Nézőpontok/Vélemény

"Nem hivatalnokokat és specialistákat képezünk" - építészoktatás Sopronban

1/19

Mészáros György - fotó: Garai Péter

?>
Mészáros  György - fotó: Garai  Péter
?>
Makovényi  Ferenc - fotó: Garai  Péter
?>
Csíkszentmihályi  Péter, Fekete Szilárd - fotó: Garai Péter
?>
U.Nagy  Gábor, Supka Kovács Tamás, Csíkszentmihályi Péter, Fekete Szilárd -  fotó: Garai  Péter
?>
Fekete  Szilárd, Bácsi Balázs, Fabricius  Csaba
?>
Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
?>
Herczeg  Tamás, Kőnig Tamás, Makovényi Ferenc - fotó: Garai  Péter
?>
Supka  Kovács Tamás - fotó: Garai  Péter
?>
Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
?>
Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
?>
Kontár  Noémi, Hornyák István, Balázs Líviusz - fotó: Garai  Péter
?>
Balázs  Líviusz, Mészáros György, Pásztor Erika Katalina - fotó: Garai  Péter
?>
dr.  Jereb László  dékán
?>
Herczeg  Tamás, Kőnig Tamás, Makovényi Ferenc, Kontár Noémi, Hornyák István -  fotó: Garai  Péter
?>
Bácsi  Balázs, Fabricius Csaba, Hadas László - fotó: Garai Péter
?>
Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
?>
Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
?>
Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
?>
1/19

Mészáros György - fotó: Garai Péter

Nézőpontok/Vélemény

"Nem hivatalnokokat és specialistákat képezünk" - építészoktatás Sopronban

2011.03.14. 09:53

Február 22-én, kedden este került sor a Földalatti beszélgetések - Őszintén az építészetoktatásról sorozatának újabb felvonására. A helyszín ezúttal Sopron volt, ahol a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karán működő Alkalmazott Művészeti Intézet (NYME-AMI) építészképzése került terítékre. A meghívott vendégeken kívül hallgatók is szép számmal képviseltették magukat.

Mészáros György intézetigazgató bevezetője után Pásztor Erika Katalina, az este moderátora köszöntötte a megjelenteket és emlékeztetett arra, hogy néhai Vargha Mihály főszerkesztő kezdeményezte az építészoktatás helyzetének tisztázását szolgáló párbeszéd létrejöttét. Makovényi Ferenc, az eseménysorozat kurátora röviden vázolta a végzett építészhallgatók számának a közelmúltban történt országos szintű, ugrásszerű növekedését (korábban 100, jelenleg mintegy 500!) és kitért az egyes intézmények önazonosság-tisztázásának, küldetés-tudatának fontosságára.  

 

Mészáros  György - fotó: Garai  Péter
1/19
Mészáros György - fotó: Garai Péter

Makovényi  Ferenc - fotó: Garai  Péter
2/19
Makovényi Ferenc - fotó: Garai Péter

Csíkszentmihályi  Péter, Fekete Szilárd - fotó: Garai Péter
3/19
Csíkszentmihályi Péter, Fekete Szilárd - fotó: Garai Péter

 

 

Csíkszentmihályi Péter, az Építész Szak képzési programjának egyik kidolgozója ismertetőjét rövid visszatekintéssel kezdte. A soproni építészképzés mintegy 15 éve indult, eredetileg az Iparművészeti Egyetem másod-intézményeként jött létre, a Faipari Mérnöki Karon belsőépítész és formatervező szakokkal. Három évvel később, az akkreditációs eljárás során az építészképzés került előtérbe, belsőépítész szakiránnyal. Ennek megfelelően a jelenlegi képzés az építőművészet, mint alkotó tevékenység egészét igyekszik átfogni, amelyben azonos súllyal kapnak helyet építészeti-, belsőépítészeti-, és kreatív (bútor-)tervezési stúdiumok. Az oktatás alapvetően a kiscsoportos, közvetlen mester-tanítvány viszonyra épül, nem válik benne szét élesen az építészeti és belsőépítészeti irány, továbbá a különféle művészeti-elméleti tárgyak kiemelt fontosságot kapnak. Az osztatlan ötéves képzés idén kifutóban van, jelenleg már csak a kétlépcsős rendszer működik. A szakembergárda biztosítása tekintetében az intézmény célkitűzése alapvetően a regionális irányultság, ám az ország egészére jellemző erőforrás-szegénység ezt felülírja, ezért az egyetemen számos meghívott, utazó oktató tanít. A szakmagyakorló építészek sokszor erősen hiányolják az itt végzett hallgatók műszaki-technikai ismereteit.

 

U.Nagy  Gábor, Supka Kovács Tamás, Csíkszentmihályi Péter, Fekete Szilárd -  fotó: Garai  Péter
4/19
U.Nagy Gábor, Supka Kovács Tamás, Csíkszentmihályi Péter, Fekete Szilárd - fotó: Garai Péter

Fekete  Szilárd, Bácsi Balázs, Fabricius  Csaba
5/19
Fekete Szilárd, Bácsi Balázs, Fabricius Csaba

Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
6/19
Földalatti beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai Péter

 

 

Makovényi Ferenc a belsőépítészet jelenlegi, jogilag lehetetlen helyzetére hívta fel a figyelmet és a kreditalapú jogosultság kérdését boncolgatta. A hozzászólók (köztük Kőnig Tamás) az építészet egészének művészeti jellegét, összetettségét, a műszaki háttér szükségességét hangsúlyozták, valamint az építészet mibenlétét firtatták. A belsőépítészet legalizálásra tett egyik kísérletként üdvözölték a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékének belsőépítész szakmérnöki képzés beindítására vonatkozó kezdeményezését.

Pásztor Erika Katalina jövőképre irányuló kérdésére Mátrai Péter, az MA képzés vezetője a meghitt, személyes hangulatú művészeti képzés megtartásának igényével reagált. Az egyetem erősségeként említette a képzés "monolit" jellegét, amely a tárgy-, a ház-, és a környezettervezést is magában foglalja, gerincét pedig az érzékenység több irányban történő növelése, a kreativitás és az absztrakt feladatok megoldása képezi. Kiemelte az itt végzett hallgatók változatos - akár kamarai jogosultságot nem igénylő - elhelyezkedési lehetőségeit (díszlettervezés, bútorgyárak, belsőépítészet) és az oktatás ember-függőségét: "Ha nincsenek koponyák, be lehet zárni a kaput." A kétszintű képzés kidolgozásakor az alapképzésbe a szükséges alaptudást adó tárgyak kerültek sűrítve, a mesterképzést pedig felszabadultabb, kísérletező-kutató jellegű két évként képzelték el.

 

Herczeg  Tamás, Kőnig Tamás, Makovényi Ferenc - fotó: Garai  Péter
7/19
Herczeg Tamás, Kőnig Tamás, Makovényi Ferenc - fotó: Garai Péter

Supka  Kovács Tamás - fotó: Garai  Péter
8/19
Supka Kovács Tamás - fotó: Garai Péter

Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
9/19
Földalatti beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai Péter

 

 

U. Nagy Gábor hozzászólásában "művi balhénak" ítélte a jogosultsággal összefüggő kérdéseket, amerre a beszélgetés fonala elterelődött. Meggyőződése, hogy "az építész nem hivatalnok és nem specialista. Az építészet nem is a ház, az építészet néha születik. ... Az építész megteremti azt a szellemi struktúrát, amitől a ház építészetnek nevezhető vagy nem nevezhető." A komoly felvételi már önmagában erős szűrőt jelent az ide érkezők körében, az alkotóvá válás pedig kizárólag az intenzív mester-tanítvány viszony keretei között lehetséges, ahol egy oktatóhoz maximum 5-8 hallgató tartozik (ez az arány a BME-n jelenleg 30-50 fő). Az általános műveltséget és a műszaki ismereteket az építészeti műveltség részének kell tekinteni és úgy kell átadni. Hangsúlyozta a művészeti módszerű építészképzés létjogosultságát, amelyre a soproni intézmény - léptékénél és struktúrájánál fogva - igen alkalmas. Makovényi Ferenc reakciójában - a másik oldalról közelítve - a projektalapú oktatást tartotta egy lehetséges megoldásnak és a bürokrácia útvesztőit hibáztatta a kialakult jogi helyzetért. A bolognai rendszer az elágazások révén jó alkalmat kínálna az egyes intézmények közötti átjárhatóságra, ám hazánkban ez kevésbé működik. A NYME-AMI Bsc képzésén résztvevők 90%-a továbbtanul az Msc-n a tapasztalatok szerint.

 

Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
10/19
Földalatti beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai Péter

Kontár  Noémi, Hornyák István, Balázs Líviusz - fotó: Garai  Péter
11/19
Kontár Noémi, Hornyák István, Balázs Líviusz - fotó: Garai Péter

Balázs  Líviusz, Mészáros György, Pásztor Erika Katalina - fotó: Garai  Péter
12/19
Balázs Líviusz, Mészáros György, Pásztor Erika Katalina - fotó: Garai Péter

 

 

Csíkszentmihályi Péter rámutatott arra, hogy immár 5-10 éve tervbe van véve a helyi utánpótlást is biztosító, önálló Művészeti Doktori Iskola létrehozása, amelynek fő gátja - az anyagi nehézségek mellett - a sajnálatosan alacsony saját oktatói létszám. A lokalitás biztosításához valójában a mostani létszám három-négyszeresére lenne szükség, amelyben az állandóan jelenlévő doktoranduszok nagy szerepet kaphatnának. Makovényi Ferenc a hazai doktori iskolák együttműködését és (a nemzetközi gyakorlatban már létező) építész doktori iskolák létrehozását szorgalmazta és felhívta a figyelmet a közeli nagyvárosok (Graz, Bécs, Pozsony) egyetemeivel való kapcsolatok kihasználására. Mészáros György kiemelte a linzi egyetemmel fennálló jó kapcsolatot, továbbá kitért arra, hogy korábban az itt tanulóknak a képzés alatt viszonylag sok lehetőségük volt európai tanulmányutakra - ezek száma a források csökkenésével sajnos jelentősen beszűkült. Az egyetem pozitív megítélését erősíti, hogy több hallgató már külföldön szerzett diplomát, illetve ottani felsőoktatási intézményben dolgozik, immár oktatóként.   

 

dr.  Jereb László  dékán
13/19
dr. Jereb László dékán

Herczeg  Tamás, Kőnig Tamás, Makovényi Ferenc, Kontár Noémi, Hornyák István -  fotó: Garai  Péter
14/19
Herczeg Tamás, Kőnig Tamás, Makovényi Ferenc, Kontár Noémi, Hornyák István - fotó: Garai Péter

Bácsi  Balázs, Fabricius Csaba, Hadas László - fotó: Garai Péter
15/19
Bácsi Balázs, Fabricius Csaba, Hadas László - fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Jereb László villamosmérnök, a Faipari Mérnöki Kar dékánja hozzászólásában a helyi értékteremtés szükségességét és egyfajta soproni arculat megfogalmazásának igényét vetette fel, valamint jövőképként a sokféle, kis létszámú képzést nyújtó, a régióban unikális elit-egyetem vízióját vázolta fel. Pásztor Erika Katalina igen fontosnak és országosan egyedülállónak ítélte a képzésbe beépített, jelentős súllyal bíró közgazdasági-marketing ismereteket, amelyeket a végzettek a tervezési program-előkészítésben egyfajta mediátorként, kreatív szerepben kamatoztathatnak. Hornyák István végzett hallgató az oktatási színvonal emelésének egyik fő elemét a sokszor tapasztalható hallgatói közömbösség feloldásában, az oktatókkal való partnerség kialakításában látta.

 

Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
16/19
Földalatti beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai Péter

Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
17/19
Földalatti beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai Péter

Földalatti  beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai  Péter
18/19
Földalatti beszélgetések Sopronban, 2011. február 22-én - fotó: Garai Péter

 

 

A Sopronban végzett hallgatók alkalmasságát firtató kérdésre Supka Kovács Tamás helybeli építész kiemelte az itt végzettek belsőépítészeti készségeit, viszont hiányolta a hallgatók műszaki ismereteit és az erre épülő gyakorlat-orientáltságot: "Mindenkinek teljes értékű harcosnak kell lenni és állni az ütéseket, amik kívülről jönnek." Ezt a hallgatói hozzászólások saját tapasztalatok alapján is megerősítették - a piac által megkívánt azonnali munkaképesség nem biztosítható az egyetemi képzés keretein belül. Csíkszentmihályi Péter a diploma utáni, elengedhetetlenül szükséges többéves, egyfajta rezidens-jellegű gyakorlati-tanulási idő finanszírozási feltételeinek megteremtéséhez a Kamara segítségét kérte. Balázs Líviusz ezzel kapcsolatban egy körvonalazódó tehetséggondozási program elemeit vázolta fel.

Makovényi Ferenc zárszavában a soproni ötéves képzés mielőbbi európai akkreditációját szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy ez megfelel az elvárt követelményeknek, miszerint az építészképzésnek folyamatosan a tervezés köré kell épülnie. Hazánkban a nyolc érintett intézményből jelenleg kettő - a BME és Győr - rendelkezik már ezzel (Pécset immár hatodik alkalommal utasították vissza Brüsszelben - mondván, hogy túl műszakias), Európa mintegy 400 építészeti iskolájából pedig csupán 50-60 büszkélkedhet ilyen elismeréssel.  

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk