Emberek/Interjú

„Nem mondhatom azt, hogy kezdjünk mindent elölről” – interjú dr. Szaló Péterrel (II.)

1/4

dr. Szaló Péter

?>
dr. Szaló Péter
?>
Garai Péter, dr. Szaló Péter
?>
dr. Szaló Péter
?>
1/4

dr. Szaló Péter

„Nem mondhatom azt, hogy kezdjünk mindent elölről” – interjú dr. Szaló Péterrel (II.)
Emberek/Interjú

„Nem mondhatom azt, hogy kezdjünk mindent elölről” – interjú dr. Szaló Péterrel (II.)

2012.07.17. 11:25

Az interjú 2. részében dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkárt a fenntarthatósági követelményrendszerekkel kapcsolatban felmerülő ellentmondásokról és a szakmai egyeztetések menetéről kérdeztük. 

Huszti István: A tervezetben olvashatunk nagyon sok jó gondolatot, előírást például a fenntarthatóságra vonatkozóan is. Hogyan fogják ezeket számon kérni? Például a szövegben az szerepel, hogy „az épületeket úgy kell megtervezni, hogy az adott élettartam alatt minimális energiafogyasztású legyen." A minimális fogalma mérnöki szempontból nehezen értelmezhető. Kicsit pontatlannak tartom a megfogalmazást, a minimális helyett optimálist írnék, ami az épület teljes életciklusára értelmezhető primer energiaigényt határozza meg.

dr. Szaló Péter: Ha minden terv szerint ment volna, akkor ez év június 9-én be kellett volna vezetnünk a költségoptimalizált módszertant az épületek energiahatékonyságáról szóló rendeletben. Viszont ezt tavaly június 9-ig az Uniónak el kellett volna fogadnia, de ez csak idén márciusban történt meg. A bizottság közreadott egy nyilatkozatot, hogy egy év haladékot kapunk tekintettel a tagállamok egy éves felkészülési idejére, ami alatt át kell emelnünk a jogszabályt saját nemzeti gyakorlatunkba. Ezért jövő év márciusáig kell kiadnunk a bizottsági rendelet alapján az erre vonatkozó 40-50 oldalas módszertant, amelyhez makroszintű becslések is tartoznak (C02 ára, GDP-növekedés, olajár). Minél hatékonyabbá teszem az épületet – például hőszigeteléssel – annál több energiát használok fel az előállítás során. A növekvő ráfordítás görbéje, ahol metszi az energia megtakarítás görbéjét ott adódik ki az imént említett optimum. Ezt kell megcélozni a módszertanban szereplő költséghatékony számítással.

 

dr. Szaló Péter
1/4
dr. Szaló Péter

 

Huszti István: Térjünk át a költség- és energiahatékony számítás kérdéskörére! Az én gyakorlatomban a költséghatékony és az energiahatékony tervezés nem feltétlenül fedi egymást. Ismert, hogy készül erről egy kiadvány, de hogyan lesz ebben a két fogalom összefésülve?

dr. Szaló Péter: Igen, a két fogalom valóban nem ugyanaz, de az uniós rendelet így nevezi meg ezt a módszertant és nekünk ezt kell adaptálni a hazai klimatikus és építészeti viszonyokra. A 31. rendelet teljes címe: „Az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimum-követelmények költség-optimalizált szintjének kiszámítására szolgáló, összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítése." Ez határozza meg a követelményeket a tagállamok részére, benne a középületekre vonatkozó 2019-es „közel nulla", valamint az irodákat és lakásokat érintő 2021-es előírásokkal. Emellett tartalmazza a gépészetre, az épületelemekre és az épület egészére vonatkozó követelményeket is. Eddig külön szabályoztuk az épületelemeket (födémet, falazatot, ablakokat, hőtermelő berendezéseket vagy szellőzőrendszert), most pedig haladunk a holisztikus megközelítés irányába. Ehhez szükséges az említett módszertan, amelyben szerepelnek az energiahatékonysági minimum-követelmények, de a számításoknak a minden szempontot egyesítő optimumra kell vezetniük. Nekünk most referencia-épületekre kell modelleket készítenünk, a különböző karakterű és tömegű beépítési sajátosságokat figyelembe véve.

Huszti István: Ha jól értem, itt nem konkrét számítási módszerről van szó, hanem különböző típusok szerinti csoportosításról és az azokhoz kapcsolódó normatívák meghatározásáról.

dr. Szaló Péter: Számítási módszerek is szerepelnek a rendeletben, de elsősorban a módszertan helyi alkalmazásáról szól. A konkrét számításokat modellszerűen a nemzeti kormányoknak kell kidolgoznia és elfogadnia, melyek az adott ország épületállományát és klimatikus sajátosságait figyelembe veszik.

Huszti István: Ha elkészült egy ekkora horderejű anyag, nem lehetne ebbe a szakmát szélesebb körben bevonni? Több elismert energetikai szakértő dolgozik az egyetemeken, ilyen számítások jó ideje készülnek már, a magyar szabályozásban pedig voltak ennek előzményei. Például Becker Gáborék nevéhez fűződik a nyolcvanas évek közepén egy olyan irányelv, ami hőszigetelés-optimumot és ehhez kapcsolódóan felújítás-optimumot határozott meg. Úgy gondolom, hogy létezik olyan anyag, amit ehhez fel lehetne használni. Ugyanakkor jó lenne, ha ez a tervezet szélesebb körben is megismerhető és véleményezhető lenne.


dr. Szaló Péter: Az előző rendeletnél a Mérnöki Kamarát bíztuk meg, hogy dolgozzák ki a követelmény-értékeket. Ezt akkor óriási viták kísérték az Építész Kamara részéről. Végül eljutottunk a minimum-szintig, ami bekerült a szövegbe. Most azt kértem a két kamarától, hogy együttesen dolgozzanak ki egy megvalósítási ütemtervet, mert mi mindenképpen külső szakértelemre szorulunk. Értem az építészek szempontjait, a holisztikus megközelítés igényét, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a mérnökök méretezik a gépészeti berendezéseket, ezért együtt kell dolgoznia a két szakmának. Az első megbeszélésen egy vázlatot tettek le az asztalra, a nyári szünetig pedig még minden fontos kérdésben meg kell egyeznünk. Elvárom tőlük, hogy a lehető legszélesebb kört vonják be.

Huszti István: Tételezzük fel, hogy az egységes számítások és az elfogadott módszertan ismertek. Milyen adatbázisból dolgozzunk például a primer-energiaigény, a szennyezőanyag-kibocsátás és a beépített szennyezőanyag-tartalom vonatkozásában? Tudomásom szerint a legutóbbi magyar adatbázist a SZIKKTI készítette 1986-ban, az akkori energia-optimumra történő tervezés segédleteként, anyagokra és szerkezettípusokra lebontva. Ez a mai napig egészen jól használható, praktikus és korrekt. Most német és svájci adatbankokból lehet pénzért adatokat kérni, illetve az Interneten keresni. Ebben várhatunk-e valamilyen lépést?

dr. Szaló Péter: A SZIKKTI-t ismerem, de erről nem tudtam. Az ÉMI, vagy akár a kamara gazdája is lehetne egy ilyen kezdeményezésnek, ha kapna hozzá megfelelő támogatást. Azon állami vállalatok adatbázisait, amelyeket sikerült utolérni a privatizáció során, kimentettük a Dokumentációs Központba – a paneles épületek adatvagyona kivételével, amely közalapítványba került. A Főváros – egyik tulajdonosként – nem járult hozzá a közalapítvány megszüntetéséhez, de tulajdonképpen ennek is ott lenne a helye a többi mellett. A Dokumentációs Központot olyan bázisnak szánjuk, amellyel a kamarák, az Energia Hivatal, illetve több más szereplő is dolgozhat, amelyen keresztül a segédletek elérhetők. Ma is minden fontos dolog elérhető elektronikusan az építésügyi jogszabályoktól a szerződésmintákig.

 

Garai Péter, dr. Szaló Péter
2/4
Garai Péter, dr. Szaló Péter

 

Huszti István: Saját magam is készítettem számításokat hasonló alapon – az Építészfórumon meg is jelent –, és az a tapasztalatom, hogy egy egységes, pontos adatbázisra nagy szükség lenne, mert a különböző forrásokból származó adatokkal végzett műveletek esetén a tizedes értékekben már jelentős eltérések mutatkozhatnak. Most tételezzük fel, hogy megszületett ez az adatbázis is. A tervező által elkészített dokumentáció számításait ki fogja ellenőrizni?

dr. Szaló Péter: Elsőként az építésügyi hatóságnak nyilatkozik a tervező új építésű épületek esetén. Majd a használatbavételkor nyilatkoznia kell a kivitelezőnek, hogy a ház a kiviteli tervnek megfelelően készült el. A kiviteli tervet kell a hatályos követelményeknek megfeleltetni, számításokkal igazolni. A használatbavételi eljárás során a hatóság ki fogja kötni, hogy 60 napon belül be kell nyújtani a Dokumentációs Központba a tanúsítást. A tanúsítások esetében a szúrópróba-szerű ellenőrzést a Magyar Mérnök Kamara Gépészeti Tagozata fogja végezni, a Dokumentációs Központ adatbázisára építkezve. Az Építész Kamarával megegyeztek, hogy ebben ők az illetékesebbek. A mélységi ellenőrzést a tervek szerint szintén a Mérnöki Kamara fogja ellátni, de ebben még nincsenek végleges döntések. Ezzel kapcsolatban összesen négyféle változatot dolgoztunk ki és terjesztettünk fel.

Huszti István: Saját tapasztalataim alapján úgy gondolom, a hatóságok nem felkészültek arra, hogy egy ügyintéző egy energiaoptimum-számítást ellenőrizni tudjon. Be kellene iktatni egy olyan rendszert, ahol ez egyértelműen megvalósulhat.

Pásztor Erika Katalina: Ezt azzal egészíteném ki, hogy miközben egyre magasabb követelményeket szabunk, amiket egyre drágább teljesíteni, nincs pénz, alig épül valami és mindenki azon ügyködik, hogy minél kisebb költségből hozzon ki egy-egy projektet. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?

dr. Szaló Péter: A Kormánynak az a törekvése, hogy takarékoskodjunk, hiszen hihetetlen pénzeket költünk energiára, amelynek ráadásul döntő része importból jön. A költségvetés, a háztartások és az egész gazdasági szektor érdeke, hogy minimalizáljuk az energiafelhasználást. Ezért minél jobb, hatékonyabb épületeket kell létrehoznunk. A kérdés az, hogy fokozatosan szigorítsunk 2012-től, aztán 2015-től 2019-ig vagy pedig egy nagy ugrást csináljunk a követelményrendszerben. Végül az a döntés született, hogy most ne szigorítsunk az egyes épületelemek követelményein, majd a módszertanból kijöhet az optimalizálás. Mégpedig azért, hogy ne növeljük túlságosan az építtetők terhét és ne csökkentsük a keresletet az építőipari piacon, ahol már úgyis nagy a pangás. A kormány 120 milliárd forintot tervez fordítani a középületek energiahatékonyságának javítására. Ennek keretében a legmagasabb követelményszintet kívánjuk érvényesíteni, hiszen 2019 nagyon közel van. Ha egyszer hozzányúlok egy épülethez – kicserélem a nyílászárókat, a homlokzatot és a gépészetet felújítom – akkor azt olyan szinten kell véghezvinnem, hogy a következő ötven évben is megfelelő legyen. Sajnos az igaz, hogy igazán takarékoskodni a gazdagok tudnak. A németek teli vannak napkollektorokkal, napelemekkel, szigetelik a házakat, mert van pénzük, mi azonban szegények vagyunk. Az ellentmondásos helyzet miatt nekünk sajnos lavíroznunk kell.

Pásztor Erika Katalina: Nem lehetne szabályozási szinten azt mondani, hogy „ti gazdagok vagytok, nektek van pénzetek, nekünk nincs, ne akarjátok ránk erőltetni a ti módszereiteket?"

dr. Szaló Péter: Nemcsak hosszú-, hanem rövidtávon is érdekünk az energiával való takarékoskodás. Nagyon jó a kapcsolatunk Kovács Pál energetikáért felelős államtitkárral, valamint Pőcze Orsolya klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárral. Ha hozzájárul az EU a kohéziós alap átcsoportosításához, nagyon komoly beruházásra fordítható összegek lesznek a középületek komplex felújítására, jelentős tervezői igényt támasztva a mérnökök és az építészek felé egyaránt. Fontos megjegyezni, hogy uniós pénzeket korábban nem lehetett lakásépítésre fordítani. A szemlélet sokat változott, ma már szociális célú lakásépítésre is igénybe lehet venni uniós forrásokat. Szerintem a következő programozási periódusban nagyon sok pénzt kell fordítani az energiahatékonyság és a környezetvédelem szempontjaira, s bár Budapest szerényebb forrásokkal rendelkezik, az ország többi részén nagy felújítási hullámot lehet elindítani.

 

dr. Szaló Péter
3/4
dr. Szaló Péter

 

Huszti István: Visszacsatolásként a minőségellenőrzés témaköréhez, a tervezési program, a vázlatterv, az engedélyezési terv és a kiviteli terv nem hordozza-e magában az engedélyezés intézményének felülvizsgálatát? Véleményem szerint a tervezhető minőségellenőrzés a kiviteli terv szintjén oldható meg.

dr. Szaló Péter: A szerkezetek vonatkozásában egyértelmű, hogy a minőség ellenőrzése csak kiviteli szinten végezhető el, de azért az engedélyezési tervnek nagyon sok funkciója van. A szakmát a kiviteli terv érdekli, a szomszédot viszont nem. A településrendezési tervekbe való beillesztés az engedélyezés szintjén dől el, a kiviteli tervnek pedig már semmilyen köze nincsen ezekhez a tágabb összefüggésekhez. A tervellenőrök kapcsán egyértelműen az Eurocode előírásait érvényesítjük, meghatározott tárgyat és kockázatot hozzárendelve. Korábban a tervellenőrzést szélesebb körben írtuk elő. Ezt a szakma széles körben támogatta, de az építtetői oldal nehezen fogadta be. Az önkormányzatok túl szigorúnak tartották a hazai szabályozást, e téren visszalépünk a benyújtott új szabályozásban.

Huszti István: A fenntarthatóság, az életciklusra való tervezés témájával kapcsolatban jelenleg két angol nyelvű szabvány létezik, ami a fenntarthatóságot definiálja. Ez a két szabvány lesz a kiindulási alap a fenntarthatóságra való tervezés meghatározásánál vagy lesznek más segédanyagok is? Esetleg a kamaráknak is lesz ebben feladatuk?

dr. Szaló Péter: A fenntarthatóságot nagyon könnyű és egyben nagyon nehéz definiálni – hasonlóan a közérdek fogalmához, amellyel a jogásztársadalom immár 20 éve küzd. A Fenntartható Fejlődés Bizottsága éppen most készült el a jelentésével. Ezt meg fogom nézni, ad-e ebben a kérdésben támpontot, addig pedig a meglévő anyagokra támaszkodunk.

Pásztor Erika Katalina: Ez a dokumentum, illetve az Országos Építésügyi Fórum egyeztetéseiről szóló anyagok nyilvánosak-e?

dr. Szaló Péter: Igen, mint minden hazai és bizottsági rendelet és dokumentum, az e-építés portálon megtalálható. Egyébként az Országos Építésügyi Fórumon az elmúlt évben mintegy 20 dokumentum ment át. December közepén zárult le a koncepcióalkotás, utána több hónapig csönd volt, ezután indult a kodifikációs folyamat, amely most újra felpörög. Az elektronikus felületre az egyeztetések félkész anyagai is kikerülhetnek, mert úgy gondolom, hogy a vitának ebben a fázisban van értelme.

Pásztor Erika Katalina: Sokszor lehet hallani azt, hogy ez még nem nyilvános, ezt még ne tegyük közzé, holott olyan tervezetekről van szó, amelyek az egész építésztársadalmat érintik. A Kamarában az elnökség mellett igen kevés aktív ember van, de mellettük ott az a több ezer kolléga, akik nem vállalnak tisztséget, csak teszik a dolgukat, de ha lenne rá lehetőségük, esetleg szívesen véleményt nyilvánítanának. Hogyan lehetne őket is elérni és bevonni?

dr. Szaló Péter: Nekünk véges a kapacitásunk abban, hogy hány embert tudunk elérni. Az Országos Építésügyi Fórum egyfajta strukturált dialógus, hiszen benne vannak a sajátos építményfajták képviselői (például atomenergiai, honvédségi, közlekedési építmények), akiknek ritkán adódik lehetőségük véleményt nyilvánítani. Az OÉF-et mi fórumnak tekintjük. Másfél évvel ezelőtt készült egy menetrend – amit nyilvánossá is tettünk –, amelyben közösen határoztunk meg egy víziót, hogy mi felé tartunk. Ugyanakkor azt is megpróbáltuk leírni, hogy mi minden tartozik hozzánk a településrendezés, a tervezés és a hatósági engedélyezés területén. A problémásnak ítélt területek, szabályok alapján állítottunk fel munkacsoportokat és felkínáltuk a lehetőséget, hogy mindenki delegáljon embereket, szakértőket a munkacsoportokba, ki-ki a saját érdekeltségi körének megfelelően. Elég vegyes csapat jött így létre. Kezdetben a vélemények nagyon nagy távolságokra voltak egymástól. Ezért született meg a megállapodás, hogy létrehozunk egy elektronikus felületet, amin keresztül kommunikálhatnak az egyes munkacsoportok és résztvevőik, közös felületen olvashatják egymás véleményeit és vitatkozhatnak. Ez a gyakorlatban egy félig zárt nyilvánosság, de mi mindig elvártuk – ez követelményként is megfogalmazódott –, hogy a tagok jelezzenek vissza és számoljanak be a delegáló szervezeteknek a történésekről, a szervezetek pedig testületi állásfoglalásokat adjanak ki. Az lenne az igazi, ha a szakmai szervezetekben az aktív emberek a delegáltak köré csoportosulnának és valóban lenne szakmai vita.

Pásztor Erika Katalina: A BM és a MÉK közötti együttműködési megállapodás szerint lehetetlen határidőn belül kellene ezeket az egyeztetéseket lefolytatni.

dr. Szaló Péter: Ez két különböző dolog. Az említett stratégiai partnerségi megállapodás nem a mi munkánkra, az építésügyi jogszabály-alkotásra vonatkozik, hanem az egyéb törvényekre. A Kamara azokat is megkapja és véleményezheti, például az ipari vagy kereskedelmi kamarákról szóló törvényt vagy adott esetben a KRESZ-t.

Az Országos Építésügyi Fórum menetrendje – határidőkkel együtt – másfél évvel ezelőtt elkészült. Ebből lehetett tudni, hogy mikor, milyen témákat érdemes megvitatni. A beszámolókon a teljes végrehajtási rendszert nyolcvan ábrával illusztrálva elmagyaráztuk és erre csak dicsérő, pozitív visszajelzéseket kaptunk minden tagtól. Ez fent van a honlapon, meg is lehet nézni, nekünk ennyire futja. Ez egy érési folyamat volt, ami most tetőzött. Ami a törvényi szintet illeti, én úgy érzem, készen vagyunk. Ami még nem zárult le, az a szakma belső vitája. Az én kollégáim között is vannak ortodoxabb szemléletűek és újítóbb alkatok, ez habitus kérdése. Többször megéltem azt, hogy leültem a Kamarával tárgyalni és a tagozattal folytatott egyeztetések során nem a Kamara és a Minisztérium, hanem az ortodox és újító szellemiséget képviselők között dúlt a vita.

Nekem kötöttebb a helyzetem, nem mondhatom azt, hogy kezdjünk mindent elölről. Megszületett az új Önkormányzati Törvény, és 2013. január 1-én mindennek működnie kell. Hatályba kell lépnie az új rendelkezéseknek és az új munkamegosztásnak. Szemléltetésül mondok egy példát. Az új rendszerben nem lesz Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat, a Főváros szerkezeti tervet fog alkotni. A BVKSZ-t még sem lehet megszüntetni január 2-án, mert akkor szabályozási vákuum keletkezne, hiszen nagyon sok kerületi szabályozás utal a BVKSZ egyes pontjaira. Miközben újítunk, hatályban kell tartani a BVKSZ-t, s csak miután a kerületek megalkották a saját szabályozásukat, utána lehet csak hatályon kívül helyezni. Ez csak egy szemléletes példa arra, hogy lépünk, de a folyamatos működésre is nagy figyelmet kell fordítanunk.

Az interjú 2012. május 14-én készült Budapesten.

Huszti István, Pásztor Erika Katalina
lejegyezte: Garai Péter

 

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2012.07.18.
08:54

Dr. Szaló úr is most döbbent csak rá, hogy a rendszerváltás minden építéssel (és építőiparral) összefüggő kutató helyet pusztulásba döntött, és most nagy hírtelen, mint a bűvésznek a kalapból elő kellene varázsolni valamit, mert a feladatok (és nem csak a riportban említettek) itt vannak a nyakunkon. Az Étv. módosítás így fogalmaz (305/2011/EU rendeletből adódóan): (2) Az építtető és a tervező feladata, hogy a tervezési szerződés mellékletéül szolgáló tervezési programban, a tervező feladata, hogy az építészeti-műszaki dokumentációban az építmény alapvető követelményei teljesítéséhez szükséges építési termék elvárt műszaki teljesítményét meghatározza. Ebből fakadóan: o Az alapvető követelmények szintén az építményekre értendők (Személyek egészsége és biztonsága szempontjából teljes életciklusuk alatt, egyébként a szokásos karbantartás mellett a gazdaságilag ésszerű élettartam alatt végig teljesülni kell) o Az egyes építési termékekre az épületben betöltött funkciójuk, tervezett felhasználási módjuk szerint az épület alapvető követelményeinek teljesítésében betöltött hatásuk szempontjából lényeges terméktulajdonságokat kell vizsgálni! És bár a BM tisztában van azzal, hogy ennek – az EU-s előírásból származó kötelezettségnek – 2013. július 1-ig meg kell felelni, és ezzel kapcsolatosan több feladat is hárul a hazai szabályozásra, amit Soltész Ilona szépen meg is fogalmazott, pl: o A nem harmonizált területen a forgalomba hozatalt – hasonlóan az uniós rendszerhez, de lehetnek finom eltérések, biztosítékok o Gondolni kell a speciális esetekre! hagyományos termékek, a könnyűszerkezetekre, kezelni kell az egyedi termékeket, és az új innovatív termékeket a forgalomba hozatalnál o Beépítési követelményeket kell megállapítani, ahol az épület szempontjából kritikus o A nem harmonizált területen is a piacfelügyeletet meg kell oldani. o Az uniós jogszabályokból és a tagállami rendelkezésekből egyaránt származnak követelmények az egyes termékre vonatkozóan o A gyártó csak a lényeges terméktulajdonságokról kell, hogy nyilatkozzon o Nem állapítja meg a termékről a forgalomba hozatal előtt senki, hogy az megfelel-e vagy sem a tervezett célra. o A felelősség a tervezőt, felhasználót terheli. o Meg kell határozni, mely termék(csoportok) esetében van szükség az alapvető követelményekhez kapcsolódó termékjellemzők meghatározására, (lista) o Mely termékjellemzőknél szükséges küszöbértékek (minimum vagy megengedett legmagasabb értékek) vagy osztályok meghatározására. o Szükséges-e beépítési követelmények vagy alkalmazási segédletek kidolgozása a felhasználók számára o Milyen dokumentum legyen (előszabvány vagy ágazati irányelv vagy jogszabály?) Amelyekben - szerintem – az ezzel kapcsolatos munkálatokkal jelentős késedelembe vagyunk. Pedig ezeket elkészíteni nem kis feladat, és ma nincs is más intézménye az JÓ ÁLLAMUNKnak mint az ÉMI. Amely viszont nem teljesen felkészült erre a feladatra! De az ÉMI (árbevételét növelendően) kitalált mindenféle cégminősítést - azon túlmenően, hogy versenykorlátozó (versenyhivatalért kiállt!), jogszabályilag még alá sem támasztható (pedig ezt az épületek utólagos szigetelésénél már előszeretettel alkalmazzák). De láss csodát, kivonat az Étv. tervezetből: „(5) A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozás-minősítést írhat elő.” és ennek az indoklása: „A szakmagyakorlási tevékenységhez kapcsolódóan kormányrendeletben nyílik lehetőség azoknak az esetköröknek a meghatározására, amikor a vállalkozás-minősítés elkészíttetése, referenciaigazolás vagy felelősségbiztosítás igazolása kötelező.” Azonban az ÉMI által kiagyalt cégmenősítés egyáltalán nem felel meg a Kbt-hez kiadott 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet következő előírásának: (2) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait. (3) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek – a 15. § (1) bekezdés b)–c), f) pontja, (2) bekezdés b)–c), e)–f) pontja vagy (3) bekezdés b), d)–g), i) pontja tekintetében – bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai uniós rendeletnek megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek egyéb bizonyítékait is. A lényeg, hogy egy kutyaütő által, a kivitelezőre kitalált alkalmassági követelményrendszer alkalmazása mit sem ér, mert a fentiek egyben EU-s előírások is. Ryhe

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk