Közélet, hírek

Mit olvasnak a kivitelezők? - Iparági felmérés 2012

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Mit olvasnak a kivitelezők? - Iparági felmérés 2012
Közélet, hírek

Mit olvasnak a kivitelezők? - Iparági felmérés 2012

2012.12.20. 09:57

Az építőiparban dolgozó döntéshozók számára sok hasznos információt gyűjtött össze az Iparági Felmérés 2012 stábja, amelyből most egy kérdésre kapott érdekes választ helyeztünk górcső alá. A kérdés: mit olvasnak a kivitelezők? Első ránézésre minimum meglepő eredményre jutottunk.

A ma felújítója, építője és a 10 évvel ezelőtti között jelentős különbség van, mint ahogy a ma szakembere más információkkal rendelkezik, és más információt igényel, mint korábban.
Ennek ellenére, az építőiparban más iparágakhoz képest a piacon érdekelt szakember csoportok és a megrendelők jellemzőiről, döntési preferenciáiról, de akár informálódási szokásairól meglepően kevés hivatalos információ áll a döntéshozók rendelkezésre.

Ezt a hiányt pótolja a nemrégiben elkészült IPARÁGI FELMÉRÉS 2012, amely strukturált kérdőív segítségével, 629 magánvásárlóval, 202 építésszel és 794 kivitelezővel folytatott, 25-30 percet igénybe vevő telefonos és személyes interjúk eredményeit foglalja össze. A felmérést a Build-Communication és az Építők és Építkezők Klubja készítette.

A felmérés egyik fontos fejezete volt annak vizsgálata, hogy az építőipari szakemberek – építészek és kivitelezők – valamint a piacon megrendelőként megjelenő magánvásárlók a manapság jellemző kommunikációs zajban honnan szerzik be a döntéshez szükséges információkat, kire hallgatnak, mely forrásokat tekintik hitelesnek.

Nem meglepő módon mindhárom kategóriában az internet gyakran használt és hitelesnek ítélt információs forrásnak bizonyult, ám különböző mértékben. Míg az építészek és a fogyasztók elsődleges forrásként jelölték meg a világhálót és annak egyes csatornáit, addig a kivitelezésben dolgozó 794 szakember válaszaiból az derült ki, hogy elsősorban máshonnan tájékozódnak.

A megkérdezett kivitelezők véleményét összesítve megállapítható, hogy harmaduk sajnos ma még nem érhető el hatékonyan az interneten és 40 % semmiféle szakmai kiadványt nem olvas. Ezt és a többi információs csatorna használatát és hitelességét tovább vizsgálhatnánk, de itt egy érdekes adatra bukkantunk.

Azok körében, akiknek saját bevallásuk szerint minimum pár havonta a kezükbe kerül nyomtatott szakújság, a legnépszerűbb orgánum, amelyet spontán a legtöbben megneveztek a Mapei Krónika volt.
Ismerve a Mapei termékeinek körét, természetesen első sorban a burkolók körében népszerű a cég több mint 10 éve, szinte negyedéves rendszerességgel megjelenő kiadványa, de a felmérés adatai szerint a burkolók mellett a kőművesek, a szerkezetépítéssel, homlokzatképzéssel foglalkozó szakemberek körét is eléri a lap.

További érdekességként említhető, hogy a Mapei Krónikán kívül elenyésző számban hangzott el jelenleg is kiadott szakújság neve.
Nem a felmérésből derült ki, de elemezve a kapott információt, a jelenség oka minden bizonnyal egy cég és egy kiadó működésének különbségében keresendő.

Jóllehet az újságok már egy ideje nem a lapért elkért vételárból élnek, mégsem várható el egyetlen kiadótól sem, hogy bizonytalan eredménnyel postázzanak éveken át szaklapot, hiszen az ő fő profiljuk a lapkiadás és nem a direkt marketing.

Ezzel szemben egy termékeit értékesíteni kívánó cég elemi érdeke, hogy a „vásárlói körét", a Mapei esetében főként a burkolókat, és minden olyan szakembert, aki a termékei beépítését végzi, végezheti, vagy arról dönt, minél hatékonyabban elérje. Így logikus döntés, hogy az évek alatt 4 oldalasról 40-60 oldalasra bővült, változatos tartalmú kiadványt a Mapei jelenleg is saját költségén negyedévente 13 000 címre postázza.
Úgy tűnik ez jó stratégiának bizonyult, hiszen a Mapei Krónika ismert és olvasott orgánumként jelent meg az iparági felmérésben, azaz a befektetett költség ilyen formában megtérülni látszik.

Az Iparági Felmérésről további információ kérhető az info[kukac]buildmarketing.hu címen.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk