Múzeumkert - Stéhli Zoltán Imre III. díjas terve

A Múzeumkert megújításához Stéhli Zoltán Imre nagyvonalúan gondolta újra Petz Ármin eredeti terveit, munkájának pedig külön erénye a Nemzeti Múzeum belső udvarainak kihasználására tett javaslat. Tervét a zsűri harmadik díjban részesítette.

Alapgondolatok

A mai kert sem szerkezetében, sem növényállományában nem azonos az ide tervezett és 1857-re elkészült állapottal. A környező beépítés és a bekerített kert léptéke azonban nem változott jelentősen, annak ellenére, hogy 1880-ban a Múzeum körút kiszélesítésekor, kertből levágtak egy keskeny sávot. A meglévő térarányok lehetővé teszik a korabeli terv rekonstrukcióját, annak gondolatkísérletnek lefolytatását, hogy miként éleszthető fel és tölthető meg újra élettel.

A pályázat kapcsán alapvető kérdés, hogy a Petz Ármin-féle angolparkos kert kielégítheti-e a mai használati igényeket? A koncepcióterv válasza egyértelműen igen, mi más lenne ma a kert feladata, mint keretet nyújtani minden korosztály számára a játékra, pihenésre, nézelődésre, beszélgetésre, ismeretszerzésre. A kiforrott kertstílust képviselő korabeli terv mind működésében, mind látványában lehet korszerű, időtálló, a mai gazdag programkínálatot kiszolgáló hely. Az ötletpályázat az 1857-ben elkészült, de ma már csak lapidáriumi térrajzon, kataszteri térképen fellelhető alkotás lényeges elemeit próbálja értelmezni, felhasználni és tartalommal megtölteni.

A Múzeumkert jelene

A kert kihasználtsága programok, rendezvények, átlagos napi kerthasználat tekintetében még ebben az állapotban is jónak mondható. A lombos faállomány hűvöse, téralkotó szerepe, az épített környezet feledteti a térszíni elemek hiányát. A kerti burkolatok, berendezések, játszótéri eszközök lepusztultak, megújításra várnak, hasonlóan a gyep talajtakaró és cserjeszint növényeihez. A lombos faállomány lassú cseréje, a leromlott egyedek tervszerű pótlása időszerű. A kertből száműzendő a csak parkolási célú gépjárműforgalom.

Kihasználatlan terület a két belső udvar, ahol térbe álló felülvilágítók, parkoló gépjárművek, hiányzó árnyékolás teszi kellemetlenné a tartózkodást. Méltatlanul mellőzött, a kert arányaihoz képest jelentős méretű burkolt felületek ezek. Használaton kívül van a Pollack Mihály téri oldalon lévő kertészház és nem működik a Múzeum körút – Múzeum utca sarkán lévő térszín alatti mosdó sem. A kert környezetével való kapcsolata megoldott, de bővíthető. Szorosabb kapcsolata lehetne a Pollack Mihály tér felé, esetleg a Múzeum utca felőli megközelítést is újra lehetne nyitni. A kert környezete rendezett, a Múzeum körút burkolatarchitektúrája a kiskörúthoz illeszkedik, a többi kertet övező járdaszakaszt tégla, betontégla és bazalt nagykockakő gépjármű forgalmú út jellemzi. Ez utóbbi három járdaszakasz és út lassan felújítandó állapotba kerül.

Célkitűzés

• a Petz Ármin-féle terv értelmezése, megértése, jelenbe történő átültetése, a kert mai használati értékeinek csorbulása nélkül
• a kert angolparkos szerkezetének kialakítása, kortárs eszközök alkalmazása azokon a területeken, ahol a kert eltér a régitől pl. belső udvarok, kertészház
• Múzeumkerthez illeszkedő, a kert érzetet erősítő anyaghasználat megtalálása
• kortalan, klasszikus, de nem közhelyes berendezési elemek alkalmazása
• a kert kihasználatlan részeinek feltárása
• a kert környezetéhez történő kapcsolódási pontok megtalálása, erősítése
• a kerti funkciók helyes elrendezésének kialakítása
• a visszatérő rendezvények (Múzeumok Majálisa) helyszíneinek biztosítása
• kerti helyek, pontok kialakítása, akár növénykiültetéssel, akár tájépítészeti eszközökkel
• a kertben elhelyezett szobrok megfelelő bemutatása
• a cserjeszint téralkotó tértagoló szerepének erősítése
• jó terven alapuló és szépen fenntartott kert létrehozásával a kertkultúra erősítése

A terv ismertetése

A Múzeum körút felől érkezőt a kaputól a lépcsőkig kiskockakő burkolatú íves út vezeti a főlépcsőig. Szilárd burkolatú az épületet megkerülő, a szélesebb belső sétány részét képező, gyalogosan és gépjárművel is járható út. A kiskocka felület folytatódik a belső udvarok területén is. Az épület előtti és körüli burkolt részt övezi a zöldfelületeket is magába foglaló angolkerti rész. Itt stabilizált szórt burkolat az uralkodó, egyedül a zöld foltokba betüremkedő kertrészek kapnak kiskocka és eséscsillapító burkolatot. Az épület körüli zöld gyűrűben napos gyepfelületek, beálltabb fás részek alatt talajtakarók, árnyéki gyeppótlók, térhatároló cserjefoltok váltják egymást. A kerítés melletti sávban még átlátást biztosító, virágos cserjék, évelők kísérik a belső sétányt és a telket megkerülő járdát. A legtöbb pad a külső gyalogos sétányt kíséri, kellemes rálátást nyújtva az épület körüli zöldre, háttérben a múzeummal. A Pollack Mihály tér felőli részen a kertészház kávézóvá, cukrászdává alakítása a bejáratok megnyitása élénkíti a kertet. A terv javasolja a kertészház déli irányú szimmetrikus bővítését. Teraszok, kiülők az épület két oldalán a kerítés mellett és a múzeum felőli zöld kazetta öblében alakulnak ki. A Pollack Mihály tér felújításakor a kertészház előtti járdaszakasz szélesítendő, jelenleg egy a rakodást szolgáló öböl szűkíti le pont az épület előtt. A terv a meglévő bejáratokat megtartja, az autós főbejáratnál süllyedő pollert javasol. A kert kialakítása lehetővé teszi új bejáratok létesítését, a Palotanegyeddel való szorosabb kapcsolatot. Opcionálisan lehetséges a Pollack Mihály tér felől a két sarkon új bejárat nyitása, ha a Nemzeti Múzeum vagyonkezelésébe kerülő Károlyi-palotával, vagy a szintén esetlegesen ide költöző Országos Széchenyi Könyvtárral való kapcsolat indokolja. Igény esetén a Múzeum utca felőli 1888-as gyalogos kapu is kialakítható. Felújításra javasolt a Múzeum körút felőli, térszint alatti mosdó, ezt a bejáratok közelsége és üzemeltetési szempontok miatt a terv nem javasolja összenyitni a múzeumkerttel. A kertészházban kialakított cukrászdában szintén lehetőség van új mosdó kialakítására.

Zöldfelületi koncepció

A kert lényege, az épület körüli szélesebb sétányt körülölelő zöld gyűrű kialakítása. Élőhely, benapozottság függvényében alakul a gyep, talajtakaró szintje. Az árnyas, gyeppótló talajakaró cserjék alkalmazása mellett a naposabb ligetes részeken összefüggő gyepes területek alakulnak ki. A magasabb cserjék téralkotó, tértagoló szerepének erősítése a koncepció fontos része. Az évelők az életciklusukból adódóan jelzik a kert évszakváltásait és egyes kertrészekre ráirányítják a látogatók figyelmét.

Fakivágás

Egy 2008-as FŐKERT fakopp vizsgálat szerint a kert területén lévő lombos fák 40%-a kivágandó. A fakivágások és fapótlások végrehajtásához hosszabb távon végrehajtandó kezelési tervet kell készíteni. Nem ajánlott a fák azonnali, egy időben történő vágása, a balesetveszélyt jelentő fák kivételével. A kezelési tervet, tájépítészeti, kertészeti, ökológiai és társadalmi szempontok együttes figyelembevételével kell elkészíteni. A kezelési terv írhatja le például, hogy a portikusz előtti fák állapottól függően idővel kivághatók és hosszabb távon nem itt pótlandók. A koncepcióterv az építés miatt 5 db 10-15 cm-es lombos fát és az örökzöldek egy részét javasolja eltávolítani, főleg a keleti kertsávból.

Anyaghasználat

A szilárd burkolatok melegebb árnyalatú, barnás, sárgás, szürkés gránit kiskockakő elemekből állnak. Az aprólékos textúra egybefüggő, bármerre terjeszthető, a rendelkezésre álló területet befutó felület. A rakásmód váltásával, az anyag cseréje nélkül lehet jelölni helyeket, szegélyeket, irányokat. A belső udvarokba tervezett vízarchitektúrák alatti vágott lapok szintén ugyanebből az anyagból vannak, durván csiszolt csúszásgátló felülettel, annyi különbséggel, hogy sötétebb színű szelekcióból épülnének az erőteljesebb tükröző hatás miatt. A szórt burkolatok, az előbbi gránit felülethez és textúrához csatlakozva, szintén melegebb árnyalatú, pasztell földszínű stabilizált burkolatot kapnak. Az eséscsillapító burkolatok, szintén sötétebb, barnás, földes árnyalatúak. Szegélyként a fenti gránitból vágott, keskenyebb egyenes és íves szegélyeket javasol a terv.

Berendezés

A berendezési elemeknél, az egyszerű, klasszikus, kortalan darabok alkalmazását javasolja a terv. A korábban itt használt Ágacska padok, Buchwald székek, padok mára sok helyen felhasznált, közhelyes öntvény termékekké váltak, nem árasztják azt a hangulatot, amit a maguk korában. A kertes, parkos hangulatba illeszkedő szép kontúrral bíró, öntvény lábú, lécezett padok elhelyezése viszont megfelelő ebben a környezetben (kongdesignandmore, BANK881). A kerékpártárolók, hulladékgyűjtők szintén kortalan, illeszkedő, háttérbe húzódó bútorok lehetnek.

A székek (egoe limpido, bouroullec striped chair) beülők, nyugágyak (egoe preva), kerti asztalok lehetnek akár kortárs klasszikusok, színesek és rakásolhatók a könnyebb téli tárolás érdekében.

Épített elemek

A kertben új épített elemet nem javasol a terv. A kerítés felújításával, opcionálisan új bejáratok nyitásával számol, az ehhez kapcsolódó lépcsők, támfalak rámpák jelennek meg. Az épület főlépcsőjét és a hozzá kapcsolódó épített elemeket meglévőnek tekinti. A belső udvarok területén lévő vízarchitektúra a burkolat síkjában helyezkedik el.