// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Közélet, hírek

Nyílt levél dr. Orbán Viktor miniszterelnök részére a magyar építőipar helyzetével, jövőjével kapcsolatos egyeztetés tárgyában

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Nyílt levél dr. Orbán Viktor miniszterelnök részére a magyar építőipar helyzetével, jövőjével kapcsolatos egyeztetés tárgyában

2011.09.01. 12:20

Cikkinfó

Vélemények:
10

Letölthető dokumentumok:

A hazai építőipari cégek európai uniós normákkal össze nem egyeztethető működési körülményei miatt az elmúlt években számtalan alkalommal fordultunk a FIDESZ-KDNP pártszövetség politikusaihoz, [...] javaslatainkat eljuttattuk az NGM Építésstratégiai Főosztálya és a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya munkatársai, valamint az egyes kérdésekben illetékes miniszterek, államtitkárok számára. [...] sajnos érdemi eredmény nélkül. Az EMKE és a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért nyílt levele a miniszterelnökhöz.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért alapítói tagjai, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete alapító tagjai, a kitvalasszak.com építőipari hírportál munkatársai, szakmai szervezetek, mérnökök és kivitelező szakemberek, építőanyag gyártók és forgalmazók azzal a kéréssel fordulnak Önhöz, hogy – tekintettel a magyar építőipar válságos állapotára –, tegye lehetővé, hogy rövid időn belül tárgyalást folytathassanak Önnel, valamint a kormány építőipar jelenéért és jövőjéért felelős gazdaságpolitikusaival a magyar építőipar jövőjéről, lehetőségeiről.

A hazai építőipari cégek európai uniós normákkal össze nem egyeztethető működési körülményei miatt az elmúlt években számtalan alkalommal fordultunk a FIDESZ-KDNP pártszövetség politikusaihoz, szakmai anyagainkat, elemzéseinket, felméréseinket, javaslatainkat eljuttattuk az NGM Építésstratégiai Főosztálya és a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya munkatársai, valamint az egyes kérdésekben illetékes miniszterek, államtitkárok számára. Személyes egyeztetést folytattunk Czomba Sándor, Bencsik János és Becsey Zsolt államtitkár urakkal, az NGM, illetve a Belügyminisztérium építésügyért felelős munkatársaival, sajnos érdemi eredmény nélkül. Ugyanúgy, mint a kormányváltás előtt, ma is kiszolgáltatottak a magyar alvállalkozók a tisztességtelen megrendelők kényének-kedvének, nincs becsülete az érdemi munkának, az a vállalkozó, aki termelő, értékteremtő munkahelyeket tart fent, vagy teremt, a tisztességtelen vállalkozói körülmények miatt a teljes egzisztenciális ellehetetlenülést kockáztatja. Ki beszél ma már a Megyeri híd, a Corvin projekt, vagy az országban épült számtalan lakópark, útépítés kifizetetlen alvállalkozóiról? Kinek fáj a sorsuk alakulása? Kiestek a kormány látószögéből, út szélére, partvonalon kívülre kerültek önhibájukon kívül csődhelyzetbe jutott vállalkozó családok tömegei, amelyek 15-20 éves vállalkozói múlttal, komoly referenciákkal, foglalkoztatási és szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. A mindenkori kormány feladata és felelőssége, hogy a normális vállalkozói körülményeket biztosítva ne hagyja, hogy azok a többre-jobbra képes vállalkozók, akik néhány éve még 10-15 dolgozónak nyújtottak megélhetést, a lehetetlen körülmények elől menekülve külföldön keressék a boldogulást, vagy szociálisan rászorulóvá váljanak, sőt a kilátástalan helyzetük miatt esetleg öngyilkosságba meneküljenek.

Az ország és a magyar emberek érdekeit az szolgálja, ha a hazai gazdaság, a magyar vállalkozások megerősödnek, képesek lesznek minőségi munkahelyeket teremteni és az értékteremtő munka megbecsültebb lesz, mint a spekuláció. Így lehetne valódi versenyképesség javulást elérni. Az építőipar helyzete ebben az összefüggésben megkerülhetetlen, hiszen tömegesen képes kevésbé képzett munkaerőt felszívni, nem telepített iparág, a legkisebb településen is tud foglalkoztatni. Ez az iparág a nemzeti össztermék 10%-át állította elő a konszolidáltabb időszakokban. Multiplikátor hatásait is figyelembe véve, most is jelentősen tudna hozzájárulni a magyar gazdaság és társadalom megerősödéséhez és a szociális helyzet jobbra fordulásához. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy a kormányváltás előtti ígéretek ellenére nem látszik kormányzati szándék a tisztességes vállalkozói körülmények megteremtésére, a jogbiztonság és az értékteremtő munka becsületének helyreállítására, a tisztességtelen gazdasági szereplők eltávolítására, az önhibájukon kívül csődhelyzetbe került vállalkozók új esélyhez juttatására. Állami ösztönzéssel munkához, megrendeléshez kellene segíteni a hazai tervező irodákat, mikró, kis- és közepes vállalkozásokat, hogy tervezni, termelni, foglalkoztatni tudjanak, azonban azt tapasztaljuk, hogy az induló nagyberuházások tervezésénél, kivitelezésénél nem rúghat labdába ez a vállalkozói kör. (például a Széll Kálmán tér, volt Moszkva tér rekonstrukciója, a Népstadion bontása után az új stadion tervezése, a Fővárosi Városrendezési Koncepció tervezési munkái, a banki károsultak részére építendő ingatlanok tervezése és megvalósítása, stb.)

Tisztelt Miniszterelnök Úr!  A magyar társadalom érdekét figyelembe véve, a magyar építőipari szakma, az itt dolgozó mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzete és jövője olyan kérdéskör, amelynek rendbe tétele nem tűr halasztást! A 20 év után mára érdekképviselet nélkül maradt szakma képviselői ezért joggal szeretnék megtudni, hogy mi a kormány szándéka. Veszni, tönkremenni hagyja-e a még termelni és foglalkoztatni képes vállalkozásokat, építész irodákat, építőanyag gyártókat és kereskedőket, vagy a kormányváltás előtti ígéreteknek megfelelően megteremti a tisztességes működés feltételeit?

A kérdések megnyugtató tisztázása érdekében kérjük szíves válaszát az egyeztetés helye és időpontja tárgyában.

Budapest, 2011. augusztus 30.

Tisztelettel

Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért
Mészárosné Győrvári Bella
MMV ügyvezetője

Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete
Kévés György
Kossuth-, Ybl-, Prima-díjas építész
elnök


Kérjük, hogy aki egyetért a levél tartalmával és céljával, szíveskedjék az epitesz[kukac]gyor.net-en jelezni, hogy a támogatói listára fel tudjuk venni. Várjuk szakmai, érdekvédelmi szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek támogató aláírását is, a meghirdetett szakmai összefogás jegyében. Szeretnénk jelezni, hogy nem csak az építőipar képviselőinek támogatására számítunk, hiszen a hazai gazdaság talpra állása össztársadalmi érdek, másrészt az építőiparban tapasztalható visszaélések más ágazatok vállalkozóit is sújtják. Ahogy eddig, úgy - amennyiben az egyeztetés létrejön - akkor ott is kifejezésre fogjuk juttatni, hogy a teljes hazai vállalkozói kör munkáját lehetetlenítik el a tisztességtelen vállalkozói környezet okozta problémák.

Kérjük minél előbb jelezni a támogatói listán való részvételi igényét!

Mészárosné Győrvári Bella

 

Vélemények (10)
Mészi
2011.09.01.
21:03

Kedves Kollégák ! Egyrészt gratulálok a kezdeményezéshez, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma..." másrészt hiányolom a szélesebb összefogásra buzdítást és a lehetőség felajánlását, mivel "sok lúd disznót győz..". És az idézeteken túl felhívnám a figyelmet egy lényeges szempontra, ami számomra érthetetlenül, de nem szokott szóba kerülni: A társadalom tagjaitól elvárható szolidaritásnak nem szabad azokra korlátozódnia, akik: - nyilvánvalóan belvíz és/vagy árvíz-veszélyes helyen építik fel nem vízálló vályogházaikat és nem rendelkeznek biztosítással - olyan mezőgazdasági termény előállításán fáradoznak, melyek a hazai viszonyok között nyilvánvalóan ki vannak téve aszálynak, belvíznek, jégverésnek, elfagyásnak, stb. - akik szorgalmasan teszik a dolgukat, de külső körülmények miatt nem tudják eladni (vagy csak a kívánatosnál alacsonyabb áron tudják eladni) terményeiket - stb. stb., nem sorolom. De felhívom a figyelmet arra, hogy az építőipari vállalkozások (tervezéstől a kivitelezésig, ide értve a beszállítókat is) is önhibájukon kívül kerültek a mai tarthatatlan helyzetükbe. Ők is joggal várhatnák el a társadalmi szolidaritást. Csak zárójelben jegyzem meg, mert nem tartozik ide szorosan, de mégis: akik devizában adósodtak el, nem csalók, nem szerencsejáték-függők, hanem rendes, becsületes adófizető állampolgárok. Akikkel a sors úgy bánt el, hogy előre nem látható mértékű árfolyamváltozást eresztettek rá valakik az országra. Ez egyáltalán nem volt előre látható - szemben a fentebb sorolt példákkal, melyek igenis köztudott, előre látott kockázatok. És akkor miért pont az egyeseknek segít az állam a bajban, miért nem a ketteseknek, vagy a hármasoknak?

Pákozdi Imre
2011.09.02.
07:55

@Mészi: "Előre nem látható mértékű árfolyam-változás..." Ilyen nincs. Akik devizában adósodtak el, egyszerűen beszálltak a tőzsdére, pontosabban a nemzetközi devizakereskedelembe. Legfeljebb nem tudtak róla. Akik tudtak arról, hogy most százezreket szállítanak be a nemzetközi devizakereskedelembe, azok egyedül a bankok voltak. Namerthogy az aktuális kormány sem tudta, 2003-2009 között, hogy mi az, aminek utat enged... Tehát a bankok voltak, akik az akkoriban, tehát a 0,5%-os svájci banki alapkamat idejében a svájci pénzhez hozzájutottak mondjuk 1,5%-os kamatszinten, és tovább adták 5,5%-ért. A nyereség évenként: 4 rappen minden egyes kölcsönadott svájci frankon. És hogy az akkori kormány nem tudta, egyszerűen szakmai butaságból eredendően nem tudta, hogy mit hagy csinálni a polgáraival, arra jellemző egy másik, teljes tőzsdei analfabetizmusról árulkodó példa: valamikor, 2006-ban, volt egy kormány-kezdeményezés a lakosság széles rétegeinek részvényhez juttatására. Szerencsére eltökölték vele az időt, és mire bevezették volna, kitört a válság. De képzeljék el, ha megvalósul, és pl. OTP-részvényekből bestokkoltatják 2007-ben a lakosság széles rétegeit - hitelre, például deviza alapú hitelre! - mondjuk 8000 forintos részvényenkénti árfolyamon, ami azután 2008 végére leesett 1700 forintra... És az egyik vezető, gazdasági profilú egyetem rektora volt az ezt a tervet kidolgozó bizottság vezetője.

iwel
2011.09.02.
13:17

@Pákozdi Imre: Örömmel olvasom ezt a hozzászólást, úgy tűnik végre kezdjük megérteni, hogy az egész építészet olyan gazdasági tényezőktől függ amelyekre nemhogy az építészeknek de, a magyar politikai vezetőknek sincs ráhatása, pedig nagyon is kellene hogy legyen, hiszen nemzeti szuverenitásunk alapját képezi. Ettől a ponttól kezdve nincs is értelme itt építészetről -mint alkalmazott művészetről- beszélgetnünk, hiszen előbb meg kell azt teremteni azzal hogy teret nyitunk számára.

Pákozdi Imre
2011.09.02.
13:46

@iwel: Pont az ellenkezőjét írtam. Azt, hogy a kormányok óriási ráhatással vannak az építészet érvényesülési feltételeire. A kormányzati hozzá nem értésről írtam, a főleg lakásszerzési célra felvett devizahitelekért való felelősségről. És nem azt írtam, hogy azokért a svájci bankok a felelősek, vagy az a hülye akác, ahogy régebben mondtuk, hanem azt, hogy a magyarországi bankok, és főleg az azok működését felügyelő korábbi kormányszervek a felelősek. És igenis van értelme ezeken az oldalakon építészetről írni, sőt, itt csak arról írni van értelme; ennek az egész devizahiteles elhajlásnak máshol volna a helye.

iwel
2011.09.02.
14:01

@Pákozdi Imre: A kormányok nem csak hogy óriási ráhatással vannak, hanem meg is határozzák. A kormányszervek és a kormány felelőssége mulasztásai stb., amiről ír már önmagában is valamilyen szervezettségre enged következtetni a devizahiteleket illetően, ahogy emlékszünk is a banki "ingyenhitel" tv reklámokra stb. stb. Amiért viszont azt írtam, hogy a kormányok nincsenek ráhatással szuverenitást meghatározó kérdésekre az egy 2001. évi kormányrendeletre -mint a legsúlyosabb tényezőre- vezethető vissza (kérem nézzen utána) ami lényegében arról szól, hogy az Európai Központi bank felügyeli a Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátását. Tehát pénznyomtatás helyett csak kamatos kölcsönt vehetnek fel a kormányok pl. az IMF-től. Jelenleg az államadósságnak csak a kamata a GDP 10%-át azaz 15-20milliárd dollárt tesz ki évente, tehát visszafizethetetlen. Elnézést azt hittem ebből indul ki Ön is.

Pákozdi Imre
2011.09.02.
15:11

@iwel: Értem. Nem, én nem ebből indultam ki, egyszerűen csak a lakossági - és többnyire lakáshoz jutási célú - devizahitelekért viselt felelősséget próbáltam boncolgatni. Üdv.

iwel
2011.09.04.
08:17

@Pákozdi Imre: Dehogy érti... A kettő összefügg.

slave
2011.09.01.
19:10

Az, hogy Magyarorszagon lehetetlenne van teve az onallo boldogulasnak igy a vallalkozasok megelhetesenek meg az eselye is, az "nem hiba, hanem eredmeny". Nem az a cel hogy Magyarorszag onallo legyen, hogy az ember a sajat vallalkozasaban onalloan dolgozhasson. Az a cel hogy Magyarorszagon kialakuljon egy olcso, Nyugat-Europat kiszolgalo munkaeropiac. Ez a cel, legalabbis ez a celja egyeseknek...

kinke
2011.09.02.
07:57

@slave: Sajnos a kiszolgáltatottságból való kitörés sok-sok érdeket sért, pedig a magánember nem törekszik az önállóságra...? Akkor a "köz" miért kellene, hogy servilis legyen. Ez nehéz út, de forcsa anakronizmusból kilábaló irány... Míg ugyanis az ország szintjén az esetleg akár külső nyomás is a kiszolgáló mivoltra szorítaná a gyengébbeket, addig az individuum szintjén ezt mindenki zsigerből taszítja, taszítaná magától - érdekes ellenmondás. Az, aki a másikat kiszolgálóvá kényszeríti, önnön maga ettől írtózik a legjobban eközben, hogy maga brámilyen külső érdekes is szolgáljon. A helyes egyensúly megtalálása sajnos még sok érdeket sért, pedig az irány talán jó (lehet).

kinke
2011.09.01.
14:46

Nehéz fába vágták a fejszéjüket a nyílt levelet jegyzők... Sajnos egy ember hozzáállása fontos, de nem biztos, hogy dőntő szereppel bír olyan nemzetközi viszonyok között, amelyek akár az árfolyamokat, vagy a nemzetközi gazdasági helyzetet befolyásolják. Az biztos, hogy olyan mély a gödör, hogy onnan létra kell a kitekintéshez és úgy látszik, minden jel szerint nem fogy a szusz a mélyülésre sem. Átfogó és nem csak miniszterelnöki, hanem szakmai és érdekképviseleti szinten kell megtalálni az összefogás azon módját, amely segítségével ha nem is egyből kilábalni, de legalább a visszaesét megfékezni lehet. Ez már maga után vonhatja a lassú stabilizálódást, maly lábadozó, végül lábra álló építési-építőipart. Sajnos a demográfia, a pénztelenség az igények visszafogottságát magyarázza - nem kell sok lakás, mert egyre több a kihalt és így szabaddá váló lakás a fiatalabbak számára, akik pénztelensége miatt az új nem is elérhető - így a régi felújítása révén jutnak - ha sikerül - önálló otthonhoz. A kezdeményezés fontos lépés, de a hírek szerint a Kamara is törekszik erre - az összefogás szükségessége azonban elvitathatatlan. Hajrá!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.