Nézőpontok/Kritika

Nem nagy falat avagy Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat – Miként változtatja meg életünket Kína felemelkedése

1/2

?>
?>
1/2

Nem nagy falat avagy Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat – Miként változtatja meg életünket Kína felemelkedése
Nézőpontok/Kritika

Nem nagy falat avagy Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat – Miként változtatja meg életünket Kína felemelkedése

2008.08.21. 10:19

A megszállott Kína rajongó Wolfgang Hirn, német gazdasági újságíró személyes tapasztalatai alapján tesz kísérletet arra, hogy bemutassa rajongása tárgyát: Kínát. A nagy falat azonban óriásinak bizonyul, s a könyv leginkább újságcikkek laza gyűjteménye. Ahogy mondani szokás: könnyed nyári olvasmány.

A megszállott Kína rajongó Wolfgang Hirn személyes tapasztalatai alapján tesz kísérletet arra, hogy bemutassa rajongása tárgyát. A nagy falat azonban óriásinak bizonyul, s a könyv leginkább újságcikkek laza gyűjteménye. Ahogy mondani szokás: könnyed nyári olvasmány.

1/2

A Kína, a nagy falat című könyv szerzője 1954-ben született. Közgazdaságtant és politikatudományokat hallgatott mielőtt gazdasági újságíró lett volna. 1986 óta rendszeresen jár Kínába. Könyvének alapját is a közel húsz éves, rendszeres Kína-látogatások tapasztalatai adták.


Már az előszóból is nyilvánvaló, hogy a könyv szerzője Kínát a világ legizgalmasabb és legdinamikusabb országának tartja. Ami mellbe vágja Hirnt, az a változások üteme: a Pekinget ellepő Audik és BMW-k (a lovas kocsik húsz évvel korábbi látványa helyett), a hatsávos autópályák, a parasztházak és szántóföldek helyén felépült felhőkarcolók. „A változások üteme lélegzetelállító" – fogalmaz a szerző, és ezzel a megállapításával valószínűleg nincs egyedül. Hogy elfogultságát ellensúlyozza, rögvest hozzáteszi, hogy e hatalmas és rendkívül gyors fejlődésnek megvannak a maga árnyoldalai. „Nincs regionális, sem szociális egyenlőség, a bankrendszer válságban van, az állami vállalatok versenyképtelenek." Hirn ugyanakkor nem tart az összeomlástól, ahogy fogalmaz: „A kormány tudatában van a problémáknak és megpróbálja – eddig sikerrel – egyenesben tartani a kocsit."

A szerző nem bajlódik azzal, hogy mélységeiben mutassa be a kínai gazdaságot, nem bonyolódik mélyreható elemzésekbe, csupán felvillant számos lenyűgöző adatot, úgy mint „ma a világon minden második eladott kamera, minden harmadik klímaberendezés és minden negyedik televíziókészülék a Középső Birodalomból származik", vagy hogy Kína a világ „műhelye", ahol 800 millió kínai dolgozik napi két dollárért, ezzel egyre több és több külföldi céget vonzva az országba. A világ vezető cégei pedig annyira jelen szeretnének lenni az országban, hogy tudásukat, technológiájukat a kínaiak rendelkezésére bocsátják. Hirn természetesen nem kerülheti meg a környezetszennyezés problematikáját. Világossá teszi, hogy az 1,3 milliárdos Kína „észrevehetően növelni fogja a széndioxid kibocsátást" és a környezetre gyakorolt káros hatások nem állnak meg az országhatáron. A szerző, aki maga is közgazdász, biztos benne, hogy ötven év múlva Kína a világ legnagyobb gazdasági hatalma lesz (megelőzve az USA-t és a harmadik helyre Indiát prognosztizálva), mindezt leginkább azzal magyarázza, hogy számos Nobel-díjas közgazdász is így látja, ők pedig nyilvánvalóan nem tévedhetnek.

A szerző nem titkolt szándéka, hogy eloszlassa azokat a félreértéseket, azt a helytelen Kínáról alkotott történelemképet, amelyet – szerinte – Európa mind a mai napig gondol erről a távoli országról. Hirn arra emlékeztet, hogy az ókor számunkra elsősorban az egyiptomiakat, görögöket, perzsákat és rómaiakat jelenti. A nyugati történelemoktatás Ázsiára mint egyfajta mumusra tekint. Megállapításai alátámasztására Dzsingisz kán és Magyarország 1241-es találkozását említi példaként, mikoris a „hírhedt kán barbár törzsei elözönlötték Magyarországot, majd hatalmas veszteséget okozva, ugyanolyan váratlanul, mint ahogy jöttek, vissza is vonultak, megkímélve ezzel Nyugat-Európát." Ma már tudjuk, hogy ennek a váratlan visszavonulásnak trónutódlási okai voltak, azaz nem is volt ez annyira váratlan, vagy inkább megmagyarázhatatlan visszavonulás, mint ahogy azt a szerző gondolja. A történelmi tényeknél maradva, a szerző felnyitja szemünket: nem Gutenberg találta föl a könyvnyomtatást, s nem Kolumbusz volt a legnagyobb hajós e földkerekségen. Utóbbival nehéz vitába szállni: hogy ki volt a legnagyobb hajós, teljességgel értelmetlen kérdés, bár a szerző szerint Zheng He, aki egy Kolumbuszénál „sokkal impozánsabb flottával vitorlázott", ezért minden bizonnyal ő a legnagyobb. A könyvnyomtatás tekintetében azonban Hirn villámgyorsan rácáfol önmagára, hiszen pont ő mutat rá arra, hogy habár a kínaiak már a 9. században nyomtattak, de nem a gutenbergi szedésnyomással.

Most, hogy javában zajlik a pekingi Olimpia, érdemes Hirn könyvének, a kínai sportolók és turisták bemutatására szánt fejezetével is foglalkoznunk. Kína sportrendszere – mondja a szerző – még mindig a tervgazdaság módszereivel dolgozik. Megközelítőleg 185 ezer gyereket képeznek speciális sportiskolákban és közülük a legtehetségesebb, mintegy 20 ezer jut tovább. Az államilag támogatott edzőközpontokban, bentlakással folyik tovább a tréning, innen kerülnek ki majd az olimpikonok. Természetesen a legmodernebb eszközök állnak rendelkezésre, s az állam nem szűkmarkú: az élsportolók havi 500 eurós ösztöndíjat kapnak, maga a sportolóválogatás költsége pedig évi 500 millió eurót tesz ki. Ha nincs az országban hozzáértő edző, természetesen nyugatról hívnak segítséget – világít rá Hirn. A dopping ügy pedig már múlté – ezt már Li Furongtól, az athéni küldöttség vezetőjétől idézi Hirn, s a kimerítő választ elfogadva, ezzel le is zárja a dopping témát. A fejezet záró gondolata adja magát: vajon megismétlődik a történelem és Peking követi majd Szöul példáját?

Hirn könyve könnyed, laza fejezetekből épül föl. Épp hogy karcolja a felszínt, de azoknak, akik keveset tudnak Kínáról, bizonyára rengeteg újdonsággal szolgál. Nem egy Huntington-féle tudományos alaposságú elemzéssel van dolgunk, hanem egy nyár estékre való, magazinos nyelven megírt, ismeretterjesztő és kissé elfogult munkával. De ennek a célnak tökéletesen megfelel.

Biczó Gabriella

Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat – Miként változtatja meg életünket Kína felmelkedése,
HVG könyvek, 2006, 198 o.,
Ár: 3200,- Ft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk