Épületek/Irodaépület

Nem a gránit

1/44

Királyfürdő (volt Gyorskocsi) utca ©Török Tamás / copia.hu

?>
Királyfürdő (volt Gyorskocsi) utca ©Török Tamás / copia.hu
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz -3 szint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz -2 szint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz -1 szint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz földszint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz 1 szint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz 2 szint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz 3 szint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz 4 szint
?>
Kacsa utcai irodaház alaprajz 5 szint
?>
Kacsa utcai irodaház hosszmetszet
?>
Kacsa utcai irodaház keresztmetszet
?>
Kacsa utcai irodaház keresztmetszet
?>
Kacsa utcai irodaház homlokzatok
?>
Kacsa utcai irodaház
?>
Kacsa utcai irodaház
?>
Kacsa utcai irodaház
?>
Kacsa utcai irodaház beépítés
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
A felső szint terasza ©Török Tamás / copia.hu
?>
©Török Tamás / copia.hu
?>
Földszint ©Török Tamás / copia.hu
?>
Földszint ©Török Tamás / copia.hu
?>
Földszint ©Török Tamás / copia.hu
?>
Emeleti irodatér ©Török Tamás / copia.hu
?>
Emeleti irodatér ©Török Tamás / copia.hu
?>
Emeleti közlekedő ©Török Tamás / copia.hu
?>
Menekülőlépcső ©Török Tamás / copia.hu
?>
Emeleti irodatér ©Török Tamás / copia.hu
?>
Emeleti irodatér ©Török Tamás / copia.hu
?>
Hátsó homlokzat ©Török Tamás / copia.hu
?>
Hátul: a vadon ©Török Tamás / copia.hu
?>
A kisebbik épületrész lépcsője ©Török Tamás / copia.hu
?>
Autógumi-kalligráfia ©Török Tamás / copia.hu
?>
?>
Térkép
1/44

Királyfürdő (volt Gyorskocsi) utca ©Török Tamás / copia.hu

Nem a gránit
Épületek/Irodaépület

Nem a gránit

2010.04.22. 14:22
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Török Tamás

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tomay Tamás, Szabó Zoltán, Galina Zoltán, Műterem I./1.

Vélemények:
2

Kacsa utcai irodaház

URL:
Műterem I./1.

Tervezés éve:
2005-2007

Építés éve:
2007-2009

Bruttó szintterület:
2110 m2

Stáblista

építészet: Tomay Tamás, Galina Zoltán, Szabó Zoltán - Műterem I./1. Kkt.
statika: Volkai János (eng), Kovács István (kiv)
gépészet: Oltvai András
elektromos: Kelemen Ferenc, Beharka Zsolt
beruházó: Elektro-coop Kft.
bonyolító: E-builder Kft.

MÉD:

Tomay Tamás irodájának példaértékű új épülete a Kacsa utcában. Belső értékek mentén történő reprezentáció, transzparens építészet, szembenézés.

Ha a hely szelleme puszta ezoterikus spekuláció, akkor például Víziváros is csak délibáb. Merthogy nyilvánvalóan olyan építészeti gócpont, ahol a karakter és az erő a középkor óta folyamatosan átadódik az újabb és újabb építésekre, ez a jelenség pedig teljesen olyan, mintha a genius loci manifesztálódna benne.

Ebben a varázslatos és intenzív közegben, az öntödei múzeum és a Ganz utcai kékcsempés ház szomszédságában, a szépséges Király fürdő tömbjében épült a Tomay Tamás, mint vezető tervező által jegyzett irodaépület. Tervtanácsi bemutatásáról már tudósítottunk, akkor egyöntetű sikert aratott. Azóta készen áll, csak az álmennyezet, a válaszfalak és a padlók hiányoznak, teret hagyva a leendő bérlők igényeinek.

©Török Tamás / copia.hu
19/44
©Török Tamás / copia.hu

Tomay többi munkájához hasonlóan ez az ötemeletes épület is azt a mentalitást képviseli, amelyik az építésben igyekszik tárgyilagos és őszinte lenni, sőt, szembenézni a valósággal, feltérképezni a lehetőségek határait. A valóságból indul ki, illetve, természetesen, annak csak egy interpretációjából, de célja mindenképpen a valóság/igaziság keresése: anyagi, formai, funkcionális őszinteség. Nem esztétizál, nem a látszatra hagyatkozva próbálja elérni célját. A szépséget, mint esztétikai értéket belső, anyagi értékek kivetüléseként értelmezi. Ebből következik a visszafogott, vagy legalábbis nem öncélú formálás, a finom gesztusok.

A valósággal történő szembenézés úgy értendő, hogy ez az attitűd akkor éri el a maga elé kitűzött építészeti célokat, ha körülötte minden más tényező hasonlóan elvszerű, morális és szakszerű alapokon nyugszik - egyszóval „svájci" viszonyokat feltételez, svájci forrásbőséget, kivitelezési színvonalat, anyag- és termékminőséget, megrendelői igényszintet.  Amennyiben ezek nem adottak, a végeredményen pontosan leolvasható viszonylagos pozíciónk, konfrontálódunk az ideálistól elmaradó valósággal (ld. az építészet, mint össztársadalmi termék).

©Török Tamás / copia.hu
20/44
©Török Tamás / copia.hu

Ugyanakkor pesszimista megközelítésben ez nem a valósággal való szembenézés, nem tudatos konfrontáció, hanem éppen ellenkezőleg, szimpla idealizmus - de a kompromisszum-mentesség mindig könnyen fejére vonja ezt a vádat. Egyébként valóban, a moralizáló-tárgyilagos építészet nem feltétlenül progresszív (a mai magyar viszonyok között inkább igen), befelé fordulása könnyen reakciós dacba fordul.  

Bár az építészetben – a „rossz" építészetben is - mindenhogyan a kor és a közeg fejeződik ki, a „rossz" építészet abban különbözik a „jótól" hogy nincs tisztában ezzel a mechanizmussal, ezért ügyetlenül próbál látszani valaminek. Végső formájában ez a giccs, de realitás tekintetében a másik véglet, a design-elvű starchitecture is többnyire fedezetlen csekkel fizet. Ezek szélsőségei az alapesetnek, vagyis az opportunista esztétizálásnak, a reflexió alól kibújó ügyeskedésnek. A magyar mezőny tele van rettenetesen kisszerű, tescogazdaságos „luxuslakásokkal", de Lacaton és Vassal radikalitása már nem fér bele.

©Török Tamás / copia.hu
24/44
©Török Tamás / copia.hu

A „jó" építész annyit tehet, hogy megteremti a kereteket a szembenézéshez (majd törvényszerűen elkedvetlenedik, amikor konstatálja a helyzetet, és ez így ismétlődik a végtelenségig egyre csökkenő amplitúdóval). Igen, idealizmus, de ez képezi az opportunista véglet ellensúlyát, és az iterációs folyamat az arany középút felé vezet.

Amint a mellékelt ábra is mutatja, van például olyan magyar megrendelő, aki osztja azt a nézetet, amely szerint nem csak külsődleges értékekkel (polírozott gránit) lehet reprezentálni, hanem (belső) erényekkel is, úgymint rend, takarékosság, tárgyilagosság. Van-e fontosabb, amit egy szervezetnek közölnie szükséges magáról? Tulajdonképpen mi másról szóljon egy irodaépület, ahol a definíció szerint dolgozni fognak? Milyen legyen az optimális munkakörnyezet, ha nem háttérbe húzódó, transzparens?

©Török Tamás / copia.hu
25/44
©Török Tamás / copia.hu

A Kacsa utcai Tomay-ház ilyen, eszköztelenül és példás visszafogottsággal mutatja meg a mai magyar valóság szebbik arcát.

Az odafigyelésből a menekülőútvonalra is jutott, a lépcsőmellvéd kékje nem csak  fotogén orsóteret eredményez, hanem mosható is. Az épület két szárnyát csak háromszintes mélygarázs köti össze (szinte szűz padlóján autógumi-kalligráfia), a felszínen kis téröblösödés bontja meg a tömeget, ez a bejárati zóna. A figyelemre méltó finomsággal elkülönített épületrészek közül a nagyobbik fog bérirodaként üzemelni, a kisebbiket az építtető használja.

A beépítés a Gyorskocsi utca meghosszabbításával keletkező saroktelken valósult meg. A talán méltatlanul esetleges, vörös hátsó homlokzat egy maradéktérre néz, telkek közé ékelődött önkormányzati tulajdonú zárványra.  A jelentéktelennek tűnő földszinti ajtó, ami ide nyílik, világok között biztosít átjárást: a kis hátsó udvaron tomboló tűzfal- és gyomorgia közepette, vadon tenyészik a genius loci. Nincs itt semmi, csak a hely szelleme, ez a génbank, rezervátum, tiszta forrás, itt kísért, innen szivárog ki a környékre.

Török Tamás

Térkép
44/44
Térkép

Többek között a Kacsa utcai irodaház is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért. 

 

Vélemények (2)
racsostarto
2010.04.23.
18:37

valóban vitathatatlanul szép !  szép munka !

kid_
2010.04.23.
17:15

Nagyon szép!

Ez tényleg példamutató. 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk