Technológia

Napkeltétől napnyugtáig a fehér fantommal

1/5

Citadella 3D - Lechner Tudásközpont

?>
Citadella 3D - Lechner Tudásközpont
?>
Citadella ortofotó - Lechner Tudásközpont
?>
Gellérthegy repülési terv - Lechner Tudásközpont
?>
szakaszrepülés - Lechner Tudásközpont
?>
UAV DJI Phantom 4 - Lechner Tudásközpont
1/5

Citadella 3D - Lechner Tudásközpont

Napkeltétől napnyugtáig a fehér fantommal
Technológia

Napkeltétől napnyugtáig a fehér fantommal

2016.09.29. 13:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

Dosszié:

Fotók ezreinek összeillesztésével készült háromdimenziós Gellérthegy modell egy ötletpályázathoz. Ahhoz, hogy az építészeti pályázatokon minőségi és kreatív megoldásokkal találkozhasson a bíráló grémium és a nagyközönség, a pályázati háttéranyagnak is erősnek kell lennie.

Nagy mennyiségű 3D adatra volt szükség a Gellérthegy és a Citadella megújulására ötleteket kereső pályázat előkészítéséhez. A regisztrált pályázók ugyanis ezek alapján ismerhették meg a célterület pontos adottságait, szűkebb és tágabb környezetét. Az előzetes 3D felméréseket és a rendelkezésre álló adatok szintetizálását a Lechner Tudásközpont végezte, egy DJI Phantom 4-es drón, helyesebben UAV, azaz vezető nélküli légijármű segítségével.





Drón vagy UAV? - A nemzetközi szakzsargonban drónnak neveznek minden járművet, amelyet nem vezet pilóta, így nem csak a légi, hanem a víz alatti vagy akár a földön, kerekeken guruló, autonóm járművekre is használható ez a kifejezés. Az UAV betűszó azonban, lévén csak repülő járművekre használható, esetünkben ritkább, de pontosabb meghatározás.

 

A pályázók digitális, jól átlátható adatcsomagok alapján dolgozhatnak, a háttéranyag lehetőséget nyújt a helyszín pontos és sokoldalú megismerésére. Míg néhány évtizeddel ezelőtt egy ilyen dokumentáció még egy vaskos papírmappát jelentett volna egy irodában, ma már néhány kattintással letölthető a pályázati weboldalról - emellett meglehetősen komplex, hála a technikai innovációnak. 


Hogyan dolgozik egy 4K kamerával felszerelt UAV?

Az adatcsomag előállításában nagy szerep jutott egy UAV járműnek, melyről fentebb már esett szó. A „fehér fantom" egyetlen nap alatt kilencszer szállt fel a Gellérthegy kilenc különböző pontjáról, alkalmanként 10 percre, hogy előre beprogramozott útvonalait bejárva fotók ezreit készítse, melyek összeillesztésével később a terület háromdimenziós modellje létrejött. Egy pontot több különböző szögből fotózva a felvételezés irányszögét és helyzetét kiszámolhatjuk, amelynek a segítségével 3D pontfelhőt hozhatunk létre. Ennek a feltétele, hogy elkészült felvételek közötti átfedés 80%-os legyen. Az ebből generált terepmodellt és a Citadella vektoros 3D modelljét egyaránt letölthették a pályázók.


Citadella 3D - Lechner Tudásközpont
1/5
Citadella 3D - Lechner Tudásközpont



A tervezett szakaszrepüléseket Deák Márton távérzékelési szakértő, az UAV elsőpilótája programozta be. Az etapok alatt másfél másodpercenként készített légifotók összeillesztésének célja a Gellérthegy és a Citadella 3D modellezése. A térinformatikai feldolgozás után a területről eddig készült legjobb minőségű ortofotók is a csomagba kerültek, melyek alapját szintén a drón szolgáltatta. A 4,6 cm/pixel felbontású képek ötször jobbak az eddigi legjobb felbontású, állami felvételeknél.

Minden tízperces útvonal-berepülés során repülési napló készült, mely századmásodpercekre lebontva tartalmazta, mikor milyen magasan volt a gép, milyen irányban haladt és milyen gyorsan tette mindezt. Az előre megtervezett utakat a pilóta online applikáció segítségével töltötte át a kontrollmonitorként használt tabletre, amely beolvasta ezeket. A rögzített adatokból csemegézve látható, hogy az első szakasz felmérése az UAV töltöttségéből 30%-nyi energiát igényelt, ezalatt 279 fotó készült, 1,4 GB adatmennyiséggel, miközben a fehér fantom átlagosan 27 km/h sebességgel repült. Egy fotó körülbelül 4 MB-os és 12MPx felbontású volt. A 9 útvonalból 4 volt veszélyesebb, a hirtelen szintemelkedések miatt, vagy azért, mert nem volt pontosan tudható, hogy az útvonalon található tereptárgyak, például hídfők, vagy daruk milyen magasak. Ezeken a szakaszokon tehát a felszállási ponttól számított repülési magasság 50 méter helyett 80 méter volt – így az egy nap alatt felmérhető terület nagyjából 1km2 volt.


Gellérthegy repülési terv - Lechner Tudásközpont
3/5
Gellérthegy repülési terv - Lechner Tudásközpont



A felmérés előtt készült teljes repülési terven látszik, hol voltak a felszállási pontok és milyenek voltak az egyes repülések egyedi színekkel elkülönített útvonalai. A homogén áttetsző-piros árnyalattal fedett részek minősültek veszélyesnek. A repülési terven sárgával jelölt részek a kézzel vezérlendő szakaszok: ilyen volt például a Citadella, amelyet szándékosan, a nagyobb részletességi igény miatt terven kívül, kézi vezérléssel mértek fel.

A jelenlegi szabályozás miatt ahhoz, hogy egy légijármű legálisan emelkedhessen fel a földről, számos engedély szükséges. A Gellérthegyre induló felmérőcsapat rendelkezett tevékenységi és eseti légtérhasználati engedéllyel a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától, illetve korlátozott légtérhasználati engedélye is volt a Légügyi Hivataltól (illetve rajtuk keresztül a Terrorelhárítási Központtól). Ez utóbbira azért volt szükség, mert a Parlament 5 km-es körzetén belül biztonsági okokból nem repülhet jármű kontroll nélkül. Az elsőpilóta az előzetes engedélyek szerint a repülés kezdete előtt bejelentkezett a Hungarocontrollnál a légtér megnyitására. Az eseti engedély kissé meseszerűen „from SR to SS", from sunrise to sunset, azaz napkeltétől napnyugtáig szólt.

Jó, jó, UAV. De mi volt még a csomagban?

Nem minden pályázónak van szüksége sok adatra, sőt, van, aki úgy engedi szabadjára fantáziáját, hogy egyáltalán semmilyen információs támogatást nem igényel. Az ötletpályázaton erre is van lehetőség. Mások azonban szeretik a lehető legtöbb oldalról megismerni a környezetet, amelyhez hozzányúlnak, és egyedi megoldásaikat alapos tájékozódás után alkotják meg. Ezért kell a háttéranyagnak mindenre kiterjednie. Az adatcsomag komplexitása alatt az adatok tematikai és technológiai sokfélesége is értendő. A DJI Phantom 4. segítségével készült légifotókon, videókon és az UAV-felmérés alapján készített 3D digitális modellen kívül a helyszínrajz, a tervezési és szintvonalas alaptérkép, ortofotók, valamint helyszíni és panorámafotók is segítettek a regisztrált pályázóknak. Mindezek mellett történeti, környezet- és természetvédelmi áttekintéseket, turisztikai és közlekedési adatokat, valamint a Citadella felmérési dokumentációjával együtt számos egyéb információt is megtalálhattak az ötletelők. A Lechner építészeti és 3D módszertani csapata által előkészített pályázati alapanyaghoz a Gellérthegy által érintett kerületek, a főváros, a Várgondnokság és a Miniszterelnökség is hozzájárultak adatokkal. A drónfelvételek pontfelhővé generálása a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának közreműködésével jelentősen rövidebb ideig tartott a tervezettnél. Az egyetem számítási kapacitást és hathatós asszisztenciát biztosított a pontfelhő feldolgozásához.

A kreatív ötletpályázat még nem zárult le, továbbra is be lehet benyújtani terveket. A postára adás határideje október 3. éjfél.

2016. szeptember 27.
Lechner Tudásközpont

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk