelés, terv megszületik. De ugyanezek az önkormányzatok, mielőtt kiírnak egy közbeszerzési eljárást, az esetek jelentős részében testületi ülésen döntenek erről, aminek nyilvános nyoma van. A kulcs momentum ebben az esetben az, hogy a 3155 magyar település bármelyikén minden egyes testületi ülésen, minden egyes napon, héten, hónapban sok-sok ezer oldalnyi dokumentum keletkezik. Mi azt vállaltuk – és azt gondolom, hogy ez a legfőbb megkülönböztetőnk a versenytársainkkal szemben –, hogy a hasonló jellegű forrásokból származó dokumentumoknak a megtalálására, feldolgozására, relevancia szintjeinek meghatározására technológiát építünk. Természetesen a technológia és a mögöttes környezet nagyon gyorsan változik és fejlődik, de folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legoptimálisabb működést és rendszert be tudjuk építeni a platform mögé.

Hogyan gyűjtik és frissítik az adatokat? Mennyire naprakészek és megbízhatóak az információk?

A technológia alapvetően három fázisra épít. Legelőször hétről hétre egy automata rendszer feltárja a potenciális dokumentumokat. Ezekből a dokumentumokból egy modell kiszűri a nem relevánsakat, majd a modell által relevánsnak ítélt dokumentumokat manuálisan ellenőrizzük. A manuális ellenőrzéssel egyrészt biztosítjuk a dokumentumok megbízhatóságát, másrészt a heti rendszerességű automatizmussal teljesen naprakészen tudjuk tartani az információkat.

Milyen hatással lehet az adatbázis az építőipari szereplők hatékonyságára és versenyképességére? 

A jelenlegi rendszerrel 2024-ben hetente átlagosan 20 építési beruházást jelenítettünk meg. Ez jelenti azt a potenciált, amely mentén egy felhasználó, illetve partner cég nagyságrendileg 1000 potenciális beruházással találkozik egy évben. Ezeknek harmada, nagyságrendileg 300 beruházás tekinthető olyan egyedi, korai fázisú beruházásnak, amelyeket más csatornákon, forrásokban és a versenytársaink felületein nem találhat meg a felhasználó.

Mindezek mellett azt is látjuk, hogy minden vállalat saját, jól bejáratott folyamatokkal és kapcsolati hálóval rendelkezik, amelyek a működési, és üzletszerzési sajátosságaikat is kijelölik. Azok a cégek tehát, amelyek nyitottak, és megértik a DIP használatából fakadó versenyelőnyüket viszonylag gyorsan (ha csak pilot jelleggel is) képesek átállni egy kicsit más típusú sales folyamatra. Akik ezt a változást hatékonyan át tudják ültetni a folyamataikba, ők abszolút sikerként, és valódi hozzáadott értékként kezelik a szolgáltatásunkat. 

Milyen fejlesztéseket, bővítéseket terveznek a közeljövőben?

Ahogy már utaltam rá, a technológia szinte napról napra fejlődik, így nekünk is érdekünk, hogy fejlesszünk, optimalizáljunk és ezeknek köszönhetően a manualitást a minimálisra csökkentsük. A technológia mesterséges intelligencia moduljának továbbfejlesztése folyamatosan radar alatt van, és ezzel párhuzamosan a front-end felület fejlesztése is. A Partnereinkkel való egyeztetések folyamatosak, az ő ötleteiket és észrevételeiket feldolgozzuk, beszélünk róluk, és jónéhány esetben be is építettük a rendszerünkbe. Azt fontosnak tartom, hogy a megoldás keretrendszere, a rendszer forrásai és azok feldolgozása egyelőre változatlan, egyszerűen az optimális működés megtalálására törekszünk mindig, úgy, hogy a felhasználók igényei ne sérüljenek.