Épületek/Középület

Művészeti központ Kortrijk városában, a Buda szigeten

1/23

Helyszín

?>
Helyszín
?>
Helyszínrajz
?>
Alaprajz
?>
Emeleti alaprajz
?>
Emeleti alaprajz
?>
Tetőszint
?>
Metszet
?>
Modell
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Paul Steinbrück
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Paul Steinbrück
?>
Buda Kunstencentrum, fotó: Paul Steinbrück
1/23

Helyszín

Művészeti központ Kortrijk városában, a Buda szigeten
Épületek/Középület

Művészeti központ Kortrijk városában, a Buda szigeten

2013.01.30. 15:10

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kortrijk, Belgium

Építészek, alkotók:
Johan Anrys, Freek Persyn, Peter Swinnen

Vélemények:
1

Buda Kunstencentrum (Buda Art Centre)

URL:
51N4E Architects

Tervezés éve:
2007

Építés éve:
2012

Bruttó szintterület:
4240 m2

Stáblista

építész tervezők: Tine Cooreman, Aline Neirynck, Bob De Wispelaere, Karel Verstraeten, Jan Opdekamp, Joram Van den Brande, Marc-Achille Filliol, Chris Blackbee, Emmanuel Debroise
tartószerkezetek: Dirk Jaspaert -  BAS
épületgépészet: Studiebureau Boydens
elektromosság: Studiebureau Boydens
megbízó: Kortrijk városa / AGB Buda
beruházási költség: 2 millió EUR

2012-ben készült el a nyugat-flandriai Kortrijk város szívében, a Buda szigeten álló egykori textilgyár revitalizációja, amelyben műtermek, előadó- és kiállítóterek kaptak helyet. A meglévő struktúra döntő részét megőrző átalakítás a Johan Anrys, Freek Persyn és Peter Swinnen vezette 51N4E iroda tervei alapján valósult meg, minimális költségekkel és új beavatkozásokkal.

Belgium nyugati részében, Genttől 40 km-re délnyugatra található Kortrijk (angolul Courtray, franciául Courtrai) mintegy 75.000 lakosú városa a Leie (franciául Lys) folyó partján. Középkori hangulatot őrző központjának több épülete az UNESCO világörökség része.

Helyszínrajz
2/23
Helyszínrajz


Modell
8/23
Modell



A belváros szívében található a Buda sziget, amely az évek során fokozatosan alakult át Kortrijk kulturális központjává. 2012-ben fejeződött be a terület utolsó egykori textilgyárának átalakítása az 51N4E iroda tervei alapján, amelyben műtermek és kiállítóterek kaptak helyet vendég művészek számára. A sűrű beépítésű területen elhelyezkedő épületegyüttes megújulása két fő beavatkozás köré csoportosítható.

Első lépésként az épület középső részében egy nagy belső átriumot alakítottak ki, amely felülvilágítói révén elegendő természetes fényt juttat a nagy traktusmélységű csarnokterekbe. Ebben az ötszög alaprajzú térben kapott helyet a főlépcsőház, amely a négy szinten elhelyezett, változatos funkciók megközelítését biztosítja – ezek között találhatók kézműves műhelyek, többcélú terek különböző mérettel és megvilágítással, valamint koncerttermek és egy tetőterasz. Az épületszerkezetek legnagyobb részét megtartották, a bontott anyagokat újrafelhasználták. A rendelkezésre álló erőforrásokkal való takarékosság egy alacsony költségvetésű kulturális épület létrehozását tette lehetővé.

Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
11/23
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin

A második fő beavatkozás egy nyitott bejárati pavilon hozzáépítése volt a meglévő struktúrához, amely az utca felől előcsarnokként fogható fel. A belső terekből származó, sárgás árnyalatú bontott téglából épült - szintén ötszögletű -, szabadon álló pavilon az épületegyüttes új „homlokzatává", „arcává" vált, amely formálásával mintegy ízelítőt nyújt a bent zajló tevékenységekből.

A BUDA Művészeti Központ egy újfajta kulturális tér: lépten-nyomon felfedezhetők az épület múltjára vonatkozó utalások a hajdani gyártócsarnokokban. Az anyaghasználat és a térstruktúra mindenféle tevékenység és használó számára alkalmassá teszi a helyszínt. A meleg színárnyalatok, a közvetlen, fesztelen hangulatot sugalló terek ösztönzik az ide érkező művészeket, hogy felfedezzék, „kisajátítsák" az épületet saját alkotótevékenységük, kiállításaik céljára, közben pedig kapcsolatot teremtsenek egymással és a látogatókkal.

Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
13/23
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin

Míg az épületegyüttes nagy részét elrejti a környező városszövet, terei befelé forduló jellegűek, addig a tetőteraszról hirtelen feltárul Kortrijk városának teljes látképe. A tervezők elképzelése szerint ez az épület egy eszköz arra, hogy lássunk, és nem egy olyan objektum, amit néznünk kellene. Nem építészeti jelkép létrehozására törekedtek, hanem egy olyan épületre, ami egy kellemes környezetet teremt, ahol az ide érkező művészek igényei állnak a középpontban.

Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
14/23
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin

A Buda Kunstencentrum évente általában 45 - egyéni és csoportosan érkező - művészt fogad, akik körülbelül egy hónapig élnek és dolgoznak Kotrijk városában. A művészeti központ a termékeny alkotómunka optimális körülményeinek biztosítása mellett az egyéb kreatív szervezetekkel történő együttműködésnek és a nagyközönséggel való találkozásnak is helyet ad. A műtermek mellett kiállító- és előadótermek, valamint egy mozi (Budascoop) is található az együttesben. A megújult és kibővült BUDA művészeti központ vezető szerepet kíván elérni a Lille-Kortrijk-Tournai Eurometropolis határokon átnyúló együttműködésen belül is, elsősorban a külföldi művészek fogadása révén.

Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin
21/23
Buda Kunstencentrum, fotó: Filip Dujardin

A tervezőkről

A brüsszeli székhelyű 51N4E irodát 1998-ban alapították. Nemzetközi hírnevét az alábbi projektek alapozták meg: Lamot sörgyár revitalizációja (2000-2005), TID Tower Tirana terve (2004), C-Mine bánya újrahasznosítása, Genk (2005-2010), valamint a tiranai Skanderbeg Square átalakításának koncepciója (2008). Az 51N4E jelenlegi vezetői Johan Anrys, Freek Persyn és Peter Swinnen. Az irodát számos nemzetközi díjjal tüntették ki a nagy léptékű városi fejlesztésekben megfogalmazott stratégiai víziókért (pl.: Bordeaux – 50.000 lakás, Brüsszel - Metropôle 2040, Isztambul - Making City).

Johan Anrys és Freek Persyn mindketten 1974-ben születtek, tanulmányaikat Brüsszelben és Dublinban végezték. Freek Persyn a rotterdami Berlage Intézet mestere, valamint egyetemi tanár a svájci Mendrisio Építészeti Akadémián. Peter Swinnen 1972-ben született, tanulmányait Bürsszelben és Londonban végezte. 2010-ben flamand kormányzati építész („Flemish Government Architect") kinevezést kapott.

A tervezőktől kapott leírás felhasználásával fordította: Garai Péter
  

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.01.31.
10:22

Minden valami más... Az izlandi börtön mintha családi házra hajazó rekreációs központ akarna lenni, a belga alkotóház pedig durván börtönszerű, nagy foglalkoztató termekkel és kívül-belül katlanszerű struktúrákkal. Értékek zűrzavara, ellen-sznobéria, ami csak egy előjelben különbözik az igazitól.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk