Épülettervek/Hallgatói terv

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat – megosztott I. díj, Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

1/15

Általános helyszínrajz, készítők: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

?>
Általános helyszínrajz, készítők: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
?>
Helyszínrajz a polgármesteri hivatal előtti szakaszról, készítő: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
?>
Madártávlati látványrajz, készítő: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
?>
Látvány az utca keleti bejárata felől. A bejárati pozíció szerepét azzal erősítjük, hogy a meglévő vadgesztenyefasorral szemben
?>
Látvány a polgármesteri hivatal előtti teresedésről
?>
A koncepció fő pillére a hajdani térszerkezet visszahozása
?>
Régi képeslap Nagykovácsi Fő utcájáról, forrás: profila.hu
?>
Integrált térhasználat a helytakarékosság jegyében
?>
A koncepció további alappillére volt a falusi településképet meghatározó esetlegesség és homogenitás
?>
Tabló 1.
?>
Tabló 2.
?>
Tabló 3.
?>
Csillag Katalin Anna
?>
Szabó Lilla
?>
1/15

Általános helyszínrajz, készítők: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat – megosztott I. díj, Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
Épülettervek/Hallgatói terv

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat – megosztott I. díj, Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

2012.01.05. 10:25

Projektinfó

Földrajzi hely:
Nagykovácsi, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

A közelmúltban hirdették ki a Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázatának eredményeit, ahol Csillag Katalin Anna és Szabó Lilla terve megosztott I. díjban részesült. Koncepciójuk igyekszik feloldani a falusias értékek és nagyvárosi igények közt feszülő ellentétet, visszaállítani az eredeti térszerkezetet, ugyanakkor funkcionálisan jól működő, a mai elvárásoknak megfelelő elemeket kialakítani.

Műleírás

Vezetői összefoglaló

Koncepciónkban a falusias értékek és nagyvárosi igények közt feszülő ellentétet kívántuk feloldani. A XVIII. században alakult ki a település eredeti térszerkezete és a máig jellemző fésűs beépítési mód. A templom és a templom előtti tér a falu legmagasabb pontjára épült, melyhez a főút fokozatosan emelkedik, így a templomtorony a Kossuth utca úttengelyének lezáró pontja, mely túlmutat fizikai-térszerkezeti jelentőségén. A régi képeslapokon is jól látható, hogy a jármű- és gyalogosforgalom egykor természetesen nem volt elválasztva egymástól, így a templom tengelybeli látványa fokozatosan tárult fel a járókelő számára is.

 

Általános helyszínrajz, készítők: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
1/15
Általános helyszínrajz, készítők: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

Helyszínrajz a polgármesteri hivatal előtti szakaszról, készítő: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
2/15
Helyszínrajz a polgármesteri hivatal előtti szakaszról, készítő: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

 

 

Koncepciónk, hogy az eredeti térszerkezetet visszaállítsuk. A gyalogos és gépjárműforgalmat (egy 1 méteres zöldfelületi elválasztással) egymás mellé rendeljük, melynek közös tengelye egybeesik az eredeti tengellyel. A megoldásnak egy sor funkcionális hozadéka is van. Délre tolódik a gépjárműforgalom, északon lehetőség nyílik egy kerékpáros-gyalogos sétány kialakítására, amivel – integráltságából fakadóan – jelentős területet lehet nyerni. Továbbá a nyílt árkok befedésével nyert teret az eredeti fasor pótlására lehet felhasználni, ami az eredeti térszerkezet egyik fő téralakító eleme.

Tervünkben a burkolat-zöldfelület arány kialakítását és változását, a térszerkezeti tágulást a súlypontok határozzák meg. A súlypontokat az épületek funkciói, esztétikai-vizuális szempontok, az úthálózat-közlekedés kapcsolati tényezői és az eredeti térfalak közötti utcateresedések alapján alakítottuk ki. A kijelölt telkek közül a Kossuth Lajos u. 8. sz. (hrsz.: 390) telken egy gyermekeknek és szüleinknek szóló, napközis foglalkoztató és játszóudvart, a 61. sz. (hrsz.: 167) telken „Rom" szórakozóhelyet, azaz a fiataloknak szórakozási és találkozási felületet alakítanánk ki. A 45. sz.(hrsz.: 185/1) a meglévő épület népi építészeti szempontból értékes homlokzata, másrészt a főutcán való központi elhelyezkedése miatt a Polgármesteri Hivatal elsősorban reprezentatív, leválasztható egységeit (pl. házasságkötő terem, nagy tárgyaló stb.) helyeznénk el.

 

Madártávlati látványrajz, készítő: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
3/15
Madártávlati látványrajz, készítő: Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla

 

 

Bevezetés

Nagykovácsi főutcájának történeti vizsgálatakor több problémafelvetés is megfogalmazódott bennünk. A település a 18. század közepén kezd el lassan, de biztosan fejlődni. A katonai térképeken jól látszik, hogy a lakosságszám-növekedés ellenére, új területek építésbe vonása helyett a Fő utca sűrűsödik be.  A második világháborúra eléri a település a 3000 fős lélekszámot. Az 1946-os lakosságcsere következményeképp a lélekszám annyira megcsappant (a lakosság 90%-a elmegy), hogy a település lényegében kihal.

A második világháború utáni időszakban az ország legtöbb településén elterjedő építészeti irányzatok „termékei" (sátortetők, „kockaházak" stb.) Nagykovácsiban és a Fő utcán nem jelentek meg. A Kossuth Lajos utca ezért is válhatott egy „építészeti skanzenné". Az ebből fakadó „múltnélküliség" miatt Nagykovácsi némi hátránnyal indult mind infrastrukturális, mind közösségi-identitásbeli vonatkozásban az ország legtöbb településéhez képest. Lényegesnek gondoljuk azt a feloldásra váró ellenmondást is, mely a Fő utca történeti, alapvetően falusias építészeti karakteréből és a település városiasodásából, ezzel járó funkciókból, igényeiből fakad. A II. kerület nyúlványaként megfogalmazható zsáktelepülés lakosságának van egy alapvetően budapesti, polgári identitású rétege, akiket a vágyott nyugalom és nosztalgikus vágy űzött ki fővárosból, elvárásaikból és igényeikből viszont semmit sem engednek. Az általuk megteremtett nagyvárosi közeg nehezen egyeztethető össze a Fő utca falusias hangulatával.     

Koncepció

Tervjavaslatunk vezérgondolata, hogy egyszerre törekszünk Nagykovácsi eredeti településképének megőrzésére és a falusi utcakép identitásának visszaállítására, miközben a megjelent új funkciók és igények által állított kihívásokat tartjuk szem előtt. Mindezt egy olyan köztérépítészeti koncepcióba ágyazva, ami feloldja a falusi értékek és városi igények közt feszülő ellentétet, illetve funkcionális kialakításával és vizuális megjelenésével hozzájárul a lakosság jólétének növeléséhez.

A Kossuth Lajos utca kialakítása

A főutca kialakításakor három alappillért határoztunk meg, ami az urbanisztikai léptéktől kezdve egészen a mikro-léptékig meghatározza a koncepciónkat. Az eredeti falusi térszerkezet megőrzése és újrateremtése, az integrált térhasználat, illetve a falusias utcakaraktert meghatározó homogenitás és esetlegesség kettősége.

 

Látvány az utca keleti bejárata felől. A bejárati pozíció szerepét azzal erősítjük, hogy a meglévő vadgesztenyefasorral szemben
4/15
Látvány az utca keleti bejárata felől. A bejárati pozíció szerepét azzal erősítjük, hogy a meglévő vadgesztenyefasorral szemben

Látvány a polgármesteri hivatal előtti teresedésről
5/15
Látvány a polgármesteri hivatal előtti teresedésről

 

 

Térszerkezet

Nagykovácsi a török uralom után, a XVIII. században népesült be újra. A falu (akkori nevén Kovátsi) az első katonai felmérésen már megjelenik, ekkor még csak a mai Kossuth Lajos utca alkotja a települést, mely a jelenlegi utcával teljes hosszában megegyezik. A hagyományosan kialakult utca és jellemző fésűs beépítésmód és településszerkezet máig megmaradt, mely közös urbanisztikai örökségünk, így koncepciónk célja ennek megőrzése.

Alappillérünk, hogy Nagykovácsi főutcája újra visszakapja az egykori falusias utcaképét meghatározó térszerkezeti elemeket. Régi képeslapokon jól látszik, hogy Nagykovácsi utcáját hagyományosan a két szélen futó fasor határozta meg, az út földút volt, mely a beépítési vonalak között teljes széltében húzódott. A jármű-és gyalogosforgalom - sűrűségéből fakadóan is - egymástól nem volt elválasztva, így a gyalogosforgalom a jelenlegi térszélen futó járdák helyett az úttengelyhez közelebb haladt. A templom és a templom előtti tér a falu legmagasabb pontján épült, melyhez a Kossuth utca túlsó, keleti végétől fokozatosan emelkedik.  Így a templomtorony a Kossuth utca úttengelyének lezáró akkordja, mely már túlmutat fizikai-térszerkezeti jelentőségén. Éppen ezért az út tengelyét tartjuk a Kossuth utca esetében az egyik legfontosabb urbanisztikai értéknek.  

 

A koncepció fő pillére a hajdani térszerkezet visszahozása
6/15
A koncepció fő pillére a hajdani térszerkezet visszahozása

Régi képeslap Nagykovácsi Fő utcájáról, forrás: profila.hu
7/15
Régi képeslap Nagykovácsi Fő utcájáról, forrás: profila.hu

 

 

Az egykori gyalogos helyzetét a jelenlegi állapottal összevetve kitűnik, hogy a legalapvetőbb különbség az, hogy akkoriban nem a térszéleken haladt ez a forgalom, és tekintve, hogy nem voltak olyan erős látványhatároló növénytömegek, a templom tengelybeli látványa fokozatosan tárult fel a járókelő számára is. A tervezett állapotban éppen ezért a gyalogosforgalom nyomvonalvezetése stratégiai fontosságú kérdés. Koncepciónk alapköve, hogy az eredeti térszerkezetből újrateremtsük a gyalogos- és járműforgalom egymásmellettiségét egy közös tengellyel, mely egybeesik az eredeti tengellyel. Így a gyalogos számára az eredeti térszerkezeti élményt teremtjük újjá.

Az ábrákon is jól látható, hogy a közös tengely megtartásával a gépjárműforgalom tengelye enyhén délre tolódik, az úttól északra pedig a gyalogos-kerékpáros út kap helyet. Ez funkcionális értelemben is számos előnnyel jár, mivel az új vonalas létesítmények a jelenlegi nyílt árkok helyén épülnek. Ez megkönnyíti az építést, többek közt azért, mert nincs szükség fakivágásra. Mindemellett a térnyerés lehetőséget ad arra is, hogy az út melletti, az eredeti utcakaraktert nagyban meghatározó fasort pótoljuk.

Integrált térhasználat

További alappillérünk, hogy kihasználjuk a teret és jól gazdálkodjunk a keresztmetszeti kötöttségekkel. Véleményünk szerint Nagykovácsi mérete és pozíciója nem feltétlen indokolja, hogy önálló kerékpáros sáv működjön. Az alacsony kerékpáros forgalom számára önálló sáv kiépítése némiképp helypazarló megoldás volna, és csak tovább szűkítené a gyalogosok számára kialakítható sétány keresztmetszeti méreteit. Így integrált megoldásként javasoljuk gyalogos-kerékpáros sáv létesítését, mely ugyan e két eltérő típusú forgalom konfliktusát hordozza magában, ám ennek jelentősége eltörpül hozadéka mellett, hogy szélesebb sétány alakítható ki a gyalogosok számára. Az integrált megoldás továbbá utcaképi mivoltában is előnyös, hiszen a jelenlegi, sok vonalas elem az utca eredeti karakterétől eltérő köztéri minőséget eredményez.

Falusias karakter: homogenitás és esetlegesség

A falusi településképet hagyományosan a beépítés adta térfal, a fasor és az út által meghatározott homogén térszerkezet határozza meg. Kisebb léptékben viszont mindig a helyi viszonyhoz való alkalmazkodásból fakadnak a téralakító gesztusok. Koncepciónkban fontosnak tartottuk ennek a kettősségnek a megfogalmazását. Tehát az eredeti homogén térszerkezet miatt is fontosnak tartottuk, hogy a járműforgalom és gyalogosforgalom egymásmellettiségük révén is egy útként, egy entitásként értelmeződjenek, ahogyan az eredeti utcaszerkezetben is ez volt jellemző.

A fasort a már említett módon újratelepítenénk. A térfalak és fésűs településszerkezet homogenitása többé-kevésbé megőrződött az idők során. A falusias esetlegességet mindig a kisebb lépték helyspecifikus, kis léptékben leglogikusabb megoldása eredményezi, így meghagytuk az autóbehajtók változó szélességét (bár ennek méretét 3m-nél maximalizáltuk), melyek többnyire a közeli épület illetve a telekszerkezet irányát követik. Az így meghatározott burkolt-zöld struktúra izgalmasan esetleges, de mégis egységes elemként jelenik meg az utcaképben.

 

Integrált térhasználat a helytakarékosság jegyében
8/15
Integrált térhasználat a helytakarékosság jegyében

 

 

Hasonló módon, az egyféle berendezési elemek monoton ismétlődő világát is kerülni kívántuk, mivel véleményünk szerint egységessége túlságosan városias megjelenést kölcsönöz a vonalas jellegű köztérnek. Másik oldalról viszont az egyedi formatervezésű bútorok kivitelezhetetlen, és anyagi vonzatait tekintve nem fenntartható opcióit sem tekintjük megoldásnak. Az ismétlődés lehetőségének kerülése a padválasztás esetében lényeges. Az ülőfelületekhez olyan gyártmányt kerestünk, mely több elemet használ (támlás pad és támlátlan ülőfelület) és kombinálásukkal különböző hosszúságok alakíthatók ki, így marad egységesen homogén, mégis esetleges a falusi utcakép.

Súlypontok választása

Tervünkben a burkolat-zöldfelület arányának kialakítását és változását, a térszerkezeti tágulást a súlypontok határozzák meg. Minden esetben törekedtünk arra, hogy a súlypont jelentőségével arányos legyen a hozzá kapcsolódó burkolt felület kiterjedésének mérete. A súlypontokat négy szempontrendszer alapján helyeztük el: az épületek funkciói, esztétikai-vizuális szempontok, az úthálózat-közlekedés kapcsolati tényezői, és az eredeti térfalak közötti utcatér tágulásai alapján. Így a nagyobb burkolt felületeket és a sétány mellett megjelenő teresedéseket azokon a pontokon alakítottunk ki, ahol jelentősebb közfunkció vagy közterületet igénylő szolgáltatási létesítmény, értékes homlokzatok vagy szép kilátás, becsatlakozó gyalogos közlekedés, illetve tértágulási adottság jellemző.

 

A koncepció további alappillére volt a falusi településképet meghatározó esetlegesség és homogenitás
9/15
A koncepció további alappillére volt a falusi településképet meghatározó esetlegesség és homogenitás

 

 

A bejárati tér, a Kossuth Lajos utca keleti vége kapujellegéből fakadóan fontos súlypont, mely egybekapcsolódik a kastély jelentőségével, ahol nagyobb teresedést alakítottunk ki. A kapujelleg további megfejtéseként az út északi oldalán, a bejárati szakasz első 25 méterén, a meglévő vadgesztenyefasorral szemben egy 2x4 darab fából alkotó kettős fasort javaslunk, mely így jobban érezteti a településszerkezeti kapu-helyzetet.

Közlekedési koncepció

A közlekedési koncepció az említett alappillérek szerint alakul. Ennek megfelelően az eredeti 6 (3-3 m) méteres út tengelye eltolódik, ettől északra egy 1 méteres (autóbehajtókkal megszaggatott) zöldsáv található, mely az út kötelező biztonsági sávja is egyben. Ezt követi a gyalogos-kerékpáros forgalom 3,5 méteres keresztmetszettel, melyben egy méternél van a kerékpáros nyom felfestve.

Ez a koncepció a terület bejárati szakaszán és a Tisza István térre csatlakozó szakaszon módosul csak. A bejárati szakasznál a kerékpáros sáv az északi oldalon fut 1,5 méter szélesen, szintben elemelve az út síkjától, míg a sétány a kastély és vadgesztenyefasor oldalán halad, majd mindhárom befut a fasorok által alkotott kapujellegű bejárati helyzetbe. A Tisza István térnél a térhez való gyalogos csatlakozás és az utca beszűkülése indokolja a keresztmetszeti váltást. A sétány kitér eddigi helyzetéből és összekapcsolódik a járdával, mely így kiszélesül 2,5 méterre.

Mivel a sétány és a teresedések az északi oldalra kerültek, a parkolók elhelyezésére a déli oldalon nyílt lehetőség, amit mind esztétikai, mind funkcionális konfliktuskerülés miatt előnyös döntésnek tartunk. A Kossuth Lajos utcán 28 db beállást, az Ady Endre utcán 16 db P+R parkolóhelyet terveztünk. A buszoknak 3 helyen tervezünk megállót, mindkét irányban. Ezek elhelyezése a csatlakozó utakhoz, passzázsokhoz és tervezett funkciókhoz igazodnak, illetve törekedtünk arra is, hogy nagyjából egyenletes távolságokra kerüljenek. Ennek megfelelően, nyugatról kelet felé haladva, található egy a Keskeny köz közelében, egy a tervezett Polgármesteri Hivatal előtt és Diófa utca becsatlakozásának közelében és a harmadik a terület bejáratánál az Ady Endre utca becsatlakozásánál.

Anyaghasználat

Az anyaghasználatunkban a Tisza István térhez való illeszkedés volt az egyik meghatározó vezérgondolat. Nem csak ebben, hanem koncepcionális szinten is, a térszerkezet kezelésében, egyszerűségében, visszafogottságában, falusias jellegében is próbáltuk követni az utca lezáró pontjának, a Tisza István térnek a jellegét. Az egységes burkolati világot kiemelten fontosnak tartjuk egy ennyire koherensen összetartozó téregyüttes és falusias lépték esetén. Ennek megfelelően a sétány a téren is megtalálható sárga téglaburkolatot kapta, az autóbehajtók és a két szélső járda egyszerű helyben öntött, dilatált, cementalapú monolit betonburkolat, míg a parkolók dolomit zúzottkő szórt burkolatot kapnak.

Az útvilágítást magas fénypontú világítótestek adják az út déli oldalán, melynek berendezési sávja a tervezett fasor vonala. Az északi oldalon középmagas világítótesteket terveztünk, ebből javasoljuk ugyanannak a gyártmánynak használatát, mely a Tisza István téren is megtalálható.

 

Tabló 1.
10/15
Tabló 1.

 

 

Az ülőfelületeknél kiemelten fontosnak tartottuk az ülőfelületek monoton, ismétlődő jellegének elkerülését, mely a vonalas térszerkezeti helyzetből fakadóan még erőteljesebben rontaná a falusias jelleget, és túlzott mértékű városias jelleget kölcsönözne a területnek. Mint már említettük, szeretnénk megtartani a falusias esetleges jelleget, mégis, az egyedi bútor tervezésének és kivitelezésének anyagi vonzatai megkérdőjelezhetik a választás indokoltságát. Az ülőfelületekhez ezért olyan gyártmányt kerestünk, mely több elemet használ (támlás pad és támlátlan ülőfelület) és kombinálásával különböző hosszúságú szakaszok alakíthatók ki, így marad egységesen homogén, mégis esetleges a falusi utcakép.

 

Tabló 2.
11/15
Tabló 2.

 

 

Meglévő és tervezett faállomány

Az új közlekedési létesítmények nyomvonalvezetésének köszönhetően nagyon kevés fa kivágására van szükség. A Kossuth Lajos utca teljes hosszában mindössze 9 fa kivágását javasoljuk, ebből 3 tűlevelű. Ahogy többször említettük, fasor telepítését is javasoljuk a térszerkezet visszaállítása céljából. A tervezett fasor szakaszos jellegét támogatjuk, így finoman lehet illeszteni a már meglévő növényzethez, ebből következően nincs szükség fakivágásokra, illetve falusias, esetlegesebb megjelenést is kölcsönöz az utcaképnek.

Vízelvezetés

Koncepciónkhoz és az így kialakult arculathoz a vízelvezetés kérdése is hozzátartozik. A zárt folyókarendszer fokozottan urbánus jellegét elutasítva valamilyen városiasodó igényeket kielégítő, de mégis természetes megoldást kerestünk. Hely szűkében a hagyományos értelemben vett nyílt árkokat elutasítottuk. Csapadékvízkezelési megoldásként az elszivárogtatást választottuk, melyet egy ún. beszivárogtató zöldsáv formájában tervezzük. Az úttestről és a sétányról összegyűlő csapadékot ez a növényekkel beültetett, kb. 40 cm-re süllyesztett, 1 m széles, négyzetes keresztmetszetű sáv egy ideig tározza, majd a gyökérzet és egy drénrendszer segítségével beszivárogtatja a talajba. Ez a kiképzés számos előnye mellett képes kezelni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékvizet is, de a biztonság jegyében a túlfolyócsöveket a csatornahálózatra kell kötni.

Telkek hasznosítása

A kijelölt telkek hasznosítási javaslatainak kidolgozásakor - többek között - a lakosság generációs sajátosságait vettük figyelembe. Az agglomerációs településen nagy arányban vannak jelen a többgyermekes, fiatal, értelmiségi családok. Az ő igényeik kielégítésére, településen tartásukra fokozottan szükség van. Az őket ellátó jelenlegi intézményi kereteket szeretnénk kiegészíteni hasznosítási javaslatunkkal, mely a Kossuth Lajos u. 8. sz. (hrsz.: 390) telken egy gyermekeknek és szüleinknek szóló, benti és kinti tér szoros együttélésével létrejövő napközis foglalkoztató- és  játszóudvar lenne.

A pár év alatt felnövekedő generációnak és a jelenleg is a településen élő fiataloknak nyújt szórakozási és találkozási felületet a Kossuth Lajos u. 61. sz (hrsz.: 167) telken kijelölt „Rom" szórakozóhely. A meglévő épület mint romkocsma funkcionálhat, az új épületrészben pedig a kiszolgáló helységek mellett helyet kaphat egy táncterem is. Az épület az Antónia utca településszerkezetei visszásságára is választ adhat, mely a település organikus fejlődésével ellentétes „mesterséges" kiszabályozásból adódik. Az Antónia utcát a megjelenő autósforgalom lebonyolítás érdekében, mindenféle történeti előzmény nélkül, funkcionális szempontok szerint vágták a városszövetbe. Beépítési javaslatunk utcára szerkesztett homlokzatot tud létrehozni, mely segít a utcajelleg megteremtésében.  

 

Tabló 3.
12/15
Tabló 3.

 

 

A Polgármesteri Hivatal új épületének elhelyezésének kérdéséről meglátásaink a következők: A Polgármesteri Hivatal mint a lakosság közösségi megbízásból működő szerv Főutcára pozicionálása pozitív szimbolikus értelemmel bír. Hely hiányában azonban sajnos kivitelezhetetlen a teljes intézmény Fő utcán tartása. Mindezek miatt egy kompromisszumos megoldásra jutottunk: a Polgármesteri Hivatal elsősorban reprezentatív, leválasztható egységeit (pl. házasságkötő terem, nagy tárgyaló stb.) a Fő utcán, szerepüknek a legméltóbb környezetben helyeznénk el. Ezen kívül gyakorlatilag itt csak az őket kiszolgáló helységek és irodák kapnának helyet. A hivatal többi egységének helyét a településvezetésre bízzuk. Az új, reprezentatív funkciót a hasznosításra kijelölt telkek közül a Kossuth Lajos u. 45. sz. (hrsz.: 185/1) telekre tervezzük. Választásunkat egyrészt a meglévő épület népi építészeti szempontból értékes homlokzata, másrészt a főutcán való központi elhelyezkedése indokolja.

A beépítési javaslatok egységes építészeti koncepciója az, hogy az utca arculata és térszerkezete megőrzésének érdekében a meglévő épületeknek a homlokzati épületegységét - felújítás mellett – megtartanánk. Az új épületek, ettől finoman elválasztva követnék a fésűs, oldalhatáron álló, hosszúházas, hagyományos beépítési struktúrát, így a falusias építészeti egyszerűséget egyfajta újraértelmezett építészeti minőségben absztrahálva.  

Csillag Katalin Anna, Szabó Lilla
Konzulens: Gergely Antal


A Bíráló Bizottság véleménye:

A pályamű mind műleírásában, mind a tervlapokon részletesen elemzi a település főutcájának múltbéli és jelenkori térszerkezetét. Funkcionális, esztétikai, közlekedési és térszerkezeti súlypontokat határoz meg. Lényeges megállapítása a templom iránymutató szerepének elsikkadása, az egykori falusi értékek és a nagyvárosi lét közötti ellentét feloldásának igénye. Az egész települést érintő, távlati koncepció kidolgozásával részletezettebben nem foglalkozik, javaslatai ugyanakkor a településszerkezetbe jól illeszkednek.

A pályamű fő gondolata a főút korábbi szerepének visszaállítása oly módon, hogy a közúti rész mellett egyesített gyalogos és kerékpáros sétányt alakít ki. Ez utóbbit a közlekedési sávok enyhe délre mozgatásával tudja megvalósítani. A kastély melletti bevezető szakaszon, a terep- és növényzeti adottságokat is figyelembe véve, a jelenlegi struktúrát fejleszti tovább, így a főút kanyarja megnő, aminek forgalomlassító hatása kedvező. Az Ady Endre út csatlakozásánál – a vadgesztenyefasorra reflektálva – intenzív fatelepítést tervez, amivel a falu „zöld kapuját" kívánja megvalósítani. A hagyományos falusias térszerkezet meghatározó elemeként definiálja az utakat szegélyező fasorokat, amit itt a főúton is megvalósítana. Az egyesített gyalogos- és kerékpárút a várható forgalom alapján elfogadható, így az eredeti úttengelynél létrejövő sétány jó megoldást nyújt a fent felvetett ellentét feloldására. A meglévő faállományt jórészt megtartja, a sétány és az ingatlanok közötti zöldsávot a kapubejárók ritmikus felületei osztják meg. A főtér burkolatához illeszkedő gyalogoszónákban kedvező térbővületeket képez. A gyalogos-kerékpáros és a közúti sávok növényzettel történő elválasztása kedvező. Az elképzelt struktúra következtében a parkolók száma drasztikusan csökken, továbbá kedvezőtlen, hogy a buszmegállóknál öböl kialakítására nincs lehetőség.  

A térbővületekbe elképzelt funkciók – baba-mama játszóudvar, romkocsma, polgármesteri hivatal – jók, és valós igényekre épülnek. A meglévő utcafronti épületrészek megtartása településképi szempontból előnyös, de műszakilag kérdéses. A zártsorú beépítések következtében a főutcával való térkapcsolatuk nem javul. A pályázat e terek rendezésekor csak a beépítésre tesz javaslatot, a kertészeti kialakítással adós marad.

A látványtervek plasztikusan jelenítik meg a pályázat gondolatiságát. A választott burkolatok - a parkolók zúzottkő szórásától eltekintve – jók. A variálható utcabútorok választása szerencsés, ugyanakkor a nyersbeton padok talán túl markáns elemek e falusias közegben. A pályázók körültekintően foglakoztak a közvilágítás kérdésével is, ahol szintén a főtérhez való illeszkedésre törekedtek.  

A pályaművet alaposan végigvitt, logikus gondolatiság jellemzi, ami új, a korábbiaktól lényegesen eltérő megoldásokra vezetett. Az terv városépítészeti karaktere visszafogott, de megfelel a XXI. század kihívásainak.

 

Csillag Katalin Anna
13/15
Csillag Katalin Anna

Szabó Lilla
14/15
Szabó Lilla


 

Az alapos vizsgálatra épülő, új struktúrát felvető és gondosan kidolgozott 3-as számú pályaművet a Bíráló Bizottság megosztott I. díjban részesítette.

Kapcsolódó oldal:

Vissza a pályázat eredményéhez

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk