Épületek/Középület

Művészetek háza - Miskolc

1/22

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/22

Művészetek háza - Miskolc
Épületek/Középület

Művészetek háza - Miskolc

2007.01.04. 11:27

Projektinfó

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bodonyi Csaba

Generál tervező: Bodonyi Építész Kft. Felelős építész és belsőépítész tervező: Bodonyi Csaba DLA

A Miskolc, Rákóczi u. 5. szám alatt álló, eredetileg Uránia, később Béke Filmszínháznak nevezett épület 1925-ben épült Árva Pál építész tervei szerint, eklektikus stílusban, modernbe hajló részletekkel. Az épület a ’90-es években történt bezárásáig a város kedvelt filmszínházaként működött. Bezárását a múlt évtizedben épült 16 db új multiplex vetítőterem miatti anyagi ellehetetlenülés okozta.
Az épület a miskolci történelmi belváros centrumában, a Rákóczi házban kialakított új képzőművészeti galéria szomszédságában, a főutca közelében, a város egyik legrégebbi utcájának exponált (a valamikori „Csizmadia" szín) helyén, a lefedett Szinva patak partján állt, üresen, fűtetlenül, kihasználatlanul, fokozatos leépülés letargikus perspektívájával rontva a belváros vitalitását és közérzetét. Ugyanakkor az épület elsők között volt a kizárólagosan mozinak épült középületek között, ezért forgalma, közlekedő tereinek méreteit a mozi-épületek speciális igényei szerint alakították. A múlt század első felében jól megépített filmszínház városközponti fekvésén túl galériás nézőterével jó adottságot kínált kulturális célú hasznosításra.

11/22

12/22


A hasznosítási célt a városi önkormányzat un. „Multifunkcionális kulturális központban" határozta meg, mely elsősorban a városi szimfonikus zenekar állandó otthonaként szolgáló koncertterem - mely egyben könnyűzenei, prózai előadásokra, iskolai gálákra, gyűlésekre, divatbemutatókra, vetélkedőkre, táncos rendezvényekre is igénybe vehető -, valamint 2 db művészmozi, kiállító galéria, kávéház. Ennél több funkció befogadását az épület nagyságrendje és bővítési korlátai nem tettek lehetővé, tulajdonképpen a két moziterem programja már az építészeti tömegképzés szempontjából túlzottnak bizonyult. A program elhelyezhetősége és technikai kiszolgálása az épület többirányú bővítését igényelte.



A főbejárati bővítés egy várakozást biztosító árkád, mely fölött jó kilátású kávéházi terasz létesült. A mai hosszoldal oldalcsarnokkal bővült, részben a forgalmi úttól való akusztikai védelem, részben a közlekedő felületek bővítésére. Ez a kétszintes oldalcsarnok kamara-kiállításokra, fogadásokra alkalmas, külön büfével rendelkezik.

A szimfonikus zenekar elhelyezését biztosító 16 x 8 m-es színpad kialakítása a nézőtér rovására történt, mert az épület bővítésére nem volt lehetőség. A színpad hátsó fele lépcsőzetesen emelhető, előre a nézőtéri sorok csökkentésével mobil elemekkel 4 m-rel bővíthető. A hagyományok őrzésére a színpad fölötti nagy méretű, leereszthető vetítővászonra videoprojektes vetítés lehetséges.

A színpadot kiszolgáló öltözőszárny a keleti irányú kétszintes bővítésben kapott helyet, a klímagépházzal és transzformátorral együtt. A két moziterem (nem kis szerkezeti nehézségeket okozva) a meglévő épület emelete fölé került, új, akusztikailag méretezett vasbeton szerkezettel, alatta egész nap nyitva tartó kávéházzal.

Az új funkciókat kiszolgáló korszerű épületgépészeti technika a meglévő épület alatt kialakított új pinceszinten került elhelyezésre, sok leküzdendő kivitelezési és épületszerkezeti feladatot okozva ezzel.

A nézőtér fix földszinti zsöllye székekkel, a meglévő páholyok és karzat megőrzésével és a meglévő karzathoz csatlakozó új oldalkarzatokkal 600 fő befogadására alkalmas.


19/22



A tervezés legnehezebb problémáját a filmszínházi funkciók színházi használatra való átalakítása okozta, mely elsősorban a mozi eltérő forgalmi rendje és a jóval kisebb közlekedő terek miatt okozott nehézséget. Az előcsarnok – ruhatár tekintetében, méretek hiányában nem lehetett maradéktalan megoldást találni.

A koncertterem filmszínházaktól eltérő akusztikai igényét, légterét csak részben lehetett a meglévő padlástér és nézőtér légterének összekapcsolásával biztosítani. Ennek ellenére a használat már bizonyítja a terem jó akusztikai tulajdonságait. A meglévő VB gerendák kibontása, az akusztikai előnyök mellett, a mennyezet tudatosan vállalt technikai jellegű megjelenését okozta.


22/22

 


A rekonstrukció során az épület meglévő belső és külső architektúráját a lehetséges mértékig megőriztük, különösen az előcsarnok és nézőtér tereiben. Az új bővítmények kontraszként, a kortárs építészet nyelvén fogalmazódtak. Az új tömegek klinker lap burkolattal készültek, a környező hasonló középületekhez igazodva. Az oldalcsarnok oldja és megszünteti a volt moziépület indokolt zártságát, s az épületet nyitottá teszi a városi környezet felé, úgy nappal, mint intenzív esti világításban. Ugyanez volt a célja az új árkádnak, mely az épület előtti kis tér fedett folytatása egy megújított középület hangsúlyozott főbejárata előtt.

Bodonyi Csaba DLA
építész

Fotók: Bodonyi Építész Kft.


Beruházó: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Létesítmény felelős: Román Valéria Beruházási és Városüzemeltetési O.
Üzemeltető: Miskolci Szimfonikus zenekar
Konzulens: Sir László, Juhász Rita
Műszaki ellenőr: Simon Gábor, Zsák Albert, Verebélyi Zoltán - Ép-Kontroll Kft.
Generál tervező: Bodonyi Építész Kft.
Felelős építész és belsőépítész tervező: Bodonyi Csaba DLA
Építész munkatársak: Bálint Krisztina, Zielem Rita, Kripkó László
Belsőépítész munkatárs: Hidasnémeti János
Szaktervezők:
- Kerényi László statikus (Statika-M Kft, Miskolc)
- Halmai István épületgépész (Halmai Építész és Mérnöki Kft, Miskolc)
- Münnich Gábor villamos tervező (Fényesvölgy Kft, Miskolc)
- Kotschy András akusztika (Kotschy Bt, Törökbálint)
- Strack Lőrinc színháztechnika
- Abrankó Erzsébet mélyépítés (Terveink Bt, Miskolc)

Generál kivitelező: BAYER CENTER Kft, Pécs (projekt manager: Németh Péter, művezető: Fekete István)
Alvállalkozók: Abaúj Bau Kft, Halmaj – kőműves, ács, lakatos munkák
Barczi Attila, Miskolc – gipsz díszmunkák
Forró Drót Kft, Pécs – biztonsági és tűzjelző rendszer
Felvonó Trade Kft, Budapest – felvonó
Északviv Kft, Miskolc – erősáramú villanyszerelés
Impala Inox Kft, Nyíregyháza – épületgépészet
Linea Bútor Stúdió Kft, Győr – színház és mozi, zenekari székek
Lisys Fényrendszer Rt, Budapest – színpad világítási rendszer
Ju-Go Bútor Kft, Szerencs - belsőépítészeti munkák
Vizi&Co Kft, Miskolc – melegburkolás
Arax Kft, Budapest – szövetburkolat
Kovács Béla, Bekecs – díszkovács munkák
Táblás Ház, Sajókeresztúr – feliratok készítése

Építés ideje: 2005. – 2006.
Építési költség: 830 MFt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk