Német Iskola bővítése - a Puhl és Dajka Építész Iroda terve

A Puhl és Dajka Építész Iroda a Német Iskola bővítésére készített tervében az új épületszárnyat a meglévő iskolaépület fő szintjéhez és előcsarnokához kapcsolva észak-déli tengellyel a burkolt udvar és az erdős terület határán helyezi el. A tervben a  sportcsarnok tetejére kert kerül, a színes üvegből készült árnyékoló lamellák pedig kellemes látványt nyújtanak az iskolában tanulóknak, oktatóknak. 

Alapkoncepció

A tervezéssel érintett telek alapvetően két részre osztható. A magasabban lévő délnyugati része intenzíven burkolt és beépített, míg az alacsonyabban lévő észak-keleti része szinte érintetlen erdős terület védett fákkal. A két ütemben történő bővítés nehézségét az adja, hogy a meglévő épülethez kell idomulni oly módon, hogy:

• az épület erős beépítési karakterét ne gyengítse,
• a völgy felé néző emeleti tantermek kilátása és bevilágítása ne csökkenjen,
• a közlekedési rendszerhez csatlakozzon,
• a terepadottságból adódó szintkülönbségeket jól használja
• és nem utolsó sorban az építés közben a meglévő épületek is használhatóak legyenek.

Ezen alapvetések mérlegelése után jutottunk arra a következtetésre, hogy az új épületszárnyat a meglévő iskolaépület fő szintjéhez (+284,40 mBf) és előcsarnokához kapcsolódva észak-déli tengellyel a burkolat udvart és az erdős terület határán kell elhelyezni. Az új épületszárny tetőszintje alacsonyabb a meglévő épület szintjénél, így az erős félköríves tetővonal hangsúlya megmarad, az új tantermek tájolása ideális lesz és a terepbeültetés a sportcsarnok kivételével relatíve kis földmunkával jár.

Fontos szempont volt a telepítésnél, hogy a Vadászház felvezetése megmaradjon, a bejárati tengelyét ne vágjuk keresztbe egy új épületszárnnyal, ne szigeteljük azt el. Az új épület többszintes környezeti kapcsolataival a Vadászháznak fő oktatási épületekkel való kapcsolata erősödik.

Funkcionális leírás

Az épület háromszintes. A legfelső szint (2. szint) a meglévő épület középső szintjéhez illeszkedik. A tantermek a keleti (erdő felőli) oldalon kaptak helyet. A nyugati oldalon helyezkednek el a kiegészítő, kiszolgáló és adminisztratív helyiségek. Ezen helyiségek sora időnként megszakad annak érdekében, hogy a kb. 80 m hosszú középfolyosón szélesebb zsibongó területek és bevilágító felületek alakulhassanak ki. A meglévő épület nyugati végéhez és az előcsarnokhoz kapcsolódó épületágak között egy zárt belső udvar (átrium) jön létre, mely kisebb rendezvények lebonyolítására is alkalmas.

A középső szint (1. szint) a Vadászház körüli udvar szintjéhez igazodik, vagyis közvetlen bejárattal, udvari kapcsolattal rendelkezik. A szintkülönbséget kihasználva jól elhelyezhető a relatíve nagy területű főzőkonyha és a hozzá kapcsolódó étkező. A szint oktatási szárnya a felette lévő szint kialakításához igazodik.

Az alsó szinten (0. szint) az 1. építési ütem helyiségei a völgy felé rendelkeznek közvetlen kertkapcsolattal. A homlokzattal nem rendelkező traktusban került elhelyezésre az épületgépészet oly módon, hogy a helyiség mérete a 2. ütem ellátására szolgáló gépészeti berendezéseket is fogadni tudja. A 2. építési ütemben elkészülő helyiségek ezen a szinten mindkét oldalon rendelkeznek közvetlen kertkapcsolattal. A sportcsarnok feletti tetőkert szintje közel azonos magasságban van ezen szint padlószintjével, így egy újabb, a tanulók számára jól használható udvar keletkezik, de a meglévő tornateremhez kapcsolódva lehetőséget biztosít külső sportfoglalkozásra is.

Építési ütemek

Az építési ütemezésnél azt kívántuk elérni, hogy az ideiglenesen épülő konténeres tantermek a 2. építési ütem kivitelezésének kezdetéig megmaradhassanak. A konténeres tantermek funkcióját ugyan átveszi az 1. építési ütemben elkészülő épületszárny, de a szűkösség elkerülése érdekében kedvezőbb, ha a konténeres tantermek kapacitása hosszabb ideig megmarad. 

A 2. építési ütem a z 1. építési ütem szerves folytatása, így végső állapotban egy egységes épületrészként tud működni, melyben a tantermek rugalmas használatára is van mód, vagyis a szintenkénti 8 tanterem kialakításával szabadon eldönthető, hogy az alsó és a felső tagozat szintben vagy épületrészben különül el.

A 2. építési ütem kivitelezése nem zavarja az 1. ütem funkciójának megfelelő működését. Az építési terület a Cinege utca felől, az északi telekhatár mentén megközelíthető, így az építéssel nem érintett udvarok a tanulók számára használhatóak maradnak. A későbbi tervfázisokban készítendő talajmechanikai szakvélemény függvényében határozható meg, hogy a 2. építési ütemben kivitelezésre kerülő sportcsarnok hegyoldal felőli határoló szerkezetét (esetleges rés- vagy cölöpfalát) meg kell-e építeni az 1. építési ütemben.

Épületszerkezetek és homlokzatképzés

Az épület tartószerkezete vasbeton pillérváz kitöltőfalakkal. Az épület homlokzatképzésében igazodni kíván a meglévő iskolaépülethez, de a faburkolatot megjelenésében azonos, de tartósabb anyagra cserélnénk. Az árnyékoló lamellákat színes üvegből, vagy akár porszórt perforált alumínium profilból is el lehet készíteni. A tömör falfelületek jellemzően törtfehér színű hőszigetelő vakolati rendszerrel készülnek.

Környezetrendezés

Az építési forgalom, illetve az új épület is igényel némi környezetrendezést. Ennek pontos mértéke csak a meglévő állapot felmérése után lehetséges. A burkolati minőségekben a meglévő burkolatokhoz kívánunk alkalmazkodni. A parkosítás tekintetében figyelembe kell venni az udvarhasználati igényeket. A lejtő felőli oldalon lévő erdőterület az építkezés befejeztével jellemzően helyreállítást igényel, de az épület teraszai előtt kultúrnövényeket is el lehet helyezni.

A sportcsarnok tetőkertjének kialakítása igényesebb feladat, melynek részletei a további tervezési fázisokban a Megbízóval egyeztetendőek.

Üzemeltetés

Az aktív és passzív építészeti elemek alkalmazásán túl hatékony épületgépészeti rendszer alkalmazását is javasoljuk. A meglévő épület gépészeti rendszereinek kapacitása nem ismert. Amennyiben ezek a rendszerek kapacitása nem kihasznált, úgy az új épületnél - a közvetlen kapcsolat révén - fel lehetne használni. A tervezett épület irányultsága lehetővé teszi, hogy akár kb. 80 m hosszan napelemek és napkollektorok kerüljenek a tetőre. Előbbiek iskolafunkció esetében kevésbé hasznosak, hiszen a nyári csúcstermelés minimális felhasználással párosul, de a napkollektorok az alacsony felületi hőmérsékletű hőleadó rendszerek (jellemzően mennyezeti fűtés) alkalmazása esetén téli időszakban jelentős megtakarítást eredményezhetnek.

Parkolók és kerékpártárolók

A tervezési területen parkoló kialakításra alkalmas nagyobb egybefüggő felület nincsen, így a szükséges 50 parkolóhelyet részben a meglévő parkolók bővítésével, a meglévő utak mentén új parkolóhelyek kialakításával és 2. építési ütemben pedig kisebb új parkolófelületek kiépítésével lehet megvalósítani. Véleményünk szerint a szükséges parkolómennyiség a kiírással ellentétben építési ütemenként közel azonos, ezért mindkét építési ütemben 25-25 parkolóhely kialakításával számoltunk.

Az új épülethez 40 kerékpártároló elhelyezése szükséges, amit az 1. szint bejáratánál, fedett helyen biztosítunk.

Puhl Antal DLA, Dajka Péter