Millenáris Velodrom - az Artonic Design Kft. megvételben részesült munkája

Bemutatjuk az Artonic Design Kft. megvételben részesült munkáját, amelyben a Velodrom megjelenését és formáját egyszerre határozta meg a belső, a 250 m-es pályaív, a külső betonívek és a kerékpársport formavilága.

KONCEPCIÓ
Telepítés, régi és új viszonya, integráció

A jelenlegi, ÉNy–DK tengely mentén nyújtott alakú 400 méteres kültéri beton versenypálya található. Ennek délnyugati oldalán, a Szabó József utca mentén helyezkedik el az 1927-ben emelt főépület. A főépület 2 ponton is tompaszögben törik, mely az egész épületre kiható szervező erővé válik és egy logikus, ugyanakkor lendületes viszonyulást ad a kerékpárpályához, az azt szegélyező beton lelátókhoz és határoló részükhöz.

A tribünépület és a pálya a két világháború közötti vasbeton technológia jelentős példája. A tribünépület sok átalakításon ment keresztül, utcai homlokzata elvesztette eredeti jellegét, a belső terei is átalakultak. Műszaki állapota romos. A beton pálya állapota elfogadható (ha nem is versenysport számára), vonalvezetése magával ragadó, a hely szellemét leginkább megidézni képes szervező erő a területen. A pályát szegélyező lelátók nagyon romosak, funkciójukat vesztették, kapacitásuk túlméretezett.

A fentieket is mérlegelve, úgy terveztük az új épületet és környezetét, hogy a meglévő épület/építmények és helyszíni értékeket megtartsuk, azokat kiemeljük. Ezek az értékek a koncepciónk részei lettek és új funkciót kapva biztosítják a történeti folytonosságot, megőrzik a hely szellemét.
A Hajós Alfréd tervezte épületet kapuként és fogadóépületként megtartottuk. A Velodrom közötti hídként is szolgál. Kiinduló és végpontja lesz az egész területet körbeölelő biciklis és gyalogos utak gyűrűjének. A tribünépület sokszor átalakított homlokzati kitöltő falait, évek során többször átalakított belső elválasztó szerkezeteit kibontjuk, láthatóvá téve a korabeli vasbeton szerkezeteket, a törttengelyt formáló lemezeket, lépcsőzetes tribünszerkezetet. A belsejében tervezett új lépcsők, dobozok, és hidak könnyed, transzparens kialakításúak. A meglévő szerkezetektől markánsan elválasztottuk őket. A meglévő épület szerkezeti keretei egységes kapuzatot képeznek a Szabó József utcára, míg törttengelyű tömeg megtartja a térfal jellegét, irányultságot és vizuális határt is adva az új térnek. A lépcsőző lelátók alulról tölcséresen szűkülő látványa átvezeti az érkezőt az új csarnokba.

A meglévő beton pályaívet 75%-ban megtartottuk, csak ott bontottuk el, ahol az új épület kapcsolódik a régihez és az új térhez. A szervező erejét, azaz a körkörös forgalmát megtartottuk, bekapcsolva a nem túl meredek felületeket a gyalogos és bringás körforgalomba. A meredekebb szakaszokon a kerékpár és gyalogos forgalom mellette, vele koncentrikusan halad tovább. Ahol az elbontott szakaszhoz érünk, ott hidakon lehet haladni, melyeket átfűztünk az épületen. A gyalogos és biciklis hídról kilátni az új térre, ezáltal izgalmas élmény itt tekerni, vagy szemlélni a Millenáris történeti kiállítás belógatott tablóit. A térről látható híd és azokon suhanó kerékpárosok egyben reklámjai a területnek és funkcióinak. A megmaradó pálya betonfelületét továbbra is hasznosítanánk, igaz most már a tömegsport számára. Elérhetővé tennénk a lankásabb szakaszait, míg a meredekebbet skateboard-osok, görkorisok, és egyéb extrém sport hobbit űzők vehetnék igénybe, a kijelölt területeken.

A pályát szegélyező romos lelátok többségét elbontanánk, kivétel a Stefánia út felőli hosszanti oldal mentén található sorok alsó 4-5 sorát, melyeknek teteje lenne az új rézsű korona szintje. Így a területen sétálók belátnak még a legalacsonyabb szintről is a versenypályára, az üvegezett homlokzati szakaszokon.

Az új Velodrom

A meglévő fogadóépület középtengelye jelöli ki az új csarnok kereszttengelyét és fő feltárási, belső szervezési irányát. A Velodrom épületét ezen tengely mentén helyeztük el figyelve arra, hogy a hátsó részen a pályaívet, annak körkörös forgalmát ne vágja el, de optimális távolság alakuljon ki a régi és új között. Ez a távolságot a tömegarányok és az itt elhelyezendő bejárati funkciók együttesen alakították ki.

Maga a Velodrom megjelenését és formáját egyszerre határozta meg a belső, a 250 m-es pályaív, a külső betonívek és a kerékpársport formavilága. A versenypálya, az azt körülvevő üzemi, sportolói, közönségforgalmi funkciók és lelátók koncentrikus szervezése kivetül a tömegre, melynek magassági viszonyai lekövetik a szükséges belső térigényeket. Ezáltal a hossztengelyek végein, ahol már nem számítunk galériaszinti lelátok építésére, alacsonyabb tud lenni a ház, míg középen, ahol a tornatér is igényli, magasabb. A homlokzatokat kifele dőlnek, mely kedvezőbb belső teret biztosít a későbbi lelátó bővítés számára. A tetőbevilágító sávok hosszirányban futnak, mint a légterelők a kerékpár sisakon.

Lelátó összegzés
I. ütem
ülőhelyek 835 fő
kerekesszékes férőhely 12 fő
állóhely (ülővé alakítható) 701 fő
VIP férőhelyek 33 fő

II. ütem – bővítés után összes férőhely: 3043 fő

Rehabilitált tribünépület

További funkciók is helyet kaptak itt. A földszinten helyeztük el az pavilon jellegű üzleteket, melyek szétszórt és beúsztatott elhelyezkedésükkel, valamint anyaghasználatukkal elkülönülnek a katonás rendben álló meglévő szerkezeti keretektől. Ilyen könnyűszerkezetes pavilonokban kaptak helyet a pénztárak is a földszinten, melyek üzemeltetése jól párosítható akár szakújság árusítással is. A térszintről elérhető még itt a kerékpárbolt és kölcsönző, valamint a kerékpártárolók. A térszintről induló lépcsőkről és látványlifttel juthatunk feljebb az épületben. Az első emeleten található a korábban részletezett közönségforgalmi bejárat, egy köztéri kialításként működő kiállítótér, valamint egy kulcsos öltözőrész. A gyalogos körforgalom kiállítótéren vezet át, melynek egyes elemei installációként itt-ott felbukkannak a térben. Az öltözőrészt pedig bérelhető kulcsos szekrényekkel (bekamerázott területen), a tömegsport számára biztosítanánk.

Fentebbi szinten már a kerékpáros út hídként szalad át a házon, valamint ki lehet jutni a régi tribün területére is meglévő és megtartott kijáratokon.

Szerkezetek és anyaghasználat

A Hajós Alfréd által tervezett épület esetében maga a megtartott tartószerkezet és merevítő falak, valamint a törtfelületű beton lemezek adják az épület vázát és megjelenését is. Az ide bekerülő új elemek, eltérő anyaghasználatukkal, alapvetően transzparens jellegűekkel, a régi és új megkülönböztethetőségét szolgálják. A hidak és dobozok könnyűszerkezetesek, fémháló, illetve üveg burkolattal. A megtartott épülethez és új Velodromhoz kapcsolódó, azokba beharapó átkötő szárny is könnyed, transzparens. Üvegezett falak határolják és az előcsarnok teteje pedig üvegtető.

Az új Velodromnál, az épület szoborszerűsége megkívánta a minél egységesebb anyaghasználatot. Ezt egy árnyékoló héj szerepét is betöltő, egész épületet beborító fém hálóval értük el. A háló áttörtségénél olyan mértékűt választottunk, amely egyszerre biztosítja az árnyékolást, de lehetővé teszi a szórt fény bejutását a csarnokba. További szempont volt a, hogy az épületből ki lehessen látni, és kívülről érzékelhetőek legyenek a nyitott és zárt homlokzati felületek, a különböző mélységek, a bejáratok és a héjszerkezet mögött vezetett rámpák. A háló anyaga a kitett időjárási hatásoknak ellenáll, anyaga horganyzott acél vagy eloxált alumínium.

A háló mögötti határoló szerkezeteknél az egyszerűségre és gazdaságosságra törekedtünk, de fontos szempont volt a felületek színe, azok tónusa. A sötét felület előtt ellebegtetett világos fémháló, a kerekpár gyártásban, már nem csak verseny kategóriában, egyre nagyobb teret hódító szénszálas anyaghasználatra emlékeztet.

A csarnok teteje több bevilágító sávot is kapott, melyek egy része nyitható, akár napi szellőztetéshez, akár füstmentesítés számára. A második emeleti szinten egy üvegezett sáv fut végig a homlokzaton, mely a földszint funkciók által meghatározott ritmusban helyenként nagyobb üvegfelületekbe vált át. A csarnok végeinél pedig nagyobb homlokzati felület kap üvegezett megnyitást. A tető és homlokzat megnyitásával és a fémháló alkalmazásával nagymértékű, de nem zavaró hatású, természetes fény tud a csarnoktérbe jutni, melyhez szabályozható világítást terveztünk.

Fátyol Tibor, Töős György