Technológia
Nem szívás! – Érvek, számítások a hőszivattyús rendszer mellett *
2011.03.09. 11:43
A hőszivattyúk alkalmazhatók építmények fűtésére, hűtésére, de akár szellőzésére és használati meleg víz (hmv) előállítására is. A hőszivattyús rendszerek ajánlhatók önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, lakó- vagy más szállásépületekhez, ipari és mezőgazdasági épületekhez, öntözővíz-temperáláshoz, szárításhoz, élelmiszeripari célokra, távfűtésre és távhűtésre. Hatékonyságukat Komlós Ferenc és Fodor Zoltán írása mutatja be olvasóinknak.
Az energiaárak piaci emelkedésével egyre inkább előtérbe kerül az energiatakarékosság, illetve az üzemeltetési költség csökkentésére irányuló törekvés. Ez lakóépületeknél elsősorban a fűtési megoldás és a hőtermelő kiválasztásában ad feladatot (1. ábra).
1/3
1. ábra. Különböző fűtési megoldások éves üzemeltetési költsége (€) Ausztriában Forrás: IDM cég
1. ábra. Különböző fűtési megoldások éves üzemeltetési költsége (€) Ausztriában Forrás: IDM cég
Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) a következő kérdést tette fel a hőszivattyúk elterjesztésének hasznáról: az üvegházhatást okozó gázok (ühg) kibocsátásában mekkora csökkenés lenne elérhető, ha Európa összes új és felújított egylakásos családi házát hőszivattyúkkal szerelnénk fel 2008-tól 2020-ig? Az eredmény: a hőszivattyúk széleskörű felszerelése 2020-ig közel 70 millió installált hőszivattyút jelentene. Az összes felszerelt egység az EU ühg-csökkentési céljához 2012-ben 20,5%-kal, 2020-ban pedig 21,5%-kal járulna hozzá. 2020-ban a hőszivattyúk megújuló energiából több, mint 770 TWh-t termelnének. Ez az EU céljának kb. 30%-a. Primer energiából a hőszivattyúk több, mint 900 TWh-t takarítanának meg.
Ma az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb hőszivattyú piac a világon, 60 ezer hőszivattyús rendszer évenkénti üzembe helyezésével. Európában Svédország az első. Magyarország napenergia- és földenergia-potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hozzájárulhat Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek eléréséhez, ha a hőszivattyúzás jogszabályba foglalt módon statisztikailag is kimutathatóvá válna.
Megújuló energiával
A hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére, illetve a működésére bevezetett villamos energiát – megújuló energia felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban 3–6-szorosára. A hőszivattyúk hasznosságának szemléltetésére következzen egy olyan példa, amelyben a működtető energia illetve a villamos motor hajtása nem 100%-ban megújuló energiaforrásból származik.
- ha a villamosenergia-termelés 7,5%-ban megújuló energiaforrásból származik (hazánkban ma kerekítve ennyi), és
- a példabeli villamos hőszivattyú szezonálisteljesítmény-tényezője: SPF = 4,0 (25% befektetett munka, 75% környezetből átvett ún. zöldhő),
az említett hőszivattyú 25 × 0,075 + 75 = 1,875 + 75 ≈ 76,9 százalékban megújuló energiaforrást hasznosít!
2013-tól a hőszivattyús rendszerek megújulóenergia-felhasználásának elszámolása a 2008. év végén kiadott EU-irányelv az ún. RES (megújuló energia) direktíva VII. melléklete b) része szerint:
ERES = Qhasznos × (1 ─ 1/SPF)
ahol:
Qhasznos - a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia. Csak az SPF > 1,15 (1/η) hőszivattyúk vehetők figyelembe;
SPF - a becsült átlagos szezonálisteljesítmény-tényező (angol nyelven: Seasonal Performance Factor [kWh/kWh]);
η - a teljes (bruttó) villamosenergia-termelés és a villamosenergia-termeléshez felhasznált elsődleges (primer) energia aránya. Az Eurostat (Statistical Office of the European Communities: az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) adatai alapján megállapított EU átlaggal kell kiszámolni. A Bizottság a számítás bevezetéséig még iránymutatásokat készít, hogy a tagállamok megbecsülhessék Qhasznos és SPF értékeit különböző hőszivattyúzási technológiák esetében.
A hazai villamosenergia-rendszer átlagos hatásfoka, amivel helyileg a hőszivattyúknál számolni lehet:
η = ηerőmű × ηhálózat
ahol:
ηerőmű - a magyarországi összes erőművi technológiák hatásfokaiból és részarányából számítható (értéke a kezdetektől fogva növekedik – ma is és előre várhatóan a jövőben is határozottan növekedik)
ηhálózat - hálózati hatásfok (szállítási és elosztási hatásfok, ez csak hosszabb távon növekvő érték)
A fenti képlet számértékekkel behelyettesítve:
η = 0,35 × 0,90 = 0,315 illetve 31,5%
A szezonálisteljesítmény-tényező ezzel:
SPF = 1,15 (1/ η) ≈ 3,65
Ennyi szükséges a hőszivattyúzási technológiától függetlenül. Ez az érték előírható a pályázatoknál mint elérendő minimális érték. Az ún. szekunder oldali hőmennyiségmérés és a hőszivattyúzás által felvett villamos áram mérése a pályázatoknál szintén előírható. Ezekkel az eszközökkel ellenőrizhetővé válik a hőszivattyús rendszerek (berendezések) minőségét jellemző SPF érték.
Célunk, hogy az energiahatékonyságunkat mielőbb jelentősen növeljük, kevesebb „légkondit", folyadékhűtőt és hűtőberendezést építsünk be hőszivattyúzási feladatra, valamint készüljünk a korábbiakban említett EU direktíva hazai bevezetésére, és ezáltal minőségi hőszivattyús rendszerek épüljenek a magyarországi energiafogyasztók érdekében.
Különböző hőszivattyúk COP mérési adatsorának tartományáról tájékoztat a 2. ábra.
2/3
2. ábra
2. ábra
2. ábra. COP [kW/kW] mérési eredmények
(a hőszivattyú teljesítménytényezője 35 °C előremenő vízhőmérséklet esetén)
Forrás: CH WP Test Center és Rybach L., Prof. em. ETHZ, GEOWATT AG Zürich vetítettképes előadása alapján, Budapest, 2007-11-30.
JELMAGYARÁZAT a hőszivattyúk mérési adataihoz (2. ábra):
Vonalak
– folyamatos vonal: a középérték;
– pont-vonalak: a szórásmezők határai;
Színek
– kék szín: Víz-víz (W/W);
– piros szín: Fagyálló/víz, illetve Sólé-víz (B/W);
– sárga szín: Levegő/víz (A/W)
A hosszú élettartam és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltség a hőszivattyús berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül szakszerű tervezés-kivitelezés és üzemeltetés esetén. Ezért szerződéskötéskor kérni, ill. adni kell garanciát a teljesítmény-sokszorozási tényező (COP) és a szezonálisteljesítmény-tényező (SPF) értékre!
Földhőszivattyús (szondás) rendszer megtérülése
Várhatóan a földgáz és a villamos áram ára egymáshoz egyre közelebb kerül. Ennek oka, hogy a földgázszállításra a monopolhelyzet jellemző, az áramkereskedelem viszont már tőzsdei versenyre kényszerült. Mivel a lehetséges vásárlók többsége elsősorban beruházási, megtérülési szempontból ítéli meg a hőszivattyút, ezért számukra a használati és környezeti előnyökön túl be kell bizonyítani a gazdaságosságot, az esetleges többlet beruházási költségek megtérülését. Magyarországon napjainkban családi házaknál a szondás földhőszivattyús rendszer beruházási költsége nagyobb, mint a széleskörűen elterjedt földgázfűtésé. Családi házaknál a megtérülési idő a jelenlegi árak alapján beruházási támogatás nélkül a meglévő fűtési rendszer átalakításával 5─8, új építés esetén 3─6 év. Ezek tájékoztató jellegű értékek. A megtérülési idő minden hőszivattyús rendszernél más, ezért minden konkrét esetre ki kell számolni. A rendszerek megtérüléséről beszélve külön kell választani az újonnan épülő és az átalakításra, fűtéskorszerűsítésre szoruló épületeket, ezen kívül külön kell vizsgálni a családi lakóházakat, a nagyobb rendszereket.
Egy hőszivattyús rendszer gáztüzeléses rendszerhez viszonyított megtérülésének meghatározása nem egyszerű feladat a körülmények sokszínűsége és az időben változó paraméterek miatt. Példánkat a következőkben részletezzük.
Felújítás esetén
A meglévő épület fűtött alapterülete 252 m2, fűtött térfogata 682 m3. Az épületnek radiátoros fűtése van. A beépített gázkazán 20 éves Termotéka táskás gázkazán. A tulajdonosok hosszú távra gondolkodva az elavult hőközpontot le szeretnék cserélni, s legalább egy szobát hűteni szeretnének. Biztonsági szempontból a földgázt az épületből ki szeretnék zárni. A hőközpont gázkazános, splitklímás, felújítási költségét bruttó 562.500 Ft-ra becsültük. Kérésre a következő ajánlatot és várható megtérülést adtuk (az épületet folyamatos használatra terveztük):
a.) Pályázat nélkül felújítandó hőközpont
Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye: 15 kW
A számított évi energiaszükséglet (fűtés + hmv): 31 372 kWh
Megtakarítás évente: 539.424 Ft
Megtérülési idő: 8,1 év
Nettó jelenérték: 2.509.632 Ft
IRR: 11%
b.) Pályázattal
Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye: 15 kW
A számított évi energiaszükséglet (fűtés + hmv): 31 372 kWh
Megtakarítás évente: 539.424 Ft
Megtérülési idő: 5,8 év
Nettó jelenérték: 3.386.835 Ft
IRR: 15%
A számítás új épületre vonatkozatva, ahol sugárzó hőleadót alkalmaznak és az egész épületet hűteni is akarják (SPF = 4,6 feltételezéssel):
a.) Pályázat nélkül
Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye: 15 kW
A számított évi energiaszükséglet (fűtés + HMV): 31 372 kWh
Hűtés energiaigénye: 10 458 kWh
Megtakarítás évente: 655.150 Ft
Megtérülési idő: 4,2 év
Nettó jelenérték: 6.472 520 Ft
IRR: 24%
b.) Pályázattal
Az épület számított fűtésiteljesítmény-igénye: 15 kW
A számított évi energiaszükséglet (fűtés + HMV): 31 372 kWh
Hűtés energiaigénye: 10 458 kWh
Megtakarítás évente: 655 150 Ft
Megtérülési idő: 2,2 év
Nettó jelenérték: 7.552.246 Ft
IRR: 39%
A megtérüléseket egy-egy adott helyzetre, esetre kell vizsgálni. Egy dolog azonban egyértelműen látható, hogy – a legtöbb esetben a mai energiaárakon is – a hőszivattyús beruházás elvárható időn belül megtérül.
Amiért egyre jobban megéri
A különböző fűtési megoldások között a hőszivattyús technika kiemelkedő minőségi előnyei: az elhanyagolhatóan csekély helyi károsanyag-kibocsátás, a megújuló energia nagymértékű felhasználása, a hőkomfort és az energiahatékonyság. A következő tényezők növekedése hozzájárul, hogy a hőszivattyús technika az elkövetkező években hazánkban is fejlődésnek induljon:
- munkahelyteremtés,
- energiaárak (a szóba jövő alternatív tüzelőanyagok árai),
- importhányad (energiahordozók, új eszközök és berendezések),
- a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés aránya,
- erőművi hatásfok,
- hálózati hatásfok,
- a hőszivattyúk teljesítmény-sokszorozási tényezője,
- a hőszivattyús rendszer szezonális teljesítménytényezője, fűtési tényezője,
- az épülethőszigetelés hatásossága,
- a felületfűtésből (padló-, fal- és mennyezetfűtés) és a nagyfelületű radiátoros fűtésből adódó kisebb fűtési hőmérséklet,
- a központi fűtés és/vagy hűtés terjedése.
Ezek a tényezők a technika fejlődésével folyamatosan javítani fogják a hőszivattyúk és a hőszivattyús rendszerek térhódításához a piaci feltételeiket.
Csökkenthetjük energiafüggőségünket, és ha idejében fejlesztjük az ehhez szükséges korszerű technikát, új exporttermékek gyártásával térségünkben vezető szerephez is juthatunk. Minden lehetséges és ígéretes különféle megújuló energiahasznosító eszköznél képesek vagyunk arra, hogy el tudjuk kerülni az ún. „import dömpinget". A hőszivattyús rendszerek az Új Széchenyi Terv segítségével egy új kitörési ponttá válhatnak, és gazdaságunkat dinamizálhatják.
A nap-, a szél-, a víz-, a szén- és az atomenergia hasznosításának lehetősége országunk egyes területein különböző, ugyanúgy, mint a biomassza, a geotermikus energia és a kommunális hulladékok hasznosításának lehetősége. Adott területen, térségben ezek közül bármelyik meglévő megújuló vagy más energiahordozó hasznosításának lehetőségét meg kell vizsgálni, és el kell bírálni a helyi körülmények figyelembevételével. Országunkban is minőségi fordulat kezdődött az egyes energiaforrások és energiahordozók felhasználásában a megújuló energiát hasznosító eszközök gyártásának jelentős növelésére. Szakterületünkön is változik az értékrend: csökken a rövid távú, és növekszik a hosszú távú érdekek érvényesítésének a szerepe.
Komlós Ferenc – Fodor Zoltán
* Ez a cikk megjelent a Mérnök Újság 2011. februári számában. XVIII. évf., 2. szám, 24–26. oldal. A beküldött kézirat címe: A hőszivattyúzás időszerű kérdései. A Mérnök Újság a Magyar Mérnöki Kamara lapja.
13:49
Épületgépész kollégám a cikkel kapcsolatban az alábbi kérdéseket írta össze: "Néhány kérdés a cikkel kapcsolatban: -az 1. ábra melyik országra értendő, és milyen egységre vonatkozik? ( Az európai országokban jelentős eltérés van az energiahordozók árában, a forgalmi adóban, és az állami támogatásban) -a 2. bekezdés adataiból lehet-e jellemző következtetést levonni a hazai viszonyokra? (figyelembe véve pld. az éghajlati különbségeket, az energetikai ellátottság szerkezetét stb.) -mennyibe kerül az USA-ban a villamos energia, a földgáz, és a lakossági fűtőolaj? (adatok: találhatók a www.eia.doe.gov honlapon) -az energiatermelésre vonatkozóan pontosabb adatok találhatók az MVM honlapján. Megújuló 2009-ben 8,6 %, ebből biomassza:5,9 %, szélenergia:0,9 %, vizienergia 0,6 %, egyéb, és hulladékból: 1,1 %. 2010 éves beszámolójuk még nincs. -A 2. ábra COP adataiban szerepel-e a szivattyú teljesítmény igény is, vagy az rontja az értékeket? -A példaként felhozott 20 éves épület felújításában szerepel-e a határolószerkezetek felújítása, cseréje, esetleg hővisszanyerős lakásszelőztető rendszer beépítése? (ez utóbbival az épület teljes transzmissziós hővesztesége 30-40 %-al csökkenthető, ha a határoló szerkezetek megfelelnek a jelenlegi előírásoknak) -A felsorolt példákból nem derül ki, hogy mennyi az éves HMV (kWó/év) igény, és hogy ha ezt is hőszivattyúval állítják elő akkor milyen COP adódik. -A felsorolt példákból nem derül ki, hogy milyen fűtési rendszereket hasonlítanak össze, és ezeknek milyen beruházási, valamint üzemeltetési költségei vannak, ezért valósnak tekinthetők-e a közölt megtérülési idők? (létezik egy honlap, amely 3 db különböző (levegős-, kutas vizes-, és talajszondás) hőszivattyús rendszer mérési adatait közli folyamatosan, a mért évi átlagos COP értékek nem túl magasak) -Amiért megéri: itt nem kitérve minden pontra, meg kell jegyezni, hogy az energiaár jóslatok igen ritkán válnak be (érdemes tanulmányozni a www.eia.doe.gov honlap adatait), az egyes energiafajták árai többé-kevésbé együtt változnak (olaj, gáz, szén, urán fűtőanyag, villamos energia) de országonként jelentősen eltérhetnek, pld. a villamos energia ára Franciaországban. A cikk alapján a laikus olvasó (és családi ház építtető) nem von-e le téves következtetéseket, aminek eredménye az lehet, hogy egy jelentős beruházási költséggel megépülő ház nem hozza a várt eredményeket (megtérülési időket)?" Huszti István
09:20
@HI: Kedves István! Klassz, hogy nem hagyod leülni a témát, mert nagyon fontos. Köszönöm a szerzőknek is, hogy megpróbáltak válaszolni a felvetésekre. Az én meglátásaim inkább építtetői szemszögből érkeznek, mivel nemrég estem át egy házfelújításon. Tehát az én javaslataim építtetők számára: - bár a példában szereplő házak a hőigényük alapján az érvényes hőtechnikai szabványoknak valószínűleg megfelelnek, érdemes, és nem nagy bűvészmutatvány az épület hőszigetelését úgy kialakítani, hogy a hőigény 100kW/m2/év érték alatt legyen - törekedni kell és lehet arra, hogy a ház aktív hűtés nélkül is élhető legyen. Egy régi háznál ez még talán könnyebb is. - a fűtési költség arányos a fűtött területtel. Vagyis a mértéktartó építtetői igények nemcsak a ház építési költségét, hanem fenntartási költségét is jó irányba terelik. - a levegő-víz hőszivattyút felejtsék el.
09:59
@szr: Az indíttatás az, hogy a tervezés során ilyen cikkekre hivatkozva az építtetők - a maguk részéről teljesen jogosan - kérdéseket tesznek fel és már nagyon bosszantó, hogy arra kell időt fordítani, hogy ezek valóságtartalmát értékeljem. És nem csak a hőszivattyú témában, pl. így vagyok a passzívház témával is, gazdaságosság címén számos hülyeséget próbálnak rábeszélni az emberekre. Szóval, az hogy itt rajzolás közben írok néhány sort, az nem sok idő, de feleslegesen sok az, amit egyébként magyarázásra kell fordítani. Alapvetően az elv az egyik probléma. Ugyanis egy tervezés során nem lehet az a feladat, hogy tervezz passzívházat, vagy hőszivattyút, stb., hanem az, hogy egy adott építtetői, társadalmi igényt hogyan lehet optimálisan mérnökileg megoldani és az optimum keresése közben a mérnöknek legyen lehetősége az igény kritikai elemzésére is. Talán érdemes lenne néhányunknak összeállni és bemutatni egy valós ház elemzését. Huszti István
14:22
@HI: Nem akarok sokat magáról a hőszivattyúról írni, de röviden: amennyiben mindenki áttérne hőszivattyúra, akkor szükség lenne egy új atomerőműre, vagy meg kellene duplázni a földgázimportunkat Oroszországból, ezzel együtt brutálisan hálózatot kellene bővíteni. Döntsék el az olvasók melyik a rosszabb. Valóságos hasznot - 4-es SPF érték fölött -, csak a talajvízre épített kútpáros alkalmazástól lehet elvárni. (Szívesen megtekintjük a 4,6-os SPF-el üzemelő szondás rendszerüket, ami a HMV-t is előállítja.) Jelenleg a szondák tervezése, kivitelezése szabályozatlan, ebből fakadóan az ilyen rendszerek 90%-a nincs, vagy rosszul van tervezve, kivitelezve. Ma csak az választ ilyen megoldást, akivel elhitetik, hogy ezzel tesznek valamit a környezetért, illetve kezd egy új státusszimbólummá is válni egyeseknek. Szélsőséges esetben működésképtelen rendszerek valósulnak meg, illetve ne feledjük több év elteltével is azzá válhatnak, elfagyhatnak. Akik már ”komolyabbnak” számítanak és belefutottak egy-egy ilyen zsákutcába, azok pedig túlméretezik rendszereiket, ami súlyos milliókkal drágítja meg a beruházási költségeket. A megtérülés számítás is csak egy minősíthetetlen, alulbecsült, garancia nélküli, függőleges szonda telepítését tartalmazhatja. Egy VDI 4640 szerint telepített 100 m-es szonda kivitelezési költsége, nem lehet kevesebb 800-1.000.000 Ft/db-nál. Természetesen nem állítom, hogy az ettől olcsóbb nem működhet, csak először is nincs rá semmilyen garancia, illetve szélsőséges esetben fele annyi energia sem nyerhető ki belőle, mint egy korrekt megoldásnál. Egy rosszul tervezett (tervezettlen) rendszerrel drágábban is fűthetünk, mint egy földgáztüzelésű gázkazánnal, igaz a sikeres lobbizásnak köszönhetően (GEO- és „H” tarifa) sok veszteséges rendszer csúszott pozitív szaldóba és kevesebb az ebből fakadó per. Új családi háznál nem beszélhetünk hűtésről, különösen nem: támogatott hűtésről!
20:45
@HI: Tisztelt Hozzászólok! Köszönjük az írásunkkal kapcsolatos kérdéseket. Az általános megjegyzésekre válaszolva szíves figyelmükbe ajánljuk az epiteszforum.hu és más szakmai honlapokon elérhető publikációkat. Ezek közül megemlítünk néhányat: - a Magyar Építőművészek Szövetsége weblapján „Gondolataim a hőszivattyúzásról” http://www.meszorg.hu/media/doc/komlosf_cikk_kieg.pdf (nyomtatásban megjelent: Magyar Épületgépészet 2010/7-8.); - a Magyar Építész Kamara weblapján „Hőszigetelés és a hőszivattyús technika” című cikk és prezentáció, http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=970&Itemid=52 (nyomtatásban megjelent a konferencia kiadványában és folyóiratban: Építőanyag 2008/3.); - a konferencia dolgozatából készült egy azonos című lektorált cikk: http://magyarepitoiparkiado.hu/binx/2009/2009_01.pdf (nyomtatásban megjelent: Magyar Építőipar 2009/1.). A feltett kérdésekre rövid válaszainkat az alábbiakban rögzítjük. 1. A közölt „évi 397 651 forint” téves végösszegéből, ezzel összefüggő indoklásából (ellenőrzéséből) vélelmezhető, hogy Huszti István úr nem akarja megérteni a gázszámlával kapcsolatos adatok felhasználását a számításunkban. 2. „Bűvészmutatvány” (Szőnyi László úr) nélkül a fűtési hőigény 100 kW/(m2, év) alatt van, mert épületgépészeti példánknál a meglévő 252 m2 fűtött alapterületű épületnek a számított évi energiaszükséglete (fűtés + hmv): 31 372 kWh, és ez a használati meleg víz éves energiaigényét is tartalmazza. 3. Az új épületre vonatkozó épületgépészeti példánknál rögzítettük, hogy felületfűtés, felülethűtés és hmv ellátás is szerepel, valamint SPF = 4,6 értékkel számoltunk illetve értékeltünk. 4. Az 1. ábra címe tartalmazza a feltett kérdésre a választ. A 2. ábra a gépre (a hőszivattyúra) vonatkozik, és nem a hőszivattyús rendszerekre. A kettő nem azonos. Az EU RES megújuló energia direktíva végrehajtása a tagországokban 2013-tól kötelező. Részlet a direktívából: 2. cikkely (megújuló forrásokból előállított energia). Fogalommeghatározások (aa) „légtermikus energia”: hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia; (ab) „geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; (ac) „hidrotermikus energia”: a felszíni vizekben hő formájában tárolt energia. A bemutatott részletes számítás lényege, a megújuló energiaforrás felhasználásának közelítő számítása az előbbiekben említett hőforrású (villamos hajtású) hőszivattyús rendszereknél. [„Az EU-27-ben korábban előírták számunkra, hogy a nettó megújulós villamosenergia-termelés aránya a bruttó villamosenergia-fogyasztásból 2010-re érje el a 3,6%-ot. 2010-re 6,8%-ot tudtunk kimutatni. Amennyiben csak a teljes hazai nettó villamos termelésre vonatkoztatnánk a megújulós termelést, úgy a részarány már 7,8% lenne.” (dr. Stróbl Alajos).] Egy-egy adott helyzetre jól prognosztizálhatók a közölt megtérülési idők – a leírt hazai példáknál magyar fejlesztésű hőszivattyúval és a mai technikai színvonallal számoltunk. A bemutatott számításunkat a gyakorlat már igazolta. Üdvözlettel: Fodor Zoltán és Komlós Ferenc
14:14
@-._-._: Tisztelt Szerzők Elnézést, de nem megértésről van szó, hanem mellébeszélésről. A 0,6-os kazánhatásfok figyelembevétele vicc!. Kénytelen vagyok ismételni magam, nem a régi rossz kazán hatásfokát kell összehasonlítani, hanem egy új kazánét! Az Önök logikája alapján vehetnénk egy tábortűz hatásfokát, akkor a megtérülés még jobb lenne. A többi felvetésre lényegében még reakció sem érkezett, ezért úgy látom itt ezt folytatni nem érdemes. A témáról számomra továbbiakban csak konkrét épület esetén, a teljes épületszerkezeti és fűtési-energetikai rendszer együttes elemzésén keresztül van értelme. Huszti István
14:22
@szr: Kedves László Teljesen igazad van. Megnéztem most folyó épülő és tervezés alatti munkám tervezett fajlagos hőigényét. Mind a két esetben 65KW/m2/év körüli az érték (amibe a hővisszanyerős szellőzés nyeresége nincs beleszámolva), amit én épületszerkezeti oldalról optimálisnak tartok (pl. a falak U értéke 0,22). Az építtető kért ajánlatot hőszivattyús rendszerre, mikor megnézte a megtérülést, csak annyit mondott, hogy bocs. Huszti István
19:36
@HI: Szívesen propagálok tisztességesen megtervezett és kivitelezett hőszivattyús rendszert még, ha nem is 4,6-os SPF értéken üzemel. Addig, amíg a szakma homokpadba fektetendő csövet csömöszöl egy lyukba fúrószárral és hőszigetelő anyaggal tömedékel, addig ki sem szabadna ejteni a szánkon, hogy geotermikus energia hasznosítás.
06:41
@Kálmán László: Remélem nem érted félre, nem a hőszivattyú ellen beszélek - most is van az asztalomon olyan ház, amibe hőszivattyú fog kerülni -, hanem a módszert ahogyan propagálják. Hasonló a hozzáállásom a passzív házhoz is. Minden eset egyedi, mindent a maga helyén, racionálisan. Huszti István
15:57
@HI: Természetesen én sem vagyok hőszivattyú ellenes, csak ezt nem lehet rendszerszemlélet nélkül tervezni. Számtalan előnye lehet egy jól megtervezett és kivitelezett hőszivattyús rendszernek. Meg kellene tanulni őszintén kommunikálni és nem hamis számításokkal butítani az embereket. Egyébként a cikk egyik szerzője felelős épületgépész tervező és kivitelező, tisztelettel várok egy itt megjelent számításokkal alátámasztott mintaprojektet, hogy megkövethessem Őket.
09:27
@Kálmán László: Tisztelt Hozzászólok! A hőszivattyúzásnak a helyi, magyarországi viszonyokra alakítása – elegendő tapasztalat hiányában – még kezdeti állapotban van, de vannak már „profik”, akik állandóan fejlesztik ismereteiket és átadják tudásukat publikációk segítségével. Jelezzük, hogy a MÉSZ Könyvtárában és több egyetemi könyvtárban is megtalálható 2009 őszén megjelent „Hőszivattyús rendszerek” főcímű könyv, amely elsősorban a magyarországi adatok felhasználása alapján készült. A fejlett országok technológiájának hazai másolása önmagában nem biztosítja a hatásos működést. Ennek oka, hogy sajátosan eltérőek például a meteorológiai, hidrológiai, geológiai viszonyaink, épületeink hőszigetelése, árnyékolása, hőkapacitása, fűtése, hűtése és szellőzése. A cikkben közölt épületgépészeti példák megírásának logikája: A példában olvasható számítás nem egy elméleti számítás, hanem egy valós helyzetben előforduló megoldás. A tulajdonos egy meglévő radiátoros fűtési rendszert egyéb szigetelési munka nélkül hőszivattyús rendszerre állít át; A számítás két beruházást hasonlít össze. A két változat: új gázkazánt telepítsünk, vagy hőszivattyút. A megtérülés a beruházási többletköltségre igaz; Nem egy komplex épület projektet elemeztünk a szigeteléssel egyetemben, hanem a hőszivattyús és a kazános rendszer összehasonlítását végeztük el egy adott energiafogyasztású épületre; A számítás azt igazolta, hogy ha indokolt a meglévő gázkazán kiváltása – ami 20–30 éves működés után már nagyon sok helyen aktuális feladat – akkor érdemes hőszivattyús rendszer telepítésén elgondolkodni; Természetesen viszonylag új, jó hatásfokkal működő gázkazánok (különösen, ha kondenzációs a kazán) kiváltása esetén teljesen más lenne az összehasonlítás eredményeképpen levonható tanulság; A fő kérdés az, hogy a megbízó melyik beruházás mellett döntsön. Ismét gázkazánt telepítsen, vagy valamilyen más technológiát váltson. A számítás igazolja, hogy ésszerűbb hőszivattyú mellett dönteni (ehhez persze fontos a szakszerű tervezés, kivitelezés és a technika mai szintjén álló hőszivattyú kiválasztása illetve a minőségi berendezés kedvező illesztése az adott épülethez). Tehát egy megfelelő közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakember a cikkben közölt főbb adatok ismeretében ellenőrizheti, hogy a számítás igaz vagy nem (a cikket nem egy lakossági folyóiratban közölték). Ismételten hangsúlyozzuk, hogy bemutatott számításunkat a gyakorlat már igazolta. Üdvözlettel: Komlós Ferenc és Fodor Zoltán
07:29
@-._-._: Feladom, Öntömjénező Istenekkel nem lehet vitatkozni.
07:37
@-._-._: "Természetesen viszonylag új, jó hatásfokkal működő gázkazánok (különösen, ha kondenzációs a kazán) kiváltása esetén teljesen más lenne az összehasonlítás eredményeképpen levonható tanulság;" Sajnálom, hogy nem konkrét példából vonjuk le a tanulságot, de ez tényleg ennyi. Huszti István
12:57
Kedves István! Ugyanerre a következtetésre jutottam én is, már a Mérnök Újságban olvasva a cikket.
13:06
@szr: Meg is lepett, hogy ott jelenik meg, általában az a tapasztalatom, hogy nagyon korrekt írások olvashatók ott, ez szerintem egy ellenőrizetlen propaganda szöveg. Nem vagyok a hőszivattyú ellen. Minden esetben egyedileg kell mérlegelni, hogy érdemes-e beépíteni. Most van olyan munkám, ahol a gépész kollégámmal javasoltuk és van, ahol határozottan lebeszéltük a beruházót. Az ilyen cikkek viszont csak ártanak és főleg az energiatakarékosságnak. Huszti István
09:40
@HI: Tisztelt Hozzászólok! A fenti példánál az évi energiaigény 31 372 kWh. Ha ezt osztjuk a földgáz fűtőértékével a 9,44 kWh/Nm3-rel és a 60 százalékos (0,6) éves kazánhatásfokkal, majd ezt megszorozzuk a 134 Ft/Nm3 tarifával, akkor az eredmény: 742 ezer Ft. Tehát 15 kW-os teljesítményigény és a használati meleg víz szokásos felhasználása esetén ez, mint költség számítható. Egy 20 éves, elhanyagolt karbantartású, magyar gyártmányú földgázkazán esetében, folyamatos fűtési igénynél (nappal: 22 Celsius-fok, éjjel: 18 Celsius-fok) jön ki. („A beépített gázkazán 20 éves Termotéka táskás gázkazán.”) A projektek gazdaságossági vizsgálatához dinamikus módszer a nettó jelenérték alapján történő értékelés. Ez az értékelés gazdaságossági vizsgálatokhoz, pályázatoknál és bankhoz benyújtott üzleti terveknél több éve szokásos, és az adott példa főbb adatait közli a cikkünk (további példa letölthető az internetről: Komlós Ferenc−Fodor Zoltán−Kapros Zoltán−Vaszil Lajos: HŐSZIVATTYÚZÁS. Csináljuk Jól! energiahatékonysági sorozat 22. szám. Energia Központ Kht. Budapest, 2008., kézirata ezen a kiváló honlapon is megtalálható: http://epiteszforum.hu/node/8112). Jelezzük, hogy az „ …Érvek, számítások a hőszivattyús rendszer mellett” című időszerű írásunk többszörösen ellenőrzött, és tapasztalatunk szerint eddig pozitív visszhangot kapott. Üdvözlettel: Komlós Ferenc és Fodor Zoltán
18:29
@-._-._: Tisztelt Szerzők Visszajelzésük alapján igazságtalan voltam a "propaganda" anyag jelzővel, ezúton ezért elnézést. A kérdéses számadatok tekintetében sajnos nem változott a véleményem. Aggályaim továbbra is az alábbiak. 1. A gázt tudtommal nem M3-re adják, hanem fűtőértékre. A számolást az előző bejegyzésemben megadott helyen az EON adataival számoltam (I. díjkategóriát vettem alapul, de ha II. kategóriát számoljuk, akkor sincs ekkora eltérés (nem minden eladott gázköbméternek 34 MJ az energiatartalma). Ellenőrzésként saját házam számláit megnézve, az elszámolás az EON szerinti, az építtetők ezt veszik alapul. 2. A 0,6-os hatásfok, mint írják egy elavult kazánnál lehet, de a gazdaságossági összehasonlítást szerintem egy új, korszerű kazánnal kell végezni, aminek a hatásfoka 0,9 feletti. 3. Ha felújításról van szó, akkor a fűtési rendszer gazdasági vizsgálata a hőszigetelő rendszer vizsgálata nélkül értelmetlen és itt nem azt kell vizsgálni, hogy a vonatkozó határértékeknek megfelel-e, hanem a két rendszer optimumát. (Amúgy új ház tervezésénél is ez a feladat) A tervezés során épületgépész kollégámmal általában iterálva keressük az optimális megoldást és nem egyszer tesznek elénk olyan számításokat, amik a részletes összevetés próbáján "megbuknak". Ne vegyék rossz néven, de ezért számomra csak a valós, részletesen bemutatott példa a hiteles, a teljes rendszer vizsgálatával. Ellenkező esetben maximum csak teória. Huszti István
12:39
Nem értem, biztos bennem van a hiba! A példabeli lakás éves energiaigénye 31372 kWh. Ez mai gázárral számolva és mondjuk 80 % hatásfokkal (adat innen:http://www.eon-energiaszolgaltato.com/index_eiroda.php?menu=3110201) évi 397651 Forint gázszámla. Hogyan lehet ebből évi 539424 Forintot megtakarítani? Mennyibe kerül a hőszivattyús rendszer kiépítése? Ha egy lakóháznak ennyi a fűtési költsége, akkor azt előbb nem hőszigetelni kéne és utána megnézni a fűtési rendszer megtérülését? Az új ház hűtési energiaigénye 10458 kWh. Hát akkor az építész valamit nagyon rosszul tervezett (hacsak nem hűtőház). Huszti István