Technológia

Miért építsünk kiemelten energiatakarékos épületet vagy passzívházat?

1/2

Ábra forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hallgatói Segédlet 2009

Ábra forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hallgatói Segédlet 2009
Lázár Antal által tervezett passzívház
?>
Ábra forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hallgatói Segédlet 2009
?>
Lázár Antal által tervezett passzívház
1/2

Ábra forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hallgatói Segédlet 2009

Miért építsünk kiemelten energiatakarékos épületet vagy passzívházat?
Technológia

Miért építsünk kiemelten energiatakarékos épületet vagy passzívházat?

2013.04.25. 08:40

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Abou-Abdo Tamás

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
30

Dosszié:

Szakmai körökben már ismert, hogy várhatóan 2020-tól passzívház követelményeknek megfelelően kell építeni Magyarországon. Lényegében az épületek energetikai jellemzőinek szigorítása ez, ami két lépcsőben fog történni a jelenlegi szakmai fórumokban olvasható információk alapján. Az épületek hőtechnikai követelményeinek fokozatos szigorítása azonban nem újdonság, ez egy több évtizedes folyamat része. Abou-Abdo Tamás írása.

A hőtechnikai szabványok megjelenése előtt, a 20. század első felében épült lakásállomány esetében építéskori hőtechnikai számításokat még nem készítettek, de általában a későbbi panelos épülettechnológiával készült épületeknél nagyobb fogyasztási adatokkal rendelkeznek. Ebbe a kategóriába főként az egykori városi bérházak, valamint a falusi, kisvárosi vályog, vagy vert falú családi házak tartoznak. A második világháborút követően jelenik meg Magyarországon a hőtechnikai számítások alkalmazása. Ezt követően az előírások közel tízévente szigorodva, fokozatosan egyre magasabb követelményeket szabtak, követve a nyugat európai trendeket. Ez a minőségi kritérium főként a házgyárak technológiájának javulásában jelent meg számszerűleg és technológiailag. A nagy méretből adódó kis felület-térfogat arány pedig ezt lényegesen könnyebbé tette.

A 60-as évektől nagyobb volumenben megjelenő családi házas építkezéseknél a minőségi javulás főként a beépített anyagok minőségére fókuszált, általánossá vált a vízszigetelés és a tégla falazat még falusi építkezések esetében is. Ezt a folyamatot második világháború utáni egy-két évtizedben főként az anyagok elérhetősége lassította, később pedig a technológiai felkészültség és a szaktudás. A családi házak esetében ez elég nagy minőségi különbségekhez vezetett, egységes minőségbiztosítás hiányában.

A 80-as évek elejére a telepszerű, összehangoltan folyó városfejlesztéssel a családi házak építési minősége is fokozatosan javult. A rendszerváltás körüli években az épületek hőtechnikai szabályozásának szigorítása háttérbe szorult, és lényeges késéssel követte csak a nyugat európai trendeket, így az európai uniós csatlakozást követően megjelent direktíva passzívház követelménye kiemelkedően nagy minőségi ugrást jelent.

A szavakban leírt nagyon rövid áttekintést meg lehet fogalmazni számokba tömörítve is. Ezt segíti elő az utóbbi években megjelent energetikai tanúsítvány, ami megadja - többek között -, hogy az épület egy négyzetmétere hány kilowattóra energiát használ fel évente fűtésre, illetve használati melegvíz ellátásra. Ezt a mértékegységet röviden kWh/m2-el jelöli a szakirodalom, és ez már egyre szélesebb körben ismert a lakástulajdonosok körében is.

A jelenleg elterjedt fűtési rendszerek esetében ezt az értéket 14-18 forinttal szorozva megkapjuk, hogy évente közelítőleg mennyi a fűtésszámlája lakásunk egy négyzetméterének. Természetesen ezek csak közelítő becslésre alkalmas számok, amiket konkrét esetben a felhasználói szokások, a komfortigény, valamint a fűtési rendszer és az épület kialakítás, illetve állaga nagyban befolyásolhat. Az energiatanúsítvány alapján még így is sokkal jobban meg tudja becsülni a várható fogyasztást, és ezzel várható kiadásait is a lakásvásárló. A lakáspiacon természetesen már eddig is megjelent ez a gondolkodás, ha nem is ilyen egyértelmű módon, hiszen a vásárlók általában tudták, hogy például nagypolgári konvektoros lakást vesznek, vagy panellakást.

Ábra forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hallgatói Segédlet 2009
1/2
Ábra forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hallgatói Segédlet 2009

Általánosságban a felújítatlan nagypolgári lakások 300 kWh/m2 éves fogyasztás körüliek, míg a felújítatlan panellakások 240 kWh/m2-t fogyasztanak évente, szigetelten ablakcserével pedig hozzávetőleg 170 kWh/m2-t. Az új, korszerű kerámia falazóblokkból épített társasházi lakások már csak 130 kWh/m2-t, míg a jelenleg épülő lakások fogyasztása már általában valamivel 100 kWh/m2 alatti.

Ehhez képest a passzívház követelmény a 15 kWh/m2 alatti éves fogyasztás. A számok alapján látható az ugrásszerű csökkenés, azonban az is kiolvasható, hogy ez egy több évtizedes folyamat része, ha ehhez hozzávesszük, hogy a német nyelvterületen több évig volt 70 majd 40 kWh/m2 körüli fogyasztás meghatározva a követelmények szintjén, akkor szinte egy egyenletesen szigorodó követelményt láthatunk, ami természetesen megjelent a nyugat európai lakáspiacon is.

Várhatóan ilyen 40-60 kWh/m2 fogyasztású lakásokból kevés fog épülni Magyarországon, mivel az elkövetkező 3-4 évben nem prognosztizált nagy lakásépítési hullám a gazdasági válság miatt. Eközben, ha figyelembe vesszük, hogy 2020-tól ez lesz a követelmény, akkor látható, hogy 2017-2020 között, még ha jelentősen fel is lendül a lakásépítés, akkor 3 év alatt nagy mennyiségben kell, hogy épüljenek ilyen minőségű lakások. Ráadásul a passzívház technológiához szükséges termékek piaci ára várhatóan tovább csökken, ahogy egyre elterjedtebbé válik a technológia. Azaz várhatóan a lakáspiacon 10-15 év múlva energetikai szempontból három élesen elkülönülő minőség fog megjelenni, a bontásra vagy drasztikus felújításra szoruló közel száz éves lakásállomány, a felújított panelek, és az utóbbi két évtizedben épült társasházak, valamint a 2020-tól épülő passzívházak. 

Természetesen felmerül a kérdés, hogy európai kitekintésben hol áll a jelenlegi magyar követelmény-érték. Ebben nyugodtan mondható, hogy jelentős lemaradásban van a nyugati, főként a német nyelvterületen megkövetelttől. Érdemes példaként megjegyezni, hogy a dél-németországi tartományokban már jelenleg is a passzívház minőség a minimum követelmény, illetve a többi tartományban is a hazai követelményeknél kétszer, háromszor szigorúbb az előírás. Azonnal adódik a kérdés, hogy szabad-e elvárni a magyar építtetőktől, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek?

Lényeges kérdés, hogy mennyivel kerül többe az építés, ha ezeknek a követelményeknek meg akarunk felelni. Új építés esetén fokozottan energiatakarékos épületet már társasházaknál 3% körüli többletköltségből meg lehet csinálni, ami a jelenlegi követelményt éppen teljesítő épület fogyasztását közel megfelezi. Ez néhány centiméter plusz hőszigeteléssel, háromrétegű üvegezéssel ellátott korszerű ablakokkal és gondos hőhídmentes szerkezetekkel megoldható. Ez már rövidtávon is megtérülő beruházás az építetői oldalon, egy ilyen többletköltség hozzávetőleg 5 év alatt megtérül, ekkor hozzávetőleg 60 kWh/m2 fogyasztással számolhatunk.

További 3-4% körüli többletköltséggel kialakítható a szellőztetési rendszer, ami tovább csökkenti az energiafelhasználást, amivel hozzávetőlegesen 30 kWh/m2 fogyasztást érhetünk el, valamint a szellőztetőrendszerben elhelyezett filtereknek köszönhetően teljesen pollenmentes belső levegőt kapunk. További 1-2 % körüli többletköltséggel, a hőszigetelést tovább lehet javítani, amivel elérhető már a passzívház követelmény, azaz a 15 kWh/m2 körüli követelmény érték. Ahhoz azonban már nagyon gondos tervezés és kivitelezés szükséges, hogy ez az érték elérhető legyen. Ezen túl fontos, hogy már a tervezési szakaszban is passzívházként tervezzük az épületet. Passzívház, vagy a passzívház követelményt nagyon megközelítő épület esetében a többletberuházás közel 8 év alatt térül meg.

Az egyértelmű, hogy fokozottan energiatakarékos épületnél rosszabbat nem szabad építeni, hiszen nagyon gyors a megtérülés. Kérdéses azonban az, hogy érdemes-e passzívházat, vagy passzívház közeli épületet építenie az építetőknek jelenleg Magyarországon? Természetesen még az is kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági és lakáspiaci helyzetben szabad-e egyáltalán építkezni az adott helyen?

Átlagos vagy rossz minőségben semmiképpen, mivel ilyen lakások vannak az ingatlanpiacon bőven és általában olcsóbbak, mint amennyiért meg tudná az építető építeni jelenleg. Ha azonban az adott helyen nem elérhető megfelelő minőségű lakás, vagy kifejezetten hosszú távú beruházási vagy lakhatási céllal tervez az építető 15 éves időtávot tekintve, akkor nem érdemes másban gondolkodni, mint passzívházban. Mivel aki most épít, annak 8 év múlva már megtérül a beruházása és akkor is, miután 2020-ban hatályba lép a passzívházakat előíró követelmény. Azaz 8 év múlva is az új épületekkel közel egyenértékű marad a minősége az épületnek, de eközben a 8 év alatt jelentős értéknövekedéssel is számolhat az építtető.

Ezt arra alapozom, hogy valószínűsíthető, hogy 8 év múlva egy esetleges piaci értékesítés esetében egy nagyobb energiafogyasztású lakást nem lehetne akkor épülő lényegesen energiatakarékosabb, nagyobb komfortot nyújtó passzívházakkal egy árban eladni. 8 év alatt várhatóan növekedni fog az építési költség is, ami azt eredményezi, hogy az ingatlan értéke is növekszik. A várható értéknövekedést és a megtakarítást is figyelembe véve már kifejezetten jó befektetés átlagos minőségű ingatlan helyett passzívházat építeni.

Abou Abdo Tamás DLA


Jelenlegi szabályozás családi házakra:

„Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V <0,3 esetén, EP= 110 [kWh/m2a]."

Forrás: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.

2020-tól várható szabályozás:
„A 2010/31/EU irányelv39 szerint 2020. december 31. után csak közel nulla energiaigényű épületek építhetők. A hatóságok által használt illetve a tulajdonukban lévő épületek esetében ez a dátum 2018. december 31. Az ilyen új építésű épületek esetében a támogatás célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, amelynek célértéke 25 kWh/m2/év."

Forrás: MAGYAR KÖZLÖNY 119. szám, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 14., péntek

Azaz 7 éven belül a jelenlegi A besorolású lakóépület H, vagy I kategóriába lesz besorolva lényegesen rontva ezzel az épület eladhatóságát. Ez lényegében azzal jár, hogy aki nem épít már most a 7 év múlva hatályba lépő szabályzásnak megfelelően, az az általa épített házának értékét már most csökkenteti, amit a piac be fog árazni, ahogy megjelennek mérhető számban a piacon passzívházak, illetve nullaenergiás házak.

(A cikk elején látható, Lázár Antal által tervezett passzívház képe csak illusztráció - a szerk.)

 

Vélemények (30)
HI
2013.04.29.
18:14

Ennek semmi köze a témához, de érdekes: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bosze-elte.html

Csak a semmi köze logikai párhuzamból kiindulva, miért kell globális felmelegedés, meg világvége, meg PH, meg stbstb, ahhoz, hogy az építészet eredendő értékrendje szerint értelmes házakat tervezzünk ? Egy háztöbbek között akkor értelmes, ha az adott körülmények között pl. az energiafelhasználása optimális. Akár még az is lehet, hogy adott helyzetben az optimum a PH.

FenyvesiHK
2013.04.29.
18:37

@HI: Lementem hatsíklapfejű Klein palackba Szilassi poliéderből absztrahálva. Foglalkozik eztán a klímával a fene.

HI
2013.04.29.
20:00

@FenyvesiHK: Kedvas Hatsíklapfejű fórumtársam. Mitől szép a tudomány? Vajon egy Klein palack házban ki a belsőépítész és ki a külső? A vallumhoz képest hol van az intervallum, ezek a lényegi kérdések, a hőhidak meg le vannak sz......va.

FenyvesiHK
2013.04.29.
20:40

@HI: ó jesz!

epiteszikon
2013.05.01.
13:06

@FenyvesiHK: Passzívbér:

Kiemelve az építészek hahahahaha

http://index.hu/gazdasag/2013/05/01/fekete-szurkefoglalkoztas/

 

HI
2013.04.26.
08:41

Hamis kérdésekre hamis válasz. Gyakran hallani azt a szlogent, hogy a fel nem használt energia a legolcsóbb energia. Ez így is van, csak nem az alapkérdésre ad választ. Kicsit sarkítva a szlogen gondolatkörében vitathatatlan, hogy a PH a nyerő, ha hozzávesszük, hogy a teljes életciklusra vetített energiáról beszélünk, beleértve a bépített energiát és a megsemmisítési energiákat akkor feltehetően a vályog-passzívház kombináció. Ebből a megközelítésből fény derül a világra, teljesen felesleges több marketing írást közölni, adott a megoldás, pont. Viszont teljesen tudománytalanul, az utca emberének szemével nézve a dolgot sokkal árnyaltabb a kép. Ugyanis az emberek ösztönösen nem energiatakarékosak számukra az energiatkarékosság csak egy válasz a sok lehetőség közül. A faladat a tevező számára, hogy a sok lehetőség között megteremtse a helyes arányokat és képviselje azokat a korlátokat, ami kell ahhoz, hogy fenntartható legyen a rendszer. Milyen kérdések és korlátok vannak? Az én tapasztalatom szerint az egyén részéról kérdés/elvárás az élettéren belül a jó komfortszint, az anyagi korlátok, az épület működési biztonsága mind pénzügyi (ki tudják fizetni a számláka), mind függőség szempontjából (ne legyen teljesen kiszolgáltatva a közműszolgáltatónak). A korlátok társadalmi szinten jelentkeznek, ilyenek pl. a környezeti terhelés csökkentésének kérdése (ez nem feltétlenül energetikai kérdés), mind mennyiségi, mind időbeli eloszlás szempontjából - hiába építünk mondjuk egy házat úgy, hogy a működés során semmi energiát nem igényel, ha a gyártáskor jelentkező hirtelen környezeti terhelés több életteret pusztít el, mind amit a funkciója kiszolgál. Fontos gazdasági szempont az is, hogy jelenleg a világ jelentős része abból él, hogy energiát fogyaszt. Ha hirtelen drasztikusan csökkene az energia szektor termelése, az katasztrófához vezetne. Nehéz megmondani , hogy az arányok változási sebessége hol optimális, ill. fel kell e vállalni helyi veszteségeket ahhoz, hogy egyáltalán a dolog túlélhető legyen. Mind az építtető, mind a tervező igen nehéz helyzetben van, mert nics igazi összefüggő publikus elemzés és adatbázis. Sejtések között tapogatódzunk, ráadásul a bizonytalanság jó talaja az egyedi gazdasági érdekeknek, hamis reklámoknak, félreveztéseknek. Nem tudunk mást tenni, mint minden esetben keresni a leírt szempontokra gondolva azt a megoldást, ami ott és akkor realizálható. Végül egy ilyen konkrét sokszor felmerülő példáról néhány mondat a fenntiek szellemében. Olvashatjuka cikkben, hogy a hővisszanyerős szellőzés kb. 3-4 % többletköltséget jelent. Ez igaz is mondjuk egy 50 millió/lakás épületnél és ott is inkább a 4 %. Ha valakinek van annyi pénze, hogy építsen egy ekkora házat (sacc 200 m2), akkor valóban nem érdemes kispórólni, de nem az energianyereség miatt, az "csak" járulékos haszon, a fő indok a megfelelő komfort. Egy gyors számolássál kiderül, hogy a rendszer pénzügyi megtérülése kb. 25-30 év (egy jó tervezett háznál számolhatunk a hővisszanyerő nélkül kb. 50 kWh/m2/a értékkel, ennek a fele visszahozható a szellőzéssel, az évi 75000 Ft, ez 2 millára 27 év, de nem számoltunk diszkontrátával), de a gép várhatóan 10-15 év múlva cserélendó. Saját gyakorlatomban mindig betervezzük ilyen kategóriába és egyszer sem az energetika volt a meggyőző szempont. Kisebb méretű és költségvetésű háznál már általában csak az alapvezeték kiépítését lehet elfogadtatni. A példa arról szólt, hogy hogyan is nézzők azt a jól hangzó 3-4%-ot.

Lazzlo
2013.04.26.
19:34

@HI: Még egy szlogen: A fűtésszámla az a büntetés, amit a múltban elkövetett építészeti hibákért fizetünk.

Pákozdi Imre
2013.04.27.
05:52

@HI: "Fontos gazdasági szempont az is, hogy jelenleg a világ jelentős része abból él, hogy energiát fogyaszt." Ez sajnos így van. Példa rá az Európa-szerte gátlástalanul száguldozó több százezer kamion, amelyeknek használatát az EU de facto támogatja, a ROLA és a direkt vasúti szállítás rovására. A teherautógyártás és vezetés ui. több millió ember kenyerét jelenti. Az olcsó szállítmányozás ezenkívül a gazdasági imperializmus egyik logisztikai eszköze. Olyan közszükségleti cikkek utaznak teljesen fölöslegesen, nem egyszer keresztül Európán, amelyek helyben is előállíthatók: ír vaj, dán tej, német szappan, olasz sajt... Nem is beszélve a Spanyolországban öntött, Görögországban sorjázott, majd Németországban csomagolt (és árazott) fémalkatrészekről. Vagy, hogy egy néhány évvel ezelőtti, konkrét példát írjak: a francia gyártású autó-indítómotorra Lengyelországban tették rá a Bendix-kereket, majd mehetett a cucc az európai piacra: bal- és jobbforgású változatban, ahogy kell.

zim
2013.04.27.
13:51

@Pákozdi Imre: ...és még többen abból, hogy energiát adnak el. Ez egy olyan árucikk, amiért cserébe mindent el is nézünk (vö. Szaúd-Arábia, orosz oligokrácia stb.)

HI
2013.04.27.
18:23

@Lazzlo: Na már meg is győztél. javasolnám, hogy kéne egy PH szlogen kézikönyv is. Klasszikusok után szabadon pl. lehetnének ilyenek benne - PH ököl vasököl, oda csap ahova köll.

ui. Különben amit előző-előzőleg írtál, abban azért lényegében azonos a nézőpontunk.

FenyvesiHK
2013.04.28.
07:11

@Lazzlo: Bűn - bűnhődés - bűnbak ezek a fogalmak nem akarnak elhagyni minket, pedig a középkort már többször eltemettük.

„A bűnbánatra buzditó prédikátorok az emberi bűnöket tették felelőssé a kis jégkorszak klímaingadozásáért.Azt hirdették, hogy az emberek megváltoztatják viselkedésüket, enyhül Isten haragja és minden jóra fordul. Az időjárás a bűnbakok üldözésével sem lett jobb. Ma környezet ellen elkövetett bűnöknek nevezik azokat a mulasztásokat, amelyek antropogén eredetű klímaváltozást okoznak. De vajon feltartóztatja-e a viselkedés megváltoztatása vagy a bűnbakkeresés a klímaváltozást? Erre a kérdésre határozott NEM a válasz.

 A kis jégkorszak példáján megfigyelhető, miként tudtak az emberek úrrá lenni a fenyegető klímakrízisen: úgy, hogy elvetették a probléma mereven dogmatikus szemléletét és felhagytak azzal a gyakorlattal, hogy erkölcsi vétkeseket, bűnösöket, bűnbakokat keressenek. Egészen más megoldások születtek, mint a krízis kezdetén gondolták volna. S számunkra az sem érdektelen, hogy a megoldások elvezettek ahhoz a világhoz, amelyet magunk is ismerünk: a hírközlésben, a tudományokban, a mezőgazdasági és ipari termelésben lezajlott változások után kialakuló,”modern” világhoz.A világ nem pusztult el, mi több, a rugalmas kulturális reakció még az életfeltételek tartós javulásának is teret nyitott.

Ha a mostani klímaváltozás hosszú ideig tartana - amivel pillanatnyilag nagy valószínűséggel számolhatunk -, csak a higgadt hozzáállást ajánlhatjuk. A világ nem fog összedőlni. Ha melegebb lesz, alkalmazkodni fogunk hozzá.”*

A latinok ezt úgy fogalmazták meg:Tempora mutantur,et nos mutamur in illis.(változnak az idők és velük együtt mi is)

*Wolfgang Behringer:A klíma kultúrtörténete (Von der Eiszeit bis zur globalen Erwaermung)Corvina 2010

Mindebből az következik, hogy nem tehetünk mást, mint mindenki a maga lehetőségei szerint ráemel valamit( akár egy morzsányit) a süllyedő mérleg másik tálcájára. Az egyetlen üdvözítő megoldás hisztériája és bűntudat nélkül. Nem valószínű, hogy eretneküldöző Savanarolák nyomán a föld tartalékaival való gazdálkodás erkölcsi kérdéssé nemesül. A világ vezető tudósaiból, gazdasági szakembereiből, politikusaiból álló Római Klub sem tudta megmondani, hogy a gazdasági liberalizmus korszakában és megközelítőleg 200 haszonleső nemzetállammal  miként lehet elérni a tényleges változást. Meglehet minden ilyen jósló kísérlet még a Nostradamus-i jövőképeket sem volt képes meghaladni ezidáig.

Lazzlo
2013.04.28.
10:14

@FenyvesiHK: Nem rossz gondolatmenet, de én nem bűnről, hanem hibáról beszéltem. Az energiahatékony/passzívházas szemszögből nézve egy hőhidas konzol, egy alulszigetelt fal vagy födém, egy széllelbélelt ablak - hiba, melynek egyenes következménye a felesleges hőveszteség, az "utca fűtése" - melynek kézzelfogható következménye a minden hónapban érkező sárga csekk (tekintsük büntetésnek). Nem szükségszerű ezekkel a hibákkal együttélnünk, bár nyilván lehet hozzájuk alkalmazkodni, más választásunk nincs, ha komfortot szeretnénk. Modern korunkban a piac fogja kikényszeríteni a változást, mint arról a cikkben is szó volt, nem a világmegváltó prédikációk.

 

A klímaszkeptikus Behringer „A klíma kultúrtörténete” c. értekezése érdekes olvasmány, és rávilágít, hogy milyen mélyen kulturális kérdésről van szó. (A klíma

kultúrtörténete – A jégkorszaktól a globális felmelegedésig; Corvina

Kiadó, Budapest, 2010, 343 oldal).

Lehoczky Annamária könyvismertetésében találunk néhány elgondolkodtató észrevételt a könyvről, annak szakszerűségével kapcsolatban:

 

…” az utolsó fejezetekben – elsősorban

a környezettudomány és az ökológia területén – nyilvánvaló

ismereti hiányosságokat, sőt baklövéseket fedezhetünk fel. A szerző

alaptézise szerint az ókori fejlett kultúrák kialakulása óta az emberiség

mindig csak profitált a meleg periódusokból (8. o.). Az emberek

tehát „a jégkorszak gyermekei”, a civilizáció azonban a meleg periódus

terméke. Maga a globális felmelegedés kihívás, ami komoly

veszélyeket rejthet, ugyanakkor lehetőségeket is. Nála az utóbbi kap

nagyobb hangsúlyt, szemben a szerinte csupán túlzó klímakutatókkal,

akik apokaliptikus prognózisaikkal Nostradamus szerepét játszszák

(281. o.).”

 

…” Fontos hangsúlyozni, hogy egyfajta szkepticizmust, kritikus gondolkodást

minden kutatás, eszmefuttatás megkövetel a tárggyal, de

magunkkal szemben is. A szkepticizmus szerves része minden új

tudományos eredménynek, mivel megkérdőjelez, más magyarázatokat

keres. A kételkedés révén segít a hibás, nem bizonyított elképzelések

felismerésében és kiszűrésében. Ugyanakkor teljességgel

haszontalan az a szkeptikus viselkedés, amely nem keres alternatív

hipotéziseket. Lényege a puszta tagadás, aminek számtalan oka

lehet: egy megrögződés, politikai-gazdasági érdekek vagy akár a

nemtörődömség, kényelmesség. A leggyakoribb klímaszkeptikus

elképzeléseket osztályokba sorolhatjuk. Behringer könyvében szinte

valamennyi osztályba tartozó klímaszkeptikus nézettel találkozhatunk,

főleg az utolsó fejezetekben.”

 

…” Behringer tehát sok tekintetben szkeptikus nézeteket vall, amint

ez már az Előszóból is kiderül: „Ma környezet ellen elkövetett bűnöknek

nevezik azokat a mulasztásokat, amelyek antropogén eredetű

klímaváltozást okoznak. De vajon feltartóztathatja-e a viselkedés

megváltoztatása vagy a bűnbakkeresés a klímaváltozást? Erre

a kérdésre határozott nem a válasz.” (7. o.) A környezet ellen elkövetett

bűnök fogalma a szerző szerint áthatja még a természettudományos

írásokat is, a klímaváltozás problémaköre mintegy új

vallásként tűnik fel. Maga a kifejezés mintha a késő középkori bűnösszegződés

teológiáját idézné, a klímakutatókat pedig a középkori

igehirdető papokhoz hasonlítja, akik Isten büntetését látták a társadalom

bűnei miatt a kis jégkorszak kedvezőtlen klímájában (270. o.).

A klímakutatás ilyetén megbélyegzése alaptalan, s e felfogás a

probléma jelentőségének alulbecslésére, a magyarázatok figyelmen

kívül hagyására és a társadalmi, illetve egyéni felelősség elhárítására

ösztönöz.”

 

…” Nyilvánvaló, hogy Behringert erősen foglalkoztatja a bűnbakkeresés

toposza a történelem folyamán, amelyre elsősorban a kis

jégkorszak kapcsán fókuszál. Maga a bűnbakkeresés kifejezés

pejoratív értelmű, s a szerző értelmezésében az ártatlan tömegek

megvádolását és felelősségre vonását jelenti. (Behringer kiemelt

kutatási területe a boszorkányüldözések.) De valójában okolható-e

valaki a klímaváltozásért a múltban? És ma? Ezeket érdemes tisztázni,

ugyanis létezik egy alapvető különbség a kis jégkorszak és

az elmúlt néhány évtized drasztikus általános melegedése között:

a jelen klímaváltozása az első olyan globális változás az éghajlati

rendszerben, amely bizonyítottan az emberi tevékenységből is – és

nagy valószínűséggel elsősorban abból – fakad.”

 

…” Ha nem is bűnbakot keresünk, attól még minél körültekintőbben

fel kell tárni a klímaváltozás okait, s ezek orvoslására van szükség,

nemcsak a következmények felszínes kezelésére. Ugyanis a szerző

szerint „az »antropogén, vagy természetes okok« kérdésének megválaszolása

azonban voltaképp másodrendű, ha a felmelegedést

rövid vagy középtávon nem lehet feltartóztatni” (15. o.). Itt szembesülünk

a „mop or tap” (vagyis „felmosórongy vagy csap”) klasszikus

példájával, vagyis az ok és okozat kezelésének prioritási kérdésével.

Az elöntött fürdőszoba feltakarítása csak részmegoldás mindaddig,

míg a csapot el nem zárjuk.”

 

…” „A korábbi felmelegedések alapján ismerjük a következményeket.”

(259. o.) A szerző túlzott magabiztosságáról árulkodó kijelentés

ez, miközben talán csak a következmények töredékét ismerhetjük.

Ugyanis ez az első bizonyítottan antropogén közrejátszással bekövetkező

klímaváltozás, s a Föld-rendszer sem ismerhető meg tökéletesen,

minden részletében. Behringer alaptézisét illetően is önellentmondásba

kerül, mivel szerinte „az emberiség mindig csak

profitált a meleg periódusokból” (8. o.). Könyvében jó néhány példa

található azonban meleg, de kiszáradó területekre, ahol ennek

következtében konfliktusok támadtak, és a kultúra hanyatlásnak

indult (80. o.).”

 

…” Ezenkívül a szerző ökológiai ismeretekben való járatlanságára

utal „A nagy vándorlás megkezdődött” című alfejezetben tett számos

állítása (259–261. o.). A globális átlaghőmérséklet növekedésének

hatására magasabb szélességek felé tolódnak el a klímaövek határai,

s ezekkel együtt a növény- és állatvilág a holocénben közel

állandó élőhelyei is. A szerző az élőlények alkalmazkodóképességét

igen optimistán hangsúlyozza. A gond azonban az, hogy a melegedés

mértékével nem mindig képesek lépést tartani az alkalmazkodási

törekvések, s így évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztémakapcsolatok

csúszhatnak szét, például sérülhetnek a táplálkozási

láncok. Ha pedig a növényeket tekintjük – amikről a szerző teljesen

megfeledkezik –, a nemzetközi szakirodalomban általánosan elfogadott,

hogy a jelen éghajlatváltozás gyorsasága meg fogja haladni

a növényfajok, elsősorban a fák migrációs képességeit.”

 

…” A mű olvasmányos, a szerző stílusa gördülékeny, néhol provokatív

hangvételű. Utóbbi tulajdonsága ambivalens, ugyanis elgondolkodásra,

vitára, jó értelemben vett szkepticizmusra késztet bennünket,

ugyanakkor Behringer sajnos gyakran átgondolatlan és több

aspektusból kifogásolható véleménye felé tereli olvasóját. Érvei néhol

abszurdak vagy környezettudományi szempontból nem igazán

helytállóak, s ez esetleg bosszankodásra adhat okot.”

 

…” A természettudományos ismeretek, tények

néhol pontatlanok vagy kiegészítésre szorulnak, s hiányzik egy

ökologikusabb szemlélet, főleg a jelen klímaváltozás tárgyalásánál.”

 

Egy másik könyvismertetőből is érdemes idézni: (Rácz Lajos)

 

…“A kötet szép kivitelű, jól kézbe vehető olvasmány, ami Kiss

István munkáját dicséri. Van azonban egy fontos hiány, illetve hiányzó: a könyvnek

nincs szaklektora. A felelős szerkesztő kérdésemre elmondta, hogy többen

elhárították a felkérést, ennek ellenére azt gondolom, nincs mentség arra, hogy

egy ilyen fontosságú könyv a szöveg szakmai ellenőrzése nélkül jelenhetett meg.

Már a bevezetőben olyan elírások vannak, amelyek „pestiesen szólva” kivitték

nálam a biztosítékot, például a grafi konokat következetesen „grafi kák”-nak

nevezi a fordító. Az első komoly szakmai hibával már a tizenkettedik oldalon

szembesültem, ahol az érett középkort következetesen „fejlett középkor”-nak

fordítja Tarnói Judit, ami különös interpretációja a „hochmittelalter” fogalmának.

A „fejlett középkor” terminus előfordulási gyakoriságát egy darabig számoltam,

de aztán negyvenhétnél, a kötet dereka táján kétségbeesetten abbahagytam.”

 

…”a Corvina Kiadó missziós feladatot vállalt fel azzal, hogy

elsőként a honi könyvkiadók közül egy komolyan vehető történész által írt,

s a művelt és érdeklődő nagyközönség számára készült éghajlat-történeti kötetet

példás gyorsasággal lefordíttatott és megjelentetett magyar nyelven. Mindazok

a hibák és fogyatékosságok, amelyekkel a kötet végül nyomdába került, elkerülhetőek

lettek volna egy szaklektor alkalmazásával. Ilyen hibát még egyszer

magára valamit adó könyvkiadó nem követhet el, amennyiben második kiadásra

kerülne sor, felajánlom, hogy teljesen ingyen kijavítom az általam felfedezett hiányosságokat.

Mindazonáltal, úgy vélem, örüljünk annak, aminek lehet, a pohár

félig tele van.”

FenyvesiHK
2013.04.28.
19:53

@Lazzlo: Kedves Lazzlo nem tartom Behringert az igazság egyedüli letéteményesének,inkább csak az energiával foglalkozók sokszor egyoldalúan technokrata vagy politikai és egyéb gazdasági érdekek által befolyásolt megközelítésének egy másik, meggondolásra érdemes oldalát mutatja meg nekünk. A könyv kritikáinak persze sok mindenben igazuk van.(talán nem is érdemel ennyi idézetet a mű)

Ami engem inkább foglalkoztat,hogy a meglévő épített környezetről a véges energiakészletekért aggódók hogyan gondolkodnak.Tegyük fel, hogy egy ország épületállományának 70 %-a nem felel meg a jelenleg elvárt energiatakarékossági igényeknek (a sarkunkra taposó jövőbelieknek meg aztán végképp nem !).Ebből 20 % javítható,50% nem. Elnagyoltak az arányok de nem járnak messze a valóságtól. Mi a megoldás? Ha a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk, csak az élettartam miatt több évtizedes,  követelményektől való konstans leszakadás is beállhat.  Úgy vélem sok épület ”önhibáján kívül” és nem feltétlenül építési hibák miatt nem képes megfelelni egy felsrófolt enrgiatakarékossági igénynek. Mit kínál a társadalom, a politika a tudomány ezeknek az embereknek ? Azt ugye elmondhatjuk, hogy 50%-nyi épületállományt nem lehet szanálni. Tehát marad egyedül a “büntetés”?

Elgondolkodtató perspektíva.A Behringer könyvnek azok a jó részei,ahol egy gondolkodási séma megváltoztatására bíztatja a világot. Szkeptikusan vagy sem ebben lehet a megoldás.

 

epiteszikon
2013.04.29.
15:03
alfoldi2011
2013.04.26.
08:06

Nem fogják addig megnyomni az energia árát annyira, hogy a kevesebb fogyasztás is annyiba fog kerülni, mint a mai?

Az energialobbi pedig köszöni léte meghosszabbítását.

Pákozdi Imre
2013.04.26.
05:44

Két megjegyzés: egyrészt az illusztrációként hozott gyönyörű és jól működő passzívház Lázár építész úr munkája és Budajenőn található. Másrészt, mielőtt már megint nekilátunk a "német nyelvterület" (a kifejezést a cikkből idéztem) történéseit dicsőíteni, jelentem: tegnap jártam egy bécsi, belvárosi, 200 négyzetméteres, viszonylag frissen rendbe hozott, nagypolgári lakásban, amely amúgy egy több száz éves épületben található. Az ablakok "L" alakú, az ablakszárnyakra csavarozott egyszerű kis riglikkel záródtak, pont olyanokkal, mint a sógorom műhelyén, Kisújszálláson. A lakók elmondása szerint nem is vót túl meleg a télen, de ez őket nem zavarta...:-)

horvatha7
2013.04.25.
10:24

Ez komoly, hogy az Építészfórumon ilyet le lehet írni???

" a bontásra vagy drasztikus felújításra szoruló közel száz éves lakásállomány"

Szuper, hogy egy ilyen ház majd alig fogyaszt valami energiát, de azt kiszámolta már valaki, hogy mennyi energiát emészt fel és milyen mértékben szennyezi a környezetet az a millió műanyag, amibe beburkolózunk?? Most komolyan tetszik valakinek az, hogy hermetikusan elzárt lakásban valami szűrő védje a pollenektől, miközben a szűrőben megtelepedett millió baktérium teljesen lebetegíti?? 

Jó lenne ha végre valaki a nyugat majmolása helyett elkezdene gondolkodni, és az építőanyagok legyártásának, szállításának környezetterhelését is hozzáadná ahhoz a remek kWh/m2 értékhez. 

Nem vagyok építész, csak egy gyönyörű, több mint száz éves házban lakom, eredeti nyílászárókkal, amik remekül működnek. 100 év után is tökéletesen zárnak és nem úgy mint a "csúcskategóriás" műanyag modellek, amelyeket állandóan nyitogatni kell, ha nem akarjuk, hogy bepenészedjen a lakás. Azt nem írom, hogy 100 év alatt hány műanyag ablakot kell elhasználni (legyártani, szállítani), mert nem hiszem hogy van olyan aki kétszer egymás után a műanyag ablakra szavaz.

Lazzlo
2013.04.25.
13:34

@horvatha7: Nem hinném, hogy a nyugat majmolása lenne, ha az optimális energiahatékonyságra törekednénk az épületeinkben is. A gyönyörű százéves ház az eredeti nyílászárójával együtt valószínűleg kb. 300 kWh/m2,év energiát fogyaszt a fűtésre. Ez egyszerűen nem fenntartható hosszútávon. Az energiahatékonyság nem azt jelenti, hogy ész nélkül akármilyen (rossz) minőségű műanyag ablakra cseréljük a régieket. Ennél egy kicsit összetettebb a kérdés (komplex hőszigetelés, szellőzés, hőhidak kiküszöbölése stb.). Az építés és az anyagok környezetterhelését pedig valóban hozzá kell adnunk, hogy teljes képet kapjunk, de nem az üzemeltetési terhek helyett, hanem azok kiszámolása után. Jelenleg az a helyzet, hogy egy ötven éves életciklus alatt az energia kb. 3/4-e az üzemeltetésre fordítódik, és csak 1/4 az építés, gyártás, szállítás. tehát az üzemeltetésre fordított energiát kell jelentősen csökkenteni, és a passzívház-technológia meg is teszi ezt 90 %-os eredménnyel, minimális többletköltség mellett. Ha ezt a szintet elértük, van értelme a beépített energia csökkentéséről is beszélni. Egyébként senki nem mondja azt, hogy a szép régi százéves ház legyen rögtön passzívház - de egy tisztességes alacsonyenergiás megoldást itt is helyénvaló megcélozni - és 40-60 kWh/m2,év érték viszonylag könnyen el is érhető.

epiteszikon
2013.04.25.
14:57

@Lazzlo: Egy fontos tény. Maga ez emberi civilizáció nem fenntartható. Az egyenlet vége......nem túél lelkesítő. De. Ténylegesen csak azon házak támogathatók, amelyek minden közműszolgáltatótól mentesek. Teszem fel a nemsokára várható (remélem nem mondok újat) korrekt pénzügyi összeomlás (elsősorban a Dollár) miatt várható lesz az közműszolgáltatók szolgáltatásainak időszakos kihagyása, szüneteltetése, evégett a szellőző berendezések üzemeltetése kicsit aggályosak. Pláne télen. Ha ez áthidalható, vagy ezen időszak alatt egy mindenféle szivattyút /ketyerét nélkülöző gépészettel túl lehet élni, akkor ez az irány alapvetően jó és egyetértek vele. Fontos hogy NE Audi A8 W12-áruljunk oly módon hogy ez a kocsi -igaz 45.000.000.-FT- csak 2 litert fogyaszt :). EZ itt házra vonatkoztatva értendő.

Péhápépé

 

Lazzlo
2013.04.25.
16:38

@epiteszikon: Sajnos bőven akad arra példa a történelemben, hogy egy kultúra nem képes a fejlődésre. Jared Diamond[1]számos példát hoz jelentős korábbi kultúrák elbukására a Húsvét-szigetektől Róma példájáig. A kultúrák bukása mindig valamilyen erőforrás-válsághoz kötődött, és az inadekvát társadalmi-kulturális válaszok a következő hibás mintát követték: 1: Nem ismerték fel a problémát, mielőtt az megjelent. 2: Nem érzékelték a problémát, amikor az megjelent. 3: Nem oldották meg a problémát, amikor azt már érzékelték.

[1] DIAMOND, Jared  Collapse, How societies choose to fail or succeed  2005 Viking

 

FenyvesiHK
2013.04.30.
08:05

@Lazzlo: Az épület ha úgy vesszük egy szervetlen héjszerkezet szerves összeépítéssel. Ebből adódik minden probléma, mert a szervesen összeépített rétegek átstrukturálása vagy nehezen vagy egyáltalán nem megoldható feladat. A jövőben ennek az innovatív fejlesztésével is illene sokkal intenzívebben foglalkozni az új építések gazdaságilag nyilvánvalóan látványosabb profitot eredményező tevékenysége mellett. Bizonyos élő organizmusok szőrt növesztenek vagy elhullajtják azt, testük komfortját ennek szabályozásával biztosítják. Házunk erre nem képes, pedig a mi meglévő és a közeljövőben várható klímánkon képesnek kellene lennie.

Vegyünk egy egyszerű alapkérdést.

A kilencvenes években a nagy építési boom idején épült házak nagy arányban hőszigeteltek már, fel is nyalta (fanyalogva) az ország tehetősebb házépítő része azt az 5 cm hőszigetelést az így-úgy falazott 30-as vagy jobb esetben 38-as Wienerberger-Porotherm téglájára. Aztán rá a hálót, betaknyolni műanyagvakolattal  és ennyi. (Ezek az építők ülnek most nyakig az élethosszig tartó adósságbörtönükben.) Tisztelettel kérdezném nem is tudom kitől, mi várható az ő esetükben. Letépik, otthagyják (ha van egyáltalán anyagi lehetőségük a törlesztőrészlet kinyögése után) az 5 cm-t és felrakják a 15-20-25-30 cm-t ahogy halad előre a szigorúság? Mindezt azon az áron persze, hogy a ház mint olyan mindent eltüntet magán, a faburkolattól a kőburkolatig és megoldja az összes, jósolhatóan csak utólagos barkácsolással, ám súlyos pénzekért kialakítható csomópontokat a tetőnél, az ajtónál-ablaknál, mindenféle csatlakozásnál. Tudjuk-e (nem szűk szakmai berkekben, hanem széles szakmai közvélekedésben), hogy mi történik épületfizikailag és milyen egyéb következményei vannak-lesznek pl. ennek az egyszerűnek tűnő megoldásnak? Mennyi ideje kellene erre már széles körben szakmai ismeretekkel rendelkezni le egészen a falusi kőművesig? Ha azt gondoljuk, hogy a PH az egyetlen és üdvözítő megoldás, ki fogja felemelni ezeket a házakat, hogy aládugja azt a 30 cm-nyi hőszigetelést ami mai tudásunk szerint az elfogadható mérték? És ha nem, akkor mi lesz?

Uraim! Erre kellene legelőször gombot varrni. Mert ez a többség ! Akik ma már néhainak, korszerűtlennek, elégtelennek kikiáltott, alsóbb energiaosztályokba lefokozott, piacilag elértéktelenedett épületükben ülve gondolkodnak azon, hogy mit csináltak ők nem jól.

Aki passzivházat tud (képes) és akar építeni, az megtalálja a maga emberét és meg is fogja építeni. Nem mellesleg a PH is egy jelen állapotot rögzítő  megoldás, egzakt módon megfogalmazott jövőkép nélkül, tehát ebben nem különbözik a korábbi, tutinak kinyilvánított „abszolút értékű” megoldásoktól.

Lazzlo
2013.04.30.
10:15

@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK, senki nem mondta, hogy a PH az "egyedüli üdvözítő megoldás", pláne nem "abszolút értékű", - mondjuk elég tuti (most kinyilvánítottam ? :))  Azt gondolom, hogy kritikusan, gondolkozva, az optimumot keresve kell a problémákhoz közelíteni, így az épületek energiahasználatához, fenntarthatóságához is. A PH keresett és talált is a megoldást,, mert figyelembe veszi a fizika törvényeit. Ezért működik. De ez nem jelenti azt, hogy MINDENre jó.  Amiket például leírt, sajnos megoldandó (nem szőnyeg alá söprendő) problémák, súlyos dilemmák, megpróbálok majd rá választ adni,  lehet, hogy  kicsit hosszabb lesz, mert nem egyszerű a kérdés.

Sajnos, már a jövőnk sem a régi.

HI
2013.04.30.
11:05

@Lazzlo: Szia Lazzlo. Teljesen egyetértek veled és a Klein palackos példával is arra próbáltam utalni, hogy nekünk építészeknek elsősorban az a dolgunk, hogy az adott feladatot mérnökileg (is) jól oldjuk meg. Persze sok általános kérdés kapcsolódik ehhez, azok is fontosak. Igazad van abban is, hogy a PH egy a lehetőségek közül és én még annyit hozzátennék, hogy sztinte az egyetlen olyan protokol, amit akkor is érdemes használni, ha nem PH a cél. A fő gond az, hogy jelenleg nagy százalékban a tervezők nem terveznek energetikát, csak dokumentálják, hogy az előírásoknak megfeleltek, sokszor az sem igaz, nincs mit szépíteni csalnak.

Most kaptam egy tervet véleményezésre. A tervet a volt helyi ügyintéző tervezte, nagynevű főépítész opponálta, engedélyezték, csak alig van némi baja - a jelenlegi statikai előírások szerint összedől, tele van klasszikus hőhíd és filtrációs helyekkel, egyes rétegek még a minimális energetikai előírást sem teljesítik, az anyagok meghatározása 20 évvel ezelőtti, ill. alkalmazásuk hibás. Az építészeti kialakítás harmonizál a műszaki tartalommal. Szóval amig 10 terból 7 ilyen, addig nem sok értelme van a magasabb filozófiának.

FenyvesiHK
2013.04.30.
12:21

@HI: Igen a PH egy tök józan dolog összes felmerülő kérdésével együtt és mást sem teszünk, már akik tisztességgel próbálnak működni, minthogy közelítünk, közelítünk...

A mindennapok viszont a következők:

Szépnek látszó feladatot kaptam Buda kiemelt zöldövezetében a Szabadság hegyen, hatalmas telken álló 1800-as évek végén épült villa. Az épület mindent megélt, amit a történelem kínált neki, újgazdag építtetőtől (aki ócsó építészt talált magának anno) világháborúkon  és IKV-n keresztül mindent. Most magántulajdon, védett épület, klinker téglával burkolt, többszörösen berhelt, milliókat elnyelt felújításokkal, melyek egy része parádés, más része csapnivaló. Az épületnek régiségértéke van, más semmi.(Belső kialakításban persze fényűző polgári lakással.) Természetesen NEM bontanám le, mert még így is Buda történetének része, annak ellenére, hogy építészetileg is gyenge muzsika.

Ez az épület most ismét felújításra érett.

Nem lehet becsületes megoldást javasolni. Ami javítható volt rajta az megtörtént, a többi NEM JAVÍTHATÓ és nem csak azért mert védett. Bár a védettség okán a tetőtérben gyakorlatilag mintha egy némileg hőszigetelt sátorban laknának, a hőfényképen a szomszéd fagyos erdőhöz hasonló lila felhőben úszik a lakótér fala fűtési szezonban.

És akkor nézzük a környezetét.Van ott minden, 70-es évek káder-társasházától kezdve(öregek lakják,nincs pénz) tőszomszédságban  újgazdag kivagyi „villák”, méregdrága építőanyag-bemutató homlokzatokkal, meg a maguk módján jól és igényesen megépített újmódi villák, eklektikusra vett vakolathímekkel, tetszetős tömegmozgatásokkal, miegymással. Az új házak zöme 10-15 éven belül épült. Így ránézésre sem felel meg semmi semminek.

Sokan eladnák, de nem tudják. Ezért vagy másért nem invesztálnak újabb összegeket semmibe. És így lehetne folytatni.

Bárhova nyúlnánk, gazdag avagy szegény lakóövezetekbe, mindenütt ugyanez tapasztalható.

Megbízóim számára egy elfogadható javaslatom van: összecsomagolni és elköltözni. Ám ahová igényeik szerint költöznének az csak egy lépcsőfokkal lenne jobb nagy szerencsével, mint jelen épületünk.

Lehet persze azt mondani, hogy majd a piac…De csak egy olyan piac, ami nem kényszerpiac, hamisított, kívül szép, belül hazugság termékekkel, hanem valódi piac, ahol van miből választani és ahol a kínálat valóban az, aminek mondja magát.

Lazzlo
2013.04.30.
16:16

@HI: A PH egy nagyon jó alap az ultra-energiahatékony épületek modellezésére. Véleményem szerint a mostani EU előírások, a közel nullaenergiás szint megcélozása  lehetőséget  ad a fogalmak újraértékelésére. A PH korábbi (jelenlegi) definíciója a hagyományos fűtésű épületekkel vette fel a versenyt, de most a hangsúly a megújuló forrásokon van, azokkal kell teljesíteni a közel nulla szintet. A 15 kWh/m2,év érték azért volt eddig az optimum, mert itt hagyható el a hagyományos fűtési rendszer, tehát egy lépcsőt csökkennek a fajlagos költségek. Ha jól megfigyeljük a tendenciát, akkor a megújuló források integrálása a jövő, itt viszont eltérő optimumok fognak kijönni, 8 és 25 kWh/m2,év érték között, a megújuló energia fajtája, és a szezonális energiatárolás megoldási módjának függvényében. Persze ha valaki hajlandó a komforton is engedni, akkor megint más optimumok jönnek ki. Szóval ez egy soktényezős egyenlet (beszélhetnénk még a nettó-bruttó problémakörről, meg hogy mit veszünk figyelembe az energiánál - laptop? TV? mosógép?), meg a primerenergia kérdésköréről, stb. A PH egy nagyon jó sorvezető ebben a dzsungelben, elég jól rangsorolja a lényeges kérdéseket, és egyszerűsíti azt, amit lehet egyszerűsíteni, ahhoz, hogy kezelni tudjuk az energetikát.

HI
2013.05.01.
19:59

@Lazzlo: Lazzlo kedves, örömmel olvasom amit írsz. Szóval akkor végre energetikailag optimális házról beszélünk, nem PH-ról, meg arról, ami nem az, az biztosan rossz. Engedj meg annyi gyengeséget a részemról, hogy megjegyezzem néhányan évek óta ezt mondjuk, itt az ÉF-on is. Ha a most leírt szövegeddel propagálták volna évekkel ezelótt a PH módszert. akkor sokkal többen alkalmaznák, mert mint mődszer jó, mint cél nem feltétlenül igaz. De lépjünk ezen túl.

Lenne egy indítványom. Jó lenne összeállítani egy munkamódszert arról, hogy mi várható el az építészek részéról az energetikai tervezéssel szemben. Ami most nagyobb százalékban van, az még viccnek is kevés. Úgy látom a kamarára nem számíthatunk, magunknak kellene kezdeni valamit. Független attól, hogy akkor korrekt a tervezés, ha az energetikát is tervezünk csak megemlíteném, hogy júliustól itt a nyakunkon a költséghatékonyság számításának kötelezettsége és a termék teljesítmény jellemzők megadása.

Lazzlo
2013.05.02.
13:30

@HI: Kedves HI, nyilván arra gondolsz, amikor nem szakmabeliek marketing célból, a saját üzleti céljaik miatt propagálnak valamit, és ez sajnos sok zavart tud okozni, és okozott is elég sok kárt ebben a konkrét ügyben is, mivel ez a fajta marketing elég gátlástalan és hamis tud lenni. Ez ellen csak jól kidolgozott minőségbiztosítási rendszerrel lehet valamit tenni. Javaslatod egyébként  nagyon is aktuális, részemről benne vagyok. Bár nyilván vannak, akiknek ez lenne a dolga, és pénzt kapnak azért, hogy ezt kidolgozzák.

Lazzlo
2013.05.07.
10:02

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi HK, megpróbáltam összeszedni néhány dolgot a "mit kezdjünk a meglevő épületállománnyal?" kezdetű kérdéshez. Mivel kicsit hosszabbra sikeredett, egy önálló bejegyzés keretében található a Paosz weblapján.

FenyvesiHK
2013.05.07.
20:21

@Lazzlo: Köszönöm kedves Lazzlo, érdeklődéssel olvastam a korrekt öszeállítású cikket.Talán csak egy kérdéskör maradt ki, a felújítások „felújítása”,korszerűsítése. A 90-es években már történt hőszigetelés, ezek innovatív továbbfejlesztésére még nem igazán történtek megoldások ( max. 5 cm vtg. polisztirol táblás hőszigetelés műanyag vakolatréteg külső védelemmel). Holott ezek nem kis volument képviselnek az életciklusuk első harmadában lévő épületeknél.

A cikkben felvázolt jövőkép bíztató, a háttere azonban elgondolkodtató. A megoldandó energia felhasználás csökkentési feladat össztársadalmi végrehajtást feltételez, ezért nem közönbös, hogy a végrehajtó közeg, az aktív népesség milyen helyzetben van. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetben 2009-ben készült „Demográfiai portré” adatai szerint a népesség várható alakulása a közeljövőben : A 60+ korúak aránya az össznépességhez viszonyítva 22 % jelenleg. Ez az arány 2030-ig 2,6-2,9 millió főre emelkedik, ami 26-30%-ot jelent. A idősek és fiatalok aránya a 2015-ös 1,2-ről  2030-ra 1,5-re nő,  2030-ban 80%-al több lesz az idős ember, mint a fiatal. A 60+ népesség javarészt nyugdíjas, sem lehetősége(képessége) sem szándéka nincs 5-10 vagy még több év alatt megtérülő sok gonddal járó felújítási munkák elvégeztetéséhez. És a nyugdíjas arány a beruházóképességnek csak az egyik mutatója.

A következtetéseket természetesen nem nekünk, hanem az államnak és az EU-nak kell levonnia, de ezt a tényezőt éppen úgy vizsgálni kell, mint a technikai megoldásokat vagy a gazdaságosság egyéb tényezőit.

Lazzlo
2013.04.25.
09:52

A józan ész, az EU előírásai és a környezetünk védelme is az energiahatékonyság felé terel bennünket. Mindezek fényében kérdés, miért torpant meg a hazai szabályozás? Az energiahatékonyság hosszútávú optimuma - mint az a cikkből is kiderül - a passzívház. Ausztria és Németország egyes régióiban már most ez a követelményszint, Dániában és Belgiumban hamarosan ez lesz, nem várva az EU 2018-as és 2020-as céldátumára. Nálunk pedig lekerült a napirendről a kérdés, miközben az EU step-by-step előrehaladást vár el minden tagországtól.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk