Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Kritika

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás. Kritikai antológia

1/2

Hirdetés
?>
?>
1/2

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás. Kritikai antológia
Nézőpontok/Kritika

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás. Kritikai antológia

2006.04.27. 07:54

Építészetelmélet a 20. században

Építészetelmélet a 20. században

Monumentalitás
Kritikai antológia

Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin

TERC Budapest, 2006. 216 oldal, 2800 Ft áfával

 

Tartalom
Előszó
Moravánszky Ákos: Monumentalitás
Gottfired Semper: A burkolás elve az építőművészetben (Részletek)
Louis Henri Sullivan: A magas irodaépület, művészi szempontból (Részlet)
Alois Riegl: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása (Részlet)
Peter Behrens: Művészet és technika (Részlet)
Walter Gropius–Bruno Taut–Adolf Behne: Az új építőeszme (Részletek)
Paul Valéry: Eupalinosz vagy az építész (Részlet)
Ludwig Mies van der Rohe: Építőművészet és korakarat
Adolf Behne: A modern funkcionális épület (Részlet)
Max Raphael: A dór templom eszméje (Részlet)
Wilhelm Pinder: Egy eljövendő nagy stílus lehetőségéről
Peter Meyer: Gondolatok a monumentalitás kérdéséhez... (Részletek)
José Luis Sert–Fernard Léger–Sigfried Giedion: Kilenc pont a monumentalitásról
Loius I. Kahn: Monumentalitás (Részletek)
Hans Sedlmayr: Támadás az építészet ellen (Részletek)
Aldo Rossi: Építészet a múzeumoknak (Részlet)
Rob Krier: Útravaló az építészeknek: „Ne mondjunk le tovább az építészetről..."
Colin Rowe–Fred Koetter: Kollázsváros (Részletek)
Rem Koolhaas: Európaiak: Figyelem! Dalí és Le Corbusier meghódítják New Yorkot (Részletek)
Peter Eisenman: A modernizmus megjelenési formái: A Dom-ino ház és az önmagára vonatkozó jel (Részletek)
Massimo Cacciari: Nihilizmus és terv


Részlet Moravánszky Ákos: Monumentalitáscímű írásának első fejezetéből (Építészet és emlékezet)

„Védett műemlékeink többsége nem azzal a szándékkal épült, hogy emlékeztessen; műemléki minőségüket csak később, az utókor ismerte fel, illetve ismerte el. Korábban a régi épületeket csak kivételes esetekben ítélték megtartásra érdemesnek, legtöbbször aggályok nélkül lebontották, hogy helyébe kényelmesebb, nagyobb, az építtető és a kor ízlésének megfelelőbb újat építsenek. A régi épületek átértékelése nemzeti emlékművekké, helyreállításuk és ezzel kiemelésük a hétköznapiságból a monumentalitásba (s a diskurzusokba) csak a tizenkilencedik században kezdődött.

A historizmus helyreállítási gyakorlatával szemben már az intézményes műemlékvédelem kezdeteitől hallatszottak ellenvélemények. Jeles megfogalmazóik közé tartoztak Viollet-le-Duc és John Ruskin is. Nincs jogunk a régi épületekhez hozzányúlni, írta Ruskin. «Nem a mieink. Részben azoké, akik építették őket, részben minden generációé, akik utánunk jönnek...»1 Úgy vélte, hogy a restaurálás, mint egy korábbi állapot visszaállítása, «minden ízében hazugság»2."

1 John Ruskin: The Seven Lamps of Architecture. London, J. M. Dent & Sons Ltd., 1932, 201. old.

2 Uo., 200. old.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.