Épülettervek/Középület

Mitől lesz más, ami ugyanaz?

1/12

A Tőzsdepalota

?>
A Tőzsdepalota
?>
A Tőzsdepalota
?>
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
?>
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
?>
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
?>
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
?>
A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael  Tippin
?>
A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael  Tippin
?>
A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
?>
A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael  Tippin
?>
A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
?>
1/12

A Tőzsdepalota

Mitől lesz más, ami ugyanaz?
Épülettervek/Középület

Mitől lesz más, ami ugyanaz?

2011.02.03. 12:05

Projektinfó

Szerzők:
Zöldi Anna

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Michael Tippin

Letölthető dokumentumok:

Újabb luxus-irodaház készülődik világra jönni Budapest belvárosában, a földszintjén felújított, nosztalgiát idéző századfordulós kávéházzal, utcára nyíló üzletekkel és a környező közterületek megújításával. A Tippin Corporation a hajdani Tőzsdepalota, vagyis a volt MTV székház Szabadság téri műemlék épületét vásárolta meg, hogy megmentse a főváros eme becses értékét. Mindezt profi stábbal teszi, és meggyőző szakértelemmel kommunikálja. A terveket a Beyer Blinder Belle New York-i iroda készíti, magyar részről a CMA International budapesti építésziroda működik közre a munkában. Zöldi Anna írása.

A Tőzsdepalotát 2006-ban vásárolta meg a kanadai cég, azóta folyik az előkészítés, majd ennek alapján a tervezés. Az építési engedélyt 2010 őszén kapták meg, a felújítás befejezését 2014-re tervezik. Összesen tehát minimum nyolc évet szánnak arra, hogy eljusson a vállalkozás addig a pontig, amikor a startpisztoly eldördülhet. A megtérülést pedig kifejezetten hosszú időre tervezik, hiszen műemlék épület esetében az építésre-felújításra fordított összeg jóval nagyobb. A cég társberuházói között megtalálhatóak a világ legtekintélyesebb intézményi befektetői, amelyek értékálló épületekben és hosszú távú befektetésekben érdekeltek, így a Tőzsdepalota eleve jó választásnak tűnik, még a fejlesztő szerint Budapesten megtalálható kivételes épületállományon belül is. Michael Tippin 2005-ben járt először Budapesten, és 2006-ban telepítette ide cégét. Azért ide, és nem például a műemlékekben szintén gazdag Prágába, mert bevallottan itt találta meg a legnagyobb értékes és ugyanakkor az állam tulajdonában lévő - vagyis fejlesztés szempontjából szóba jöhető - épületállományt. A Tőzsdepalota 1999-ben került az ÁPV Rt. tulajdonába, a televízió albérlőként működött benne tovább. Az ÁPV Rt. több pályázat dacára sem talált vevőt az épületre, a méretek és a várható költségek mindenkit visszatartottak, még a kormányzati reprezentációs funkciót tervező idealistákat is.

 

A Tőzsdepalota
1/12
A Tőzsdepalota

A Tőzsdepalota
2/12
A Tőzsdepalota

A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
3/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

 

 

Az 1905-re elkészült épület valóban különleges adottságokkal bír, mind alaprajzát, mind városképi megjelenését illetően. A Tőzsde épületét kezdettől fogva ide, a hajdani Újépület telkére akarták felépíteni. A szabályozás 1898-ban készült el, a tervezésre nyilvános pályázatot írtak ki, amelynek első, és egyik második díját is Alpár Ignác nyerte el. A 4,4 millió koronát felemésztő építkezés költségeiből 4 millió koronát jelzáloghitelből fedezett az építtető, így a grandiózus méretű és küllemű épület költségkímélő megoldásokkal készült, hiszen a jelszó ez volt: minden fényűzés mellőztessék. A takarékoskodás első lépéseként nem az első, hanem a második díjas terv került kidolgozásra. A Szabadság tér felé egyiptomias hatású, a Nádor utca felé klasszicizáló homlokzatok süttői és sóskúti mészkővel burkoltak, a szecessziós jegyeket mutató belső udvarok és a belső terek díszítése tégla-, és vakolat-architektúrával, illetve a belsőben festéssel készült. A tér felé forduló homlokzatot Alpár az ezzel egy időben, szintén az ő tervei alapján és művezetésével kivitelezett Nemzeti Bank épületével összhangban tervezte meg, ezért például azonos a két épület párkánymagassága. Az épület igazi erénye a funkcióhoz igazodó alaprajz. A 18 méteres belmagasságú tőzsdetermek az épület két végében kaptak helyet; a bejárattal szemben, a középen elhelyezkedő kupolacsarnokból széles, bazilikális megvilágítású folyosók vezettek a termekhez. Az utcaszinten az első világháború után bezárt Upor kávéház mellett bérbe adható üzlethelyiségek, a felsőbb emeleteken tágas közlekedő folyosókról megközelíthető irodák kaptak helyet. Ez a kialakítás gyakorlatilag egy az egyben megfelel egy mai luxus-irodaház igényeinek.

A Szabadság tér architektúrája máig hideg monumentalitásával tüntet, némiképp ki is lóg a kedvesen esetleges, eklektikus Budapesti miliőből. Építészeti kialakítása tágabb környezetével együtt a hatalmat szimbolizálja, talán az sem véletlen, hogy itt áll egymás szomszédságában az Amerikai nagykövetség és a szovjet hősi emlékmű. Az épületben a Marxizmus-Leninizmus Intézet után a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, majd 1956-2009 között a Magyar Televízió működött. A tér zárvány maradt, nagyobb tömeg csak ostromok idején gyülekezett itt. A külföldi befektető azonban épp ebben látta meg az üzleti lehetőséget – az épület múltja jó reklám, adottságai pedig egy alapos műemléki helyreállítás után gyakorlatilag ugyanazt a használatot teszik lehetővé, amire az épület eredetileg készült.

 

A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
4/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
5/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
6/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

 

Az alapos takarítás viszont szükséges, a TV idején ugyanis valóságos labirintussá változott az épület. Mint egy élő organizmus, úgy nőtte be az idegen funkció a számára túlzottan nagyszabású tereket: stúdió épült a tőzsdeterem belsejében, a folyosók osztódtak, lépcsőházak jelentek meg sosem volt helyeken – az épület ma hangyavár, szomszédos helyiségekbe több emeletnyi kerülővel lehet csak eljutni. A legizgalmasabb objektum a tetőn található mikro-torony, amely a Parlament és az Amerikai követség között félúton nyilván nem csak az esti mesét közvetítette. Mivel hely volt bőven, pénz viszont annál kevésbé, a TV többnyire csak burkolt, nem bontott. Így az eredeti ornamentika nagyrészt megtalálható, illetve a meglévő nyomok alapján rekonstruálható.

 

A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael  Tippin
7/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael  Tippin
8/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
9/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

 

A fejlesztő nem sajnálta az energiát a bonyolult történetű és összetett állapotú épület feltárására. Alapos háttérmunka előzte meg a tervek kidolgozását, amelyek maguk is alaposak - az észak-amerikai gyakorlatnak megfelelően már engedélyezési szinten kiviteli tervbe illő csomópontokat tartalmaznak. A tervezést egy műemlék-felújításban jártas, nemzetközi viszonylatban jegyzett cégre, a Beyer Blinder Belle tervezőirodára bízta, magyar partnerként a CMA International budapesti építésziroda vesz részt a munkában. A neves New York-i iroda munkája volt többek közt a Chrysler Building, a New York-i Grand Central vasúti pályaudvar, illetve a Rockefeller Center felújítása is. Igényességükre jellemző, hogy számos rajzot kézzel készítettek, ezek a 2010-es év 50 legjobb látványképe közé bejutott 3D-s tervekkel (magyar építész és látványtervező, Fretyán Viktor munkája) és az épület modelljével együtt már megközelítő képet adhattak a hallatlanul bonyolult, 49000 négyzetméteres épület hasznosításáról. A helyreállítási módszertan és filozófia lényege, hogy az épület eredeti állapotát - ahol csak lehet - visszaállítják, a hozzátétel vagy bontható, vagy nem látható, és mindenképpen hozzáadott értékkel bír a használat szempontjából. A szimmetrikus alaprajz lehetőséget ad arra, hogy az elpusztult és eredetileg két példányban létező terek, részletek közül csak az egyiket állítsák helyre – ez történik például a két bazilikális folyosó esetében. Kortárs beavatkozást csak olyan helyeken alkalmaztak, ahol a funkció ezt feltétlenül indokolja, így felülvilágítók és üvegezett tetőfelépítmények kerültek a tető szintjére, az utca vonalától visszahúzva. Hosszas mérlegelés, és sok változat után végül is a mikro-tornyot - mint az épület történetének szerves elemét - megtartották, és beüvegezték.

A tervezői és fejlesztői szemléletet jól példázza a tőzsdetermek esete. A 18 méter belmagasságú, 1000 négyzetméteres termek kihasználása elsődleges jelentőségű, hiszen az épület alapvető problémája a hasznos alapterület kihasználatlansága: 27000 négyzetméter irodára 10000 négyzetméter közlekedőterület jut. Ezt az aránytalanságot a fejlesztő a luxus kategória érdekében bevállalta, a két hatalmas légteret azonban mindenképpen több szintre kellett osztani. A terv jelenleg a meglévő műemléki szerkezettől elhúzott, független, és utólag roncsolás nélkül bontható födémek építésével számol, amelyek a terem belső, három szint magas, ornamentikával díszített falát szabadon megmutatják, sőt, egy felülvilágító segítségével még izgalmas látvánnyá is formálják.

A megjelenés általában a funkcióval azonos hangsúllyal jelentkezik, például külön fénytanulmány készül az épület látványos, ámde takarékos külső megvilágítására. Az átgondolt használatra pedig jó példa a klíma és a homlokzati nyílászárók viszonyában hozott döntés: bár klimatizálás szempontjából célszerűbb lenne a passzív épület, a tervezők figyelembe vették, hogy Budapesten az irodai dolgozók még luxus kategóriában is szeretnek ablakot nyitni, így ennek megfelelően tervezték a nyílászárókat.

 

A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael  Tippin
10/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

A  Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin
11/12
A Tőzsdepalota látványterve. Vezető tervező: Michael Tippin

 

A műemléki hatóság honorálta a gondosságot és kompromisszumkészséget, és zöld utat adott a programnak. Különösebb izgalomra a kortárs beavatkozások nyomán nem számíthatunk, profi munkát látunk, amely a helyreállított műemlék-épületben nem hoz létre markánsan új réteget. Ennek megítélése már filozófiai kérdés, ahogy a TV-s időszak labirintusának teljes felszámolása is, hiszen az épület történetének ez az időszak is szerves részét képezte. A végeredmény egy irodaház lesz, utcára nyíló üzletekkel és egy felújított kávéházzal. A módszer, ahogyan a Tippin Corporation dolgozik, imponáló, és láthatóan sikeres. Mondhatnánk azt is: mintaszerű - bármennyire nem szokás ezt elhinni. Szilárd és átgondolt koncepció, a tervezésben és a hatóságokkal történő együttműködésben rugalmasság és kompromisszumkészség, és szolid kreativitás - ez a tendencia mindenesetre ma Magyarországon egyrészt ismeretlen, másrészt úgy tűnik, egy alapvetően konzervatív országban ez lehet sikeres. Mindezt pedig az építész szakma és a nagyközönség felé példamutatóan kommunikálják, a házat előadásokon és bejárásokon bemutató kolléga imponáló mennyiségű, e cikk kereteit sokszorosan meghaladó információval szolgál az épületről, és visszatérő fordulata az elképzelésünk szerint. A Tőzsdepalota nyilvánosságra hozott anyaga több mint meggyőző - nagynevű iroda készíti a nagyszabású terveket,  módszerük és hozzáállásuk döntő fontosságú a siker szempontjából.

Zöldi Anna

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk