Technológia

Modern palatető és a múlt szellemének harmóniája

1/10

eternit

?>
eternit
?>
Felújítás előtt
?>
Felújítás előtt
?>
Felújítás előtt
?>
Felújítás után
?>
Felújítás után
?>
Felújítás után
?>
Felújítás után
?>
Felújítás után
?>
Felújítás után
1/10

eternit

Modern palatető és a múlt szellemének harmóniája
Technológia

Modern palatető és a múlt szellemének harmóniája

2014.09.19. 07:56

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Építészek, alkotók:
Albert Tamás, Wittinger Zoltán

Cég, szervezet:
Creaton

Színnel lefelé forgatott Eternit szálcement tetőpala védi a felújított hatvani Grassalkovich-kastélyban helyett kapott Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum egyedi tárlatát. A megújuló Hatvan lakói számára a kastély rekonstrukciója nem csupán esztétikai élményt jelent, de a település gazdaságára is érezhető hatással lehet.

A 250 éves Grassalkovich kastély több mint harminc éven keresztül elhanyagolt, méltatlan állapotban állt Hatvan város főterén. A rekonstrukciót és az épület turisztikai célú hasznosítását az önkormányzat által létrehozott, Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum Beruházó Nonprofit Közhasznú Kft. 2011-ben kezdte meg. A kivitelezés az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával 2013. tavaszán kezdődött. A kastélyrekonstrukció Wittinger Zoltán és Albert Tamás építészmérnökök tervei alapján, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja készítette, akik a kastély első építészei, Oraschek Ignác és Jung József építészek nyomdokain járva végezték a munkát.

Felújítás előtt
3/10
Felújítás előtt

Ügyelve a történelmi jelentőségű falfestések megóvására, a munkálatok a rossz állapotú tartó- és válaszfalak lebontásával kezdődtek, majd sor került az épület teljes tetőfedésének cseréjére is. A régi azbeszttartalmú palatető helyére modern, azbesztmentes Eternit szálcement síkpala került. A 3760 m²-nyi, vápákkal és élekkel tagolt, összetett tetőfelülethez, a műemlék jellegű megjelenés megtartása miatt esett a választás a 20x40 cm-es, téglalap alakú, Eternit síkpalára, amely angol fedésben került a tetőre. Ezt a 20x40 cm-es téglalap vagy sarkított téglalap síkpalát gyakran hívják "műemléki palának". Gyakori, hogy műemlékek felújításakor a kiírásba mindössze annyi szerepel „műemlék palával" kell az épületet helyreállítani. Ilyenkor a műemléki szakértő vagy az építész általában az Eternit pala típusra gondol, amely azonban ma már nem a rossz minőségű és környezetet károsító anyagból, hanem modern alapanyagokból készül.

Az egykor fazsindellyel fedett kastélymúzeum patinás jellegéhez még inkább alkalmazkodva az anyagában színezett kékesfekete színű Eternit szálcement palát színével fejjel lefele forgatva beütő kampós rögzítéssel helyezték a deszkázatra. Az Eternit szálcement pala akril festékkel bevont hátoldala látványában csíkos, így kevésbé homogén benyomást kölcsönöz a felületnek, ezzel felidézi a zsindelyfedés színét és texturáját. Ezzel a szokatlan eljárással, a központi kupolával rendelkező főépület és a két szárnyépület teljes tetőfelülete színtónusában sötét, mégis mozgalmas maradt. A tetőfelületek széleit vörösréz bádogos szerkezettel zárták le mind az orom és él kialakításoknál, illetve az eresz és gerinc csomópontoknál. A tető tervezésénél és kialakításánál fontos szempontot töltött be a munkabiztonság, ezért minden tetőfelületen több tetőbiztonsági rögzítő kapó került elhelyezésre a palafedésbe. A pala szálcement anyaga és sík felülete egyébként lehetővé teszi, hogy akár színével lefelé fektetve kerüljenek a palák a tetőre, de ilyenkor, ahogy ebben az esetben is nagyon fontos a palák biztos rögzítése beütős rögzítő kampóval.

Felújítás után
5/10
Felújítás után

Nemcsak a tető, hanem az épület belső térkialakítása is különleges módon készült. „Maga az építészeti tervezés párhuzamosan folyt a múzeumi projekttervezéssel. Ez a nem átlagos együttműködés egyrészt megkönnyítette, másrészt elősegítette a funkcionalitásnak leginkább megfelelő tér kialakítását." - emlékezett vissza Wittinger Zoltán építészmérnök a tervezés folyamatára. A Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Magyar Természettudományi Múzeum  közös szakértői munkájának eredménye a múzeum központi bemutató terme. A teljes földszint feletti födém elbontásával egy 11 méter belmagasságú tér jöhetett létre, ahol egy rámpán elindulva a síkvidéki élőhelyektől (földszint) a magashegyi rétekig (emeleti szint) juthat fel a látogató, miközben megtekintheti az egyes fajok élőhelyét, biológiai jellemzőit, szerepét az ökológiai rendszerekben, illetve természeti, vadászati értékeiket. A Kárpát-medence növény- és állatvilágát bemutató tárlatot fotóinstallációk, diorámák, természetfilmek és interaktív számítógépes játékok teszik egyedivé Magyarországon. A kastélymúzeumban a kiállító termeken kívül konferencia-, rendezvénytermeknek, oktatási központnak, és kalandparknak is otthont fog adni. A kívül belül megújult Grassalkovich-kastély 2014. tavaszán nyitja meg kapuit a közönség előtt. A 3,1 milliárd forint összköltségű beruházás településfejlesztési célokat is szolgál, hiszen amellett, hogy formálja és megújítja Hatvan belvárosának arculatát, évente 50-100 ezer hazai és külföldi látogatót várnak, amely érezhető hatással lehet a gazdaságra is.

Amiről a kastélymúzeum falai mesélnek…

A hatvani Grassalkovich - kastélyt Grassalkovich I. Antal két ütemben, először Oraschek Ignác, majd Jung József építészek tervei alapján építtette, amelyhez felhasználták a középkori hatvani vár néhány megmaradt épületrészét is. Bár a település uradalmi székhely volt, mégsem szolgált a Grassalkovichok rezidenciájaként. A család leginkább a gödöllői kastélyt használta, a hatvani kastélykert ellenben gazdasági központ és feltehetően a vadászat céljait szolgálta. A kiegyezést követően, 1867-ben a kastélyt megvásárolta a Hatvany-Deutsch család, aki neobarokk stílusban felújította és lakóépületté alakította a középső épületrészt. 1944-ben a Hatvany- Deutsch családot zsidó származásukra hivatkozva megfosztották vagyonuktól, a II. világháborút követően az udvarház állami kézbe került, berendezését széthordták, ősfáit kivágták. A háború utáni jelentős átalakítások és rombolások közepette középiskolává, majd kórházzá alakították. 1979-ben a hatvani Grassalkovich-kastélyt életveszélyessé nyilvánították és lezárták. Az 1980-as években bal szárnyát használható állapotba hozták és a Grassalkovich Művelődési Központ működött falai között. Az épület teljes rekonstrukciója 2013-ban kezdődött meg.

eternit
1/10
eternit

Építtető: Széchényi Zsigmond
Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum Beruházó Nonprofit Kft.
Projektvezető: Nagy Ferenc
Építész: Wittinger Zoltán építészmérnök, Albert Tamás építésztervező
MNM-Nemzeti Örökségvédelmi Központ
Generál kivitelezés: Épkar Zrt.
Statika: Dr. Vándor András
Épületgépészet és villamosság: Kipterv Kft.

Angolfedés síkpalával

Több mint 30 féle színvariációjából válogathatunk, ha szálcement palával angolfedést készítünk. Elegáns, ízléses tetőfelületet eredményez a 20x40 cm méretű, téglalap alakú szálcement pala angol vagy más néven duplafedéssel. A természetes alapanyagú szálcement síkpala nem csupán műemléki épületek felújításakor alkalmazható, de modern épületek tetőmegoldásaként is látványos építészeti megoldásokat eredményez. A szabályosan vízszintes és feles eltolású függőleges vonalvezetésű fedéskép modern, letisztult megjelenést, az angol fedés komoly, elegáns arculatot kölcsönöz az épületnek.
A fedés iránya a duplafedés esetén nem játszik olyan nagy szerepet, mint a svájcifedésnél. Angolfedés esetén az alátétszerkezet készülhet tetőlécezéssel, teljes felületű deszkázattal, vagy költséghatékonyabb ritkított deszkázattal is.
Munkabiztonsági szempontból a palák rögzítése fokozott figyelmet igényel. A lábvonalban való rögzítéskor a szálcement pala nem emelkedik ki a tetősíkból. A pala szálcement anyaga és sík felülete, ahogy a hatvani Grassalkovich-kastély példáján is láthattuk, lehetővé teszi, hogy akár színével lefelé készítsük el az angolfedést, de ebben az esetben nagyon fontos, hogy a palák beütős rögzítő kampóval kerüljenek rögzítésre.

20x40 cm-es téglalap alkalmazási területei tetőhajlásszög szerinti csoportban

alátéthéjazat

tetőhajlásszög (°)

Legkisebb átfedés (cm)

Agyagigény
(db/tető m²)

léctávolság
(cm)

lejtésirányú zsinórozás
(cm)

alátéthéjazat nélkül>35830,51610,2

szabadon fekvő alátétfedés

27-35

9

31,515,510,2
szélzáró alátétfedés21-271032,51510,2
vízzáró alátét-szigetelés18-211032,51510,2
vízhatlan alátét-szigetelés<181032,51510,2

 

 www.eternit.hu 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk