Épülettervek/Középület

Nagy Kiállítótér, Pécs

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Nagy Kiállítótér, Pécs
Épülettervek/Középület

Nagy Kiállítótér, Pécs

2007.08.29. 11:55
MÉD

Projektinfó

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A Sporaarchitects díjazásban nem részesült pályaműve. Építész tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya

Előzmények
A kulturális turizmus kiemelkedő szerepet tölt be az európai városok turizmusában. A hagyományos értelemben vett kultúra megismerése mint motiváció az utazások kisebb részében jelenik meg, a kulturális tevékenységek iránti érdeklodés azonban jelentos, tulajdonképpen minden városlátogató célja a felkeresett desztináció kultúrájának megismerése.
 
 

1/10

A Nagy Kiállítótér projekt célja, hogy a meglévő kulturális kínálatot újradefiniálja: a Káptalan u 4. sz. melletti, hrsz.: 18341 található Szabadtéri Színpad területén létesítendő Nagy Kiállítótér épületével, valamint ehhez kapcsolódóan a teljes „Múzeum" utca felújításával. A fejlesztés szervesen illeszkedik a történelmi belvárosban már megindult projektekhez (Világörökségi Puffer zóna, valamint Világörökségi Sétány kialakítása), ezeknek, mint egy kiegészítése, lezárása lesz. Ha ezek a projektek az eredeti terveknek megfelelően megvalósulnak, akkor a Rákóczi úton található volt Tűzoltólaktanyától a Barbakánon, a Sétatéren át egészen a Hunyadi útig egy turisztikai sétány jön létre.

A terület sajátos adottságai megtartásával lehetővé tesznek egy átfogó kertészeti rendezést, mely természeti egységbe kapcsolja az egymástól térben elszigetelten álló múzeumépületeket. Egy olyan angolkert típusú „múzeumkert" teremtődhet így meg, mely egyedülálló. Ugyanakkor tekintetbe véve Pécs város nagyon csekély számú közparkját, a zöldterület hiánypótló közösségi térként vonzaná az embereket, s mintegy kerítőjévé válna a múzeumok kiállításainak is. Nagyon fontos szempont tehát a fejlesztési területen található zöldterületek bevonása a fejlesztésbe.
A Káptalan utca jellegzetessége, hogy a házak nem zsúfoltan állnak egymás mellett, hanem viszonylag nagyméretű kertek szakítják meg itt is, ott is az utcasort. Pécs már a középkorban is ilyen laza beépítésű volt. Ezért nemcsak a házak, hanem a telkek is műemlékileg védettek. A „múzeumkert" programmal ez a területi elrendezés nem sérül, viszont átjárható, illetve részben kibővített terek kedveznének a sétáló elidőzésnek.

A projekt átfogó célja, hogy Pécs alkalmassá váljon nagy volumenű és értékű, jelentős keresletre számot tartó időszaki és vándorkiállítások befogadására, valamint megoldódjék a nemzetközi rangú Modern Magyar Képtár gyűjteményének méltó, a műtárgyvédelmi követelményeknek és a látogatói igényeknek megfelelő elhelyezése, bemutatása. A megfelelő infrastruktúrájú kiállítótér létrehozásával a Janus Pannonius Múzeumot többoldalúan be lehet kapcsolni a múzeumok közötti nemzetközi vérkeringésbe.


Építészeti koncepció
Az együttes építészeti kialakítása az európai trendekre reflektálva markáns, kortárs, időtálló megjelenést hordoz, mely Pécs Európa Kulturális Fővárossá válásával egy időben elhelyezheti a várost Európa kortárs építészeti térképén is.
A program terjedelmes volta, az egyedülálló városi kertes természeti környezet, a város építészeti karaktere azt indokolják, hogy az épületet minél koncentráltabb módon helyezzük el a területen. Így az épület jól használható lesz, és a terület kertes jellege a lehető legjobban meg tud maradni.

Amikor egy város életében jelentős kulturális és szakrális korszak köszöntött be, ez mindig markáns építészeti jel megjelenésével járt. Erre jó példa Pécs esetében a székesegyház és a dzsámi. Véleményünk szerint, amikor 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lesz, az, ha nem is ezekhez mérhető, de mindenképpen jelentős társadalmi esemény lesz, melynek az építkezések során térbeli megjelenéseit ilyen összefüggésben kell szemlélnünk. Az épület tehát szimbolikus: egyik oldalról a város magas művészeti érzékenységét, a másik oldalról az Európa kulturális fővárosa címet elnyerő város akaraterejét szimbolizálja. A szimbolika hol direktebb, hol elvontabb módon megjelenik az épületen is.
 
 
 

2/10

A főtömeg az állandó kiállítást magába foglaló szabályos üvegkocka, mely a kertek felett lebeg, kontrasztban áll a többi, funkció terepszerű kialakításával, mely a komplexumot a környezetbe, a zöldterületek szövetébe illeszti. Az alapforma egyszerű kívülről klímahomlokzattal burkolt szabályos kocka, mely a modern művészetek jól érthető szimbólumává válhat.


A homlokzat printelt szolárcellákkal kombinált ledfal, mely a legkülönbözőbb interaktív művészeti koncepciók befogadására teszi alkalmassá az épület külső felületeit, melyek a város távolabbi pontjairól is láthatóak. (csak egy pár példa: 1. interaktív homlokzat: bárki manipulálhatja a megjelenő képet egy szenzor segítségével, a kész alkotásról webkamerás felvétel készül, mely a készítő által megadott email címre küldhető 2. interaktív homlokzat: a homlokzatra MMS kép küldhető, az eredmény szintén mailen érkezik a készítőhöz 3. pályázat, stb., látszik, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok.) Ez a kivetítő is szimbolikus, hidat képezhet a művészeti örökség (modern) és a jelenkori folyamatosan változó művészet között, mely szintén helyet kap az épületben. Az épületegyüttes olcsó fenntartása szintén elsődleges szempont, és szimbolikus erejű: Pécs földrajzi, éghajlati adottságait kihasználva a megújuló energiaforrást hasznosító szolárcellák hatékonyan csökkentik az épület külső energiaigényét, ezzel lehetővé téve a hosszabb gazdaságos élettartamot és a fenntarthatóságot.

A kocka és az előtte kialakított tér térbeli archetípusát tekintve a közeli székesegyház és az előtte lévő térre hasonlít, méltó megérkezést biztosítva, egyúttal a városra jellemző téralakítást használva. A téralakítás és a meglévő csodálatos kertek kapcsolatát a megtartva rendezés elvéből kiindulva alakul ki. A meglévő múzeumépületekkel az új épület a felszín alatt van összekötve, az épületegyüttes a negatív-pozitív formák, a régi-új kontrasztjaként él együtt a környező teraszos kertekkel. A várfalon kívüli sétánnyal a terület az északi várfal felett átvezető rámpával teremt kapcsolatot, mely bekötődik a terület tájépítészeti alapkarakterét adó teraszos kerti úthálózatba. Az úthálózat a látogatók mozgását és a meglévő adottságok figyelembevételével alakul ki. Az építészeti koncepció elemévé válik a múzeum műtárgy feltöltését biztosító Káptalan h.-i hidraulikus corten anyagú „rézsükapu", mely bezárt állapotában a meglévő rézsü geometriáját adja, nyitott állapotában jó beállási lehetőséget biztosít a szállítójárműnek. A kiírás szerint is kiemelten fontos a Káptalan utcát északi oldalról határoló fal áttörésének, megbontásának a kérdése, hiszen a telek és az utca szintbeni eltérése igen jelentős, valamint maga a falazat igen fontos építészeti és történeti értékkel bír. Ezen a falon csak a legszükségesebb nyitás történik, a közönség számára a bejárat a fal meglévő kapuin keresztül a kertben sétálva érhető el. . Az épület egyfajta jó értelemben vett „forgalmi csomópont" a Mecsek irányából érkezik, gyalogos forgalmat a területre bevezeti, ezzel együtt a későbbiekben létesülő mélygarázs irányából érkezőket a Káptalan utcába és a világörökségi zónába juttatja.
 
 
 

3/10

4/10

 
 
 
Környezeti, tájépítészeti koncepció
 
 
 
Múzeum utca
A Káptalan utca adottságai - a terepviszonyok, a telkek szórt beépítése, az utcafronton zárt kerítésfalak, az értékes, idős gesztenyesor - és a terület fejlesztéséből adódó feladata egyaránt azt az elgondolást erősítik, hogy az utca ne pihenőterekkel bővülő sétálóutcává alakuljon, hanem olyan összekötő ’folyosóvá’, mely az utca két oldalán elszórt, élményt és pihenési lehetőséget kínáló ’szobák’ között teremt egyedi hangulatú, de nem tartózkodásra, hanem átközlekedésre szolgáló teret. Ezért az utca ülőbútorozását nem tartjuk szükségesnek, a terület kialakítására tett javaslatunk a jelenlegi osztott burkolat helyett egységes, járdaszegély nélküli kiskockakő felületek kialakítását, a múzeumok bejáratát jelző, tájékozódást segítő növénytelepítést, a gesztenyesor alatti zöldfelületek átalakítását tartalmazza. Az új múzeum bejáratánál a fák a burkolatban kialakított murvás felületbe kerülnek, az elnyíló rézsűre rendszertelenül kevert, kétféle virágszínű, azonos növényfajból telepített kiültetést javaslunk (pl. kétféle színű tűzliliom), mely változatos, játékos felületet ad, és a tér és az elemek egyszerűségével, tisztaságával, a határoló falak és a burkolat textúrájával együtt erősíti az utca jelenleg is egyedi hangulatát.

A Káptalan utcához illeszkedik az Aranyos-kút sarokterének átalakítása, hiszen a Hunyadi utca felől ez indítja a programot. A kiskockakő burkolat befut a térre, a magasságkülönbséget a lejtős burkolatból ’kifésülődő’ kőlépcsők veszik fel. A tér növénytelepítése a meglévő növényzetet, a kutat, és a környező épületek bejáratait veszi figyelembe.

Az átellenes sarkon meglévő játszókert funkcióját megtartottuk, a játszószerek és bútorok áthelyezése (lecserélése) mellett a tér burkolatainak és zöldfelületeinek átalakítása is szükséges ahhoz, hogy a viszonylag kis alapterületű játszótér optimálisan használható legyen.

Múzeum kertek
A Káptalan utcáról nyíló kerteket az utca két oldalán eltérő koncepció szerint alakítottuk ki. A belváros felőli oldal mindhárom kertje falakkal ill. az épületekkel körbezárt, önálló egységet alkot. Minden udvar másik hangulat, másik világ...

Vasarely Múzeum - Fekete-fehér kert
A kert stílusa, formavilága, alaprajzi kialakítása és növényzete az állandó Vasarely kiállításhoz kapcsolódik, melyet a kiállítás logojaként használt kép jól tükröz.
A meglévő lépcső illeszkedik ehhez a formavilághoz, az utca felőli oldalon a mellvédfal egy szakaszát elbontva lehetővé válik az épületfal mentén akadálymentes acélrámpa elhelyezése. A burkolatszélek íveit a különböző magasságú növényfoltok geometriája követi, a növényzet kizárólag fehér és fekete virágú fajokból áll. A bútorozást mobil kerti székek adják.

Árnyas kert
A Káptalan u. 5-höz tartozó első kert, melynek egyedi hangulatát a meglévő idős fák árnyas lombja adja. A koncepció a növényzetet az utca felőli és a hátsó fronton néhány fával kiegészítve ezt a jelleget hangsúlyozza. Az épület kerti kijáratától a fal mentén hátraívelő növénysáv keretet ad a gyepben álló fáknak, az alkalmazott árnyéki fajok is erősíti a hangulati hatást. A növénysávot kísérő murvafelületen keresztül közelíthető meg a fallal elzárt hátsó kert.
Szobrok elhelyezésére a gyepes felületben van mód, a bútorozást mobil kerti székek adják.

Labirintus kert
Sajátos adottságú terület, mivel a szomszéd kerttel határos fal kapuján keresztül közelíthető meg, afféle ’titkos kert’. Meglévő növényzet alig van, és sávok akár állandó, akár időszakos szoborkiállítás számára sokoldalúan meghatározó hangulati elem a kerítésoszlopokat és mezőket befutó repkény által kirajzolt forma. Mindez adta a gondolatot, hogy a klasszikus sövénylabirintusok mintájára alakítsuk ki a kertet. A különböző szélességű és magasságú növényzetből nyírt felületek használható hátteret jelentenek.

A városfal felőli oldalon a meglévő és a tervezett épületek körüli kertek több irányban átjárható mozaikrendszert alkotnak, mely a Káptalan utca felől három helyen nyílik fel, a városfalon kívülről pedig egy ponton megközelíthető. A kertek között nem csak közlekedési kapcsolat van, hanem átlátások is, így - bár az egyes kertek használata, hangulata eltérő - formaviláguk, bútorozásuk hasonló jellegű.

A Nagy kiállítótér épületéhez a Káptalan u. 4. szám meglévő kapujától egy karakteres anyagú és megformálású, a ferde felületeken is végigfutó burkolat vezet, mely a két épületrész közötti rámpán felkúszva átfordul a mélygarázs szomszédos telke felett tervezett parkon át a Lapidárium tetőteraszára. Ez a felület adja a területet feltáró közlekedési rendszer elsődleges vázát, és a városiasabb jellegű használat tereit.

Az új épülethez vezető szakaszon a meglévő épület felé elnyíló, változó magasságú, ülőfelületként is használható fal kíséri a burkolatot, így lehetővé válik a meglévő fák megtartása. A fal az épület oldalánál gyepes rézsűfelületbe fordul át, mely felkúszik az átkötő folyosó tetejére és bekúszik az épület lábai alá is. Az épület előterében a használatnak megfelelően a burkolat dominál, a bútorozást szobor jellegű, modern kültéri elemek adják (Escofet: Nigra szék, Lungo Mare térbútor). A kávézó melletti gyepfelületen szabad kiállítóteret biztosítottunk.

A Káptalan u. 4. épületei által határolt udvar jellegét megőriztük, a terepvonalakat jelenleg is szépen követő, enyhén íves feljáratot a gyepbe kifutó lépcsők tagolják. A hátsó épület földszintjén kialakított kávézó a meglévő fa árnyékában saját teraszt kapott, a felső kertbe vezető lépcsőt felújítva megtartottuk.

A szabadtéri színpad kérdésére kétfelé bontott megoldást adtunk, amely a rendezvények jellegében nagyobb változatosságra ad lehetőséget. A gazdasági szárny tetőteraszán kapott helyet az eredeti kiírás szerinti 150 férőhelyes nézőtér, mely klasszikusabb rendezvények megtartására szolgálna, ugyanakkor a tervezett mélygarázs felett lépcsőző gyepfalas terület kötetlenebb eseményeknek ad rugalmasan használható kerti teret.

A tervezett mélygarázs telkén kialakított felső kiállítókert városias zöldfelületként és szabad kiállítótérként működik, nyüzsgő élettel, rendezvényekkel. Ebbe a kertbe érkezik a városfalon átvezető rámpa is, az ehhez és a mélygarázs javasolt kijárati pontjaihoz illesztett útrendszer biztosítja a gyalogos átközlekedést és az egyes térrészek megközelítését is. A felső kiállítókert a Nagy kiállítótértől elzárhatóan, az új épület gazdasági tömbje mellett felvezető lépcsősoron, ill. a Káptalan u. 6. és 8. telkén keresztül nyitható bejáraton át is megközelíthető.

A felső kiállítókert terepviszonyai és növénytelepítése a tervezett mélygarázst figyelembe veszik. A városfaltól az átvezető útig egyenletesen lejtő felület alatt biztosítható vastagabb termőréteg lehetőséget ad erőteljesebb fásításra, ezzel a terület jelenlegi karaktere - a várfal mellett húzódó árnyékos-fás sáv - megőrizhető. Az úttól a belváros felé lelépcsőző terepet ülőmagasságú falak tagolják, az alsó, gyepes felületre napvitorlák elhelyezését javasoljuk, melyek részben árnyékot adnak a pihenőknek, részben a sajátos fényviszonyok kihasználásával egyedi kiállítási teret jelenthetnek. A bútorozást mobil napágyak biztosítják.

A Lapidárium terasza és a mellette (a szigorúan vett tervezési területen kívül, de a parkhoz szervesen kapcsolódóan) tervezett murvás-fás felület a városiasabb tartózkodás színtere lehet, a térbútorozás is ennek megfelelő (Escofet: Bancoblada).
A városfalon átvezető rámpa érkezésétől sétány vezet a terület legmagasabban fekvő kertjébe. A sétány mentén a felületet különböző magasságú sövény és kőfalak tagolják, melyek a potenciális kiállítási terek sokféleségét gazdagítják.

A pihenőkert a terület azon része, ahol a fő átközlekedési irányoktól és a rendezvényektől elzártan lehetőség nyílik egy csendesebb pihenőzóna kialakítására. A terület tervezett karaktere a jelenlegi árnyas, gyepes, murvás jelleget őrzi, de a sétautak helyett kevésbé szabdalt szerkezetet, nagyvonalúbb felületeket alakítottunk ki. A terület három murvás, bútorozott pihenőfelülete a kert három bejáratához kapcsolódik, a középső térrész egyúttal a kávézó alternatív teraszaként is működik.
A meglévő ’barokk’ lépcső funkció nélkül, szoborként marad a gyepfelületben…

A terület leghátsó, falaktól kerített, védett sarkában meditációs kert kialakítását javasoljuk. A kőkerttel, vízfelülettel, bambusszal berendezett kert keleties légkört teremt, egyedi hangulatú sarka a Múzeum kerteknek.
 
 
 

5/10

6/10

7/10

 
 
 
Közlekedési koncepció
Az épület gazdasági bejárata a Káptalan u. nyugati oldalára kerül, nem zavarva és keresztezve a gyalogosok fő közlekedési útjait. A kiírás szerint a parkolás a leendő mélygarázsban lesz megoldva, a projekt jelenlegi ütemének ez nem része. A Káptalan utcába csak a múzeumok kiszolgáló forgalma hajthat be, ellenőrzött módon, egyébként gyalogos utca lesz.

Funkciók

Központi fogadótér

Az előcsarnok a kocka alatt található. A Modern Magyar Képtár kiállító tere és a Nagy Kiállítótér, valamint a meglévő múzeum is elérhető innen zárt térben elérhető. Az előcsarnok összenyitható az előadóval, így nagyobb fogadások megrendezésére is alkalmas tér. A múzeum shop és a kávézó kicsit leválasztva helyezkedik el inkább az utca felé komunikálva, ezek külön is nyitva tarthatóak. Az épület látogatóforgalmi terei akadálymentes kialakításúak. A kockát alátámasztó betűk az épület befejezésének évét, valamint a kulturális főváros évét jelentik. Az előcsarnok szerves kapcsolatban van a környező kerttel, és az előtte lévő szoborparkkal, térrel. A meglévő múzeum terei a jegyvásárlás után

Időszakos kiállítás
A „Nagy Kiállítótér" 1100 m2 alapterületű, egy része 4 m , másik része 6,5 m tiszta belmagassággal rendelkező kiállító tér, egybefüggően kialakítva a terep alatt kapott helyet. Lehetőség van lokálisan elsötétíthető felülvilágítók kialakítására. Az oszlopmentes tér tetszés szerint szakaszolható ill. berendezhető, tekintettel a teljesen különböző és változatos térigényekre. A kiállító egy szinten van a gazdasági bejárattal, feltöltése egyszerűen szintben megoldott.

A Modern Magyar Képtár kiállító területe
A kiállítótér 1400 m2-e a terep felett, a kockában kapott helyet, négy szinten reprezentatív lépcsőtérrel összekötve. A terek pillérmentesek, a kiállítástetszés szerint rendezhető, ill. átrendezhető. A terek műtárggyal való feltöltése teherlifttel megoldott. A felső tér elsötétíthető felülvilágítóval rendelkezik, magas színvonalú kiállító teret hozva létre, a további szintek főleg mesterséges megvilágítású kiállító terek, lokális elsötétíthető természetes fénnyel. Az egész térsort összekötő lépcsőház térből kitekintés nyílik a környék látnivalóira, a székesegyházra, a parkra. A teherlift üvegfalas, ezért átlátható (a látogatási idő jelentős részében a föld alatt parkol).

Igazgatás, kiszolgálás
Az igazgatás és a kiszolgálás helységei az oldalszárnyban kaptak helyet, amelyik helységnek természetes fény igénye van, annál biztosított, az épületszárny dóm felőli oldala homlokzatos, a másik oldala terepszerű a koncepciónak megfelelően. Az oldalszárny és az üvegkocka között rámpán, külső térben juthatunk fel a felső kertek szintjére. A restaurátorokhoz teherlift kapcsolat létesül. A raktárak a föld alatt, az épületszárnyak alatt kaptak helyet, jó teherliftes ill. feltöltős kapcsolattal. A gépészet részben a picében, részben a tetőszinten kapott helyet.

 
 

8/10

9/10

 
 
 
Berendezések akusztikai követelményei
A hangcsillapító elemek homlokméretét úgy kell megállapítani, hogy a benne áramló levegő sebessége csak minimális mértékben emelkedjen. Kívánatos lenne a hangcsillapítók szabadkeresztmetszetében a légáramlás sebességét az azt megelőző légcsatornában lévő sebességgel azonos értéken tartani. Ha a rendelkezésre álló hely ezt nem teszi lehetővé, akkor a szabadkeresztmetszetekben tartandó légsebesség tekintetében irányadó az alkalmazott hangcsillapító saját áramlási-zaj karakterisztikája, ill. annak hiányában a kulisszák közötti légsebesség < 10 m/s alatt tartása.

A külső téri zajimisszió csökkentése érdekében, az előző pontban (a szellőző berendezések általános követelményei) javasolt megoldástól indokolt esetben el lehet térni. Nevezetesen, ha konstrukciós szempontból megvalósíthatatlan a kulisszák légkezelő egységbe történő integrálása, vagy ez a megoldás beruházási szempontból nem tűnik előnyösnek. Azonban, bármilyen szóba jövő megoldás esetén is a berendezés szállítójának garantálnia kell a légkezelő központok esetében a beszívó nyílások síkjában, vagy az elszívó gépegységeknél a kifúvó síkban a feltüntetett A-hangteljesítményszintet.
 
szöveg és képek: Sporaarchitects
 
építész tervező: Sporaarchitects
Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
munkatársak: Apáti Glória, Várhidi Bence
tájtervezés: Bogner Zsuzsanna
 
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk