| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Műemlékvédelem, közvélemény, megelégedettség

1/4

Arculatvesztés. Eltűnő és rejtett értékek – jövő nélkül? (alföldi település, 2013)

Angliában 144 lakosra jut egy védett épület, Magyarországon ez a szám 900. A különbség messze nem arányos a két ország épített örökségének értékével. Forrás: Heritage Counts 2015.

Magyarországon 869 olyan település van, ahol egyetlen védett vagy nyilvántartott örökségi épület sincs. Forrás: Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásának elemzése. ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, 2015.

?>
Arculatvesztés. Eltűnő és rejtett értékek – jövő nélkül? (alföldi település, 2013)
?>
Angliában 144 lakosra jut egy védett épület, Magyarországon ez a szám 900. A különbség messze nem arányos a két ország épített örökségének értékével. Forrás: Heritage Counts 2015.
?>
Magyarországon 869 olyan település van, ahol egyetlen védett vagy nyilvántartott örökségi épület sincs. Forrás: Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásának elemzése. ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, 2015.
?>
1/4

Arculatvesztés. Eltűnő és rejtett értékek – jövő nélkül? (alföldi település, 2013)

Angliában 144 lakosra jut egy védett épület, Magyarországon ez a szám 900. A különbség messze nem arányos a két ország épített örökségének értékével. Forrás: Heritage Counts 2015.

Magyarországon 869 olyan település van, ahol egyetlen védett vagy nyilvántartott örökségi épület sincs. Forrás: Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásának elemzése. ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, 2015.

Műemlékvédelem, közvélemény, megelégedettség
Épületek/Örökség

Műemlékvédelem, közvélemény, megelégedettség

2016.07.12. 12:00

Cikkinfó

Szerzők:
Tóth Milán

Földrajzi hely:
Budapest

Nem is olyan régen a műemlékvédelem rövid időre a hírek fókuszába került, ám olyan kontextusban, amely sokakban kérdéseket vethetett fel. A miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, elégedetlen az elért eredményekkel. A műemlékvédelemmel kapcsolatos helyzetről Tóth Milán írt kitekintést. 

A miniszteri nyilatkozat sajtóvisszhangja, az érintett államtitkár reakciója olyan értelmezést adott a dolognak, mely szerint egyes jelentősebb állami tulajdonú műemlék épületek felújítása, hasznosítása ma a műemlékvédelem legfontosabb számottevő ügye.

Röviddel korábban kelt egy határozat, mely a jelenlegi, 2014 óta fennálló központi állami örökségvédelmi intézmény megszüntetéséről és feladatainak szétosztásáról rendelkezik. A határozat nem ejt szót sem a közérdekű szolgáltatási, világörökségi és nemzetközi feladatokról, sem az intézmény olyan, 2014-ben definiált és részletezett, nem hatósági feladatairól, mint a tudományos feladatok, örökségvédelmi szakmai feladatok, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos társadalmi együttműködés.

Ezeknek a híreknek kapcsán felmerülhetnek a kérdések: Vajon milyen lehet az olyan műemlékvédelem, mellyel az átlagos magyar állampolgár elégedett lehet? Illetve: ha jelenleg nem olyan, akkor milyen változások, lépések lehetnek szükségesek ennek eléréséhez?

Arculatvesztés. Eltűnő és rejtett értékek – jövő nélkül? (alföldi település, 2013)
1/4
Arculatvesztés. Eltűnő és rejtett értékek – jövő nélkül? (alföldi település, 2013)



A műemlékek nyilvántartása és védelme nem feltétlenül feladata az államnak; az emberi alapjogok között nem szerepel olyan, mint az „épített örökséghez való jog", ugyanakkor valamennyi fejlett állam alkotmánya - így Magyarország Alaptörvénye is (Alapvetés, P cikk) - rendelkezik arról, hogy „a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége." A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben a hozzá kapcsolódó rendeletekkel igen részletesen szabályozzák az épített örökség védelmét és gondoskodnak annak eszközeiről.

Azonban ez a részletes szabályozás az állam megkerülhetetlen feladatává teszi ezen szabályozás állandó értelmi közvetítését, a gyakorlatba való hatékony átültetését és kommunikálását, hiszen ellenkező esetben kaotikus, átláthatatlan helyzet áll elő, melyben a szabályozás követhetetlen, érthetetlen lesz az érintettek – az ország valamennyi lakója – számára.

A műemlékvédelem nem pusztán hatósági munka: elképzelhetetlen az értékek széles körű bemutatásának, értelmezésének, meghatározásának és újra meghatározásának – újabb és újabb védések – intenzív folyamata nélkül. Tevékenysége elválaszthatatlan az épületek múltjáról rendelkezésre álló tudásanyagtól, és célja nem egyértelmű minden érintett számára, hanem széles körű társadalmi tudatosítást és értelmezést igényel.

Nehéz úgy tekinteni, hogy az értékek és a védés szempontjainak a törvényi intézkedésekhez kapcsolódó közérthető, széles körű és széles szakmai skálán való, mindenki számára elérhető közvetítése civilek vagy független szervezetek feladata lenne: ez a törvényhozáshoz és a műemléki igazgatáshoz kapcsolódó, nagy kihívást jelentő állami feladat. Bár a magyar állam ma igen jelentős összegeket vesz igénybe műemlékvédelmet is érintő nagy beruházások terén, a rendkívül fontos alapfeladatok mind alább és alább hagynak, a műemlékvédelem általános és hétköznapi feladatellátása gyengül.

Angliában 144 lakosra jut egy védett épület, Magyarországon ez a szám 900. A különbség messze nem arányos a két ország épített örökségének értékével. Forrás: Heritage Counts 2015.
2/4
Angliában 144 lakosra jut egy védett épület, Magyarországon ez a szám 900. A különbség messze nem arányos a két ország épített örökségének értékével. Forrás: Heritage Counts 2015.



A műemlékvédelem egyik legfontosabb feladata az épületállomány változásával és megismerésével a védelemre érdemes, esetleg veszélyeztetett újabb és újabb épületek kiválasztása, dokumentálása és védetté nyilvánítása. A politikai közbeszédet évek óta uralja az a nézet, hogy Magyarországon túl magas a műemlékek száma, és a szakmai közvélemény is már-már elfogadni látszik azt. Elég egy pillantást vetni egy fejlettebb ország műemléki térképére (2. ábra), hogy egyértelműen látsszon, ez nem így van. Magyarország a lakosságszámhoz viszonyítva messze elmarad a védett épületek számában, és ennek oka nem az értékes történeti épületek hiánya. Egy tavaly készült tanulmány szerint 869 olyan település van Magyarországon, ahol egyetlen védett vagy nyilvántartott műemlék épület sincsen (3. ábra). Vajon e települések lakói számára a néhány nagy állami tulajdonú épületre költött milliárdok jelentik az örökség megóvásának eszközét?

Rendkívül látványosak és nagy horderejűek egyes kiemelt állami tulajdonú műemlékeken - így pl. a budai Várban - végzett illetve tervezett felújítások, és a szakmai közéletet intenzíven foglalkoztatják e vitákat is kavaró, szokatlan léptékű, nagyszabású rekonstrukciók, melyek az épített örökséghez kapcsolódóan az állam emblematikus programjait jelentik. Sajátos módon ezek a koncentrált, nagy programok nem csak az állami feladatellátást és kommunikációt, hanem a szakmai közbeszédet és a nyilvánosság figyelmét is tartósan uralják és tematizálják a műemlékvédelem területén. Olyannyira, hogy elhomályosítanak minden egyéb, a műemlékvédelem általános feladatellátásával kapcsolatos kézenfekvő prioritást.

Éppenséggel nem ezeknek a nagy programoknak az önmagukban való vitatottsága vagy szakmai kérdései, hanem a feladatok felismerésének és kezelésének az említett aránytalansága jelenti ma a műemlékvédelem meghatározó vonását.

Az átlagembernek és a felnövekvő nemzedékeknek a következő kérdésekben kellene, az őket körülvevő, őket érdeklő és érintő „átlagos" műemlékállománnyal kapcsolatosan folyamatosan, hatékonyan és érthetően válaszokat, a kezdeményezésekhez támogatást és ösztönzést adni:

  • Miért lehetnek védettek az egyes épületek?
  • Mit lehet tudni a környezetemben található védett történeti épületek múltjáról?
  • Hogyan támogathatom személyesen a környezetemben álló értékes, veszélyeztetett épületek megőrzését, milyen formában vehetek részt ebben tevőlegesen?
  • Hogyan háríthatók el mai legjobb műszaki tudásunk szerint kisebb vagy nagyobb épületkárok?
  • Milyen műszaki megoldások érhetők el ma, 2016-ban, hogy egy régi épület fennmaradása minél hosszabb távon biztosítható legyen?
  • Milyen korszerű módszerek léteznek a régi épületek történetének megismerésére?
  • Milyen különböző financiális megoldások ismertek ma világszerte az épített örökség felújításának, megtartásának támogatására, ösztönzésére?

Ha az állam a törvényhozás terén kiállt az épített örökség megőrzése mellett, a műemlékvédelem szabályait érthető, széles körű folyamatosan aktualizált kommunikációval kellene kiegészítenie, és ez tartós, fajsúlyos, nagy szakmai megalapozottságú, korszerű és fejlődőképes állami közreműködést tenne szükségessé. Ez publikációs és ismeretterjesztő tevékenységet jelentene, színvonalas műemléki topográfiát, szakmai folyóiratokat az új kutatási eredmények közzétételét, a konkrét feladatokra és mindennapos problémákra koncentráló, az aktuális műszaki tudást közérthetően szemléltető összefoglaló kiadványokat, a karbantartásra vonatkozó ismeretterjesztést. (A Műemlékvédelem folyóiratnak forráshiány miatt ebben az évben még egyetlen száma sem jelent meg.)

Magyarországon 869 olyan település van, ahol egyetlen védett vagy nyilvántartott örökségi épület sincs. Forrás: Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásának elemzése. ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, 2015.
3/4
Magyarországon 869 olyan település van, ahol egyetlen védett vagy nyilvántartott örökségi épület sincs. Forrás: Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásának elemzése. ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, 2015.



Számos ország örökségvédelmi hivatalai – amellett, hogy állandó névvel és struktúrával ismerhetők fel és azonosíthatók az állampolgárok számára – magas színvonalú, népszerű tanácsadó kiadványsorozatokkal, útmutatókkal követik a szakterület fejlődését és a felmerülő kihívásokat.

A 2011-es közigazgatási átszervezés óta a műemlékvédelmi hatósági ügyintézés a kormányhivatalokba került, ahol az ügyintézők egymaguk képviselik a teljes szakértelmet, felettük csak jogi ügyintézők állnak. A döntéshozatal végső soron a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kezében van. A központi állami műemlékvédelem szakmai támogatása nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy az ügyintézők legalább az általuk befolyásolható részletkérdésekben – ami még mindig nem kevés – a lehető legjobb szaktudás alapján döntsenek.

Egy olyan konkrét helyzet adódott 2015-ben a Bonyhád mellett váratlanul előkerült templommaradvány esetén, amikor a helyi hatóságnak és a helyi közösségnek nyilvánvalóan az értékekre és megőrzésre vonatkozó szakmai támogatásra volt szüksége. Itt azt láthatták az érintettek, hogy a központi örökségvédelmi intézmény szűkszavúan és száraz jogi érvek mentén foglalkozott a dologgal, a nyilvánosság felé való helyszíni kommunikációt az örökségvédelemért felelős vezető politikus egy személyben vállalta magára. A kommunikáció ezen módja azt a benyomást kelthette az átlag polgárban, hogy a kérdés nem elsősorban szakmai, hanem politikai mérlegelést és döntéshozatalt jelent. Hasonló helyzetekben tehát nem annyira egy szakmai szempontok alapján dolgozó központi hivatal illetékes és kompetens – még a véleményalkotásban és ennek kommunikációjában sem –, mint a felette álló politikus. Ez nyilvánvaló jelzés mind a hivatal, mind az állampolgárok felé, hogyan és kitől – és kitől nem– számíthatnak támogatásra az örökségük megőrzése terén.

Amióta egy neves politikai gondolkodó bevezette Magyarországon a politikai termék fogalmát, világos, hogy az államigazgatás terén korábban létező funkciók helyét politikai befolyás alatt politikai termékek tölthetik be.
Valószínűleg ilyen politikai terméknek tekinthető az a most megszüntetendő intézmény, mely áruvédjegyként a jeles műemlékvédő, Forster Gyula nevét viseli. Ilyen politikai termékeknek tekinthetők az intézmény által képviselt látványos programok, „Tervek" is, melyek elfedik azt, hogy az államnak a műemlékek összességének sorsára, problémáira szakmai felkészültség, kapacitás és elkötelezettség híján nincs semmilyen érdemi mondanivalója és stratégiája.

Ez ugyanis szükségessé tenné, hogy a politikai vezetés a hozzáértő szakembereknek bizalmat és önálló, stabil, tartós működési kereteket adjon.
A magyar átlagpolgár valószínűleg elégedetlen lehet, ha más országok többé-kevésbé stabil, kiszámítható, hatékony működésre és kommunikációra képes központi örökségvédelmi hivatalaira tekint. Ez jelenleg azonban valószínűleg kevéssé számít.

Tóth Milán


1. ábra: Arculatvesztés. Eltűnő és rejtett értékek – jövő nélkül? (alföldi település, 2013)

2. ábra: Angliában 144 lakosra jut egy védett épület, Magyarországon ez a szám 900. A különbség messze nem arányos a két ország épített örökségének értékével. Forrás: Heritage Counts 2015. http://hc.historicengland.org.uk/national-report/

3. ábra: Magyarországon 869 olyan település van, ahol egyetlen védett vagy nyilvántartott örökségi épület sincs. Forrás: Kulturális örökség ingatlanpiaci hatásának elemzése. ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont, 2015. Forrás: http://www.forsterkozpont.hu/uploads/content/749/file/kulturalis_orokseg_ingatlanpiaci_hatasai_ELTINGA_2015.pdf

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.