Közélet, hírek

Nem kell környezeti hatásvizsgálat a népligeti Fradiváros-projekthez

1/2

A beruházás látványterve. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

A beruházás helye jelenleg. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció / Google Earth

Hirdetés
?>
A beruházás látványterve. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció
?>
A beruházás helye jelenleg. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció / Google Earth
1/2

A beruházás látványterve. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

A beruházás helye jelenleg. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció / Google Earth

Nem kell környezeti hatásvizsgálat a népligeti Fradiváros-projekthez
Közélet, hírek

Nem kell környezeti hatásvizsgálat a népligeti Fradiváros-projekthez

2022.10.17. 15:27

A kormányhivatal megállapítása szerint a két ütemben megvalósítani tervezett, kiemeltté tett beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása. 

Szeptemberben számoltunk be arról, hogy környezetvédelmi hatósági eljárás indult a Népligetbe tervezett Fradiváros-projektet érintően. A kiemelt státuszú beruházás célja, hogy a Ferencvárosi Torna Club számára új, multifunkciós sportközpont épüljön ki a klub népligeti telepén, ehhez a terveket a Paulinyi & Partners építésziroda készíti

Ahogy a Pest Megyei Kormányhivatal vonatkozó közleményében írták, a fejlesztés során a Vajda Péter úti sporttelepek teljes átalakítása történhet meg két ütemben. "A beruházás célja egy részről Budapest Főváros által kidolgozott Népliget Stratégia Tervvel összhangban a Népliget sportfunkcióinak fejlesztése; más részről Budapest X. kerület településfejlesztési tervének megfelelő módon egy korszerű multifunkcionális sport-komplexum kialakítása, mely teret ad számos sportág működésének, biztosítva nemcsak a szükséges csarnokokat, lelátókat, pályákat, edzőpályákat, öltözőket, de az aktív közönség-kapcsolatot is", fogalmazták meg a dokumentumban. 

Az első, 2023 és 2025 között esedékes ütemben a Vajda Péter úttól délre eső részre tervezett sportcsarnok-komplexum valósulhat meg, benne multifunkcionális kézilabdacsarnokkal, jégkorongcsarnokkal, vízilabda arénával és atlétikai központtal. A második ütem az elképzelések szerint 2025 és 2027 között zajlik majd, ekkor éptik meg a Vajda Péter úttól északra tervezett labdarúgó akadémia létesítményeit, így a multifunkcionális akadémia-épületet, a kápolnát, az üzemeltetési épületet, valamint az élő- és műfüves pályákat. Kapcsolódó létesítményként a terület délkeleti határán, a vasútvonallal párhuzamosan, a Kőbányai úttól az Üllői útig 2x1 sávos utat, vele párhuzamosan parkolókat alakítanának ki, továbbá a Vajda Péter út felett gyalogos felüljárót építenének, emellett a Kőbánya-Népliget légvezetékes elosztóhálózatát földkábelre építik át a Fertő utcáig. Az első ütemben összesen 164, a másodikban pedig 289 gépkocsi-parkoló szerepel, utóbbi 5 buszparkolóval kiegészítve. 

A Népliget megújítása a Főváros tervei között is hangsúlyosan jelen van a Radó Dezső terv egyik legfontosabb kulcsprojektjeként, ennek keretében nyáron ki is írtak egy tájépítészeti pályázatot is. Ennek a fejlesztésnek az lenne a célja, hogy Budapest parkhálózatának legnagyobb zöldfelülettel rendelkező, gazdag múltjához képest elhagyatott állapotú parkja a zöldfelületi értékeit megőrizve szülessen újjá, és legyen a fénykorát idéző, sokszínű, élettel teli közpark. Mindezt a történeti kert jellegét tiszteletben tartva, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervekkel kívánják megvalósítani. A Fradiváros megvalósítását részletező előzetes vizsgálati dokumentációban ki is térnek erre: "A parkban az elmúlt években megvalósult fejlesztésekre jellemző, hogy sohasem egy nagy koncepció részeként, hanem egy-egy terület fejlesztéseként valósultak meg. Jelenleg azonban elkészült a Budapest Főváros Önkormányzata részéről egy, a Népliget egészét érintő komplex stratégiai terv, mely mind a természeti értékek védelmét, mind a terület fejlesztését és közösségi használatának kibővítését célozza meg. Ez már meghatározza a felújítás részleteit és ütemezését is. A tervben jól elkülönülnek a sportterületek – jelen beruházás helyszíne – és a közpark funkciókhoz szükséges park-részek, ugyanakkor szerves egészt is alkotva a szórakozási-rekreációs igények ill. a tényleges aktív sporttevékenység megvalósításával."

A beruházás látványterve. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció
1/2
A beruházás látványterve. Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció



Ugyanitt olvasható, hogy a Népliget 2005-ben lett védett park, történeti kert, az indoklás szerint legnagyobb értékét a gondosan és szakszerűen válogatott növényzet adja. Az erről szóló rendeletet 2018-ban módosították, így a liget keleti oldalán található sportterületek védettsége megszűnt.

A kormányhivatal, miután lefolytatta az előzetes vizsgálati eljárást, úgy ítélte meg, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, így környezeti hatásvizsgálatra sem lesz szükség. Határozatukban kiemelik, hogy a létesítmények tájba illesztésekor "őshonos és termőhely honos, tájkarakterbe illeszkedő növényfajok telepítését kell előtérbe helyezni a tervezett növénytelepítés során"

A tervezett fakivágásokra a korábban közzétett előzetes vizsgálati dokumentáció tért ki, amely a területen meglévő faállományt illetően a tájépítészeti koncepciótervet idézi. Eszerint a 2017-ben készült fakataszter a területen 1097 db fát tartalmaz, amiből 116 db rossz egészségi állapot/balesetveszély miatt kivágandó, további 243 db épület, egyéb építmény vagy út építése miatt kivágandó. A fakataszter 50 db fát "értékesnek" jelöl. Ez részben azonos, de nincs teljes átfedés a KÉSZ által "megtartandó, különlegesen értékes faegyed" kategóriába sorolt 36 db fával, amelyből 2022-ben végzett geodéziai felmérés szerint 22 db lelhető fel, írják.

A KÉSZ előírása szerint a "megtartandó, különlegesen értékes faegyed" kategóriába tartozó fák kivágása csak egészségügyi okból vagy a "növényállomány megújítása" céljából lehetséges. Ebben a tervezési szakaszban e védendő fák közül 5 db kivágása szükséges épület elhelyezése vagy útépítés miatt - azaz a szakági koncepciótervek és a szabályozás között ebben a tekintetben ellentmondás van, amit a későbbi tervezés során fel kell oldani, állapítják meg. "A későbbi tervezési szakaszban a kivágandó fák száma az aktualizálás céljából készítendő új fafelmérés adatai alapján pontosítandó, azonban törekedni kell arra, hogy a kivágandó darabszám minél kevesebb legyen. Különösen az útterv módosítása során lehetne viszonylag jelentős számú fa kivágását elkerülni. Az egészségi állapot tekintetében is szükséges a faállományt felülvizsgálni, mivel a fakataszter 2017-ben készült, és az azóta eltelt időszakban valószínűsíthetően változások történtek ebben a tekintetben", írják. Emellett a terepi munkák befejezése után gondoskodni kell a kivágott fák jogszabályok szerinti megfelelő pótlásáról is. Hozzáteszik: a területen történő földmunkák a meglévő urbánus növényzetet is megbolygatják, megszüntetik, az esetlegesen előforduló védelemre érdemes növényzet áttelepítéséről is gondoskodni kell.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.