Épületek/Középület

Miskolc-Tapolca, termál barlangfürdő IV. ütem fejlesztés

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Miskolc-Tapolca, termál barlangfürdő IV. ütem fejlesztés
Épületek/Középület

Miskolc-Tapolca, termál barlangfürdő IV. ütem fejlesztés

2005.12.08. 14:53

Projektinfó

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bodonyi Csaba

Építész főtervező: Bodonyi Csaba (Bodonyi Építész Kft)

5 év alatt 2 és fél milliárd forintot fordítottak a miskolctapolcai barlangfürdő fejlesztésére. A két új, 100-100 négyzetméteres gyermekmedencét, napozóterületet, tavifürdőt és szaunaházat november közepén adták át.

 

A Barlangfürdő, amely szinte 1941 májusában történt megnyitása óta Miskolc-Tapolca talán legtöbb turistát vonzó létesítménye, megnyitásának évében az európai fürdőhelyek rangsorában az előkelő harmadik helyet nyerte el. A fürdő egész Európában egyedülállónak számít, vize ugyanis nem tartozik az általánosabban előforduló, magas sótartalmú melegebb gyógyvizekhez (relatív sótartalma egészen alacsony, nem éri el az 1000 mg/l-t sem), viszont a karsztvizekhez képest szokatlanul meleg, vízhőmérséklete 24-31 C között ingadozik, átlagosan 30 C. Fő különlegességét azonban nem a víz adja, hanem az a tény, hogy a létesítménynek természetes úton kialakult barlangrendszer ad otthont, amelynek vizét is megtartották eredeti állapotában, ahogyan az a föld mélyéből feltör.



A fejlesztés mind horizontálisan, a jelenlegiek minőségének javításával, mind vertikálisan, eddig a fürdőben még nem alkalmazott szolgáltatások kialakításával történik. Az első csoportba tartozik a külső kagyló alakú medence rekonstrukciója, bővítése, a meglévő és feltárt, de eddig még nem használt barlangjáratok bevonása - amely a kapacitásnövelés miatt is fontos - a fizikoterápiás épület bővítése, ez utóbbi a gyógyfürdő funkció erősítése miatt is szükséges. A második csoportba tartozik a három faépületből álló szaunapark kialakítása, és a korábban csónakázó tóként funkcionáló tó egy részének lekerítése és a Barlangfürdő komplexumához csatolása, illetve élményfürdőként hasznosítása.

Az új belső medencék kialakítása a feltárt, de még nem hasznosított barlangjáratok bevonására épül, és ez is összefügg a belső medencék élményelemekkel történő gazdagításával - csúszda, dögönyöző, derékmasszázs. A fő élményelemeket viszont a külső részre terveztük, ennek megfelelően kialakításra került egy kb. 800 m2 vízfelületű hullámfürdő és egy pancsoló is, csakúgy mint egy közös pezsgőfürdő, amelyet a Szeghalmy Bálint által a századfordulón tervezett fa öltözőépület korhű rekonstrukciójában helyeztek el.

szerző: Bodonyi Csaba (szöveg+kép)



Építész főtervező: Bodonyi Csaba DLA Ybl- és Széchenyi díjas építész (Bodonyi Építész Kft)

Építész munkatársak:

  • Zielem Rita
  • Keresztúri Krisztina
  • Hidasnémeti János
  • Kripkó László
  • Nagy Tamás
  • Arnóczki Imre Balázs

Szaktervezők:

  • Statika: Kerényi László
  • Épületgépész: Halmai István
  • Épületvillamos: Münnich Gábor
  • Mélyépítő: Márkus György
  • Kertészet: Dobos Sára
  • Geológus: Szlabóczky Pál
  • Kőzetmechanikus: Tasnádi Tamás, Németh Géza

Kivitelező: KÖZLAK-ÉP Rt.
Igazgató: Szalai Antalné
Műszaki vezető: Szalai Antal
Építésvezető: Heiszmann Mihály
Kivitelező: FK RASZTER Rt.
Igazgató: Farkas László
Műszaki vezető: Kalmár László
Építésvezetők: Lévay Sándor, Láng Tibor
Beruházó: MIVÍZ Miskolci Vízmű Rt.
Létesítmény felelős I-III ütem: Szűcs Andor
Létesítmény felelős IV ütem: Együd István
Lebonyolító és műszaki ellenőr: Papp Zsolt
Üzemeltető: MIVÍZ Miskolci Vízmű Rt.
Igazgató: Móriczné Simánszki Ágnes
Műszaki vezető: Kiss Albert langfurdo_mt

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk