Nézőpontok/Kritika

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás. Kritikai antológia

1/2

Hirdetés
?>
?>
1/2

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás. Kritikai antológia
Nézőpontok/Kritika

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás. Kritikai antológia

2006.04.27. 07:54

Építészetelmélet a 20. században

Építészetelmélet a 20. században

Monumentalitás
Kritikai antológia

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin

TERC Budapest, 2006. 216 oldal, 2800 Ft áfával

 

Tartalom
Előszó
Moravánszky Ákos: Monumentalitás
Gottfired Semper: A burkolás elve az építőművészetben (Részletek)
Louis Henri Sullivan: A magas irodaépület, művészi szempontból (Részlet)
Alois Riegl: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása (Részlet)
Peter Behrens: Művészet és technika (Részlet)
Walter Gropius–Bruno Taut–Adolf Behne: Az új építőeszme (Részletek)
Paul Valéry: Eupalinosz vagy az építész (Részlet)
Ludwig Mies van der Rohe: Építőművészet és korakarat
Adolf Behne: A modern funkcionális épület (Részlet)
Max Raphael: A dór templom eszméje (Részlet)
Wilhelm Pinder: Egy eljövendő nagy stílus lehetőségéről
Peter Meyer: Gondolatok a monumentalitás kérdéséhez... (Részletek)
José Luis Sert–Fernard Léger–Sigfried Giedion: Kilenc pont a monumentalitásról
Loius I. Kahn: Monumentalitás (Részletek)
Hans Sedlmayr: Támadás az építészet ellen (Részletek)
Aldo Rossi: Építészet a múzeumoknak (Részlet)
Rob Krier: Útravaló az építészeknek: „Ne mondjunk le tovább az építészetről..."
Colin Rowe–Fred Koetter: Kollázsváros (Részletek)
Rem Koolhaas: Európaiak: Figyelem! Dalí és Le Corbusier meghódítják New Yorkot (Részletek)
Peter Eisenman: A modernizmus megjelenési formái: A Dom-ino ház és az önmagára vonatkozó jel (Részletek)
Massimo Cacciari: Nihilizmus és terv


Részlet Moravánszky Ákos: Monumentalitáscímű írásának első fejezetéből (Építészet és emlékezet)

„Védett műemlékeink többsége nem azzal a szándékkal épült, hogy emlékeztessen; műemléki minőségüket csak később, az utókor ismerte fel, illetve ismerte el. Korábban a régi épületeket csak kivételes esetekben ítélték megtartásra érdemesnek, legtöbbször aggályok nélkül lebontották, hogy helyébe kényelmesebb, nagyobb, az építtető és a kor ízlésének megfelelőbb újat építsenek. A régi épületek átértékelése nemzeti emlékművekké, helyreállításuk és ezzel kiemelésük a hétköznapiságból a monumentalitásba (s a diskurzusokba) csak a tizenkilencedik században kezdődött.

A historizmus helyreállítási gyakorlatával szemben már az intézményes műemlékvédelem kezdeteitől hallatszottak ellenvélemények. Jeles megfogalmazóik közé tartoztak Viollet-le-Duc és John Ruskin is. Nincs jogunk a régi épületekhez hozzányúlni, írta Ruskin. «Nem a mieink. Részben azoké, akik építették őket, részben minden generációé, akik utánunk jönnek...»1 Úgy vélte, hogy a restaurálás, mint egy korábbi állapot visszaállítása, «minden ízében hazugság»2."

1 John Ruskin: The Seven Lamps of Architecture. London, J. M. Dent & Sons Ltd., 1932, 201. old.

2 Uo., 200. old.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk