Egyéb cikkek
Millenniumi Torony terve, Cegléd
2001.06.18. 22:00
Csurgai Ferenc munkája
A Betonépítészeti-díjra benyújtott pályamű, melyet azonban - miután még nem épült meg - a zsűri nem bírálhatott.
A magyar millennium megünneplésének kíván méltó emléket állítani művem. A magasba emelkedő, külső és belső oldalán egyaránt bejárható torony alapvető funkciója a távolba tekintés: az alföldi tájon szokatlan, dombra emelt magaslat alkalmas a közvetlen környék és az innen messzebb elterülő egész város megszemlélésére. A magyarság múltban gyökerező, de a jövőbe mutató hitét fejezi ki. Az eddig elmúlt ezer év gyakran népet próbáló változásait jelképezi.
1/7
2/7
Spirális formája ősi jelképet hordoz. A spirál ősidők óta megjelenik a díszítéseken, az épületeken egyaránt. Eredendően út-jelkép. Jelenti a születést, indulást, kibontakozást, növekedést, fejlődést. A ciklikus ismétlődés jegyében bemutatja az élet ismétlődő ritmusát is. A periodikusan lüktető időnek, a változás rendjének természetét fejezi ki. De mindezek ellentétét: a bezárulást, megérkezést, a befelé fordulást és az elmélyedést is jelképezi. Kozmikus szinten a spirál időciklusok (világkorszak, napév) jelképe, a természet évenkénti ujjászületésének szimbóluma. Felidézi magyarságunk ősi díszítőelemeit, ugyanis a spirál (csigavonal) számos szkíta, honfoglaló és népi díszítő ábrázoláson szerepel.
3/7
4/7
Az emlékmű belső tere a járószint alatt gyökereink jelzéseként jelenik meg. Innen vezet felfelé történelmünk, természetesen nem egyenletesen felfelé ívelő vonalban, hanem irányát fordító, változtató, mégis lendületes spirális vonalon. A belső térből lépcsőn lehet feljutni a felső szintre. Magasba emelkedő fokaival a tudás felé való haladást, így a lélek felemelkedésének lehetőségét szimbolizálja. A lépcső-motívum az emlékmű külső felületén is megtalálható s a külső térben megjelenő spirál a belső térben is látható a zsaluzás, az építés plaszticitása és a mozaik díszítés révén.
5/7
6/7
A torony utak találkozásánál, parkos terület közepén áll. Az úton érkező látogatók két oldalról indulva is birtokukba vehetik. A spirálvonalú emelkedőn föllépkedve feljuthatnak a torony tetejére. Itt csak egy arany csigavonal zárja az építményt, mely nyitottá teszi mind kifelé, az ég felé, mind befelé, a belső tér felé - jelképezve a világ teljességét, a biztonságot, valamint azt, hogy a fejlődés nem áll meg. A belső felületen látható murális üvegmozaik Árpád-kori díszítő motívumok felhasználásával készül. A mozaikterv Balázs Miklós munkája. A 21. század első évében a századra jellemző modern építési technológia felhasználásával (vasbeton, üveg-és kőmozaik) állít jelet az utókornak.
A 'magyar millennium' emlékének megörökítésekor legcélszerűbb helyi forrásból: Cegléd Árpád-kori történetéből meríteni. Tari Edit régész a nyolcvanas-kilencvenes években végzett kutatásai során a mai város határában nyolc templom (Csemő-Hosszúdűlő, Cegléd-Öregszőlők, Cegléd-Birincsek, Tápiógyörgye-Ilikepart) régészeti feltárását végezte el, és további kilenc elpusztult templom nyomait is rögzítette ezen a területen. Külön megemlítendő, hogy a Cegléd-Öregszőlő lelőhely a tervezett toronytól mindössze 500 méterre van! E falusi templomokat írásos forrásokból is ismerjük, pl. az 1368-ban kelt határjáró oklevélből.
Az egykori templomok létezése azt jelzi, hogy vidékünk már az Árpád-korban az ország egyenrangú tájai közé tartozott. Ezért Cegléd emléket állít az Árpád-korban határjeleiket itt felállító ősöknek és kultúrájának, úgy, hogy a Millenniumi Torony a mai, 21. századi település fejlődésének irányát is mutató határjel legyen!
A Torony mintegy tizenkét méter magas impozáns építmény. Az elkészült 1:10 léptékű modellről készített felvételek és a rajzok érzékeltetik szerkezetét, művészi megformálását. A digitális modellt az A1 Stúdió készítette Lisztes Gábor vezetésével. Statikai tervező Zámbó Ernő.
Csurgai Ferenc
szobrászművész
Vélemények (0)