Nézőpontok/Kritika

Népi építészetről gyerekeknek

1/2

Hirdetés
?>
?>
Mednyánszky Miklós: Vályogtégla, patakkő, boronafal, nádtető
1/2

Népi építészetről gyerekeknek
Nézőpontok/Kritika

Népi építészetről gyerekeknek

2016.02.11. 13:59

Cikkinfó

Szerzők:
Mednyánszky Miklós

Földrajzi hely:
Magyarország

Mednyánszky Miklós új könyvét gyerekeknek írta a népi építészetről. Érthető, érdekes, tele színes gyerekrajzzal, amelyek magyarázzák a vályogfalak vagy téglafalak építését, az ácskötések fajtáit, a tetőfedés módjait. Bemutatja a magyar falvak típusait és részletesen ismerteti a falusi udvar építményeit: lakóházat, istállót, ólat, csűrt vagy éppen a kukoricagórét. 

A könyv mellékletét képezi 4 db kivágómintalap, amelyekkel egy teljes parasztudvar makettje elkészíthető a részletes leírás alapján. Jó közös szórakozás gyereknek és szülőnek egyaránt.

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember…"
Ugye ismerős? Így szoktak kezdődni a mesék. A folytatásban a szegény ember kifogja az aranyhalat, mesebeli kincsre talál, vagy a legkisebb fia szerencsét próbálva a nagyvilágban királyként tér vissza.

Amiről most mesélek, az szintén a szegény emberekről szól. De nem a mesebeliekről, hanem valódi, régen és nem is olyan régen élt szegény emberekről. Méghozzá nem másról, mint hogy „hol" volt ez a szegény ember – azaz hol élt, hol és hogyan lakott…? És főként: mit láthatunk, ismerhetünk manapság még ebből, mit kell tennünk, hogy ezek a dolgok ne menjenek feledésbe?


Mit nevezünk népi építészetnek?

Népi építészetnek a köznép, egészen pontosan a paraszti sorban élők által, saját kezével vagy a szorosabb közösség bevonásával létrehozott, a nép mindennapi életét és tevékenységét szolgáló építészeti alkotásokat és az ezekre irányuló tevékenységet nevezzük.

A népi építészet minden korban az akkori társadalom tudását tükrözi. Egyszerűség és házilag kivitelezhető megoldások jellemzik, ugyanakkor minden korban hatással voltak rá a hivatalosan építőművészetnek nevezett tudomány művelői.

Nemcsak lakóházak lehetnek népi építészeti emlékek, hanem például a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó építmények (malmok, műhelyek), a vallási célú épületek (templomok, haranglábak) és a közösség szolgálatában álló egyéb épületek (iskolák, boltok, csárdák) is. A népi építészeti emlék sok esetben többet jelent, mint egy-egy megépített ház; akár több épületből álló együttest, akár egy teljes falvat is az értékei közé sorolhatunk. Az elmúlt évtizedek során számtalan népi építészeti alkotás megsemmisült, de hazánk még ma is igen gazdag örökséggel büszkélkedhet ezen a téren.

Ez a kis könyv a falusi emberek által alkotott házakról, elsősorban lakóépületeikről szól. A sorozat egy következő része pedig az építkezéseket mutatja be, hogy s mint épült fel egy ház, milyen anyagokat és eszközöket használtak a mesterek – és egyáltalán, kik voltak ők.

Mi a műemlék?

Az olyan épületet nevezzük műemléknek, amely építési módja, használata vagy díszítése miatt megőrzésre érdemes, mert a jelen és a jövő emberének megmutatja a régi korok épített örökségét. Nem minden régi épület műemlék! A műemlékeket törvények védik, azokat átépíteni, lebontani csak szigorú szabályok között szabad.

Mednyánszky Miklós: Vályogtégla, patakkő, boronafal, nádtető
2/2
Mednyánszky Miklós: Vályogtégla, patakkő, boronafal, nádtető



A TERC Szakkönyvkiadó legújabb kiadványa

Mednyánszky Miklós: Vályogtégla, patakkő, boronafal, nádtető
Ára: 3900 Ft
Méret: 202×285
Oldalak száma: 72
Kötészet: keménytáblás
Illusztráció: 100 színes rajz + 4 db A3-as színes kivágóív
Könyv nyelve: magyar
Kategória: Népi építészet / Ifjúsági ismeretterjesztő (10-14 éveseknek)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk