/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Emberek/Portré

„Ne rombolj – építsd át!” – A 2021-es Pritzker Prize díjazottja Lacaton és Vassal

1/9

Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal, fotó: Laurent Chalet

?>
Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal, fotó: Laurent Chalet
?>
53 lakásos szociális lakóépület, fotó: Philippe Ruault
?>
53 lakásos szociális lakóépület, fotó: Philippe Ruault
?>
Bordeaux-i ház, fotó: Philippe Ruault
?>
Bordeaux-i ház, fotó: Philippe Ruault
?>
Latapie House, fotó: Philippe Ruault
?>
Latapie House, fotó: Philippe Ruault
?>
A Grand Parc három épületének átalakítása, 530 lakásos szociális lakóépület (Frédéric Druot-val és Christophe Hutin-nal közösen), fotó: Philippe Ruault
?>
A Grand Parc három épületének átalakítása, 530 lakásos szociális lakóépület (Frédéric Druot-val és Christophe Hutin-nal közösen), fotó: Philippe Ruault
1/9

Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal, fotó: Laurent Chalet

„Ne rombolj – építsd át!” – A 2021-es Pritzker Prize díjazottja Lacaton és Vassal
Emberek/Portré

„Ne rombolj – építsd át!” – A 2021-es Pritzker Prize díjazottja Lacaton és Vassal

2021.03.17. 13:09

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Anne Lacaton, Jean-Philippe Vassal

Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal építészpárosa kapta idén az építészeti Nobel-díjként is emlegetett Pritzker-díjat – jelentette be Tom Pritzker, a díjat finanszírozó Hyatt Foundation elnöke március 16-án. "Lacaton és Vassal munkássága az építészet demokratikus szellemiségét tükrözi" – olvasható a zsűri értékelésében.

Részlet a zsűri értékeléséből:

„Ötleteiken, szakmához való hozzáállásukon és épületeiken keresztül bizonyítják, hogy az elköteleződés a helyreállító építészet felé, ami egyszerre technológiailag innovatív és ökológiailag érzékeny, nosztalgia nélkül űzhető. Nem csupán újraértelmezték a modernizmus hagyatékához való építészeti hozzáállást, de magát az építész szakmát is újradefiniálták. A modernizmus azon álmait és reményeit, hogy jobbá tegyék sokak életkörülményeit Lacaton és Vassal úgy éleszti újjá, hogy napjaink ökológiai és lakhatási válságára egyaránt reagálnak. Mindezt tér- és anyaghasználatukon keresztül érik el, ami meggyőződéseiben éppoly erős építészetet eredményez, mint formailag; és esztétikailag éppoly transzparens, mint etikailag. Egyszerre gyönyörű és pragmatikus; visszautasítanak mindennemű ellentétet az építészeti minőség, környezeti felelősség és az etikus társadalomra való törekvések között."

A 2021-es zsűri tagjai:

Alejandro Aravena, Barry Bergdoll, Deborah Berke, Stephen Breyer, André Aranha Corrêa do Lago, Kazuyo Sejima, Wang Shu, Benedetta Tagliabue, Martha Thorne, Manuela Lucá-Dazio

Bordeaux-i ház, fotó: Philippe Ruault
4/9
Bordeaux-i ház, fotó: Philippe Ruault

Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal

Anne Lacaton (1955, Saint-Pardoux, Franciaország) és Jean-Philippe Vassal (1954, Casablanca, Marokkó) az 1970-es évek végén találkoztak építészeti tanulmányaik során, melyet mindketten az École Nationale Supérieure d´Architecture et de Paysage de Bordeaux-n végeztek. Az építészkar befejezése után Lacaton várostervezést tanult Bordeaux-ban, Vassal pedig a nyugat-afrikai Nigériába költözött, ahol szintén várostervezéssel foglalkozott. Lacaton gyakran meglátogatta Vassalt Nigériában, és itt, a sivatagos ország nyersanyaghiányából fakadó alázatosságot látva alakult ki egész pályájukat meghatározó építészeti szemléletük. Első közös projektjük is itt készült el, Niamey városában. Egy helyi alapanyagokból készült szalmakunyhót terveztek, melyet a megépültét követően két év alatt elhordott a szél. Ez arra inspirálta őket, hogy semmit ne bontsanak le, ami megmenthető, ehelyett fenntartható módon alakítsák át a már álló épületeket.

1987-ben alapították meg közös irodájukat Párizsban, melynek megalapítása óta számtalan projekten keresztül demonstrálták sokak szerint vakmerő elképzeléseiket. A több mint három évtized során terveztek privát és szociális lakásokat, kulturális és akadémiai intézményeket, köztereket és városfejlesztési stratégiákat is. A duó építészete tükrözi elköteleződésüket a társadalmi igazságosság és fenntarthatóság felé, mely nagyvonalú és szabadon felhasználható tereikben, valamint gazdaságos és ökologikus anyaghasználatukban is megmutatkozik.

Latapie House, fotó: Philippe Ruault
6/9
Latapie House, fotó: Philippe Ruault

A fizikai és érzelmi jóllét megteremtése szintén fontos szándék munkájukban. Az 1993-as franciaországi Floirac-ba tervezett Latapie House projektjüknél például az üvegházak technológiáját alkalmazták a megfelelő bioklimatikus viszonyok megalkotására: a napfény felhasználásával, természetes szellőztetéssel, árnyékolókkal és szigeteléssel szabályozható és kellemes mikroklímát hoztak létre az épületben. „Nagyon korán elkezdtük tanulmányozni a botanikus kertek üvegházait, melyekben lenyűgöztek a törékeny virágok, a gyönyörű fényjáték és az a képességük, hogy képesek a külső klímát teljesen megváltoztatni. Ez egy atmoszféra és egy érzés, és mi ezt akartuk átültetni az építészetünkbe." – mondta el Lacaton.

Mind újépítésű házaiknál, mind épületátalakításaiknál munkásságuk meghatározó része a meglévő iránti tisztelet. 1998-ban egy privát lakóházat terveztek Cap Ferret-be, egy üresen álló telekre, ahol az volt a cél, hogy minimális változtatás történjen a helyszín természetes adottságaiban. Ahelyett, hogy kivágták volna a telken álló 46 fát, az építészek úgy tervezték meg az épületet, hogy azt elemelték a talajszinttől, szabad teret adva a növényzetnek.

Lacaton szerint „a ´már-meglévő´ értékkel bír, ha veszed a fáradtságot, hogy megvizsgáld. A helyszín friss szemmel történő megfigyelésén múlik, hogy megértse az ember mi az, ami ott van és mi az, ami nincs, és hogy hogyan lehet megváltoztatni úgy a helyzetet, hogy a meglévő értékek megmaradjanak."

Ügyesen megválasztott, visszafogott anyaghasználatuk lehetővé teszi a nagyméretű, megfizethető lakóterek építését, ahogy azt egy 2005-ös, 14 családi házból álló szociális lakásprojektjük vagy egy 2015-ös, 59 egységből álló alacsony beépítésű projektjük is tanúsítja – mindkettő a franciaországi Mulhouse-ban található.

A Grand Parc három épületének átalakítása, 530 lakásos szociális lakóépület (Frédéric Druot-val és Christophe Hutin-nal közösen), fotó: Philippe Ruault
8/9
A Grand Parc három épületének átalakítása, 530 lakásos szociális lakóépület (Frédéric Druot-val és Christophe Hutin-nal közösen), fotó: Philippe Ruault

Karrierjük során Lacaton és Vassal visszautasították a szociális lakások lebontására irányuló városrendezési terveket, ehelyett arra fókuszáltak, hogy „belülről kifelé", a lakók igényeit figyelembe véve tervezzenek. Frédéric Druot-val és Christophe Hutinnal közös projektjükben 530 lakást alakítottak át a Bordeaux-i Grand Parc három épületében 2017-ben, egyrészt a technikai körülmények megújítása céljából, de méginkább azért, hogy nagyvonalú, flexibilis tereket alakítsanak ki minden lakáshoz anélkül, hogy a lakóknak el kellene költözniük az átalakítási munkák során – mindezt úgy, hogy a bérleti díjak nem emelkedtek a lakók számára. „Soha nem problémaként tekintünk a meglévőre. Pozitívan próbáljuk felfogni, mert rengeteg lehetőség rejlik abban, ami már létezik" – hangsúlyozza Lacaton. „Elmentünk helyekre, ahol az épületek le lettek volna rombolva, és emberekkel, családokkal találkoztunk, akik kötődtek a lakásaikhoz, még akkor is, ha a szituáció nem volt a legideálisabb. Legtöbb esetben ellenezték a bontást, mert szerettek volna a környékükön maradni. Ez a kedvesség kérdése" – folytatja Vassal.

A Grand Parc három épületének átalakítása, 530 lakásos szociális lakóépület (Frédéric Druot-val és Christophe Hutin-nal közösen), fotó: Philippe Ruault
9/9
A Grand Parc három épületének átalakítása, 530 lakásos szociális lakóépület (Frédéric Druot-val és Christophe Hutin-nal közösen), fotó: Philippe Ruault

Jelenleg is folyamatban lévő projektjeik között van például egy korábbi kórház 138 lakásos lakóépületté történő átalakítása, közepes beépítésű lakóépületek építése Párizsban és egy 80 lakásos lakóépület Belgiumban. Párizsban továbbá egy irodaház átalakítása, Toulouse-ban vegyes funkciójú, hotelt és kereskedelmi tereket tartalmazó épületegyüttes kialakítása, Hamburgban pedig egy 40 lakásos társasház építése zajlik éppen.

„A jó építészet olyan tér, ahol valami különleges dolog történik, ahol mosolyognod kell csak azért, mert ott vagy" – mondja Vassal. „A várossal való kapcsolat is egyben, kapcsolat azzal, amit látsz és olyan hely, ahol boldog vagy, ahol az emberek jól érzik magukat – egy tér, ami érzelmeket vált ki és örömet nyújt."

 

Forrás: sajtóközlemény

Ford. és szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk