Épülettervek/Középület

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút

1/7

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

?>
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
?>
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
?>
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
?>
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
?>
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
?>
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
?>
1/7

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút
Épülettervek/Középület

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút

2009.05.20. 08:43

Projektinfó

Földrajzi hely:
Bejrút, Libanon

Építészek, alkotók:
Alberto Catalano

Letölthető dokumentumok:

A pályázat nemzetközi zsűrije (a török Suha Ozkan elnökletével, és tagjai közt Földes Lászlóval) idén március végén vizsgálta át a beérkezett 388 pályaművet, és az olasz Alberto Catalano által vezetett team munkáját választotta ki az első díjra.

Tarek Mitri libanoni kulturális miniszter a Nemzetközi Építészunióval (UIA) közösen nemzetközi tervpályázatot hirdetett 2008-ban az Ománi Szultanság által finanszírozandó Művészet és Kultúra Háza bejrúti épületének megtervezésére. A város konfliktusok sújtotta Ghalghoul negyedében felépítésre kerülő épülettel és a nagyszámú közönséget vonzó programokkal minden generáció számára teret kívánnak adni a kreativitásnak, az oktatásnak, az eszmecserének és a kultúra terjesztésének.

A pályázat nemzetközi zsűrije (a török Suha Ozkan elnökletével, és tagjai közt Földes Lászlóval) idén március végén vizsgálta át a beérkezett 388 pályaművet, és az olasz Alberto Catalano által vezetett team munkáját választotta ki az első díjra. A zsűri indoklásában kiemelte a milánói építészek tervének a meglévő városszövetbe való érzékeny beillesztését, és közösségi térként, "nem épületszerű" tömegként való megjelenését. Hangsúlyozták továbbá, hogy az épület axiális meghosszabbításával kapcsolatot teremt az újra fellendülőben levő városközpont kereskedelmi épületeivel. A zsűri elismeréssel nyilatkozott az épülethez csatlakozó, adminisztrációs és műhelyterületeket befogadó torony funkcionális koncentráltságáról is.

 

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
1/7
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
2/7
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
3/7
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

 

 

A nyertes pályamű leírása
Helyszín
Bejrút egyszerre arab és európai város, amely tengerparti fekvése révén mindig is a különböző országok és kultúrák közötti kapocs volt. A város életében fontos szerepet játszik a kreativitás, a művészet és a gondolat szabadsága.

Az épület helyszíne Bejrút régi városrészének határán fekszik, két egymástól nagy mértékben eltérő városi terület találkozásánál. A környezet elemzésekor kiderült, hogy a szomszédos magasházak vertikalitása kioltaná egy újabb magas épület tömegét, ezért a tervezők a horizontalitást választották. A természetes megvilágítást nem igénylő funkciók (műhelyek, előadótermek, raktárak) a külső tömeg minimalizálásának céljából ezért a felszín alá kerültek. A nagyléptékű épületek között így egy olyan üres térrész keletkezik, melynek tetején piazza alakítható ki, az arabeszk formavilágát követő burkolattal. Az egyéb funkciók a 32 méter magas lineáris toronyépületbe kerülnek.

Koncepció
A terv a helyszínen jelenlévő határvonalakban rejlő erők interpretálását kísérli meg. A határvonal jelentése lehet keret, vágat, seb, a folytonosság megszakadása, de ugyanakkor a kultúrák, az emberek és a különbözőségek találkozási pontja is. A koncepció alapján létrehozott új identitás a város jövőjének fontos eleme lehet. Olyan közösségi tér valósulhat meg, amely találkozók, viták és eszmecserék helyszíne lesz, egy piazza, vagy moduláris tér, amely a két élesen elváló területet konceptuális viták helyszínévé alakítja át.

A piazza nem más, mint az épület lefedése. Az alacsonyan fekvő nagyméretű sík felület a városban rejlő feszültségek és határok leképezése. A membránon ejtett sebek nagy vágatok formájában folytonosságot hoznak létre a megemelt felületekkel.

Szimbolika
A kulturális és művészeti épületek két típusba sorolhatók: lehetnek az események által kitöltött neutrális keretek, vagy a bennük zajló művészeti tevékenységeket kiegészítő, azok részeként élő poétikus, expresszív tömegek. A tervezők az utóbbi megoldást választották annak tudatában, hogy a jelenkori Bejrútban végbemenő városi átalakulások szimbolikus jelentőséggel ruházhatják fel az építészetet.

A fehér kőszőnyegen kirajzolódó labirintus az új indetitást kereső város és városszerkezetének metaforája. A felszínen ejtett "sebek" rámpákká alakulnak át, így az épülethez való hozzáférés lehetőségét teremtik meg. Minden elem emberi léptékű, mellyel az ősi város térélménye elevenedik meg. A síkokból komponált horizontális tömeg nyugalmas kiegészítője a könyvtárat, a műhelyeket és az adminisztrációt befogadó vertikális, lineáris tömb.

 

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
4/7
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
5/7
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű
6/7
Művészet és Kultúra Háza, Bejrút - az I. díjas pályamű

 

 

Az épület
Az épület tehát két részből áll: a nagyméretű, hexagonális mátrixból kialakuló labirintusszerű piazzából, melynek mintázatát a fehér kövön három sötétebb árnyalattal megkomponált rajzolat adja. A függőleges vágatokat és felnyitásokat perforált rézburkolat fedi, melyeken keresztül a keleti építészetre jellemzően sejtelmes fény jut a terekbe. A függőleges tömeget fémből és kerámiacsövekből szerkesztett árnyékolószerkezet fedi.

A közönség az épületbe a piazzáról rámpákon, vagy közvetlenül a földfelszín alatt elhelyezett parkolókból léphet be. A fogadótér szintjén található a kiállítótér, melynek nyitott terű meghosszabbításaként működik a háromszög alakú, rendezvények megtartására is alkalmas piazza. Innen rámpán juthatunk a kávézóba és annak teraszára. A recepció teréből széles lépcső vezet le a vetítőterembe, a közösségi termekbe, a moziba és az előadóterem előterébe. A nagyobb előadóterem 800 néző befogadására alkalmas és mechanikus platformrendszer segítségével három különböző módon is elrendezhető. A kisebb, 250 fős előadóterem fekete doboz rendszerű.

A díjazottak:
1. díj: Alberto Catalano és társai (Milano)
2. díj: Beatriz Ramo López de Angulo és társai (Rotterdam)
3. díj: “Project Meganom" (Moszkva)

További információ a díjazottakról

Fordította Plótár Fatime

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk