Egyéb cikkek

Miért szálltak el ennyire az albérletárak, és hogyan lehetne ezt csökkenteni?

1/1

Gangos bérház. Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Hirdetés
?>
Gangos bérház. Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
1/1

Gangos bérház. Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Miért szálltak el ennyire az albérletárak, és hogyan lehetne ezt csökkenteni?
Egyéb cikkek

Miért szálltak el ennyire az albérletárak, és hogyan lehetne ezt csökkenteni?

2024.02.29. 13:31

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Habitat for Humanity Magyarország

Vélemények:
1

A fizetésekhez képest Európában Budapesten a legdrágább lakást bérelni – az Economist február 20-án közzétett kutatása szerint. Nagy közfelháborodást váltott ki a téma, ezért a Habitat for Humanity Magyarország szakértői összegyűjtötték ennek okait és a lehetséges intézkedéseket.

Miért ilyen magasak az albérletárak Budapesten?

Számtalan gazdasági, politikai és társadalmi oka van, amiért ennyire elszálltak a magánbérleti piac árai. Több embernek lenne szüksége albérletre a városokban, mint amennyi elérhető lakóingatlan van, ez keresleti piachoz vezet, emellett a szabadpiaci körülmények és a szabályozatlanság kedvez az árak elszabadulásának. A rövid távú, turisztikai célú lakáskiadások is kivonnak pár ezer ingatlant a hosszú távú magánbérleti piacról.

A kereslethez képest alacsony számú albérlet a rendszerváltás környéki politikai döntések következménye. Jelenleg a magyar lakosság kevesebb mint 10%-a lakik bérlakásban, 2%-a önkormányzati tulajdonú bérlakásban. Megközelítőleg 110 000 önkormányzati tulajdonban lévő, nem piaci díjazású bérlakás van Magyarországon, ebből közel 40 000 Budapesten található, amelyek nagyjából 10%-a nem lakott.

A magas árak további okozója a még mindig relatív alacsony kamatkörnyezet. Amíg alacsonyak a kamatok, az ingatlanok vásárlása, kiadása és eladása az egyik legjobban megtérülő befektetés.

Az utóbbi években a kormány által bevezetett CSOK és otthonfelújítási támogatásoknak is jelentős árfelhajtó szerepe volt a lakáspiacra – az albérletárak kis késéssel, de együtt mozognak a lakásárakkal. Így az elsősorban a magántulajdonszerzést előnyben részesítő lakáspolitikai intézkedések egyre kevésbé érik el a szegényebb rétegeket, vagy akár a középosztályt.

Milyen intézkedésekkel lehetne mérsékelni az albérletárak emelkedését?

Több lakáspolitikai eszköz is a rendelkezésre áll ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a bérleti díjak emelkedését. A Habitat for Humanity Magyarország évek óta jelzi és szakértői anyagokkal támasztja alá, hogy egy nagyléptékű, megfizethető bérlakásprogram csökkentené az albérletpiacra nehezedő nyomást. Emellett olyan nonprofit szervezetek alapítására van szükség, melyek a társadalmi, gazdasági realitások figyelembe vétele mellett, megfizethető árú bérlakásokat építenek és kezelnek, valamint változatos bérlői portfólióval rendelkeznek. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magánbérleti piac mellett megszülessen a ‘megfizethető bérlakáspiac‘ is. 

Sajnos a hosszú távú, kormányokon átívelő kötelezettségvállalás hiánya, valamint a lakhatási szegénység mérséklésének évtizedes politikai elhanyagoltsága nem sok jóval kecsegtet a közeljövőre nézve.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint rengeteg, kb. 570 000 üresen álló lakóingatlan van ma Magyarországon, Budapesten 160 000. Ezek egy része valószínűleg nagyon rossz állapotú, vagy területileg olyan helyen található, ami nem teszi lehetővé, hogy közlekedés, infrastruktúra, munkaerőpiac szempontjából megfelelő lakhatást biztosítson. Sokat segítene a jelenlegi helyzeten, ha ezek közül néhány ezer lakás megfizethető bérlakásként megjelenne a piacon. Ennek egyik módja a Szociális Lakásügynökség modell, amelyet ma már több önkormányzat, köztük a Főváros is elkezdett alkalmazni. Hasonló példa a Habitat for Humanity Magyarország és az Utcáról Lakásba Egyesület közösen elindított Szolidáris Lakásbérlés mintaprogramja az orosz-ukrán háború elől menekülők számára. 

A kollégiumi férőhelyek növelése is fontos eszköz lehetne, mivel az egyetemvárosokban a kollégiumokból kiszoruló diákok kénytelenek piaci áron albérletet/szobát bérelni, ezzel is szűkítve az elérhető bérlemények számát, felhajtva a bérleti díjakat. Amennyiben kellő számban lennének elérhetőek kollégiumi férőhelyek, több bérlemény maradna a munka miatt lakhelyet váltók számára is.

Jó minőségű és megfelelő elhelyezkedésű munkásszállók építése munkáltatói költségvállalással segíthetné az önkormányzati vagy állami befektetések minimalizálását. Jelenleg ezek az épületek sokszor külterületen vannak, rossz állapotúak, és csak nagyon alacsony színvonalú lakhatást biztosítanak.

Szabályozással a megoldás felé

A magánbérleti piac biztonságossá tételét tűzte ki célul a Habitat for Humanity Magyarország 2020 áprilisában kiadott Feketelakás tanulmánya, többek között a lakásbérletek kötelező regisztrációját is tartalmazó javaslatcsomagban. “Az albérletpiacra nehezedő nyomást csökkentené a hosszú távú lakáskiadás szabályozókkal történő előnyben részesítése a rövid távú, turisztikai kiadás ellenében" – fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. – “Erre az is motiválná a tulajdonosokat, ha ezt a formát adókedvezményekkel támogatnák, valamint elindítanák a rászoruló bérlők lakbér- és kauciótámogatását is. Az üresen álló lakóingatlanok tulajdonosait adózási eszközökkel lehetne érdekeltté tenni ezek lakáspiaci visszavezetésére."

Az albérlők biztonságára és a lakástulajdon védelmére a lakástörvény reformja jelenthet megoldást. A regisztrált, szerződéses jogviszony biztonságot ad mind a lakáskiadónak, mind a bérlőnek, ami hozzájárulhat a lakáspiac “fehérítéséhez" is. Ehhez szükséges lenne a felmondási idő, jogok és kötelességek tisztázása, a minimum minőségi követelmények lefektetése. A bérleti jogviszonyból adódó, általában kis értékű vitás helyzetek gyorsabb és egyszerűbb rendezésére, valamint az albérletek számának növelésére is adnak javaslatot az anyagban – a sajtóközleményben szereplő megoldásokat fejtik ki bővebben.

A Lakhatási Koalíció (lakhatási szervezetek szakmai csoportja) januárban megjelent, a 2024-es választásokra készített Önkormányzati Lakhatási Minimum kiadványában is ad, kifejezetten önkormányzati szinten megvalósítható javaslatokat.


Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

 

Vélemények (1)
Prof. Emeritus
2024.03.01.
10:02

"Az utóbbi években a kormány által bevezetett CSOK és otthonfelújítási támogatásoknak is jelentős árfelhajtó szerepe volt a lakáspiacra" Ezt kauzáció elemzéssel alá lehet támasztani? Mert ha nem akkor bárki mondhat ilyen hangzatos politikai lózungokat - pl. hogy a budapesti albérletárak növekedéséért elsősorban a külföldi állampolgárok beáramlása a felelős, s hogy ezen biztos nem fog segíteni, ha a Habitat for Humanity külföldi állampolgároknak készít szociális bérlakás programot - sőt, valószínűleg csak tovább rontja a problémát a fedél nélküliek mágnesként bevonzásával. A bécsi rendszer pl. alapvetően a tősgyökeres bécsieknek szól és robusztus keretrendszerrel igyekszik kiszűrni a potyautasokat. Nem lehet csak úgy bárkinek lakást adni puszta jószívűségből. A magánlakásokra nyújtott támogatások idecitálása már csak azért is abszurd, mert épp azoknak köszönhetően tudtak tömegek kiköltözni a belvárosból a magasabb életszínvonalat nyújtó agglomerációba.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.