Helyek

„Minden beruházásnál hatékonyabban”

1/6

cm 2009 04

?>
cm 2009 04
?>
cm 2009 04
?>
cm 2009 04
?>
cm 2009 04
?>
cm 2009 04
?>
Critical Mass 2009, gyülekező (fotó: Takóca)
1/6

cm 2009 04

„Minden beruházásnál hatékonyabban”
Helyek

„Minden beruházásnál hatékonyabban”

2009.04.20. 05:30

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Vélemények:
14

Dosszié:

Ismét Critical Mass rendezvényt tartottak Budapesten. A kritikus tömeg idén világrekordot ugyan nem döntött, de az óvatos becslések szerint is megvolt a 30 ezres, egyes sajtóhírek szerint a 45–55 ezres létszám is. Bardóczi Sándor írása az április 19-i felvonulásról és annak üzeneteiről.

Mint minden budapesti Critical Mass (kritikus tömeg) rendezvénynek, az ideinek is voltak jócskán előzményei és specifikumai. Az előzmények közül azonban toronymagasan kiemelkedik egyetlen hír. Eddig is tudhattunk, hogy Justicia vak, de hogy nem bekötve van a szeme, hanem kiszúrták neki, arról csak egy bizonyos brüsszeli döntés után bizonyosodhattunk meg.

Mobilitás és morbiditás

Critical Mass 2009, gyülekező (fotó: Takóca)
6/6
Critical Mass 2009, gyülekező (fotó: Takóca)

A vicces (már ha valakinek van kedve az abszurdon kacagni) előzmény ugyanis az volt, hogy idén februárban a horvátországi Zágráb és a portugáliai Almada előtt fővárosunk nyerte az európai mobilitási héthez kapcsolódó díjat, mégpedig „a kerékpáros közlekedés hatékony népszerűsítése" miatt.

Az Európai Bizottság nagyobb baklövést már nem is tudott volna összehozni. Ami a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését illeti, arról tudni való, hogy a válság első szelére ez a büdzsé volt országosan az első, amit megnyirbáltak, városi viszonylatban pedig ez a költségvetés olyan csekély, hogy megnyirbálni sem érdemes. (Párizs csak reklámkampányok terén többet költ ugyanis évente a városi kerékpározás népszerűsítésére, mint amennyit ma Budapest fizikális beruházásaiban erre szán.) A korábban a kerékpáros szervezetekkel egyeztetett kiskörúti, nagykörúti kerékpársávok még mindig a holdban vannak. A Magyar Kerékpárosklub (MK) 2007 óta folyamatosan egyeztet például azért is, hogy a Margit híd rekonstrukciójánál a jelenleginél kerékpár-barátabb, de a gyalogosoktól elválasztott és azokat hátrányosan nem érintő megoldás szülessen. A huzavona máig nem fejeződött be, néha a kialkudott kompromisszumos megoldást is felülíró, újabbnál újabb tervek látnak napvilágot és nem tudni: valóban lesz-e valamilyen áttörés kerékpáros vonalon a Margit híd ügyében.

cm 2009 04
1/6
cm 2009 04

A fővárosban korábban (2008) a Hagyó-kabinet Kerékpáros Budapest Programot készíttetett az MK és a BME Út és Vasút Tanszékének közreműködésével. A programban megjelentek az infrastrukturális fejlesztéseken kívüli azon fő elemek (PR kampány, szabályozási javaslatok, tempo 30-as zónák bővítése, népszerűsítő programok) amelyeket európai minták áttanulmányozását követően összegeztek és fordítottak a budapesti viszonyokra a szakértők. Fővárosi ígéretek a megvalósításra vannak, eredmények még nem látszanak, költségvetés és határidők sem. Kommunikáció van. Ettől azonban a gyakorlatilag az egyik legerősebb és leghitelesebb budapesti (valóban) civil mozgalommá váló CM és annak szervezői egyre idegesebbek, és egyre keményebb hangon kritizálják a városvezetést.

Rétegüzenetek

cm 2009 04
2/6
cm 2009 04

A Critical Mass azonban budapesti viszonylatban nemcsak azért számít unikálisnak, mert megőrizte pártsemlegességét, és erőszakmentességét, hanem azért is, mert a fő üzenetein kívül mindig tartogat rétegüzeneteket is a tarsolyában. A munkás hétköznapon is aktív közösséget formázó kritikus tömeg néhány képviselője például nemrégiben Down szindrómában szenvedő polgártársainknak ajánlott fel házilag összeszerelt kerékpárokat. A társadalmi szolidaritás keretében az idei CM-en éppen ezért a Down Alapítvány pártfogoltjai is felvonultak, akiket külön rendező csapat segített végig az útvonalon.

Ahogyan tiszteletüket tették az idén a babakocsisok is, akik az Andrássy úton vonultak végig kritikusan és tömegesen. Ennek a rétegnek – állítják sokan közülük – sorozatosan sérülnek állampolgári jogai. Példaként említik, hogy nem férnek el a járdán a parkoló autók miatt, vagy hogy a közintézmények akadálymentesítése kapcsán csak nagyon limitált lépések történtek a program régi keletűsége ellenére. Óriási problémát jelent az is, hogy szinte lehetetlen az aluljárókon babakocsival átkelni, alternatív útvonalak pedig nincsenek, mert ez a város előbbre tartja az autós forgalom kiszolgálását az akadálymentes gyalogos átkelőknél.

A harmadik nagy rétegüzenet az energiatudatosságról szólt egy szenzációs poén, a bringaerőmű formájában. Szó szerint szólt, vagy inkább bömbölt a célvonalnál az „izomerőt zenévé konvertáló" zenemobil, ami fosszilis tüzelőanyag helyett zsírosdeszkával működik és hónapokig tartó fejlesztések után debütált a fesztiváli forgatagban.

„Ez város és nem holmi rasztakupi"

cm 2009 04
3/6
cm 2009 04

A városi kerékpározás ellenzői szerint ez a város nem alkalmas kerékpározásra, és ez ellen semmit nem lehet tenni. Az pedig mégsem állapot, hogy néhány „befüvezett hőzöngő" miatt álljon dugóban az egész város. Az persze a fenti kritikát megfogalmazóknak már kevésbé tűnik fel, hogy aki miatt ez a város dugóban áll, az jobbára az előszobai tükörrel szemközt keresendő. A most is zajló, immár harmadik éve megrendezésre kerülő Bringázz a munkába kampány pedig arról tanúskodik, hogy nemcsak a „raszták", de például a bankárok, melósok és a művészek körében is egyre trendibbé válik a kerékpár, és a drótszamár nyújtotta szabadságérzés megtapasztalása a városon belül. A város kezdi levetkőzni évtizedes sztereotípiáit.

Bár semmilyen hivatalos mérés nincs minderről (Budapest a mobilitás díja ellenére sem tud prezentálni egy tisztességes mérési adatot és egy majdnem 10 éves mérési eredményre támaszkodva becsli az azóta kerékpáros robbanáson átment fővárosi igényeket). Úgy sejteni a kerékpárutakon szembejövő arcokat és viseleteket böngészve, hogy a kerékpározás főként a fiatal generáció körében igencsak szexi lett. Egészen más azonban a megítélése a rendezvénynek a konformista középréteg szemszögéből, amely a pesti vicc szerint válság óta csak azért jár érezhetően kevesebbet autóval, hogy a fizetésének nagyobbik hányadát a megemelkedett autórészletekre költse. „Miért kell lebénítani a forgalmat még vasárnap is?" – hangzik e csoporttól az egyik legjellemzőbb kérdés. Pedig a válasz egyszerű: mert vasárnap van és a kerékpározás, mint élmény, vasárnappá változtatja a szürke hétköznapokat is. Mindenféle városi stressz nélkül. Meg némiképp európaibbá, ha ez a szó még jelent valamit magasztosat, és ha valahogy a toleranciával is össze lehet kapcsolni.

cm 2009 04
4/6
cm 2009 04

A CM szervezői például e tolerancia jegyében mondtak le egy éve arról, hogy a Föld Napján, április 22-én ültessék nyeregbe a várost, ha az éppen hétköznapra esik – gesztusokat téve ezzel az autósok felé és családibbá varázsolva a felvonulást. Ugyanakkor a másik dátum alkalmával szeptemberben megtartották a radikálisabb hagyományokat: lévén az Autómentes Napon legyen egy napra tényleg autómentesebb a város.

Az áprilisi felvonulás margójára

cm 2009 04
5/6
cm 2009 04

Kissé keserű szájízzel és egyre kiábrándultabban, de humorral és töretlenül teszi a dolgát a kritikus tömeget szervező kemény mag, akiket magamban az elnyert mobilitás díj igazi címzetteinek tekintek (másra nem tudok gondolni, minthogy a brüsszeli levél címzése sérült és a tanácstalan postások ezért vitték azt a városházára). A szervezők az alábbi szöveggel köszönték meg a vasárnapi felvonulást saját honlapjukon:

Egy ideig azt hittük, hogy a kulcs politikusoknál van, de rájöttünk hogy lenyelték, majd ráültek, az ajtó mögött viszont elég klassz dolgok vannak. Muszáj kinyitni valahogy. Így aztán nekirohantunk néhányszor több tízezren, sikerrel. Idén sem lesz kétszer annyi biciklisáv, ahogy tavaly sem lett, viszont idén is kétszer annyian ülnek bringára, ahogy tavaly is. Lassan már tömegesen közlekednek biciklivel az emberek. Kőművesek, egyetemisták, színészek és cégvezetők. Ez pedig minden beruházásnál hatékonyabban változtatja meg Budapestet."

Bardóczi Sándor

Vélemények (14)
gzs
2009.04.23.
09:40

Egy tegnapi kedves történet:

A Gödörnél üldögéltünk a barátainkkal.

Amikor az ember odamegy, egyszerűen nem hisz a szemének: fiatalok, több százan, beszélgetnek-boroznak-söröznek-gitároznak....jó ott lenni.

Egyszercsak megjelent egy óriás csapat biciklis, tapssal, füttykoncerttel, ovációval fogadták őket az üldögélők...ők voltak a tegnapi 'illegális' critical mass

és akkor jöttek a rendőrők...szép markos legények, marcona ábrázattal...igazoltatták az összes biciklivel érkezőt....és hogy miért

a válasz ez volt: túl sokan bicikliztek együtt......

no comment

Hartmann György Sándor
2009.04.23.
09:56

@gzs: Minden tiszteletem azoké akik a fővárosi bűzzel, fűsttel dacolva kerékpároznak.

De tegnap éppen a Rákoóczi úton jártam, amikor megjelent elöttem a forgalom lassító csapat (minden közlekedési szabályt félresöpörve), és az út azonnal bedugult, az ajtók álltak és egyre csak eregették a füstöt.

Erre miért nem gondolnak a tisztelt urak?

Ryhe

bardóczi
2009.04.23.
11:06

@gzs: erre van a RaBic-nak (Radikális Biciklistáknak) egy válasza: a rendőrök érdekes módon az autósokat nem szokták azért igazoltatni, mert túl sokan autóznak együtt. :)

bardóczi
2009.04.23.
11:08

@gzs: Jó hogy írod ezt Gödör dolgot egyébként, hogy mennyire élő köztéri élmény az szinte minden nap ott, mert én már hallottam olyan hangokat, hogy a Gödört azért lenne racionális beépíteni, mert alulhasznosított...

bardóczi
2009.04.23.
11:50

@Hartmann György Sándor: Az európai kerékpáros szervezet (ECF) készítetett egy felmérést arról, hogy kinek a szervezetét viseli meg jobban a belvárosi szmog. Az derült ki, hogy az autók légszűrői lazán áteresztik az egészségre leginkább káros mikron nagyságú szálló port és a kasztniból nagyon nehezen ürül/cserélődik a levegő, emiatt a por részecskék (és az ehhez kötödő korom, miegymás) feldúsúl. A biciklista körül nincs kasztni. Ha lassan és zihálás nélkül teker (ezzel egyébként már el is éri a belvárosi átlagsebességet, ami most úgy 13 km/h), akkor csak akkora dózist kap, mint egy gyalogos. Természetesen ez se kevés. De a felmérésből az derült ki, hogy ami az autóból kipufog, abból bizony az autós két-háromszorosan többet szív vissza, mint egy kerékpáros vagy egy gyalogos. Ezt vérvizsgálatokkal is igazolták.

forrás: van Wijnen, J. Verhoeff, A., Jans, H. and van Bruggen, M. (1995). The exposure of cyclists, car drivers and pedestrians to traffic-related air pollutants, International Archives of Occupational and Environmental Health

+ azt hiszem tegnap (a Föld Napján) nem a biciklisták eregették a füstöt. De tévedhetek is. Nem mintha a radikalizmussal egyet értenék, de dugó akkor is van minden délután, ha történetesen nincs kerékpáros demonstráció.

mB
2009.04.23.
12:40

@bardóczi: "azt hiszem tegnap (a Föld Napján) nem a biciklisták eregették a füstöt."

Így van! :-) Az egész konfliktus abból indul kik, hogy belénk égett, hogy a város az autósoké - amit az útszélesítések, felüljárók, parkolók igazolni látszanak. De a bogotai példa a legszebb és jegjobb példája annak, hogy más tesz élhetővé, szerethetővé egy várost. És talán nem csak a csöpögősen érzelmes jómagam mondatja azt, hoyg a Critical Mass (és Miss) programokon látni talán a legtöbb mosolygós embert. Ez talán nem építészeti érv, de fontos szegmens, azért.

solaitid
2009.04.23.
16:08

@bardóczi: szó szerint :)

egyébként klassz a cikk. ami nekem ezen a criticalmasson furcsa volt, hogy mint szervezőnek most gyakorlatilag nem volt dolgom, mindent a rendőrök csináltak.

sobi78
2009.05.18.
09:38

@bardóczi: egy Új-Zealandi kerékpáros kutatás eredményei (pdf, angol nyelv) letölthető:

http://can.org.nz/system/files/Research-0402-Emissions.pdf

LaCitta
2009.05.18.
10:42

@bardóczi: Erről a VECTOR projekt oldalán lehet olvasni bővebben (mármint a szálló por és az élettani hatások kapcsolatáról).

A szomorú az, hogy tavaly nyáron készült egy elég masszív forgalomszámlálás, sok-sok lelkes diákkal. A korábbi munkahelyemen részt vettünk a szervezésében. De hogy azokkal az eredményekkel mi lett? Lehet hogy elfelejtették publikálni? Vagy annyira rosszak az eredmények, hogy inkább hallgatnak róla?

 

PBori
2009.04.20.
21:23

Kedves Sándor!

Akárcsak az előttem jelentkező, én is "megkönnyíteném" az utolsó pár kép forrásának megjelölését, és belinkelem ide:

http://picasaweb.google.hu/PribayBori/CriticalMass2009Aprilis19?feat=directlink 

köszi :)

Takoca
2009.04.20.
08:36

Kedves Sándor!

megkönnyítettem az első (címlapon is lévő) kép forrásának megjelölését, és belinkeltem ide: http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20090419/sajtocikkek-fotok-es-videok-2009-04-19  ha már ez a forrás.... (bár én csak az inda-ra raktam fel...)

köszi :)

bardóczi
2009.04.20.
08:52

@Takoca: Kedves Takoca, Köszönjük, a fotódhoz (360 fokos kamera?) pedig gratulálunk. Szép munka.

Takoca
2009.04.20.
10:25

@bardóczi: köszönöm! :)

csak halszem optikát használok: 8 (illetve itt több) képből készült egy gömb kép, és abból lett a bolygó.

 

 

mB
2009.04.20.
12:35

@bardóczi: Na ez meglehetősen gyors reakció/cikk, az eseményhez képest! :-) Köszönet - sajnos idén nem tudtam kint lenni....

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk