Épülettervek/Középület

„Miért ütsz meg, ha nem is ismersz?” - Cigány Kultúrközpont, Cserdi

1/20

Keleti homlokzat- "időtengely"

?>
Keleti homlokzat- "időtengely"
?>
Kilátótorony és főbejárat
?>
Észak-Keleti perspektíva-"időtengely kijárata"
?>
"Időtengely belülről"
?>
Főbejárat-Délnyugati perspektíva
?>
Toronytető-kilátó és 3d cigánykerék szerkezet
?>
Főbejárat
?>
Észak-Keleti perspektíva-"időtengely kijárata"
?>
Multifunkcionális rendezvénycsarnok-szinpadra nézve
?>
Multifunkcionális rendezvénycsarnok
?>
Skanzen putrik
?>
Skanzen putrik+kocsibejáró
?>
Délnyugati homlokzat többcélú csarnok
?>
Főbejárat
?>
Főbejárat
?>
Délnyugati perspektíva-szállásépület
?>
Északnyugati homlokzat többcélú terem
?>
Ifj.dr.habil Kistelegdi István DLA
?>
Prof.dr.Habil.Kistelegdi Istvá
?>
1/20

Keleti homlokzat- "időtengely"

„Miért ütsz meg, ha nem is ismersz?” - Cigány Kultúrközpont, Cserdi
Épülettervek/Középület

„Miért ütsz meg, ha nem is ismersz?” - Cigány Kultúrközpont, Cserdi

2011.08.11. 11:59

A cigány kultúra hazánk egyik legvitatottabb szociális kérdéskörébe tartozik évszázadok óta. Az országunk történelmét mintegy 500 éve kísérő népcsoport életmódjának, kultúrájának bemutatása mérföldkő lehet a különböző nemzetiségek egymáshoz való közeledésében – ezt a célt szolgálhatja az idősebb és ifjabb Kistelegdi István által tervezett „Miért ütsz meg, ha nem is ismersz?" mottójú létesítmény. Funkcióján túl az együttes külön érdekessége, hogy az energiahatékonyság és a bionika elvei alapján épül majd fel.

Az épület megvalósítási programja

"Miért ütsz meg, ha nem is ismersz?"

A cigány kultúra hazánk egyik legvitatottabb szociális kérdéskörét feszegeti – évszázadok óta. Hazánk történelmét mintegy 500 éve kísérő cigányság életmódjának, kultúrájának bemutatása mérföldkő lehet a különböző nemzetiségek egymáshoz való közeledésében. A „Miért ütsz meg, ha nem is ismersz?" mottójú létesítmény az emberiség egységtudatának erősítésében tesz harmonizáló lépéseket.

Cserdi és Bogdása haladó gondolkodású polgármesterei, Bogdán László és Szatyor Győző szobrászművész fejében már régóta megfogalmazódott egy skanzenprojekt gondolata. A Cserdi külterületén elhelyezkedő 02/19 hrsz. telek optimális beépítési környezetnek bizonyult a települések menti vándorló, illetve letelepedett romakultúrát bemutató szcenárió bemutatására. A putriépítményeken, viaszfigurás életmódot bemutató installációkon kívül (skanzen) megbízó és tervező elengedhetetlen szükségességét látta egy olyan építészeti „keret" megvalósításának, melyben nemcsak a múlt megidézése, hanem a jelen cigányság kulturális, zenei, mesterségbeli és művészeti élete is helyet kap egy virágzó, közös, békés és alkotó jövő kialakítását szolgálva. Mindehhez egy jövőbe mutató, 21. sz.-i építészeti, szerkezeti és technológiai megoldás képes megfelelő „keretet" biztosítani.

A zene az emberiség közös nyelve" (Henry Wadsworth Longfellow)

A zene azt fejezi ki, amit nem lehet elmondani és amiről lehetetlen hallgatni." (Victor Hugo)

 

Keleti homlokzat- "időtengely"
1/20
Keleti homlokzat- "időtengely"

Kilátótorony és főbejárat
2/20
Kilátótorony és főbejárat

Észak-Keleti perspektíva-"időtengely kijárata"
3/20
Észak-Keleti perspektíva-"időtengely kijárata"

 

 

A közel 37 000 m2 vízszintes beépítési telek déli pereme a Cserdiből vezető közúton közelíthető meg. Egy nagy kiterjedésű keleti, zöldsávval határos mezőre érve a központ bejáratát egy 30 m magas világítótorony jelzi – a látogatók „automatikusan" a telek hátsó északi területén ágaskodó, obeliszk-felkiáltójel hatású oszlop felé indulnak el, az egyetlen nyílegyenes,  a nyugati telekhatárt jelző vasúti sínekkel párhuzamos kőúton. A vasúti sínek mentén egy új zöld zónasáv kialakítása természetes határként keretet biztosít a CKK szabadtéri funkcióinak lebonyolítására és természetes zajvédelmet is biztosít a vasút felől. Egy jövőbeli „CKK-Kisállomás" létesítése elgondolható, nem utolsósorban az öko-turizmus közel CO2-neutrális tömegközlekedési lehetőségét figyelembe véve. Parkolás a mező szélén, kavicsos területen biztosított, az egyenes kőút már kizárólag gyalogos közlekedésre hivatott. A felvezető út nyugati tangense egy 40m széles biztonsági távolságot tart a vasúttól, és többfunkciós kulturális rendezvényeknek, kirakodóvásárnak, sátortábornak, fesztiváloknak nyújt szabadteret. Az épületkomplexumot közelítő látogatók figyelme mind a rendezvények során, mind általános üzemeltetési időszakban az üres mező hatása alatt - bár más-más módszerrel -, de lépésről lépésre koncentrálódik, érdeklődésük fokozódik a közel 200 m hosszú, szakrális karakterű „toronyiránt" úton.

A látogatóút a főbejáraton keresztül egy hosszúkás, fedett-nyitott tengellyé alakul át a tárt karokkal váró, ellentéteket megtagadó gesztust megtestesítő, kerítéssel nem határolt telken. A bejárati szituációt egy rozsdás öreg acél emlékkápolna és a cigányság legjellegzetesebb kerék szimbólumát hordozó torony definiálja, a szakrális jelleget tovább erősítve. A rávezető pergolatengelyre fűződnek koncepcionálisan a különböző funkciójú „építőkockák": torony, kápolna, kiszolgáló- és lakóegység, központi fénycsarnok, multifunkcionális terem és a skanzen részleg. A térszervezés ilyetén megoldása a látogatók térbeli útvonalának leírásán, vezetésén kívül az emberek figyelmét és tudatát is vezetni, ráhangolni szeretné a skanzen témájára: a pergola-út egy „időtengelyként", jobbról és balról váltakozó térhatároló falszerkezeteken lévő digitális és analóg installációkkal a látogatókat idődimenzió-váltásra készteti - a múltba. A tengely végén megérkezünk a múltba, a szabadtéri múzeumba: végállomás a SKANZEN. Vályog, föld, fa és nád formájában korhű anyag- és szerkezethasználat uralkodik, védőtetővel ellátott sátrak és sátras szekér kerekíti egésszé az tipikusan „elszórt" elrendezésű házakat. Az időtengely alapvető témaként itatja át az egész beépítési telek területét: a JELEN az érkezés – parkolás - felvezető út – rendezvény szabadtér; az IDŐTENGELY a CKK gerince, dimenzióugrás a MÚLTBA, a skanzenbe.  Az időtengely nem csak a múltba terel, a pergolára nyugatról csatlakozó kultúrközpont épülete flexibilis funkciójában, szerkezeteiben és technológiáiban prototipikus megoldással mutat a JÖVŐBE.

 

"Időtengely belülről"
4/20
"Időtengely belülről"

Főbejárat-Délnyugati perspektíva
5/20
Főbejárat-Délnyugati perspektíva

Toronytető-kilátó és 3d cigánykerék szerkezet
6/20
Toronytető-kilátó és 3d cigánykerék szerkezet

 

 

A CKK első déli egysége egy szociális blokkokat és ezek fölött, külön vizesblokkokkal ellátott emeleti szállásokat magába foglaló egység déli külső homlokzattal. Lehetőség nyílik egy állandó gondnok-karbantartó elszállásolására, illetve rendezvények esetében, korlátozott számban prominens vendégek rövidtávú elszállásolására. A szobák alatti vizes helységek úgy vannak kialakítva, hogy cigány szokásoknak és igényeknek megfelelően a férfiak és nők különböző oldalról közelítik meg a helységeket. A lakótömb „építőkocka" északi párja, a központ záróakkordja egy multifunkcionális terem kiállítás, konferencia, koncert, színpad, szálláshely funkcióval. Mindkét 200 m2 alapterületű zárt, egyszerű, visszafogott tömeg között egy közel 540 m2 nagyságú szabad tér alakul ki koncert, rendezvény, nézőtér, vásár, nyári iskola stb. céljából. Az időjárástól védett teret egy sátor-tetőszerkezet fedi, a vándorló cigány életmódot tipikusan jellemző sátor absztrakt interpretációjában. Az egymás mellé sorolt, parkoló cigány lovaskocsik szimbólumaként a feszített ETFE-fólia sátortető, mint egy védelmező hajlék, kellemes nyári mikroklímát biztosít; az átszellőzés K-NY irányból biztosított, a megvilágítás és árnyékolás pedig fénytechnikailag megoldott. A CKK rohamosan változó korszakunk gazdasági, kulturális, műszaki-technológiai igényeinek kíván megfelelni a legrugalmasabb, változtatható, „100%-ban üres", zavaró szerkezetektől mentes multifunkcionális beépített tereivel.

Az épületek mind formavilágukat, mind anyaghasználatukat tekintve visszafogott rendszerben, gazdaságosan és természetes anyagokat használva készülnek. A kb. 100%-ban fa tartószerkezetű és vályog kitöltőszerkezetű megoldások, dobozszerű épülettömbök a figyelmet a skanzenre és a rendezvényekre, koncertekre terelik, nincs öncélúság bennük. A fénycsarnok- fóliaszerkezet, a központ közvetlen bejárata az egyetlen olyan konstrukció, mely megoldásában jövőbemutató karaktert képvisel. Mindezen funkciók végiggondolása után egyértelmű igényként jelentkezett a „téliesítés" opciója - a multiterem, a szállás-szaniteregység és az őket összekapcsoló sátortér egységes épületté fejlesztése. A fal és tetőszerkezetek hőszigeteléssel, a csarnok mozgatható polycarbonat oldalfalakkal és egy másodlagos „bélésszerkezettel" dupla burokkonstrukcióvá bővül, természetes fényt biztosítva, passzív napenergiát hasznosítva.

A távozó vendégek a főbejárat mentén, a kápolna acélrács falszerkezetében, az „emlékfalban" gyertyát gyújthatnak a cigányság jövőjéért, a remény és egységtudat kialakításáért az emberekben. A spirituális „kapu" templomtoronyhoz hasonlító világítótornya a remény szimbóluma egy immár megismert és így elfogadott cigánykultúráért, egy békés cigány-magyar jövőért. A világító művészeti alkotás a rendzvények megvilágítását, light-show funkciót lát el. A toronytetőn egy cigánykerék szimbólumból szerkesztett háromdimenziós, kettős forgástengelyű kerék-gömb lesz kialakítva, mely prototipikus szélkerékként villamosenergiát termel.

[...]

Energiadizájn tervezési koncepció    

A természeti erők elleni harc korszaka a világ fő települési vidékein teljes mértékben lezárult… Ma az ember egyetlen ellensége csupán önmaga, illetve az általa okozott környezeti elégtelenségek, melyek többnyire tervezési hibák." Frei Otto, 1967

 

Főbejárat
7/20
Főbejárat

Észak-Keleti perspektíva-"időtengely kijárata"
8/20
Észak-Keleti perspektíva-"időtengely kijárata"

Multifunkcionális rendezvénycsarnok-szinpadra nézve
9/20
Multifunkcionális rendezvénycsarnok-szinpadra nézve

 

 

A CKK tervezésekor holisztikus, átfogó teljességű rendszert szeretnénk épített környezetként létrehozni. Azt, amit az épület megépítésekor, üzemeltetésekor és lebontásakor a természettől elveszünk, hitelként tekintjük. A rohamosan növekvő negatív környezeti változások végett az energiát és nyersanyagokat meggyorsított visszafizetéssel kell törleszteni. Mindezt a ház energiadizájn koncepciójával képes elérni. A gyermekrajzoknál ismert mondóka, „pont, pont, vesszőcske – készen van a fejecske" letisztult rendszere érvényesül a stratégiában: három pragmatikusan és konzekvensen kidolgozott helyet és időtálló aspektust érvényesítünk a lokális adottságok függvényében.

  1. Az épület tervezési koncepciójának és szerkezeteinek, anyagainak optimalizálása a veszteségminimáló alstratégiát követi, a ház energiafogyasztását minimalizálva.
  2. Mindezek után elengedhetetlen az energiahatékonyság maximális növelése az épület technikai-gépészeti megoldásaiban.
  3. Végül, egy magas komfortnívóval, de minimalizált-optimalizált energiaigénnyel rendelkező létesítmény gazdaságos energiaellátása-termelése kerül napirendre.

Az így redukált összenergia-mérleg üzemeltetési oldala a lokális környezeti adottságok kiaknázásával oldható meg. Ahelyett, hogy az épület folyamatosan „harcolna" a környezeti energiákkal, sokkal hatékonyabb, ha inkább egyfajta „párbeszédet" vesz fel környezetével, „alkalmazkodik", a meglévő lokális adottságokból pedig – „ha már eleve ott vannak" - hasznot nyer.

Találjuk fel újra az építést, hogy megmenthessük Bolygónkat" (Thomas Herzog)

1. Tervezési koncepció – anyagok - szerkezetek

A kultúrközpont mind funkcionális elrendezését, mind szerkezeteit (és gépészetét) tekintve egy rendezvény-gépezetnek tekinthető, mely a látogatók és az aktuális program között közvetít, a változó lokális klimatikus viszonyok függvényében pedig élőlényhez hasonlóan, mely a változó környezeti hatásokra valamely tulajdonságait megváltoztatja, adaptívan alkalmazkodik. Mivel az épület környezeti energiákat használ – ez teljes mértékben meghatározza megjelenését. A házra irányuló külső behatásokra és belső kihatásokra reagáló épületburok energia- és klímaháztartást szabályoz, a belső komfortnívót pedig messzemenőleg biztosítja.

 

Multifunkcionális rendezvénycsarnok
10/20
Multifunkcionális rendezvénycsarnok

Skanzen putrik
11/20
Skanzen putrik

Skanzen putrik+kocsibejáró
12/20
Skanzen putrik+kocsibejáró

 

 

A CKK egységei nem kizárólag logikus funkcionális elgondolásból (a flexibilis terek biztosítják a financiális fenntarthatóságot is), hanem épületklimatikai összefüggések függvényében rendeződnek. A különböző „építőkockák" egyben klímazónaként is működnek: a szállás-szaniter egység, ill. a többcélú terem huzamos tartózkodásra alkalmas klímát biztosít; a fénycsarnok „sátorjellegű" szerkezete pedig köztes térként, klímacsarnok-pufferzónát képez. E köztes tér funkció részben ősi építészeti elem (veranda, árkád stb.), részben pedig új, eddig nem ismert/használt megoldás, mely sem külső sem belső, hanem a kettő közötti köztes térként fundál, és a hőmérsékletingadozásokat hivatott tompítani a külső és belső tér között, hőszigetel, sőt télen még passzív fűtőhatása is van. A fénycsarnok az év 65%-ában magas komfortnívón használható, az extrém hónapokban pedig melegebb, illetve hidegebb klíma uralkodik, mint a zárt dobozegységekben, de jóval kedvezőbb, mint a kültérben.

Az épület kb.75%-ban ökologikus, megújítható építőanyagból, fából készül, mely az egész élettartamra vonatkozó kumulált energiamérleget (life cycle assassement) javítja, CO2-t köt meg és az előállítási és építési energia drasztikus csökkentésével (fa melléktermékek regeneratív felhasználása), a bontási, illetve recycling munkálatok folyamán felszabaduló energianyereséggel minimalizálja. A tartószerkezetek 100%-ban korszerű ragasztottfa megoldások: a csarnok rácsostartó szerkezetei mellett a dobozépületek ragasztott favázas megoldásai jelennek meg (hőhídmentesség). A burkolatok és számos – tetővel, konstruktív favédelemmel ellátott – külső faszerkezetek „asztalos" minőségben készülnek. A dobozszerű egységek kitöltőfalazatai vályogtéglából épülnek, az alapanyagot a telek földrétegeiből nyerik, a víztározókhoz és ciszternához szükséges építési gödörből. A vályog szerkezetekkel sikerül a faépületek legnagyobb „betegségét" a nyári kellemetlen felmelegedést meggátolni a föld alapanyag kedvező hőtárolóképességének segítségével. A téli külső diffúzióra nyitott hőszigetelés biztosított.

A födémszerkezetek is jelentős részben hozzájárulnak a az épület hőkapacitásának növeléséhez: a talajjal határos födémek vasbeton szerkezetűek, a szállásegységek közbenső favázas rendszere pedig esztrich réteggel lesz ellátva. További megoldásként a mennyezetek függesztett „vitorlaelemekkel" mikrokapszulás fázisváltó (PCM=Phase Change Materials) anyaggal kevert vakolat-hibrid felületi rendszerrel bővülnek – szintén a hőtehetetlenség fokozása céljából. A PCM működése hasonlít egy jégkockára, mely az italt az olvadási periódusban konstans 0° C hőmérsékleten tartja.  Az épületbelső hőmérsékletének stabilizálását PCM anyagok a következőképpen biztosítják: szobahőmérséklet felett általában napközben az anyag elolvad, az ehhez szükséges energiát elveszi, elraktározza környezetétől (hűt), később pedig, általában este, éjszaka a temperatúra esésekor ismét megdermed és a látens-rejtett energiát leadja környezetének (fűt). 2x 15 mm vastag PCM lap hőtárolóképessége egyenlő 14 cm vasbeton vagy 36,5 cm téglafal szerkezetével. A hibrid PCM anyagot saját, egyedi gyártásban (cigány community), egyedi cigányszimbólumos mintázattal lehet ellátni igényeknek megfelelően. A Low Tech technológia kitűnően tükrözi az egész épület egyszerű, önzetlen, technológiai, műszaki és helyi adottságokból születő szükségszerűségek optimális kompromisszumát, ahol nem csak a gépészeti rendszerek, hanem a passzív építészeti-szerkezeti és koncepcionális stratégiák is egy egyszerű, tehát építéstechnológiailag is intelligens megoldást eredményeznek.

 

Délnyugati homlokzat többcélú csarnok
13/20
Délnyugati homlokzat többcélú csarnok

Főbejárat
14/20
Főbejárat

 

 

A fénycsarnok tetőszerkezete ETFE (Etilén-Tetra-Fluor-Etilén) fóliából készül, a high-tech anyag UV-álló, öntisztító tulajdonságú és 100%-ban újrahasznosítható. Tűz esetén visszahúzódik, nem csepeg, nem éghető, jégesőálló anyag. A feszített szerkezet aszimmerikus, déli irányban nagyobb, északon kisebb felületű, domborított  shedtető kialakítással árnyékol a déli direkt rövidhullámú sugárzás elől. A shed konstrukció e továbbfejlesztett, kerekített változata az északról becsapódó diffúz sugárzást beengedi az épületbe, természetes megvilágítást biztosítva, ugyanakkor a túlzott nyári felmelegedést megakadályozza. Az árnyékoló felületek egy második fejlesztési fázisban kerülnek bevetésre. Az elasztikus PV fotovillamos napelem technológia az ősi cigánykerék szimbolikáját alkalmazva kör-felületrendszer formájában kerül az ETFE fóliaszerkezetre. Első fázisként egy időjárástól védett, belső szolárernyő-szerkezet oldja meg a napvédelmi funkciót. A fólia külső felülete tükrözi a rövidhullámú fénysugárzást, meggátolja az abszorpció és így a hőképződés kialakulását, így a csarnokbelső nem tud túlzottan felmelegedni. A speciális magas hatékonyságú „Sunstop" ernyőfelület transzlucens, áttetsző-fényáteresztő – bizonyos átlátást enged, a tört, diffúz fényt pedig átereszti az épületbelsőbe.

A csarnok falszerkezete függőleges tolható kapukonstrukció, favázas tartószerkezet polikarbonát lapelemekkel burkolva. A könnyű szerkezet időjárás elleni és szélvédelmet biztosít nyáron is, a homlokzatfelületek 50%-a pedig megnyitható a természetes átszellőzés végett, a kereszthuzat elve alapján (szélindukció). Zárt térben a termikusan felfelé szálló konvekciós levegő magas hőmérséklete (rendezvény esetén belső hőteher – emberek) korántsem zavaró, mert a kb. 5,0-6,0 m magasságban már az épület használóit nem zavarja. A falszerkezet felső részének megnyitásával a túlmelegedett hőrétegződés friss levegővel „átöblíthető" (szélindukció). Ha megnyitjuk a polikarbonát hártya burokszerkezetet felfelé, a csarnok a padlószinttől 3,0 m magasságig teljesen megnyílik és kvázi tetőként működik.

Télen a csarnok egy opcionálisan alkalmazható kabátbéléshez hasonló termo-bélésszerkezettel reagál a klimatikus változásra. A párnaszerkezet ETFE-fóliába tömött fehér üveggyapotból készül, tűzvédelmi szempontból veszélytelen, függönyszerkezetként a homlokzat belső felületétől kb. 50 cm-re fel- és lebocsátható konstruktív megoldás. A termál bőr low-tech szerkezet saját, egyedi gyártásban készülhet (cigány community), belső felülete Low E (Low Emission) bevonattal van ellátva, mely reflektálja a hosszúhullámú belső sugárzást (hőpajzs elv), és mint egy hőtükör, meggátolja a csarnokbelső lehűlését. A diffúz fénysugárzás áthatol a termobőr szerkezeten, bizonyos mennyiségű természetes megvilágítást elősegítve. Mivel a téli szoláris sugárzás kb. 80%-a diffúz fénytartomány, a transzlucens bélés-burok kismértékben csökkenti a passzív napenergia-nyereséget. Napfényes periódusban pedig a „reagáló bőr" elhúzható, mint egy függöny, passzív energiatermelés-fűtés céljából. A párnaszerkezet egy demonstrációs kutatási méréssorozat keretében időszakosan valósul meg.

PCM táblák a szállás- és színpadépülethez hasonlóan a csarnokban is bevetésre kerülnek egy különbséggel – vertikális függesztett belső homlokzati elemekként gondoskodnak a transzlucens csarnok hőmérsékletingadozásainak csökkentéséért, hőtárolóképességének növeléséért. Az fénycsarnok téli napcsapda- és nyári árnyékolt mikroklíma-hatása, továbbá esztétikuma az ókor óta vitathatatlan. A nagymennyiségű faanyag meleg haptikus pozitív tulajdonságai a fény élettani és lelki pozitív hatásaival ötvöződnek, a transzparens és transzlucens felületek pedig az embereket szorosabban kapcsolja a külső tér természeti jelenségeihez (felértékelődés).

A déli tájolású lakóegységek árnyékolása kinyúló előtetővel (magyar parasztház működési elve) egyben konstruktív favédelemként biztosított. A téli lapos beesési szögű napsugárzás be tud hatolni a szobák átellenes északi falaiig, passzív hőtermelést hatékonyan kihasználva. A természetes szellőzés ablakszellőzéssel kezelhető az egész épületkomplexumban.

Energiahatékony technika – épületgépészet

Az energiadizájn épületgépészet geotermikus szíve a hőszivattyú, hasonlóan egy élőlény szervezetéhez, meghajtja az érrendszert és regulálja az épület termikus háztartását a szerkezettemperálás csőhálózat-érrendszerével. A hőszivattyú a földhőből nyert kb. 13 °C energiát direkthűtésre használja, az elektromos áramigény csupán szivattyús – keringetési (primer és szekunder) oldalról jelentkezik.

 

Főbejárat
15/20
Főbejárat

 

 

A hűtővíz cirkulációs rendszer egyrészt termoaktív vasbeton födémekbe és esztrichbe, másrészt PCM fázisváltó hibrid panelelemekbe van vezetve. A keringetés egy speciális hőcserélő csőhálózaton keresztül történik – bionikus elven működő, elágazó rendszerű fraktálstruktúrát követő csőhálózatok, melyek jó termikus hatásfok mellett jelentősen kevesebb szivattyú-energiafogyasztást követelnek, mint a konvencionális szerpentin-spirálformájú hőcserélők, ahol gyakori a nyomáscsökkenés a vezetékekben. A hőcserélők energiahatékonysága ugyanis nagymértékben függ attól, milyen egyenletesen képes a folyadék áramolni és mekkora a nyomásesés. A bionikus rendszerek sosem párhuzamos vagy soros kapcsolásúak, hanem mindig szerteágazó struktúrákat mutatnak, melyeket fraktáloknak neveznek. A hőcserélős csőhálózatrendszerrel aktiválni lehet termikusan a hőtároló- és PCM szerkezeteket –tömegeket – ezáltal a sugárzó alacsonyhőmérsékletű felületi rendszerek hatékonyságát nagymértékben növeljük.

A CKK épületegyüttes csarnoképülete alatt központi elhelyezkedésű, szezonális energiaraktározó menedzsmentrendszert építünk ki, az „aqua" zónát, mely különböző funkciójú víztárolókból áll. Egy csapadékvíz-tározó (kb. 90 m3) öntözés, WC-öblítés és takarítóvíz céljából, továbbá egy hidegvíz (kb. 90 m3) és melegvíz termotároló (kb. 90 m3) kerül elhelyezésre hőtárolás céljából.

A különböző épületrészek tetőszerkezeti burkolata szintén low-tech megoldás: egyedi gyártású, egyszerű abszorberfelületek fémlemezből, hőcserélő (bionikus fraktálstruktúra) csőhálózattal alulról ellátva. Nyáron főszezonban 90 °C hőfokot termelő szisztéma a termopuffer földalatti hőszigetelt tárolóba gyűjti az aktív nyári energiát, melyet szezonálisan átmentünk a fűtési periódusba, és ugyanazzal a sugárzó alacsonyhőmérsékletű felületi rendszerrel felhasználunk épületkondicionálásra. Télen a passzív-hibrid abszorbertető a -30°C-ra lehűlő, felhőzetmentes égbolttal sugárzó hűtőrendszerként működik, és fagyálló glykol-keverék folyadékkal -20 °C hideget tudunk előállítani (a hűtési energiaigény a fűtési energiamennyiség kb. háromszorosa!). A hideget a hűtő pufferttárolóban szezonálisan raktározzuk, és a forró, száraz magyar nyári klímaszezonban épülethűtés céljából aktiváljuk.

 

Délnyugati perspektíva-szállásépület
16/20
Délnyugati perspektíva-szállásépület

Északnyugati homlokzat többcélú terem
17/20
Északnyugati homlokzat többcélú terem

 

 

Télen a hőszivattyú elektromos áram segítségével az egész évben állandó kb. 13°C hőenergiát 35 °C-ra emeli, és az említett sugárzó felületi szerkezetekben épületfűtő hatású temperálásra használja. Az épületben nem található konvencionális fűtés, a szerkezeteket temperáljuk közel 50%-os energiamegtakarítással a hagyományos megoldásokhoz képest.

Az épület regeneratív energiatermelési potenciálja

A víz túlságosan értékes ahhoz, hogy elvesztegessük."

Ezért a CKK minden egyes esőcseppet felhasznál az létesítmény teljesítményének, performansz-képességének növelésére.

A beépítési telek területén, az épületet délről határoló területen 30 db 100 m mély talajszonda segítségével 13 ºC hőmérsékletű geoenergiával közvetlenül lehetséges az épülethűtés, illetve temperálás. Az egész évben állandó, időjárástól, évszaktól és napszaktól független rendszer a földkéreg felső 3 km-ében annyi energiamennyiséget biztosít, mint az emberiség jelenlegi energiafogyasztása a következő 100 000 évben. E vízminőség télen fűtésre is használható, a hőszivattyú ebben az esetben elektromos árammal meghajtva kb. 35 ºC hőmérsékletet állít elő. A hőszivattyú téli elektromos energiaigénye az alacsonyhőmérsékletű (konvencionális rendszerek kb. 60°C hőnívó) felületi szisztéma végett minimális. A szerkezettemperálás fizikai hatásai pozitív hatással vannak az emberek egészségére, a pszichológiai hatás pedig energetikailag jelentős: a beltéri levegőnél magasabb, illetve alacsonyabb felületi hőmérsékletek az emberekben mindig melegebb, illetve hidegebb szubjektív hőérzetet alakítanak ki, mint ami az épületbelsőben valóban uralkodó hőmérséklet. Mindez elősegíti a még takarékosabb energiamenedzsmentet.

A szivattyú, hőszivattyó, keringési rendszer és egyéb elektromos berendezés energiaigényét a fotovoltaikus (PV) szerkezetekkel kívánjuk a 2. fázisban már 100%-ban fedezni. A fénycsarnok tetőszerkezetén kívül a torony 3d-s szélkereke is hozzájárul az elektromos áramtermeléshez (szélenergia). A nyári többlet áramtermelést a közhálózatba táplálva értékesíteni lehet. Az épület megfelelő mennyiségű fotovoltaikus napelemrendszerrel nullenergiaház-szintet képes elérni (hőhídmentes faszerkezet) – egyszóval önfenntartó. A természetből vett kölcsön visszafizetése kb. 25 éven belül várható.

A szolárenergia aktívtechnika-hasznosítása az elektromos mellett termikusan is „szüretel" az abszorbertetők formájában.

A ház 100 %-ban természetes szellőzéssel működik. A mesterséges szellőzőgépészet nélkülözése bizonyos mértékben komfortérzet-csökkenéssel járhat, melyet szellőzéssel, természetes szerkezetekkel, felületi vizes sugárzó megoldásokkal kompenzálunk ebben a low-tech épületben. Az elektromosáram-megtakarítás, illetve befektetési költségmegtakarítás jelentős.

Az egész évben üzemelő CKK központ egész éves jelentős bevételnövekedéssel számolhat egy kizárólag nyári üzemeltetésű megoldással szemben, mely a többletköltségeket fedezni tudná. A robbanó energiapiacon az árnövekedés a megtérülést jelentősen gyorsítja. Egy példa: jelenleg a geotermikus technika kb. 10 év alatt térül meg az aktuális energiaárak mellett.

A ház megoldásaiban egészen tradicionális értelemben a vitruviusi hármasság jelenik meg: a funkcionális működés, az épület szépsége és a helyes építési technika, mely e projekt esetében egy jelentős különbséggel, az energiahatékonyság és a bionika aspektusaival bővülve, energiadizájn megoldásokkal válaszol a környezeti problémák kérdéseire.

Pécs, 2010. május 7.

 


CIGÁNY KULTURÁLIS KÖZPONT, Cserdi

Ifj.dr.habil Kistelegdi István DLA
18/20
Ifj.dr.habil Kistelegdi István DLA

Prof.dr.Habil.Kistelegdi Istvá
19/20
Prof.dr.Habil.Kistelegdi Istvá


vezető tervezők: Prof.dr.Habil.Kistelegdi István,
DLA. okl.építészmérnök
Okl.műemlékvédelmi szakmérnök
Ifj.dr.habil Kistelegdi István DLA,
Okl.építészmérnök
tervezés éve: 2010
engedélyeztetés alatt
bruttó szintterület: 280 nm
generáltervező: KISTELEGDI 2008 Kft.
építész munkatársak: Pethes Tamás, Vörös Erika, Kontra Péter
szakági tervezők:
statika: Brandmüller István
épületgépészet: Vígh Szabolcs
erősáram: Ifj. Sas Gyula
bruttó beruházási költség: 400 millió + ÁFA
építtető/megbízó/fejlesztő: Bogdán László, Cserdi Önkormányzat

A terv videó változata

 

Vélemények (38)
Masznyik Csaba
2011.08.22.
17:37

Természetesen eszem ágában sincs a "van-e a cigányoknak kultúrája" című kérdésben vitába bocsátkozni. Véletlenül van az ismeretségi körömben olyan, aki sokat foglalkozott a cigányok - számunkra ismeretlen, és ma már sajnos a maguk számára is jószerével ismeretlen - gazdag (nyelvi) kultúrájával. A rossz kérdéstől függetlenül, ha valakinek van kedve és kíváncsisága, ajánlom figyelmébe az alábbi linkeket: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/nepkolt/szogkir/szogkir.htm#1 http://mek.niif.hu/03000/03019/03019.htm Különösen a "Világ bölcse" címűt :-) Üdv! mCs

schigeru
2011.08.14.
02:26

- A rávezető pergolatengelyre fűződnek koncepcionálisan a különböző funkciójú… - Egy jövőbeli „CKK-Kisállomás” létesítése elgondolható, nem utolsósorban az öko-turizmus közel CO2-neutrális tömegközlekedési lehetőségét figyelembe véve. - Az épület regeneratív energiatermelési potenciálja - A CKK épületegyüttes csarnoképülete alatt központi elhelyezkedésű, szezonális energiaraktározó menedzsmentrendszert építünk ki… - A szolárenergia aktívtechnika-hasznosítása az elektromos mellett termikusan is „szüretel” az abszorbertetők formájában. - További megoldásként a mennyezetek függesztett „vitorlaelemekkel” mikrokapszulás fázisváltó (PCM=Phase Change Materials) anyaggal kevert vakolat-hibrid felületi rendszerrel bővülnek… Atyaúristen, mi ez kérem, valami építészeti/energetikai modorosblog? A kb. 100%-ban fa tartószerkezetű és vályog kitöltőszerkezetű megoldások… Most akkor körülbelül, vagy 100%-ban?

HI
2011.08.14.
07:15

@schigeru: A reggeli szelektíven szűrt szolár hatás skin detektálás által generált biofolyamatok eredményeként az általam reprezentált tömegáram limese indikálta az elektro-hydro energiatranszformátor működését és a thermohatással paralel jelentkező hidrofobzáció eredményeként elkészült a reggeli kávém és most itt ülök és értetlenkedek. Lehet, hogy ez az "energiadizájn" a józan ész hiányát kompenzáló marketing ? Huszti István

sityu
2011.08.14.
07:36

@schigeru: régóta kerestem a pontos kifejezést (volt már szerencsém ifj. Kistelegdi előadásához élőben is), de ennél az építészeti/energetikai modorosblog'-nál nincs egzaktabb. köszönöm.

Pákozdi Imre
2011.08.14.
07:46

@HI: :-)))))

schigeru
2011.08.14.
08:22

@schigeru: Ó, mindent értek: http://breuer.pmmk.pte.hu/szervezet/torzstagok/ifj-kistelegdi-istvan-dla-habil http://pmmk.pte.hu/portal_EnergiaDesign Bántás nélkül mondom, érdemes lenne Ifj.dr.habil Kistelegdi István DLA-nak fontolóra vennie, hogy a hazai közönség számára írt szakmai röpiratait publikálás előtt lektoráltassa egy olyan szakemberrel, aki a kezdetektől fogva magyar nyelven folytatta tanulmányait, mert ezek így ebben a formában elég nehezen vehetők komolyan.

sityu
2011.08.14.
08:53

@sityu: esetleg a 'parasztvakítás' is jó meghatározás lehet még.

epiteszikon
2011.08.14.
12:12

@schigeru: A szándék /irány OK, de az egyetemi képzéseknek is lassan szembesülniük kell az egyre kevesebb hallgatóval. Így várhatóan komoly csaták lesznek még e fronton. (evégett plaz új tanszék,képzés is nyilvánvalóan) Péccsel (PMMF) kapcsolatosan annyit jegyeznék meg,hogy, amikor a mostani ifjú gárda (soksok DLA-s tanár) 40-45 éves lesz, hátuk mögött rengeteg szakmai+emberi kudarccal/sikerrel, akkor lesz majd jó az oktatásuk. Most a hallgatókon tanulják a tanítást. A fenti ház önmagában egy érthetetlen valami, amit az energiatudatosság nem tud megvédeni. Egyszerűen csúnya. De leginkább érthetetlen.Itt pedig a befektetők pénzék tanulják a tervezést.

schigeru
2011.08.14.
21:09

@epiteszikon: Aha. Én csupán arra céloztam, hogy a T.hab.DLA tervező úr ausländische graduált, a professzionális lingivsztikája pedig annyira modoros és forszált, hogy az már fáj. Ergó nem ártana szaknyelvileg lektoráltatni ezeket az írásokat, erre meg nyilván egy itthon végzett mérnök alkalmas.

sityu
2011.08.15.
03:52

@schigeru: Tartok tőle, hogy nem csupán lingviszto-lektoratívikus kérdésről van szó. Ugyanis nem csak a textus modoros es forszált, hanem az architektúra is. Pontosabban: az architektúra mögötti ideák is. Minekis csupán pontos leképeződése a textus maga.

schigeru
2011.08.15.
19:40

@sityu: Igaz, a kettő valamilyen síkon összefügg.

Pákozdi Imre
2011.08.13.
15:40

Azt mindíg is tudtuk, hogy az építészeti alkotás nem értéksemleges, steril valami, hanem a jó és a rossz hangsúlyosan pártos foglalata. Azt azonban még nem igazán láttam, amit itt, hogy egy jámbor és üdvözlendő szándék - a cigányskanzené - a befoglalására tervezett építészeti struktúrák miatt váljon hamissá és elfogadhatatlanul, hazug módon modorossá. Mi a fekete halál ez az épület? És hogy merészelik a tervezők mellébiggyeszteni, mintegy a lila ködök őrült ájulata nevében korrumpálni a hagyományos, szalmatetős cigány házakat? Milyen pénzekből szerzik ezek az emberek a megvalósítás fedezetét? Hány cigánygyerek felzárkóztató oktatása, hány Gandhi Gimnázium, hány évi költségvetése menne itt el ennek az építészeti pótcselekvésnek a megvalósítására?

Alagi
2011.08.13.
17:19

@Pákozdi Imre: Egyetértek, de én még leragadtam ott, hogy mi is az a "cigányskanzen"..?

Pákozdi Imre
2011.08.14.
20:05

@Alagi: Jav.: Cigányskanzenként egy roma egy életmód-történeti múzeumot képzelek el. Nem folklór-múzeumra gondolok, hanem skanzenre, tehát a vándorlás valamikor volt eszközei, a hagyományos lakóhely és az azzal kapcsolatos tárgyi emlékek bemutatására. Első pillanatban úgy tűnhet, nagy veszélye a dolognak, hogy a skanzenben bemutatásra kerülő lakhatási körülmények túlságosan hasonlítanak a ma aktuálisokra. Ez azonban, ha körülnézünk és belegondolunk, Magyarországon már nem igaz. Cigányságunk letelepedett, sokkal hamarabb és sokkal inkább, mint a nyugat-európai. Ugyanakkor már nem putriban él, mint oly sok helyen tőlünk keletre; akkor sem, ha az elmúlt évtizedekben épült vidéki házaik és nagyvárosi lakásaik többsége erősen megkopott. (Itt nem beszélek a gazdag romák kacsalábon forgó palotáiról...) Apropó: a cigányskanzen rendhagyó, de hiánypótló funkciója lehetne a mai hazai roma társadalom hierarchikus tagolódásának bemutatása. Nekem úgy tűnik, hogy ennek ismeretében és ennek figyelembevételével - netán okos kihasználásával - sokkal hatékonyabbak lehetnének a felzárkoztató programok.

Alagi
2011.08.15.
07:09

@Pákozdi Imre: Skanzent csak érték bemutatására érdemes létrehozni. Értéken itt elsősorban az "új létrehozását", egy térség, tájegység semmi másra nem hasonlító jellegzetességét értem. Már elnézést, itt ilyenről aligha beszélhetünk. A cigány kultúra minden eleme, beleértve a talán legnagyobb értékét képviselő zenét, mindenhonnan összelopkodott holmik egyvelege. Építészetileg, tárgyi kultúrát tekintve teljességgel értékelhetetlen. Vagyis bemutatásra alkalmatlan. Egy velejében hamis felvetésre látunk itt egy hamis választ. Már a cím is megtévesztő: "Miért ütsz meg, ha nem ismersz?" Nekem, mint "nyolcker" lakosnak ez a mondat az első pillanatban fordítva sült el: eszembe jutott a tőlem pár háztömbre 1 hónappal ezelőtt történt szamurájkardos mészérlás. Akinek napi szintű élménye az ilyesmi, és látja, hogy kultúráról még nyomokban sem beszélhetünk, az pontosan érti, hogy az ilyen beruházások mennyire álságosak. Vannak viszont előremutató kezdeményezések, pl. a Kesztyűgyár a Mátyás téren. Az ilyesmit kellene támogatni, nem skanzent, meg kilátót építeni.

Pákozdi Imre
2011.08.15.
08:00

@Alagi: Alagi úr, amit ír, szerintem túlmutat az Építészfórum keretein. Rögtön hozzáfűzöm: valószínűleg az is, amit én írtam, ellenkező előjellel... Én itt és most nem fogom megvédeni a cigányskanzen eszméjét, különösen azért nem, mert a dolog az eredeti cikkben ismertetett, hátborzongatóan inadekvát építészeti terv kapcsán merült fel. Ráadásul nyilván nem a cigányskanzenen múlik a magyarországi roma társadalom magára eszmélésének dolga. Hanem inkább azon, hogy képesek-e cigányaink kitörni saját kisebbeségi társadalmuk feudális viszonyai közül. Amelynek keretében egy cigányvajda ház méretű motoros yachtja 60 km/órás sebességgel száguld végig a Balatonon 2011. augusztus 14-én 13 óra 15 perckor érintve Tihany térségét - miközben ennek a hajónak a beszerzési árából Észak-Magyarország szegény sorsú roma gyerekei egy évig reggelizhetnének bőségesen...

mB
2011.08.15.
09:01

@Alagi: A fenti hozzászólásban kultúráról még nyomokban sem beszélgetünk. mB, kilencker.

Pákozdi Imre
2011.08.15.
14:07

@mB: Téved, kedves mB. Szexről, étkezésről, horgászatról és tekézésről valóban nem beszélgettünk a fentebbi hozzászólás(ok)ban. Szó volt viszont a cigányskanzenről, annak indokoltságáról, és a magam részéről kiálltam a cigányság kulturális (figyeli a szót?) örökségének bemutatása mellett. Mi tagadás, Alagi úr - egyébként egyáltalán nem elvetendő hozzászólása (hiába, a nyócker autentikusságban néha veri a kisuvickolt belső kilenckert)! - kétségbe vonta a cigány épített kultúra bemutatásra érdemes voltát, ezért egy kicsit én is eltérültem, de a kultúráról bizony, végig szó van itt...

mB
2011.08.15.
14:36

@Pákozdi Imre: (a hozzászólásom nem az Önére volt válasz.)

Pákozdi Imre
2011.08.15.
15:52

@mB: Akkor bocsánat a csípős hangért. Alagi úr hozzászólásában egyébként van szó a kultúráról, még ha az én értékrendem szerint előjelhibásan is. De javaslom, maradjunk a kultúra egyik legvonzóbb manifesztumánál, az építészetnél. Még ha az eredeti skanzen-terv leginkább a vitakultúránkat teszi is próbára...

Alagi
2011.08.16.
16:48

@mB: Tisztelt mB! Bár itt az Építészfórumon ez szokás, azért mégsem túl intelligens dolog válasz helyett a másik hozzászólót szapulni. Itt elhangzott egy állítás, erre kéne cáfolatot találni. Én továbbra is állítom, hogy a cigány kultúra pusztán interpretáló jellegű, semmi újat nem tett hozzá az egyetemes kultúrához. Különösen igaz ez az építészetre, használati eszközökre stb. Vagyis erre skanzent építeni teljesen értelmetlen és pénzkidobás. Bizonyára elkerülte a figyelmét hozzászólásom második része, ahol viszont egy pozitív példát hozok: a Mátyás téri Kesztyűgyár közösségi ház előremutató kezdeményezés. Azt a pénzt inkább ilyesmire kellene költeni.

Pákozdi Imre
2011.08.16.
17:08

@Alagi: Alagi úr, javaslom, nézze meg a "Találkoztam boldog cigányokkal is" című, legalább harminc éve készült jugoszláv (!) filmet. Kérem, ne az alapszituáció és a szereplők nyomorúságát tekintse, netán méltányolja. Nézze a filmet és hallgassa a "Hej, romanye" c. dalt. Azután mesélje el itt, e fórumon, hogy honnan is kölcsönözték, lopták, interpretálták azt a tüzet, ott, helyettünk, nekünk a T. Romák? A tüzet, ami oly vészesen hiányzik zavaros életvitelünkből és művészetszemléletünkből?

Alagi
2011.08.16.
17:17

@mB: Tisztelt Pákozdi Úr! Egyik kedvenc filmem a "Cigányok ideje" Kusturicától. Többek közt azért, mert nem akar sem pro sem kontra állást foglalni. Az összes ilyen tárgyú film, amit láttam (pl. Gadjo dilo) mind elfogult volt. Ebben a filmben is feltűnik a zene természetesen, de mindenki tudja, hogy ez ott valójában délszláv elemekre épül. Nálunk a cigányzene magyaros. Spanyolországban spanyolos. Indiában indiais. Ne keverjük az interpretálást az alkotással. Az két különböző dolog. És nyilván most azért beszélgetünk erről, mert még talán ebben a szegmensben - a zenében - tud valamit felmutatni a cigányság. De azt hangsúlyozni kell, hogy előadóművészként, nem pedig szerzőként.

Pákozdi Imre
2011.08.17.
06:24

@Alagi: Sok igazság van abban, amit állít és találóak a példák. Bár az, ahogy a helyi zenéket átformálják a cigány művészek - mert azok - nem csak előadói, hanem alkotó, formateremtő erőre vall. Érdekes továbbá, hogy mindhárom népzenei kultúrkör (a magyar, a délszláv és a spanyol) a cigányos változatban lett igazán népszerű. A vitából tisztelettel kiszállok - legalábbis amíg el nem olvasom az Osirisnál megjelent A cigányok története c. könyvecskét.

sityu
2011.08.18.
07:02

@Alagi: Sokat gondolkodtam azon, hogy mi is a gond ezzel a gondolatmenettel. Mármint elsősorban Alagiéval (bár a 'sok igazság van benne' hazugsága is érdekes kérdés). Azon túl, hogy fellengzős módon próbál a kultúrák közt értékességi rangsort fölállítani (ami már önmagában is kicsinyes dolog - mégha valami igazságmagva is van; az igazán nagyok sosem kérkednek a nagyságukkal). Aztán azon gondolkodtam, hogy az alkotás és az interpretáció közt ilyen éles-e a határ? Shakespeare pl. interpretátor-e, vagy alkotó? (tekintve, hogy tudomásom szerint a sztorijai közt többségben vannak a 'találtak') Meg aztán kérdés az is, hogy egy kultúra esetében hogyan értelmezhető az alkotás (ami lényegét tekintve személyes cselekvés)? Talán az individualitás kultúrán belőli értéke befolyásolja. De az individualitás az interpretációt is támogatja. Meghát a kultúráknak fontos jellemzője az interpretáció: a magyar kultúra pl. egész másféleképpen interpretálta mondjuk a kereszténységet, mint a dél amerikai, vagy a barokkot, mint a brit.

M_András
2011.08.18.
07:27

@sityu: Picasso szerint a rossz művészek imitálnak, a nagy művészek lopnak. Szerintem minden művész a rá ért külső hatásokból alkot, nem a belsőben megszülető, individuális gondolatokról van szó. Alapvetően ilyen minden kultúra is, sok száz-ezer év során ért külső-belső hatásokból jöttek létre úgy ahogy ma ismerjük őket. Az hogy a cigány kultúra nagymértékben épül az adott helyi kultúrára önmagában nem lealacsonyító arra nézve. Szerintem nonszensz különféle kultúrák között értékrendet felállítani.

sityu
2011.08.18.
08:50

@M_András: Igen, szerintem is nonszensz. S nem azért, mert (technikailag) nem lehetne, hogy nem lenne benne 'sok igazság', hanem azért, mert ab ovo sok 'hazugság' is lenne benne. S a tetejébe nem is lenne érdemi haszna (hacsak a lapos, zsigeri sovinizmusokat, nacionalizmusokat nem számítjuk hasznosnak).

mB
2011.08.18.
09:30

@Alagi: Ha a hozzászólás nem szól másról, mint a hozzászóló szegénységéről és szellemi/kulturális karcsúságáról, akkor ott csak a személyhez lehet már hozzászólni (hogy az épfórum miért nem moderál, az korábban kérdésként sokszor felmerült - én azóta sem értem). Ha valaki egy (tetszőleges) népcsoport kultúrájáról valaki annyit bír kiszuszakolni magából hogy az nem más mint "összelopkodott holmik egyvelege" és hogy "teljességgel értékelhetetlen", az (bocsánat minden olvasótól) primitív. (És mégegyszer: nem értem hogy maradhatott bent a hozzászólások között...). Ha ennek az ellenkezőjét (hogy ti. minden kultúrának helye van a nap alatt, hogy nem összelopkodott, stb.) bizonyítanom kéne, akkor az nagyjából a kultúránk végét jelentené. (Nyilván van az iménti Úrnak minden más népcsoportra is ilyen frappáns egymondatos jellemzése - bámulatos, irigylésreméltó sűrítés...) Másokkal ellentétben én NEM javaslom, hogy a témában nézze meg ezt vagy azt a filmet - nem érdemes. Önnek. Már.

Alagi
2011.08.19.
16:30

@mB: Tisztelt mB! Ismét nagyon szép példáját mutatta be az álhumánumnak. Egyfelől semmiféle érdemi hozzászólása nincs a témában, másfelől meg "csodálkozik", hogy maradhatott benne a hozzászólásom az építészfórum hasábjain. Az nem érv, hogy "veled nincs kedvem/nem érdemes vitatkozni, Te úgysem értenéd" stb. Egy egyetemi oktatótól azért többet várnánk. Nem tartozik kedvenc témáim közé ez a téma, úgyhogy én magam is követem Pákozdi Urat, nem érdemes ebbe több energiát tenni. De azért szívesen meghallgatnék pár érvet kontra, meg néhány nevet valaki felsorolhatna a cigány származású írok, költők, zeneszerzők, festők, szobrászok és építészek közül. Addig ez csak "értelmiségi hőzöngés", ami itt elhangzik. Sajnos ismét elkerülte a figyelmét (többször nem ismétlem meg), a hozzászólásom második része, de hát így megy ez Önnél már láttuk máskor is.

Pákozdi Imre
2011.08.19.
20:40

@Alagi: Nem igazságos, Alagi úr. Amennyire látom, mB a megfontolt és tájékozott hozzászólók egyike. Az más kérdés, hogy ma, roma témában, a legszélesebb, kétoldalú hozzászólói toleranciát javaslom. Az utóbbi nyolc év roma politikája ugyanis a legnagyobb humánum, az egyenlőségi és emberi jogi elvek piedesztálra emelése mellett volt totális, soha nem látott és embertelen következményekkel járó kudarc. Ezt most egyébként mB-nek is tisztelettel ajánlom a figyelmébe. Azonban nem igazán tartom se helyesnek, se ízlésesnek, ha ez a nyolc éven át tartó cigánypolitikai és államigazgatási csődcsorozat - az MSZP és az SZDSZ romapolitikája - jogcímet jelentene a cigányellenesség hagyományos érvrendszerének revitalizálására. A jelenlegi kormányzat sem ezt teszi, amikor szigorral és jól érthető elvárásokkal, segíteni próbál. Egyébként azt illetően, hogy mit nevezek szakmai kudarcnak e tárgykörben, kérem, olvassák el Miklóssy Endre fantasztikus diagnózisát a Valóság 2007. évi 6. számában.

DSterner
2011.08.20.
06:46

@Pákozdi Imre: Beidézem, mert olyan szépen van megfogalmazva. "Az utóbbi nyolc év roma politikája ugyanis a legnagyobb humánum, az egyenlőségi és emberi jogi elvek piedesztálra emelése mellett volt totális, soha nem látott és embertelen következményekkel járó kudarc. Azonban nem igazán tartom se helyesnek, se ízlésesnek, ha ez a nyolc éven át tartó cigánypolitikai és államigazgatási csődcsorozat … jogcímet jelentene a cigányellenesség hagyományos érvrendszerének revitalizálására." Baráti kapcsolat és munka révén is elég alapos betekintésben volt részem a szóbanforgó társadalmi csoport helyzetébe az elmúlt évek során, és sajnos a legmesszebbmenőkig egyet kell hogy értsek. Megtaláltam a cikket is. http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=906&lap=0 Ami az ÉPÍTÉSZETI megformálást illeti, az igyekezet becsülése mellett, megmondom őszintén, teljesen értetlenül állok e projekt előtt...

Pákozdi Imre
2011.08.20.
14:23

@DSterner: Köszönöm a hozzászólását. És szabadjon ismét minden érdeklődő figyelmét felhívnom Dupcsik Csaba A magyarországi cigányság története c. könyvére (Osiris, 2009). Most olvasom, és nem csalódok. Alapos és lebilincselő.

mB
2011.08.21.
14:39

@Alagi: Egy kis értelmezési segítség: a korábbi válaszomban egy szót sem ejtettem a cigányságról (és abban sem vagyok biztos hogy olyan módon és arra "kell" reagálnom amire és ahogy Ön gondolja), nem is kívántam arról beszélni. A hozzászólásomban voltam önző saját megsértettségemet szóvá tenni, ugyanis az ország lakójaként, építészként engem (is) sért hogy egy kurta ellenvetés nélkül a legnagyobb online építészújságban ilyen hangozhat el egy tetszőleges népcsoportról, hogy a kultúrájuk "összelopkodott holmik egyvelege" és hogy "teljességgel értékelhetetlen". NEKEM fáj hogy lassan alsóbb és felsőbbrendű embercsoportokról-kultúrákról beszélgetünk ("értékelhetetlen"?!?!), én szégyellem magam hogy ilyen szintű társalgásokba kell bonyolódnom egy szakmai fórumon, és hogy ez senki mást sem látszik zavarni. Ezek után meg "bizonyítsak" (?!?) is valamit, amivel közvetve magam is belelépnék ebbe az elfogadhatatlan összehasonlítósdiba-relativizálósdiba? Ha a fentieket nem érti, az sem baj - ünnepeljük (így 20-a után) államiságunkat felsőbbrendűségünk biztos tudatában. Hajrá.

Pákozdi Imre
2011.08.21.
17:10

@mB: Az egyenlőség-elvűektől korántsem idegen módon Ön, kedves mB, gondolatrendőrségért kiált, amikor a véleményével szögesen, netán provokatívan ellenkező nézettel szembesül. Nekem sem szimpatikus Alagi úr álláspontja, de ettől még tudomásul veszem. Annál is inkább, mert az, amit ő mond, évtizedekig volt a hazai romanológia alaptézise. Igen, még a szocializmusban is, 1974-ben, amikor a rasszizmust hivatalos és nem hivatalos úton egyaránt üldözték, a mainstream hazai cigánykutatás akkori atyja, Vekerdi József a cigányságot "hagyománytalan, s éppen ezért saját kultúrával nem rendelkező népcsoportnak" tartotta. Vekerdi a következőképpen írt a cigányok kulturális gyökértelenségéről: "Mind anyagi, mind önálló szellemi kultúrájuk kialakulásának alapvető akadálya volt anyagi és szellemi igénytelenségük. Megelégedtek a mindenkori befogadó néptől készen kapott javakkal, rendszeres termelőmunkát és önálló szellemi alkotótevékenységet nem folytattak ennek megszerzése érdekében. Másik döntő akadálya volt önálló kultúrájuk létrejöttének a hagyománytalanság. Szellemi javaikat nem őrzik sokáig...." és így tovább. (Az idézetek az A magyarországi cigányság története c. könyvből valók, ld. 34-35. old). Sem a szerző, sem én nem értünk egyet ezzel a nézettel; beidézésével csupán azt kívántam bizonyítani, hogy a romák iránt jóindulattal és népek egyenlősége iránt elkötelezettséggel bíró korokban is levonhattak Alagi úréhoz hasonló következtetéseket. Ezért és sok más miatt, kérem, több türelemmel viseltessék az ellenvélemények iránt. Nagyra becsüléssel, Pákozdi Imre

Alagi
2011.08.21.
21:16

@Pákozdi Imre: Az Ön ellenvéleménye számomra kedves, mB-jé nem az. Abban viszont hasonlítanak, hogy konkrét neveket, példákat egyikük sem hoz. Ez itt egy fórum, ahol elhangzott részemről egy állítás. Napok óta gyűrjük a témát hol jobbról, hol balról, de valahol mégsem a felvetett kérdésről beszélünk. Ha nem tudnak megcáfolni, hát sebaj, de addig tisztelettel maradok ilyen tudatlan és felsőbbrendű.

sityu
2011.08.21.
21:48

@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Mi a kórság ez az "egyenlőség-elvűzés"? Ha liberál-bolsevikot akartál írni, akkor mit szépelegsz? Mellesleg, amennyire én a Bálintot ismerem, ő kb. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata értelmében tekinthető egyenlőség-elvűnek. S felháborodása is kb. ennek mentén értelmezhető. Meg az egyetemes európai kultúra tekintetében. S tudomásom szerint a nyugati világban az ilyesfajta "egyenlőség-elvűség" minden komolyan veendő politikai, világnézeti oldal sajátja. "Sem a szerző, sem én nem értünk egyet ezzel a nézettel": ad 1. Milyen szerző nem ért egyet? ad 2. A Kádár-korszak -és úgy általában a szocializmus- verbális elkötelezettségéről és valós működéséről szerintem nem itt lenne célszerű értekezni, de nem sok olyan területét tudnám mondani az életnek, ahol a létezett szocializmust valódi pozitív példaként lehetne állítani. "Nekem sem szimpatikus x úr álláspontja, de ettől még tudomásul veszem." Ezt hívják szerintem opportunizmusnak. Egyébként én is tudomásul veszem, hogy joga van ilyet gondolni és leírni; de semmiképp nem vagyok hajlandó elfogadni. Mint ahogyan korábbi hozzászólásomban írtam is. A moderálás kérdése meg megint más tészta.

Pákozdi Imre
2011.08.22.
05:31

@sityu: Dear sityu, 1. Nem liberál-bolseviket akartam írni, hanem egyenlőség-elvűt*. 2. Ez a nyugati világban sem minden komolyan veendő politikai, világnézeti oldal sajátja (sajnos). 3. A magyarországi cigányság története c. könyv szerzője, Dupcsik Csaba nem ért egyet. 4. Én sem sok pontot tudok, ahol a valaha létezett szocializmus pozitív példaként említhető, de a rasszizmus elleni alapállást ilyennek tartom. 5. A "Nekem sem szimpatikus x úr álláspontja, de ettől még tudomásul veszem" nézet nem opportunizmus, hanem a vita elemi feltétele. Hogy nem átkozom ki a másképp gondolkodót. Ahogy Ön sem, a következő mondatában, amelyben tudomásul veszi, de el nem fogadja... 6. Helyesbítem az előző hozzászólásomban szereplő "romanológia" kifejezést. Ez ui. nem csak cigányságkutatást jelent, pedig én csak azt (romológiát) akartam írni. * Megjegyzés: amúgy bármely világnézet fanatikus művelője hajlik erre, csak ez az egyenlőség-elvűek esetében igazán groteszk.

Alagi
2011.08.13.
14:12

Érti valaki a beruházó szándékát? Mit építenek pontosan és miért..? Mert nekem nem világos. Aztán utána ha ezt tisztáztuk beszélhetnénk pl. a 10 emelet magas kilátóról falusias környezetben.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk