Közélet, hírek

Mégsem épül meg a balatonvilágosi óriás társasház?

1/2

Forrás: ÉTDR

Hirdetés
?>
Forrás: ÉTDR
?>
1/2

Forrás: ÉTDR

Mégsem épül meg a balatonvilágosi óriás társasház?
Közélet, hírek

Mégsem épül meg a balatonvilágosi óriás társasház?

2021.03.23. 11:12

Mi is beszámoltunk korábban a hírről, hogy az egykor úttörőtáborként ismert 1392-es helyrajzi számú ingatlanon kiemelt beruházásként 92 lakásos társasház épül, amelynek egyik szárnya mindössze 8 méterre helyezkedne el a Balatontól. A helyi egyesületek, civilek tiltakozása ellenére a terv megkapta a hivatalos engedélyt, így a bontási munkálatokat követően el is indulhatott volna az építkezés. Most viszont úgy tűnik, mégis leállhat a munka.

A területen álló épületek bontása már február végén elindult, majd közzétették a beépítéssel kapcsolatos terveket, amelyből kiderült, hogy a kormányrendelet indokaként, szállodafejlesztés helyett, a kiemelést a hatályos építési szabályzat felülírására használnák. Ahogy cikkünkben részletesen is kifejtettük ez „könnyedén" adhat lehetőséget a balatoni látképet is befolyásoló túlzó beépítéseknek.

A tervezett 92 lakást és egy vendéglátó egységet magába foglaló hétszintes társasház kialakításához kapcsolódóan a TNM-rendeletben kijelölt 10 méter széles zöld sáv, parti sétány, illetve a 30 méter széles nem beépíthető területekre vonatkozó szabályok szinte semmissé váltak. A kiemeléssel az engedélyezési határidőket is lerövidítették és építészeti-műszaki tervtanácsi véleményre, valamint településképi véleményezési eljárásra sem volt szükség.

Az Aligai Fürdőegyesület “STOP Balatonaligarcha! – Balatonvilágos úttörőtábor" címmel aláírásgyűjtő kampányt indított, hogy a lakóház ebben a formában ne épülhessen meg, valamint arra kérték a Somogy Megyei Kormányhivatalt, hogy a 2021. március 8-án kiadott építési engedélyt vonja vissza.

„Egy ekkora épület megépítése és használatba vétele számos terhet ró Balatonvilágosra (pl.: építési forgalom, új betelepülő lakosok miatt megnövekedett közszolgáltatási szükségletek -óvoda, iskola, orvosi ellátás, parkolási igények), ezért elengedhetetlen, hogy az építési engedély kiadása előtt helyi szinten történjenek egyeztetések a beruházóval. (...) 2021-re tendencia lett a Balaton-parti telkek mohó, profitorientált, minden társadalmi értéket nélkülöző fejlesztése. A Balaton nem egy kifeszített víztükrű medence, az új épületeket tájba illő módon és fenntarthatósági, társadalmi, környezettudatossági szempontokat figyelembe véve kell fejleszteni. A Balaton mindenkié! Stop Balatonaligarcha!" - fogalmaztak.

A civil szervezetek, egyesületek és a helyiek tiltakozása ellenére azonban sokáig úgy tűnt, hogy a bontás után akár azonnal elindulhat a kivitelezés az érvényes engedéllyel. A helyi önkormányzat közösségi oldalán közzétett legfrissebb tájékoztatás alapján viszont a kérések talán mégis célba értek. Balatonvilágos Község Önkormányzata bejelentette, hogy a Közlönyben megjelent Kormányrendelet módosítás alapján, miszerint az úttörőtábor területére nem vonatkozik a kiemelő határozat, mégis sikerrel jártak.

A 24.hu szerint Balatonvilágos önkormányzata már az Alkotmánybírósághoz fordult, valamint keresetet nyújtott be a Pécsi Törvényszékhez a tervezett vízparti társasház építési engedélyének visszavonásáért. A település azonnali jogvédelmet is kért.

2/2

A Magyar Közlöny alapján:

„A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában, a 3.  § tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1)  bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el:

1. § Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § E rendeletnek az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 136/2021. (III. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr47.)
a) hatályon kívül helyezett 6/K. § (7) bekezdését a Módr47. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben sem kell alkalmazni,
b) módosított 2. mellékletben foglalt táblázat 49. sorát a Módr47. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell."


2. § Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat 49. sorában a „303/2, 1392 és 1412" szövegrész helyébe a „303/2 és 1412" szöveg lép.

3. § Hatályát veszti az R. 6/K. § (7) bekezdése.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba."

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk