Nézőpontok/Kritika

Mostohatestvér a nagyparkok között / Revitalizáció előtt a Népliget 2.

1/10

Népligeti víztorony egykor (foto: Klösz)

Népligeti víztorony egykor (foto: Klösz)
Népligeti víztorony 2003-ban (foto: András)
Korabeli képeslap a Mutatványosok Terén lévő szánkóvasútról
Korabeli plakát egy „népünnepélyről” tudósít
Korabeli plakát az Első Magyar Nagydíjról
Az ötvenkörös versenyen a sportág legendái álltak rajthoz
Kemény Henrik, a bábfenomén
A Planetárium 1977-ben
?>
Népligeti víztorony egykor (foto: Klösz)
?>
Népligeti víztorony 2003-ban (foto: András)
?>
Korabeli képeslap a Mutatványosok Terén lévő szánkóvasútról
?>
Korabeli plakát egy „népünnepélyről” tudósít
?>
Korabeli plakát az Első Magyar Nagydíjról
?>
Az ötvenkörös versenyen a sportág legendái álltak rajthoz
?>
Kemény Henrik, a bábfenomén
?>
A Planetárium 1977-ben
?>
?>
1/10

Népligeti víztorony egykor (foto: Klösz)

Mostohatestvér a nagyparkok között / Revitalizáció előtt a Népliget 2.
Nézőpontok/Kritika

Mostohatestvér a nagyparkok között / Revitalizáció előtt a Népliget 2.

2008.03.14. 11:05

Cikkinfó

Szerzők:
Balázs Bálint
Bardóczi Sándor

Vélemények:
7

"A hetvenes években konszolidálódni látszott a területhasználat. 1973-ban az „ország kertje"-ként emlegetett Centenáriumi parkot a két városrész, Pest és Buda egyesítésének 100 éves jubileumára létesítették a megyéktől ajándékba kapott emlékművekkel. A Kádár korszakbeli építések közül kiemelkedik a Planetárium..."Folytatás Balázs Bálinttól és Bardóczi Sándortól

Neki-nekilódult a jobbító akarat az elmúlt másfélszáz évben, de valahogy mindig megtört a lendület, vagy gellert kapott az irány. Homokbányából városi szeméttelep, a Városligetet virágnyelven szólva „tehermentesítő", valójában a társadalmi osztályokat szétválasztó, szegregáló óriáspark, tömegigényeket kielégítő vurstli-kultúra, a bábszínjátszás inkubátora, munkás-liget, gyerekparadicsom. Azután egyre inkább háttérbe szorultak a közparki funkciók és egyre több teret nyert a maszkulinitás a fejlesztések sorában: a magyar autósport „pre-hungaroringje", BeSZKRt majd GANZ MÁVAG próbapálya, Trafóállomás, ÁFOR kút mart ki magának a vas és acél országában szükségszerű sebeket a parkból. A legsötétebb korszak után ismét enyhülés a késő Kádár korban: számtalan rekreációs hasznosítási elképzelés a kertészeti világkiállítástól a strandfürdőig, Centenáriumi park és Planetárium. Majd egy kis felívelés után ismét összeomlás: rendszerváltás utáni tulajdonosi szétaprózódás, Jurta Színház, E-klub, Sporttelepek, összedőlő Nagyvendéglő, egyre kisebb fenntartási keret, egyre nagyobb elhanyagoltság. Elfeledett értékek, kihasználatlan potenciálok, csipkerózsika álom. Mindez a Népliget egykor és ma.

A reformkorban még homokbányaként majd szeméttelepként számon tartott terület a „boldog békeidőkben" már közparkként funkcionált. Mintegy csereterületként, a Ludovika Akadémia teljes fennhatósága alá került Orczy-kert pótlására létesítve. A Bach korszakban (1855) kezdték meg az első kertészeti munkákat. A futóhomok megkötésére védőfásításként telepítettek akácost (Tessedik Sámuel nyomán a Duna-Tisza közén sikerre vitt „csodafegyvert"), a telepítés azonban zömében kipusztult a terület vízhiánya miatt. A népligeti óriáspark terve a kiegyezés évében, 1867-ben került szóba a Királyi Szépítő Bizottmánynál, amikor a Városliget egyre szűkebbnek bizonyult a növekvő, mulatni vágyó tömeg befogadására. (Mintha csak az akkori időket élnénk: a helyzet a 140 évvel ezelőttihez hasonlatos a fővárosi nagyparkok tekintetében.)

A vezetékes vízellátást az 1892-es kolerajárvány után megépült víztorony biztosította, amely a Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete által építtetett tisztviselőtelep kiszolgálására hoztak létre.

 

Népligeti víztorony egykor (foto: Klösz)
1/10
Népligeti víztorony egykor (foto: Klösz)

Népligeti víztorony 2003-ban (foto: András)
2/10
Népligeti víztorony 2003-ban (foto: András)


A tájkertté alakítás 1893-ban indult meg,
amikor a környező város növekedése egyre népszerűbbé tette a ligetet. A park mai arculatát, útrendszerét kialakító budapesti főkertész, Ilsemann Keresztély (1850–1912) négy év alatt elkészítette a tájképi stílusú park tervét és 1896-ra sétányokkal szabdalt 500 fa- és cserjefajból álló dendrológiai kertté alakította a 103 hektáros területet. Nem változtatott a domborzaton, így még ma is láthatók a természetesen kialakult dombok, s emlékeztetnek a régi, futóhomokos időkre. A Népliget főútja-főtengelye a dísztéren, a népligeti nagyvendéglőn és a széles fasoron át a vurstliba vezetett. A kertészetet és a mai FTC-atlétikapálya helyén alapított faiskolát is fejlesztve vetélytársává vált a park a Városligetnek. A zöldterületi fejlesztés a millennium idejére vált végleg a Népliget számára kijelölt úttá, amikor területileg kiterjesztették a Kőbányai útig. A millenniumi készülődést bemutató újságcikkek lelkendezve írtak a Népligetről, ünnepelve, hogy valódi vetélytársa született a Városligetnek, amely azonnal felkeltette a vállalkozók érdeklődését is. Fontos megemlíteni, hogy ekkor – és valószínűleg emiatt lehetett ez a Liget aranykora – a park szervesen kötődött az akkor ultramodern „lakópark"-nak számító Tisztviselőtelephez, illetőleg a Népligetet egy lóvasút is feltárta a belváros felől. „S szinte félve szállunk fel a közuti kocsiba, a mely a tisztviselő-telep árnyékos akáczfái között az uj népliget felé halad. A tisztviselőtelepet mindenki ismeri. A szép tiszta utczák akáczfáikkal sok embert kicsalnak vasárnaponként a kis telepre, a mely naponként gyarapszik s lassan valóságos kis várossá növi ki magát. A tisztviselőtelep mögött terül el az uj népliget. Mintha csak a telepnek kiegészitő része, kertje volna" – írta a Fővárosi Lapok 1896 június 5-én.

Az épített környezet meghatározó elemét a Mutatványosok terén színesre festett, lampionokkal díszített szórakozóhelyek (mozi, műszínkör, barlangvasút, dodzsem, cirkusz, óriáskerék, körhinta, hajóhinta, céllövölde, bábszínház, hullámvasút) jelentette.


Korabeli képeslap a Mutatványosok Terén lévő szánkóvasútról
3/10
Korabeli képeslap a Mutatványosok Terén lévő szánkóvasútról




Másik kiemelkedő helyszíne a ligetnek a Ligeti Nagyvendéglő (más néven Népligeti Sörcsarnok) kastélyszerű épülete, amely építésekor (1895) a város legnagyobb vendéglője volt, egyszerre 400 ember ebédelhetett benne, az épület későbbi sanyarú sorsát nem sejtve. A Népliget fénykorában még számos épülettel egészült ki. 1896-ban épült a Telepi Torna Egylet tenisztelepe (ma Építők SC tenisztelep), régebbi épülete az 1896-os Milleniumi Kiállítás tejivó csarnoka volt. 1910-ben Márkus József javaslatára a Vajda Péter utca (korábban Simor utca) és a Kőbányai út közötti területet a Népligethez csatolták. E parkrésszel egyidős a SOTE II. számú sportlétesítménye.

A liget fő használói a Kőbányán megépített Ganz-MÁVAG-kolóniák települési közösségeiből kerültek ki, de ide jártak a tisztviselői magánházak lakói is. A pesti parkok között létrejött társadalmi elkülönülésre jellemző, hogy a Városligetben a jobb módú polgárság lelt pihenőhelyre, a Népligetet pedig egyre inkább a munkásosztály zöldbe vágyó tagjai vették birtokba.


Korabeli plakát egy „népünnepélyről” tudósít
4/10
Korabeli plakát egy „népünnepélyről” tudósít




Az első világháború után csökkent a liget területe, fáit tüzelőnek kezdték kitermelni. A Tanácsköztársaság idején a városi kertészet dolgozói gyermekparadicsommá formálták: a szépen gondozott parkban méretes játszótereket alakítottak ki a legkisebbek számára.

Az első Magyar Nagy Díj is a két háború közötti Népligetben zajlott 1936-ban. (Már 1920-ban megépült az autó és motorversenyre alkalmas pálya, s folyamatosan születtek tervek a Magyar Automobil Grand Prix Népligetbe helyezésére, de ezeket minduntalan elnapolták.)

 

Korabeli plakát az Első Magyar Nagydíjról
5/10
Korabeli plakát az Első Magyar Nagydíjról

Az ötvenkörös versenyen a sportág legendái álltak rajthoz
6/10
Az ötvenkörös versenyen a sportág legendái álltak rajthoz

 

A túlhasználat és az elöregedés miatt Räde Károly, a Székesfővárosi Kertészet első igazgatója 1928-ban mértani stílusú rekonstrukciós tervet készített a Dísztér és a Lengyel sétány nevű parkrészekre. A tervet öt év alatt (1930-1935) végre is hajtottak, a korábbi kertészeti koncepciót megtartva, de több sportolási lehetőséget teremtve.

A két háború közötti parkfejlesztések meglehetősen rendszertelenül zajlottak: 1932-34-ben épült a Kismartoni út 1. szám alatt a Ganz-Mávag Sporttelep, majd a vasúti töltés mentén a BeSZKRt próbapálya létesült a harmincas évek végén. 1932-37 között épült a KISOSZ-pálya, a mai Építők Sporttelepe, amelynek kertészeti munkáit Morbitzer Dezső a Fővárosi Kertészet igazgatójaként személyesen irányította.

A Népliget 1942-ben érte el legnagyobb nagyságát, amikor hozzácsatolták a Lippay János parkot, s vele szemben a Szent Kereszt templom körüli kis teret. Területe így több mint egymillió négyzetméter, amelyből 568 ezer parkosított, a többit sporttelepek, játszóterek és az autóversenyeknek hajdanán helyet adó utak teszik ki. A Vajda Péter utcában azonban ugyanebben az évben készült el az egyik máig meglévő „tájsebe" a parknak: az Elektromos Művek alállomása, amit 1965-ben bővítettek tovább.

A II. világháború durva nyomokat hagyott a parkon, de a romeltakarítás és az újjáépítés meglepően gyors bár igencsak koncepciótlan módon zajlott. 1947-ben fektették le a MÁVAG közel 3 kilométeres, keskeny-normál-széles nyomtávú vasúti próbapályáját a Vajda Péter utcában a frissen elkészült mozdonyok tesztelésére. Az államosítás idején, 1952-ben a kapitalista csökevényként kezelt mutatványosbódékat végleg felszámolták, és új versenypályát, sporttelepeket, elárusítóhelyeket hoztak létre.

Az ötvenes években a Könyves Kálmán körúton ÁFOR üzemanyag töltőállomás létesült. 1955-ben a nyolcvan éves kertészeti telepet felszámolták, helyére épült az FTC II. számú sporttelepe. A harmincas évek végére már eléggé lepusztult nagyvendéglő az ötvenes évektől a Kelet-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat raktára lett, s viszonylag jó karban tartották, ám a rendszerváltás után katasztrófavédelmi kutyák kiképzőhelye lett. Ma már csak fő falai állnak, az épület életveszélyes állapotú, bár műemlékké nyilvánítása megtörtént.

A hatvanas években újabb funkcióvesztést és a korábbi szórakoztatásra-pihenésre alapuló területhasználat megzavarását élte át a park: az addigra már teljesen lepusztult Mutatványos téri épületeket - a Kemény Bábszínház és a Fővárosi Kertészet Népligeti Kirendeltségének épületét leszámítva - bontásra ítélték.


Kemény Henrik, a bábfenomén
7/10
Kemény Henrik, a bábfenomén




A háború után először a ferihegyi reptéren tartottak nemzetközi gyorsasági versenyeket, majd a népligeti pályát felújítva 1964-ben és 1967. május 4-én is rendeztek Nemzetközi és bajnoki gyorsasági motorversenyt, végül legutoljára 1972-ben száguldott végig versenyautó a népligeti körön. A fejlesztések irányát az iparosítás logikája határozta meg: 1961-ben kezdődött meg a főváros 120 kV-os fő-elosztóhálózatának kábeles kiépítése a népligeti állomás és a kőbányai fűtőerőmű között, amelyet 1965-ben a Népliget és Csarnok tér közötti kábel lefektetése követett. 1969-86 között a parkban működött az Autóközlekedési Tanintézet egyik kirendeltsége.

A hetvenes években konszolidálódni látszott a területhasználat. 1973-ban az „ország kertje"-ként emlegetett Centenáriumi parkot a két városrész, Pest és Buda egyesítésének 100 éves jubileumára létesítették a megyéktől ajándékba kapott emlékművekkel. A Kádár korszakbeli építések közül kiemelkedik a Planetárium, amelynek tervei 1973-ra készültek el, s 1977-re végre felépült az első hazai planetárium épülete.


A Planetárium 1977-ben
8/10
A Planetárium 1977-ben




A nyolcvanas években további területrendezéseket
hajtottak vére. A népligeti metrószakasz elkészülte után rendezték a park Üllői úti részét. 1986-ban készült el a Fővárosi Kertészet új szociális épülete a Mutatványos tér 25 szám alatt. A Jurta Színház 1987. ápr. 14-én nyitotta meg kapuit a Magyar Színkör Kisszövetkezet önálló játszóhelyeként. Működésének néhány hónapját azonban elmaradt bemutatók, gyenge produkciók, pénzügyi botrányok és állandó jogviták jellemezték, amíg a 1988–90-ben – különböző politikai szervezetek, pártok vették bérbe az épületet, így a színház egyre inkább a politikai életben játszott főszerepet. A helyszín ma E-klubként ismert.

Az elmúlt évtized parkfejlesztései
nem valamilyen nagyvonalú koncepció mentén haladtak, ezért számos korábban is ismert területhasználati konfliktust gerjesztettek. 1997-ben felmerült, hogy a Népliget területén türelmi zónát létesítenek, azonban a X. kerület ezt megakadályozta.

A 2002-ben elkészült népligeti buszállomásról a Volán-cégek várakozó buszai a Népliget fái alá kényszerültek. A gépjárműforgalmat elvileg kitiltották a parkból, de a buszpályaudvar megépítése óta átlagosan tizenöt busz rendszeresen a Népligetben parkol.

2003-ban a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottsága szerint a fővárosi nagyparkokban szükségessé vált a közbiztonság megerősítése a lopások, és rongálások miatt, illetve a zöldfelületek megóvása érdekében szükségessé vált a szabálytalan parkolás megelőzése is. A Városliget, a Margitsziget után harmadik ütemként a Városmajor, majd negyedikként a Népliget térfigyelő rendszerének kiépítését határozták el. A Fővárosi Közgyűlés környezetvédelmi bizottsága külön is foglalkozott a főváros talán legelhanyagoltabb közparkjával. Állapotfelmérések szerint a park funkciója sem határozható meg, a parkban lévő játszóterek, sportpályák és utak állapota rendkívül leromlott, a környéken lakókat sem vonzza. Nincs vendéglátó létesítmény, szórakozóhely vagy bármi más olyan intézmény, amely rokonszenvessé tehetné a környéket. Előnye viszont, hogy nem tartozik az „agyonépített" zöldterületek közé.

2005-ben védett történeti kert lett a Népliget: a kulturális tárca jóváhagyta ugyanis a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2004-es javaslatát. Az indoklás szerint a Liget legnagyobb értékét a gondosan és szakszerűen válogatott növényzet adja. A platánok és más különleges fafajták 1890 óta segítik Budapest lélegzését. A védettséget az itt található képzőművészeti alkotások, valamint a kulturális és sportlétesítmények is indokolttá teszik. A védett státuszt hozó minisztériumi határozat azonban nem jelent több pénzt a parknak. A főváros évi fenntartási keretéből jórészt csak a kaszálásra és a locsolásra futja.

2006 augusztusában a Fővárosban végigsöprő orkán erejű szél a Népliget növényállományát jelentős mértékben károsította. Több mint száz fa kidőlt és közel ezer fa sérült meg a gyorsfelmérés szerint.

Már a Népliget első fejlesztői is a Városliget zöldterületi túlhasználatát igyekeztek kiváltani az új népkert létesítésével. A népligeti óriáspark első sikerének titka végül mégis az lett, hogy szervesült a Tisztviselőteleppel, majd később alacsonyabb státuszú közönsége számára elérhetővé tett a Városligetéhez valamennyire hasonlító szórakozási szokásokat. Ugyanakkor voltaképpen eléggé hamar el is vesztette jó hírét, és kialakult máig érvényes - mindegyre erősödő - negatív imázsa.

A csatornázottság hiánya és a korlátozott létszámú fizetőképes közönség miatt a park látogatottsága inkább hullámzó, és egyre inkább eseményközpontú maradt. Kétségtelen történeti tény, hogy a Népliget zöldfelületeit kezdettől fogva terület- és tekintélyveszteségek érték, amit csak betetőzött az idetelepített elektromos alállomás és villamos valamint vasúti próbapálya. A fejlesztések számára menekülési irányként tűnt fel a népligeti sportlétesítmények kialakítása. A területi integritás megőrzése ellen hatott ugyanakkor, hogy a határoló utakon történő fejlesztések is egy-egy sávot rendre lefaragtak a parkból. Ezek közül a legnagyobb elszigetelődést ma a Hungária Körút „áthatolhatatlan" sávja jelenti, melyet a budapesti összekötő vasútvonal gátként a park fölé tornyosuló évszázados fala csak még áthatolhatatlanabbá tesz. Az ily módon nyugatról, északról és keletről is „lezárt" Népliget ma csendes elhanyagoltságában várja, hogy ismét felfedezzék, és a rekreációs tevékenységek színterévé tegyék.


9/10




Balázs Bálint, Bardóczi Sándor



Szakirodalmi források:
A népligeti Mutatványos tér újjáépítése – a Bábjátékos Egyesület tervpályázata, 1993.
A Népliget-Óliget területén rendezvényhelyszín kialakításának vizsgálata és tanulmányterve, 2003.
A vásári bábjáték utolsó mohikánja, Kemény Henrikkel beszélget Bóta Gábor. KRITIKA, 2005. július-augusztus.
Budapesten van-e a Népliget? Élet és Irodalom, 1981. május 23. 9.o.
D. Gy.: Ökörsütés, ingyenes sör, Népszabadság 2004. július 12.
Dausz Gyula: Kőbánya múltja és jelene. Bp. 1913.(faximile kiadás: Pataky MK, 2000.)
Dr. Szalai György: Kőbánya története. X. ker.Tanács VB. 1970.
Eörsi László: Budapest ostroma, 1956. Budapesti Negyed 29-30. 2000/3-4.
F.L.I.-H.A.: Naprendszer-látogatás a Népligetben, Élet és Tudomány, 2001. 39. szám.
Füttyös Gyuri és a pesti vicctrafikos. Budapesti Negyed 49-50. (2005/3-4)
Gárdonyi Albert: A pesti ligetek megalakítása, Független Budapest, 1921/18.
Granasztói Péter: Tömegszórakozás a Városligetben - A Vurstli, Budapesti Negyed 16-17 (1997/2-3)
Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Bp., Új Mandátum, 1998. Fábri Anna (szerk.): A művelt és udvarias ember. A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és illemtankönyvekben (1798-1935). Bp., Mágus, 2001.
Havas Zsigmond: A pesti Hyde park. A város 1937/4-5-6.
Horváth Júlia Borbála: A Népliget Barátai (Sebestyén László fotóival). Budapest, 2005/5.
Kardos Árpád: Budapesti kertek, Atheneum, Budapest, 1906.
Kemény Mária – Szilágyi Edit: X. Népliget, Nagyvendéglő, tudományos dokumentáció, 1986. (BFVT Kft)
Kerékgyártó Árpád: Budapest (1914). Budapesti Negyed, 45. (2004/3)
Kőbányai utcák, utak, terek, parkok története. X. ker.Tanács VB. 1985..
Közhasznú építkezések, Budapesti Negyed 10. (1995/4).
Kubinszky Mihály: A budapesti tisztviselőtelep építésztörténeti jelentősége. Magyar Szemle, 1998/7-8.
Magyar Erzsébet: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században Budapesti Negyed 46. (2004/4)
Magyar Színházművészeti Lexikon, Budapest, 1994.
Magyar színháztörténet II. 1873–1920. Budapest, 1990-2001.
Mészöly Győző (szerk.) Arborétumok országszerte, Budapest, 1984
Palasik Mária: Budapest városrészei, X. kerület 2000.
Radó Dezső: Budapesti parkok és kertek, 1985.
Részletes rendezési terv – Népliget és környéke, 1993. (BFVT Kft)
Szabályozási terv – 1999. (BFVT Kft)
Szívhangok a hatvanéves vurstliban - Országos Színháztörténeti Múzeum- és Intézet.
Ungváry Jenő: Üdvözlet Kőbányáról! - Régi kőbányai képeslapok, Budapest-Kőbánya 2001.
Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A régi Budapest a fattyúnyelvben. Budapest, 1996.
BFL: IV. 1407/6. - Budapest Székesfőváros tanácsi iratai – 2246/1892.

Vélemények (7)
víztorony
2008.03.17.
06:44

apró kiegészítés:

1993-ban még nem fényképztem víztronyokat, a népligeti képem 2003-as. András (http://viztorony.hu)

víztorony
2008.03.17.
11:27

@víztorony: Köszönjük, javítva.

kemtam
2008.03.14.
23:14

Jó cikksorozat. Várom a következő részt.

Kedves Sándor, pár hónapja beszélgettük a CM fórumán, hogy mi lehet az oka a Népliget elsilányulásának - a különbőző funkciók ki- ill. betelepítésén túl. Végülis "csak" annyi volna a bűne a területnek, hogy nagyon körbe lett bástyázva közlekedési létesítményekkel? Milyen fejlesztési lehetőségeket láttok rá? Gigantikus KRESZ-Park? Kerékpár-pálya? Vendéglátóegységek megtelepedése? Kalandpark?

Tényleg! Tavaly valami francia cég alkart csinálni a Városligetben egy kalandparkot - fákon, indákkal, hálókkal miegyébbel. Nem engedték nekik, mondván túlzottan igénybe venné a természeti környezetet. Mint tájépítésznek mi a véleményed erről? Nem lehetne megépíteni puhított verzióval mondjuk a Népligetben?

bardóczi
2008.03.17.
20:23

@kemtam: Kedves KEMTAM,

A körbebástyázottság valóban "bűn" a park megközelíthetőségét tekintve, ezt szeretnénk, ha oldódna, például úgy, hogy a Tisztviselőtelep és a GANZ-MÁVAG terület felől új kerékpáros-gyalogos kapcsolatok ívelnének át a Népliget felé, valamint úgy is, hogy a vasúti töltés át legyen törve kerékpáros-gyalogos kapcsolatokkal a X. ker felől. Ez marha sok pénz (egy ilyen áttörés a 40 széles vasúti töltésen a legolcsóbb technológiával is 200 millió forintot jelent), csak középtávon van rá realitás, hogy megvalósul: jelenleg nem látszik a forrás. Az egyik fő probléma, hogy bár beindult az EU-verkli, és továbbra is mantra számba megy az élhető város, meg a zöldfelület fejlesztés: egészen konkrétan erre a feladatra még nem született egyik régióban sem (így a Közép -Magyaoroszágiban sem) pályázatkiírás. Így a a zöldfelületek rehabilitációja most éppen cipőkannállal próbál bekerülni a "városközpont rehabilitációs" pályázatok közé. De erről majd a 3. részben bővebben.

A másik "bűn" a Népliget kapcsán a negatív sztereotípia megléte. Valójában, ha valaki ma tényleg elmegy a Népligetbe, az igazából tud ott tartalmasan rekreálódni, persze csak akkor ha visz magával tollaslabdát, frizbit, focit, futócipőt, bringát, piknik-kosarat, szánkót. De lehet squassolni és teniszezni is, nem is akármilyen pályákon. Igaz érzékel rettentően lepukkant részeket, rettentően lepukkant embereket, prostikat, szemetet, zéró infrastruktúrát, de ezt például a Városligetben is érzékeli. Szóval a Népligetről kialakult kép sokkal negatívabb, mint amilyen az valójában.

A harmadik "bűn" az infrastruktúra hiány. Ez is rettentő pénzeket emészte fel, hisz még az aszfaltburkolatok is siralmas állapotban vannak, nincs közvilágítás, csatornázás, wc, ne adj isten pelenkázó, sportszer kölcsönző, korosztályos játszótér, wifi, térfigyelő rendszer, estébé. Itt is röpködnének a milliárdok, amiket egy majdnem 100 hektáros nagypark számolatlanul tudna elnyelni, holott a kírt pályázatok plafonja 1,4 -4,5 milliárd között mozog. Ez persze sok pénznek tűnik, de összehasonlításként: csak az Erzsébet tér régebbi (Kempinszky előtti) részének felújítása 600 millióba került. Pedig az egy jóval kisebb terület.

És végül a negyedik bűn, hogy Budapesten NINCS közterület gazdálkodás. Nincs az, mint New York Central Parkjában, ahol egy nonprofit szervezet előteremti a park büdzséjének 80%-át abból, hogy rendezvényeket szervez a parkban, bérbe adja a sportterületet, játszóteret, vendéglátóhelyeket, beszedi a parkolási és reklámbevételt, a mozgó árusok közterületfoglalási díjait, stb.

A kalandparkkal kalpcsolatosan a személyes véleményem az, hogy csupán kulturáltság, civilizáltság, jó érzék, és erős ellenőrzés (a város részéről konzultatív művezetés) kérdése, hogy a természeti környezet ne legyen túlzottan igénybe véve. Hiszen azért ne feledjük, minden nagyparkuk telepített alakulat, alig van közük a természeteshez (a Népliget például eredetileg homokbánya, majd hulladéklerakó volt). Persze ma védett kultúrtörténeti érték, és legalább két olyan körzete van, ahol a gyűjteményes kert jelleg dominál, ahova nem szabad ilyen funkciókat beengedni, viszont számos részen most olyan "dszindzsa" van, ami spontán beerdősült: itt nem is ártan ritkítani az állományon, mert hiányoznak a Nagyréthez hasonló tisztások. Ezekben a kerti terekben lehet helye ilyen kalandparknak, sokkal inkább, mint a névleg védett természeti értéknek, ami tulajdonképpen mai állapotában siralmas. De ez az én személyes véleményem, amely nem egy a felügyeleti szervekével. Valójában minden nagyparkunk rákfenéje, hogy nem használja ki ezeket az új 'extrém' sportokat, új igényeket. Mondjuk például egy quad vagy gokart pályát nagyon nem látnék én se szívesen egyik nagyparkunkban sem, de mászófalak, fák közti kötelek, görkori, gödeszka pálya, lovastúra útvonal nagyon is beleférne a kínálatba. Például ez is lehetne egy olyan bevételi forrás, amelyet aztán vissza lehetne forgatni a park megújítására. Párizsban például a Bois de Boulogne-nak egy évtizede még rendkívül rossz volt a híre. Tán még a Népligeténél is rosszabb. Tavalyelőtt ottjártunkkor viszont megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy egy jókora darab le van belől kerítve, és fizetős lett: amolyan gyerekparadicsom sok játszótérrel, vidámparkos résszel, pónilovaglással, satöbbi. A bevételből viszont rendbe tudják tenni a nem fizetős részt, a környék ingatlanjainak árai emelkedtek, nagyon jótékony hatással volt a parkra ez a szemléletváltás...

kemtam
2008.03.17.
22:24

@bardóczi: Köszönöm. A legutolsó példádról eszembe jutott közben a Hajógári-szigeten található lovas- és/vagy kalandpálya is. Ott mintha üzemelne egy ilyesmi fizetős rekreációs központ. Csak valószínűleg nem forgatja vissza az ottani bevételt a többi részbe senki...

Az a baj, hogy Budapesten arra van pénz, amire akarják hogy legyen. És nem feltétlenül az ésszerűségi szempontok vezérlik a döntéshozókat. Az Erzsébet téri 600 millió + a volt Volán pu.-ra elköltött másik 600 millió tipikus magyar panamafolyó. Jó ha 2/3-a reális költség. Eként persze a Népligetre sem volna elegendő isten pénze sem - de nem mert eleve kevés, hanem mert mifelénk túl drágán költik el.

Mindenesetre jó olvasni végre egy reális összegző cikket a Népligetről, és jó ha rövid- vagy maximum középtávú alternatívák is felsorakozhatnak a jelen lepusztultság felszámolására.

airdace
2008.03.19.
11:04

@bardóczi: Csak kérdezném, hogy a KMOP 3.2.1 B (Védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása) intézkedésbe nem fér bele a Népliget? Igaz, csak 1,9 mrd Ft-os kerete van 2007-2008-ra.

bardóczi
2008.03.19.
16:05

@airdace: Pontosan az összeg kicsinysége miatt nem fér bele. A Főváros legnagyobb parkjáról beszélünk, és a keretet azért vélhetően nem csak egy projektre szeretnék szétosztani. Félő lenne, hogyha ezen indulna a Népliget, akkor kapna "valamit", és ezután okkal - ok nélkül sokáig lehetne érvelni vele, hogy egyéb pályaztokon azért nem kap, mert már kapott. 1,9 milliárdból pedig csak egy olyan kicsiny területet lehetne jól megcsinálni, amit viszont nagyon hamar magával rántana a Népliget többi lepusztult részének elhanyagoltsága. Ez az ok, amiért a 3.2.1. B - n a Népliget nem indul, így ugyanis nem happolja el más, kisebb védett parkok elől a lehetőséget, amelyeknek viszont ez az összeg nagyon sokat számíthat.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk