Működési szabályzat?

Mónus János Nyílt levele december 10. óta olvasható a BÉK honlapon. A teljes szöveg:

Az Építészfórumon megjelent "Működési szabályzat?" című (az internetes újság jelenével és jövőjével foglalkozó) cikkhez kapcsolódva megállapítható, hogy az ott rendszeresen megjelenő és beazonosítható 17 levelező közül 10 nem tervez (tehát nincs tervezői jogosultsága). Közülük 9 nem kamarai tag és csak 5 levelező a Budapesti Kamara tagja.Szomorú, hogy a leggyakrabban megnyilatkozók köre ilyen szűk, mert hozzásólásaik egész építészszakmánkat közvetve, vagy közvetlenül érintik, netán formálják.Az Építészfórum egyik ritka lehetőségünk szakmagyakorlásunk demokratikus befolyásolására, a "dolgok" nyílt kezelésére.Szakmánk jobbra fordulásának egyetlen esélye az ilyen építészeti nyilvánosság.Kérek mindenkit, éljen vele!Mónus János alelnök

 

Kedves kollégák,

egy-két dologra reagálnék csak:

1.) az EF független médium, s mint ilyen élvezi nagyrészt az NKA és egészen kicsi mértékben a BÉK támogatását. Ezt nagyra becsüljük és köszönjük, s úgy véljük, hogy ezt részben "közszolgálati" tevékenység elvégzésért érdemeltük ki és nem bármilyen irányban elhajló médiastratégiával. Abban igaza van Sanyának, hogy tágabb értelemben nem létezik függetlenség: mi is be vagyunk ágyazva a közegbe, így valóban nem vagyunk függetlenek a közeget jelemző protokolloktól. Ennek tudatában évek óta szorgosan dolgozunk azon, hogy lehetőleg minél több mindent, ami az építészet területén "éppen most" történik, rögzítsünk és archiváljunk.

2.) kereskedelmi médiumnak azért még nem nevezném magunkat, bármennyire is jó lenne egyszer pusztán a hirdetési piacból fenntartani kicsike szerkesztőségünket, egyelőre még nem tartunk ott.

3.)  ÉF szerkesztési elvek: ez egy örök, visszatérő kérdés, számonkérés. A szerkesztési elv nem határozható meg olyan pontosan egy internetes lapnál, mint egy nyomtatott, terjedelmi korlátok között tartott magazinnál. Ez olyan, mint egy gyors folyású folyó, állandó jelenlét és soha nincs lapzárta, nincs eleje és vége. Ez a MOST történéseinek tükre. Ugyanakkor próbálunk "fókusz" témákkal foglalkozni, ezek sora adhat valami irányt annak, aki a szerkesztési elveket hiányolja.

4.) Jobb bemutatás, jobb szöveg és kép: épület- és tervbemutatásnál jórészt társszerzőinkre (az építészekre) hagyatkozunk, mivel kicsi pénzből kicsi stábot lehet fenntartani, jóval kisebbet, mint egy online építészeti napilapnak ideális esetben szüksége lenne. De legyünk ökonomikusak, és ne akarjunk sokkal többet, mint amit a médium feltétlenül megkíván. Az internet elsősorban az egymás közötti kommunikációra, a gyors tájékozódásra és persze az utólagos kutatásra jó elsősorban, s terjedelmi korlátlansága miatt ezzel párhuzamosan pedig arra, hogy hosszú, máshova be nem préselhető (kor, gondolat, stb.) "dokumentumokat" tároljunk rajta. 

5.) moderálás: sem kapacitásunk sem pedig elhatározott szándékunk nincs a moderálásra. Néha "rokon" nagyon udvariasan itt-ott szól, de ez sem moderáció, s én személy szerint nem is értek vele egyet itt az epiteszforum.hu-n. A kommunikációnak vannak "periódusai": a túl sok hallgatásnak sokszor ára van, a negatív energiák kiáramlását nem lehet moderációval visszatartani, nincs is értelme. Én azt látom, hogy a véleményformálás tartalmi és stiláris szempontból is kultúra függő, tehát tanulni, gyakorolni kell. Itt most globálisan az elején vagyunk ennek, egyénenként pedig változó szinteken. Olvasva a kommentek nagy részét, úgy látom, hogy az EF aktív hozzászólóiban van élet: humor, értelem, okosság, kurázsi és néha - más nyilvános oldalakhoz képest nagyon visszafogott - düh, felháborodás. Ezt én "élő"-nek, életszerűnek érzem, mert hát ki merné tagadni, hogy - akárhány diplomája is van - időnként nem mond és gondol rettentő dolgokat az ember? :-)

e

Hosszasabb kommentálás nélkül csak (fel)idézném a Time magazin 2006-os évvégi számát, amely fellibbentette a fátylat, hogy 2006-ban a Time a bloggert választotta az Év emberének: "PERSON OF THE YEAR: YOU. Yes, you. You control the Information Age. Welcome to your world."

P.S. A "Klobusovszki Péter" keresőszóra 2.300 találatot ad ki a Google.

Még egyszer elolvasván a Mónus-cikket: János rosszul mérte fel a helyzetet. Nem olyan tragikus, mint ahogy látja: igenis, az ÉF hozzászólói tudják kezelni az esetleges nem oda való hozzászólásokat, személyeskedéseket, durvaságokat. Tény, hogy létezik ilyen - de mondjatok egy fórumot, ahol nincs! Szerető féltéssel aggódik a színvonalért, de nincs egyedül ezzel.

Viszont többen a hozzászókók közül túlreagálják őt. Írja, valóban, hogy szabályozni kéne, ám ez a kívánság kizárólag a színvonalnak szól. Szó nincs arról, hogy a kamara egy vezető képviselője, netán maga a (divatos közútálatnak örvendő) kamara akar regulázni. Fölösleges hisztéria ez, uraim!

A bevezető első alapvetésén nem tudok túljutni. Valóban beköszöntött az építési recesszió és Mónus János szándékával is egyetértek, de az én tapasztalatom más és az alapvetés a szándék célja ellen hat.

Igen kevesebb a tevezés és a megvalósulás, de nem látom a szorongást, nem tapasztalom az egymás öncélú kritázálását, a közönyt legkevésbé. Látok viszont útkeresést, kritikát a hibák feltárására. Nem is tehetünk mást, nincs alternatíva. Most természetesen nem csak a Fórumra gondolok, hanem a munkám során tapasztaltakra. Az építkezéseken, a tervezések során én látok egy kezdődő egészséges racionalizmust. Szerintem nem a szabályozásra és a korlátozásra kellene javaslat, hanem a közös továbblépésre.

Huszti István

Hadd mondjak egy példát, hogy szerintem miröl van szó:Ha egy társaság vacsorázik, mindenki tudja (?), hogy az asztalnál nem illik csámcsogni és böfögni. Mit tegyünk tehát, ha valaki csámcsog és böfög? Utasítsuk rendre, küldjük ki, vagy tegyünk úgy, mintha mi sem történt volna? Esetleg, ha elegen mondják, hogy szerintük nem helyénvaló csámcsogni és böfögni, akkor talán abbahagyja? Lehet, hogy csak egyedi eset volt, kicsit gyorsan evett, kicsúszott, megesik. És mi van, ha egyre többen csámcsognak és böfögnek?Söt, mit tegyünk ha észrevesszük, hogy az asztalnál voltaképpen egy-két valódi disznó is ül, akik mindigis csámcsognak és böfögnek és akiknek tényleg hiába is magyaráznánk, hogy azt nem illik?

Az anonimitás viszont bizony tényleg egy internetes jelenség, ami arra irányítja a figyelmet, hogy MIT is mondtak, nem pedig hogy KI mondta. Mert az lenne ugye a lényeg, föleg érdemi hozzászólások esetében, a szavak értelme elvileg nem szabadna hogy változzon amiatt, hogy ki mondta öket.

nem véletlen az - amit már oly sokszor leirtam -, hogy a mi szakmánk volt talán az utolsó, amely felfedezte, hogy az internet  - mint kommunikációs forma - kikerülhetetlen. nem véletlen, hogy sokan ma sem értik még, hogyan működik mindez? ez nem egy konferencia, vagy egy hivatalos ülés, ahol a levezető elnök szót ad, moderál, ki és rendreutasit. nem véletlen, hogy nagyon kevés építész meri vállalni ezt a fajta nyilvánosságot.

A vitatkozó felek közül sokan - bármennyire régen is használják ezt az eszközt -  nem tudnal elvonatkoztatni rossz beidegződésektől, mint pl. attól, hogy a vitapartnert a leirt mondatai minősitik és nem az, hogy pl. egyébként mit tervezett, milyen a portfóliója? Tipikus megnyilatkozása volt ennek ama bizonyos XII. tervzsürivel kapcsolatos poszt gerjesztett, a végére már minősíthetetlen stílus.

Én Mónus János helyében sokkal inkább azon gondolkoznék el, hogy miért nem a MÉK ad teret az effajta vitáknak, azoknak, amik az egész szakmát foglalkoztatják? Miért egy kereskedelmi portálon kell kibeszélni a szakmát, a kamarát érintő belső ügyeket?

Talán mert fél a kamara bevinni a kritika hangját a saját területére. Nem az építészfórumtól kívánom elvenni a lehetőséget, - félreértés ne legyen - hanem azt gondolom, hogy a kamara majd csak akkor nevezze magát érdekvédelmi szervezetnek, ha pl. hagyja, hogy a kamarát alkotó tagok ne csak egy éves közgyűlés keretében mondhassák el véleményüket, hanem ezekben az ügyekben is.

A kommunikáció nem merülhet ki, hogy egyes tisztságviselők nyilatkozatokat és memorandumokat irogatnak az érdemi párbeszéd helyett. Jó lenne ezeket a idejét múlt "kommunikációs stratégiákat" mielőbb elhagyni.

A szerkesztett tartalmak, és szerkesztetlen (adott esetben moderált) tartalmak között az internetet napi szinten használó egyszerű júzer (akár építész is) különbséget tud tenni. Durva belenyúlás egy médium mozgásterébe az itt megjelent, jelen esetben szerkesztett tartalomként olvasható felvetés. Aggodalomra ad okot, ha egy független médium határait, az őt támogató szervezet(bék), tisztségviselője akarja meghatározni. Főleg akkor, ha az szervezet hatással lehet a többi támogatóra (pl. nka ép. koll.) is.

építészFÓRUMról lévén szó, meg kell jegyeznem: minden hozzászóló felelősséget vállal a mondandójáért - ha tisztában van vele, hanem. A fórumok már csak ilyenek. Persze az, hogy - szintén a fórum természetéből adódóan - sokan nickname-ek "mögül" szólnak hozzá, némi inkognitó lehetőségét rejti. Némi csak, mert ez a vékony függöny - szintén fórum-tulajdonság - félrerántható. Szóval a felelősség felelősség.

Érteni vélem Mónus János aggodalmát, sőt, rendszeres (és csak néha aktív) olvasóként osztom is a színvonal iránti keserveit. Valóban, érezhetően hiányzik egy, a közlések, megszólalások és reflexiók formai és tartalmi igényességét eleve megszabó konszenzus. Ám nem értek egyet a kívülről a rendszerbe injektált - művi - szabályozás óhajával. Olyan volna ez, mint amit a politikában és a jogalkotásban naponta tapasztalunk: jószándékú, de életidegen, kivihetetlen és épp ezért sokak számára megkerülendő reguláció.  Nem, nem erre van szükség meggyőződésem szerint.

Sokkal inkább volna kívánalmam az önkontroll. Az az egészszéges és erkölcsös attitűd, amely egy egészséges és erkölcsös értelmiséginek eleve sajátja - kellene legyen. Ha én, mint egyén, mint alkotó és felelős értelmiségi képes vagyok arra, hogy az engem körülvevő világban tisztán lássak, netán el is helyezzem magamat abban, akkor eleve viszonyban állok vele. Olyan viszonyban, amely árulkodó: mindenki más számára olvasható reláció. És persze - egy fórum már csak ilyen - a dokumentáltság okán visszakereshető minden megnyilatkozás. Ennyit a személyes felelősségről.

Ami a minőséget illeti: igen, itt van némi szerkesztési-moderálási lehetőség. És nem a hozzászólásokat illető moderálást értem ez alatt. Ha figyeltek, láthatjátok, hogy meglehetősen témaérzékeny az építészfórum olvasóközönsége. Érzékeny a mai magyar viszonyokat érintő témákra (tervpályázatok, aktuális tervek, kamara, stb.), a párhuzamokat felkínáló cikkekre, kiállításokra, új külföldi épületismertetésekre azonban nem jellemzők a reflexiók. Jó eséllyel jósolható, hogy mely témákra ugrik a nép - az érzelmi érintettség nagy úr.

Persze butaság az alkotmányra hivatkozni (gondolom nem is volt komoly), itt az kap szót és olyan módon, ahogy azt a honlap gazdája jónak látja: ha moderál, akkor úgy, ha letiltlt, akkor úgy, ha szabadon hagy minden lehetőséget, akkor úgy. 

Viszont Mónus János írását én sem igazán értem: egy ilyen honlap alapvető sajátossága a hozzászólások lehetőségének biztosítása, aminek nem biztos hogy örülni kell vagy kárhoztatni, hanem kezelni kéne tudni. Mert nem gondolom, nem tapasztalom, hogy a nem-szakmagyakorlók lennének többségben (sajnos a hozzászólások színvonala ugyanakkor nincs mindig egyenes arányban a képzettséggel), de ha így is volna, miért is baj ez? Egy honlap, egy cikk értékét az is jelezheti, hogy hányan tartották fontosnak hozzátenni a gondolataikat.  

Persze a hosszászólások színvonalán lehetne javítani, de ehhez sem kell érzésem szerint meghúzni a vészharangot, egy nagyon egyszerű és általánosan bevett eszköz lehet az egyik megoldás: moderáció. A mindenkori szerkesztőség lehetősége és felelőssége hogy mit enged meg és mit nem a saját honlapján – ez nagyon sok helyen nagyon jól működik, és a hozzászólók sem szokták sérelmezni, ha emiatt a véleményük pár óra késéssel jelenik meg. 

A másik, közvetettebb de talán hatékonyabb módszer nem a tünetek (=hozzászólók), hanem a mélyebb szintek kezelése. Hiszem és állítom, hogy ha az Építészfórum cikkei határozottabb irányt követnének, ha egyértelműek lennének a szekesztési elvek, ha egy-egy ház közlésekor tényleg oolyan mennyiségű és minőségű szöveg s kép lenne elérhető, amiből valóban meg lehetne ismerni a publikált épületeket, akkor sokkal kevesebb indulat, sokkal kevesebb megalapozatlan vélemény, oldalvágás születne. És valóban azt gondolom, hogy egy nagy gonddal megfogalmazott írás, egy nagy alapossággal összeválogatott és jó képsorozat a hozzászólókat is nagyobb energiabefektetésre, gondosabb fogalmazásra, alaposabb érvelésre sarkallja.

Azt viszont nekem személyesen is fáj és végképp nem értem hogy a hozzászólók (egy nyitott fórumon…) miért is viselnék a nem-megszólalók véleményeivel kapcsolatos felelősséget?... Hogy (mondjuk) én, egy viszonylag rendszeres hozzászóló miért csak „könnyítek saját terheimen”, sőt: „másra áthelyezve azokat?”… Egy nyílt fórum esetében mindenkinek módja van megszólalni, ebben a nem-megszólalók a nem-megszólalás lehetőségét és felelősségét választják. Ezt másra hárítani?… nem szép dolog (…”cinkos aki néma?..”). 

Jómagam értéknek tartom a nyitottságnak ezt a lehetőségét, amivel élni lehet, és amivel jól kell gazdálkodni. Lehet igazítgatni, moderálni, helyesebb mederbe terelni, de kivonulni belőle, másra hárítani valamiféle közös felelősséget, nem tartom előremutatónak. Legyenek bár moderálva, de legyenek hozzászólások, s akinek van véleménye, az ne mástól várja ennek megfogalmazását, s ne süsse rá másra az ő véleményével kapcsolatos felelősséget: itt vagyunk, együtt vagyunk, jórészt a szűken vett szakma, ne burkolózzunk hallgatásba - cseréljünk eszmét, érveljünk, beszélgessünk! 

Marosi Bálint

"A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze." (A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA)