Odoo Project - a Solar Decathlon magyar csapatának ház-koncepciója

A Solar Decathlon 2012 nemzetközi versenyen hazánk BME-s csapata is indulhatott. 2011. március 2-án elkészült a projekt általános vázlata, ennek rövid, szerkesztett kivonatát tesszük most közzé. 

A Solar Decathlon 2012 nemzetközi versenyen hazánk BME-s csapata is indulhatott. 2011. március 2-án elkészült a projekt általános vázlata (schematic design documentation), ennek rövid, szerkesztett kivonata olvasható az alábbiakban. Az Odoo Házat egy olyan koncepció hozta létre, amelynek fókuszában az ember és külső környezetének viszonya áll. A csapat tagjai olyan házat képzeltek el, ami a belső és a külső kapcsolatát sokféleképpen értelmezi és képes reagálni is azokra. Ha az ember különbözőképpen tud viszonyulni a környezetéhez, akkor mindig képes lesz a legoptimálisabb helyzet megtalálására, így egyfajta szelíd magatartással harmóniában élhet a természettel.

---

 

A fejlődés szakaszai

1. Első gondolatunk egyfajta szoláris élmény megfogalmazásával indult. A lakótér és a nap kapcsolatát vizsgáltuk, hogyan képes a ház a belső életét a nap irányába fókuszálni. Ehhez egy szabadon áramló teret hoztunk létre, amit a napsugarak szabadon átjárhatnak.
2. Később a hőtárolás, hőérzet kérdéseit vizsgáltuk, a hazánkra jellemző építési habitussal összefüggésben. A magyar emberektől alapvetően idegen a könnyűszerkezetes építéstechnológia. A belső térben megjelenik egy iparosított, szállítható, mégis nagy tömegű faltest, mely rusztikus, természetes anyagával uralja a teret. Egyfajta szoláris falként a ház lelkét adja.
3. Belső tereink logikusabb szervezésére a szoláris falból egy magot hoztunk létre. Télen a mag nap által felmelegített déli oldala nyújt kellemes hőérzetet, nyáron a fürdőhelyiséggel egybenyitott északi oldal hűsít. A külső házkontúr és a belső mag között erős kontraszt feszül, mind formában, mind anyaghasználatban.
4. Külső kubusunkat három oldalra nyitjuk, így teraszainkkal mindig a legideálisabb irányra fókuszálhatunk. A mobil bútorelemeket a külső térben is használhatjuk.
5. Változtatható funkcionális kapcsolatok lehetőségét is vizsgáltuk. A különböző funkcionális egységeket egy forgó elemre szerkesztettük, így annak mozgatása új térhelyzeteket, használati lehetőségeket generál, így hagyományos funkciók izgalmas párosításával alakulnak ki a mai változó igényeknek megfelelő életterek.

Építészeti koncepció
Jelenlegi koncepciónk az előbbi gondolatok hatására alakult ki véglegesen. Célunk, hogy Magyarországot a lehető legkomplexebb módon képviselhessük a versenyen. Az itthoni körülmények között is optimálisan működő házunkkal a magyar fejlesztéseket, kutatásokat és tágabb értelemben vett kultúránkat is szervesen integráljuk és bemutatjuk.

A külső környezetére szervesen reagáló lakóteret képzeltünk el, ami a benne élők lehetőségeinek kitágításával több szinten is újraértelmezi a belső tér és a külső környezet kapcsolatát. A határterületek megfogalmazására külön hangsúlyt fektetünk. Az Odoo Házban a védett helyzetből a teljes kitárulkozásig finom fokozatokban is eljuthatunk. A bensőséges terek iránti igény a nap ritmusával együtt változik és személyenként is eltérő lehet. Koncepciónk fő mozgató elvét egy belső magszerű elem felnyílása és bezárása adja. Ennek az elemnek a szabályozásával mindig a kívánt térérzetet alakíthatom ki, mindig igény szerint nyithatok-zárhatok a külső környezet felé, így mindig új határhelyzetbe kerülhetek. A magot egy súlyos, tömbszerű elem és két mozgatható, flexibilis falelem határolja. A mag rusztikus, vályogszerű tömbje és külső kubus transzparens felületei között markáns kontraszt feszül. A tömb a magyar hagyományokra jellemző súlyos, nehézkes érzetet adja, az anyagszerűséget, a természetességet viszi be a homogén hatást keltő külső transzparens falak közé. A vályog használata mellett kedvező hőtárolási és páratechnikai tulajdonságai is szólnak. Mozgatható elemeink különböző funkciókat rejtenek magukban, melyek használatára sokféle téri helyzetben nyílik lehetőségünk.

 

 

A transzparens, áttetsző felületek technológiailag új kihívásokkal állítanak minket szembe. Ennek megoldására alkalmasak lehetnek a különböző, jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező transzparens anyagok, illetve egy merőben új építési technológia, a folyadékpanel használata. Az  átlátszó, vízzel feltöltött paneleket a födémekbe és a falakba építjük be, így jelentős hőtároló, hőelosztó tömeget kapunk. Ezzel minimális környezetterheléssel is képesek vagyunk energiahatékony házakat építeni, jelentős transzparens felületek használata mellett.

A ház előzetes energiamérlegének elkészítéséhez először pontos éghajlati elemzéseket végeztünk, amelyek adatait felhasználva szimuláltuk a napelemes rendszer termelését, illetve a ház villamos energia-fogyasztását. Ugyanezen az adatokat használtuk fel a ház hűtés-fűtés igényének számításánál is. A verseny iparosíthatósági szempontjai miatt, hogy Magyarországon - energetikai és gazdasági szempontból - is életképes legyen az épület, a feladat részét képezi Budapest éghajlatának vizsgálata is. A két régió adatainak összehasonlítása segíti az épület hazai időjárási viszonyokra való optimalizálását.

 

 

Gépészeti tervezés
A vizsgálathoz az építész-tervező csapattal közösen létrehoztunk egy olyan épületmodellt, ami tükrözi az építészeti elgondolást. Feltételeztünk egy 6 m x 10 m x 3,5 m-es épülettömeget nagy megnyitásokkal. Keleten és Nyugaton 4,5 m x 2,4 m, Délen 7,5 m x2,4 m-es üvegfelülettel. Az általános szerkezeti rétegrendet passzív házat közelítő hőátbocsátási tényezővel vettük figyelembe. A számítások erre a kiinduló épületre vonatkoznak.

A hűtést elsődlegesen abszorpciós rendszerrel oldanánk meg, ahol a hőenergiát napkollektor biztosítja, ami lakóépületek esetén szintén újfajta megoldást jelent. A hűtéshez használt kollektor télen, illetve az átmeneti időszakokban (amikor nincs szükség hűtésre), használati melegvíz- rásegítésben is részt tud vállalni.

A fűtéshez szükséges energiát egy levegő-levegő hőszivattyú (air heatpump) segítségével kívánjuk előállítani, melynek COP-értéke jelentősen magasabb a tisztán villamos árammal való fűtésénél. A fürdőszobába a megkívánt magasabb hőmérséklet miatt (24°C) kiegészítő villamos fűtést helyeztünk el.

A megkívánt belső légállapot (léghőmérséklet, páratartalom, károsanyag-koncentráció) elérése érdekében központi mesterséges szellőzést alkalmazunk. A hűtéshez és a fűtéshez szükséges hőt a szellőző levegővel kívánjuk bejuttatni a belső térbe. A befújt levegő hőmérséklete gondos megválasztást igényel, a komfortérzet és a belső páratartalom miatt. Fokozottan ügyelnünk kell a levegő áramlási sebességére a huzatérzet elkerülése végett. A rendszerbe beépített hővisszanyerőnek köszönhetően akár 90%-kal csökkenthetjük a szellőző levegővel távozó hőveszteséget, ami az energiahatékonyság szempontjából rendkívül fontos.

A használati melegvíz előállítását innovatívan, egy általunk fejlesztett hibrid rendszer segítségével oldanánk meg. Lényege, hogy a napelemek által termelt hulladékhőt kívánjuk hasznosítani. A rendszer nagy előnye, hogy a hőelvonás révén hűlnek a szilícium-cellák, így javul a hatásfokuk is. A nagy hatásfokú napelemek alkalmazása indokolja, hogy a szimulációs eredményünk éves hozamát elfogadjuk és kiindulásnak használjuk a ház energiamérlegének kialakításához.

 

 

Az éves várható hozam és havi eloszlása
Az eddig említett éghajlati vizsgálatok eredményeiből csak az éves hozamra következtethettünk. A továbbiakban a modellt kiterjesztettük részletesebb termelési becslésekhez, amihez további három webes alkalmazást használtunk fel. Ezekből egy a SunnyDesign szoftverhez hasonlóan több éves meteorológiai adatok alapján ad elméleti becsléseket havi bontásban, a másik kettő pedig valódi mérési eredményeket tartalmazó adatsor. A havi energiamérlegek tekintetében - becsléseink alapján - Madridban a havi szaldóra minden esetben pozitív eredményt kaptunk. Budapesten a téli hónapok adódtak kritikus időszaknak, ebben az évszakban a fogyasztási értékek várhatóan jócskán meghaladják a termelés mennyiségét. Az éves szaldó mind Madrid, mind Budapest esetében pozitív mérleggel zárult.

 

 

Az építészeti tervezés iparosíthatósági koncepciója
Az európai piacon (Magyarországon pedig még inkább) a változatosság igénye túl magas ahhoz, hogy egy blokkokból építkező rendszer valóban piacképes legyen, így mi egy rétegrendeken és csomópontokon alapuló, kötetlenebb rendszerben gondolkozunk. Alapvető célunk, hogy a ház külön részletmegoldásai is széles körben alkalmazhatóak legyenek, így önmagukban is piacképessé válhassanak. Termékeink fejlesztését két elv mentén képzeljük el.

Egyik elv mentén alapvetően olyan alacsony környezetterhelésű anyagokat használunk, amelyek jellemzően bárhol a világon helyben, nagy mennyiségben rendelkezésre állnak (fa, papír). Egy olyan, a jövőben vizionált, hiperlokalizált iparra és gazdaságra építünk, amely a ház nagy részét helyi nyersanyagból, helyi munkaerővel, helyi ipari adottságok mellett, helyi erőforrásokkal elő tudja állítani. Az általunk választott építési technológiával műhely-körülmények között lehet dolgozni, az előregyártás nem igényel komoly berendezéseket, ugyanakkor a helyszíni munkák is jelentős része is kézi erővel kivitelezhető. A magyar építészetben hagyományosan használt anyagokat és szerkezeteket új technológiákkal ötvözzük, így ezek felhasználásának körét kitágíthatjuk. Kísérletezünk egy olyan könnyűszerkezetes technológiával, amelyben a vályogot is szervesen beépülő építőanyagként tudjuk alkalmazni. Így a vályogfalak kiváló épületfizikai tulajdonságait, erős kulturális gyökereit és a gyorsan építhető technológia előnyeit tudjuk ötvözni. Ezt egy CNC technológiával megmunkált favázas szerkezettel kombináljuk, ami gyors, ugyanakkor helyszíni kivitelezést tesz lehetővé.

Ezzel együtt a magasabb technológiai hátteret igénylő, innovatív magyar fejlesztések beépítését is megcélozzuk, amiket csak egy nagyobb léptékű ipari háttér képes kiszolgálni (hibrid napelem, optikai szál, folyadékpanel, aerogel szigetelés, led világítás, stb). Koncepciónk további célja, hogy a technológia a későbbiekben is alkalmas legyen innovációk beépítésére - akár az open-source rendszerekhez hasonlóan - ezzel is növelve versenyképességét a piacokon. Építészeti koncepciónk szerves részét képzi a transzparens felületek nagyvonalú, hangsúlyos alkalmazása. Különböző tulajdonságú transzparens szigetelési rendszerek felhasználását vizsgáljuk, mint például a magyar fejlesztés alatt álló, nagy hatékonyságú aerogel szigetelésekét. Vizsgáljuk a víz hőtároló tömegként való alkalmazását is. Ezzel a könnyűszerkezetes építéstechnológia előnyét nagy hőtárolási tulajdonsággal ötvözhetjük. További előnye, hogy teljes felületen alkalmazhatunk transzparens falszerkezeteket, és mivel egyszerű szűrt vizet töltünk az üvegtáblák közé, a környezetterhelés is minimális a fázisváltós (PCM) anyagokhoz képest.

A gépészeti tervezés iparosíthatósági koncepciója
Budapest éghajlati és időjárási adatait tekintve jelentősen eltér Madridtól. Jelenlegi modellünkön végzett számításokból látszódik, hogy Madrid éves fűtési hőigénye 63 kWh, míg Budapesté 765 kWh. Ez közel 12-szeres különbséget jelent, ekkora differenciát nem lehet ugyanolyan konstrukcióval megoldani az eltérő földrajzi elhelyezkedések miatt. A magyarországi adottságokhoz a levegő-levegő hőszivattyút talajszondásra cserélnénk. A cserének több oka is van: az új rendszer nagyobb COP-értékkel képes üzemelni, így az egységnyi megtermelt villamos energiával kétszer annyi hőt tudunk elvonni, mint a levegő-levegős rendszerrel. A másik ok pedig, hogy a geotermikus gradiens értéke magas a Kárpát-medencében, így a hasznosítás különösen hatékony tud lenni.

A hűtési hőigények jelentősen alacsonyabbak nálunk, mint Madridban, mivel nyáron kisebb a napsütéses órák száma, illetve a sugárzás intenzitása. Ezért sajnos az abszorpciós rendszerünk itthon kisebb intervallumokban használható, így nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a talajszondás hőszivattyúnkra. Magyarországon a napkollektor felületet is megnövelnénk, ezzel az abszorpciós hűtő alkalmazási idejét növelnénk a nyári kritikus időszakban. A téli időszakban pedig a megnövelt napkollektor felületet által hasznosított hőt alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtőtestekkel fordítjuk fűtésre. Ezekkel a minimális módosításokkal a házat alkalmassá tehetjük a mindkét éghajlaton való energiatudatos és fenntartható működésre.

Világítás
A ház megvilágításának vizsgálatát két részre bontottuk. Külön vizsgáltuk a nappali és külön az éjszakai világítást. Nappal olyan helyen van szükségünk világításra, ahová természetes fény, hagyományos módon - ablakon-, nem tud bejutni, mint például a fürdőszoba, gépészeti tér, kamra. Az emberi szükségleteket, ergonómiai és energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve arra jutottunk, hogy a tökéletes megoldás a természetes fény valamilyen módon történő bevezetése a vizsgált területre anélkül, hogy a falon, mennyezeten egy-egy mesterséges világítótest méreténél szignifikánsan nagyobb felületet foglaljunk el. A természetes fény kedvező élettani hatásai mellett figyelembe vettük az energia-megtakarítás elvét: a természetes fényért nem kell fizetnünk, és még fel sem kell kapcsolni - bár valamilyen módon össze kell gyűjtenünk a megfelelő mennyiségű fényt, ami természetesen energia kiadásokat okoz. Összevetve az elv előnyeit és hátrányait arra jutottunk, hogy érdemes foglalkoznunk ezzel az ötlettel.

A felsorolt feltételeket biztosítva két megoldási javaslat született. Az egyik alapja az optikai szálas fényvezetés. A házon kívül elegendő számú fénygyűjtő rendszert helyezünk el (akár a tetőre, akár a ház mellé), aminek a feladata minél több fény optikai szálvégekre irányítása. Ezt egy speciális lencserendszer valósítaná meg, amely mindig a Nap felé áll, követi annak mozgását. A rendszer mozgatása motorokkal történne, amelyek energiaellátásáról akár lokálisan, a rendszerrel együtt forgó kis napelemcellákkal gondoskodunk. Az optikai szálak relatív kis veszteséggel és  spektrummódosítással juttatják el a besugárzott fényt a szálvégekre. A szálakat tetszőleges helyre eljuttatva, a végére egy szóró optikai rendszert illesztve, kellemes spektrummal sugárzó, fényforrást kapunk.

A másik rendszer hasonló elven működik, csak itt a közvetítő közeg a levegő. A fényt megfelelő számú, a ház homlokzatán körbefutó, napkövető optikai rendszer gyűjti össze. Ebben az esetben a gyűjtőrendszer nem optikai szálra fókuszálja a fényt, hanem a ház belső légterén keresztül egy távolabbi, kis területű fogadó felületre, amely a megvilágítandó helyiség külső felületén található. A beérkezett fény ebben az esetben is tetszőlegesen szórható, irányítható. A második rendszer előnye az elsővel szemben a tökéletes színkép és kisebb veszteség, illetve ezzel a rendszerrel jobban éreztethetjük a Nap mozgásának dinamikáját. Hátránya az összetettebb fénygyűjtő mechanizmus.

Jelen állás szerint az első, optikai szálas megoldást részesítjük előnyben, de megtartjuk a másodikat  is, az építészeti koncepcióhoz alkalmazkodva kiegészítő vagy helyettesítő megoldásként. Ezekhez a rendszerekhez természetesen csatolunk támogató LED világítást is, amely nem elégséges fénymennyiség esetén szükséges és be lesz ágyazva az éjszaki világítási hálózatba.

 

 

Az éjszakai megvilágítás gerincét a reflektív LED megvilágítás fogja jelenteni. A led-ek alacsony fogyasztású, nagy élettartamú fényforrások, fenntartható technológia, használatukkal még jobban csökkenthetjük házunk energiaigényeit, mindamellett vibrálásmentes, kellemes fényt tudunk előállítani. Úgy gondoljuk, hogy a fényforrások gyors fejlődése mellett kis hangsúly jut a megfelelő, innovatív elhelyezési módok kutatására. Ezért tartjuk fontosnak ezen terület vizsgálatát.
A szórt fénynek több pozitív tulajdonsága van. Egyenletes fényeloszlást, lágyabb árnyékokat eredményez. A megfelelő reflektáló anyag és textúra kiválasztásával a fényforrás spektrumát kedvező irányban módosíthatjuk, ezáltal javítjuk a LED hibáit. A szórt fény káprázásmentes fényt, tágabb tereket, jobb közérzetet biztosít. Kiemeli a ház építészeti jellegzetességeit, berendezéseinek formáját. A fő világítási rendszer mellett számos lokális kiegészítő spot, direkt funkcionális világítás lesz elérhető. A ház teljes világítási rendszere egy központi egységről lesz elérhető, vezérelhető, emellett természetesen lokálisan is kapcsolhatóak lesznek.

Épületautomatizálás
A ház különböző rendszereit egy központi feldolgozó egység felügyeli. A felhasználónak itt lehetősége lesz megfigyelni és módosítani épülete gépészeti, hőtechnikai, energiagazdálkodási elemeit. Emellett ezen a felületen lesznek elérhetőek a ház kényelmi funkciói is, mint például a multimédiás rendszer. Célunk egy könnyen kezelhető, autodidakta módon megismerhető felület kialakítása, aminek alacsonyak az energiaigényei. A központi irányító- szabályozó funkciót egy kis fogyasztású, nagy megbízhatóságú PLC fogja megvalósítani, ami lényegesen olcsóbb más megoldásoknál, így nagyobb célcsoport számára elérhető.

Egytengelyes homlokzati napkövető rendszer
A ház homlokzati napelemeinek pozícióját folyamatosan változtatni kell a Nap függvényében a nagyobb hatékonyság érdekében, ugyanis ez a kiegészítő napelem-rendszer pótolja a ház energiaszükségletének szignifikáns részét. Ezek a napelemek több kis egységből tevődnek össze, amelyek egy tetszőleges mátrix tetszőleges csomópontjaiban állhatnak, szabad kezet adva az építészeknek. A tervezés folyamán olyan mechanikus szerkezetet fejlesztünk ki, amely egy motor segítségével, áttételeken és erő- illetve nyomatékközvetítő elemeken keresztül mozgat több kis napelemcellát, illetve kialakításának köszönhetően az egyes fázisok között nem igényel energiabevitelt, mivel öntartó. E mechanizmusok tervezésekor nagy szerepet kapott a megbízhatóság, az időjárási körülményekkel szembeni ellenállóság, a könnyű gyárthatóság, szerelhetőség, nem utolsósorban pedig a kellemes megjelenés, a homlokzatba simuló látvány. Ezek a tulajdonságok biztosítják, hogy ez a rendszer egyedileg gyártható és több meglévő épületre utólag felszerelhető, tetszőlegesen testre szabható legyen, így később különálló termékként is megjelenhessen.

Abszorpciós hűtőberendezés
A ház hűtését abszorpciós hűtőberendezés fogja ellátni. Ez a technológia hűtésre meleg vizet használ fel, amelyet a napkollektorból nyerünk. Minél jobban süt a nap, azaz minél nagyobb a hűtési igény, a napkollektorokban annál több hő fejlődik, így nagyobb teljesítménnyel is tudunk hűteni. Pont akkor hűt a legjobban a rendszer, mikor a legnagyobb szükség van rá. Azáltal, hogy a hűtés fő energiaigénye nem villamos energia, hanem hőenergia, a működtetési költségek nagymértékben csökkennek a konvencionális hűtési technológiákkal szemben.

Napelem-hőhasznosító rendszer
Előzetes vizsgálatok és mérések alapján a napelemek márciustól októberig működésük közben jelentősen melegszenek, ennek következtében a PV cellák hatásfoka csökken és jelentős mennyiségű hő távozik a környezetben hasznosítás nélkül. A napelem tábla hátulján lévő hőszigetelő rétegét eltávolítva egy speciális hőcserélőt alkalmazva folyadék átáramoltatással a disszipatív hőt elvonjuk és a használati melegvíz-termelés első hasznosítási lépcsőjeként alkalmazzuk. A kritikus téli időszakban a napkollektor alkalmazással tovább melegítjük a hibrid rendszer által előmelegített vizet.

Kommunikációs célkitűzések
Kezdeti felismerésünk - ami elindította bennünk, hogy szeretnénk részt venni ezen a versenyen - az volt, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre fokozódik a társadalom érdeklődése a fenntartható technológiák felé. Jelenleg ezek a technológiák még nem terjedtek el széles körben, valójában a fenntarthatóság alapelveit, a technológia nyújtotta lehetőségeket is csak a társadalom egy szűk rétege ismeri. Éppen ezért projektünk kommunikációjával - a Solar Decathlon elveinek megfelelően - fontos szerepet kell hogy kapjon a társadalmi felelősségvállalás, tájékoztatás szempontja. Szeretnénk minél szélesebb közönségre a lehető legmélyebb, legérzékenyebb - a kultúrától és látásmódoktól független - szinten hatni. Szemléletünk szerint így lehet a legkönnyebben befogadni egy idegen gondolkodását, beépíteni azt és fejlődni tőle.

A mostani egyetemisták, a jövő mérnökei azok, akik a közeljövő technológiájára, társadalmára és öko-rendszerére hatással lesznek. Fontosnak tartjuk annak a fajta tudatosságnak az átadását, ami egy társadalmilag és ökológiailag felelős szemléletmód kialakulásához vezet, hogy a szakterületüket eszerint képviseljék.

Magyarországon megfigyelhető tendencia, hogy a szocialista időkben épített, ma már korszerűtlen lakótelepeken élők lassan az agglomerációba költöznek. Ezzel párhuzamosan az ország fő tervei között szerepel a vidéki élet vonzóbbá tétele is, ahol a lakásállomány jelentős része szintén elavult. Ebből látszik, hogy ezeken a területeken sok új építésű, kis alapterületű házra lesz igény. Emellett Magyarországon kialakulóban van egy új, tudatos fogyasztói réteg - amely az elmúlt években egyre gyorsabban kezdett szélesedni - akikben növekszik az igény az környezettudatos megoldások felé. Ők hajlandóak plusz erőfeszítéseket is tenni egy harmonikusabb, egészséges életért.

Egyik fő célunk, hogy a nemzetközi média révén a világban minél szélesebb körbe eljuttassuk a víziónkat, amiben hiszünk, amiért részt veszünk a versenyben. A másik célunk, hogy minél többen tudjanak a világon arról, hogy 2012-ben Magyarország is részt vesz a Solar Decathlon versenyen, és hogy minél többen folyamatosan fegyelemmel kísérjék a projektünket. Szeretnénk a magyar kultúrát és Magyarországot is népszerűsíteni a nemzetközi közönség előtt, építve ezzel is a nemzetközi országimázsunkat.

 

 

Fenntarthatóság
A fenntarthatóság eszméje az alábbi alapelvekben nyilvánul meg, amelyek szerint hozzuk a döntéseket, tervezzük a termékeinket, illetve végezzük a tevékenységeinket.

1. A holisztikus megközelítés elve:
   Az egyedi kérdéseket rendszerszemléletben vizsgáljuk, felismerjük azok közvetlen és közvetett kapcsolatait más problémákkal.
2. Az integráció elve:
   Törekszünk arra, hogy a környezeti, a társadalmi, és a gazdasági érdekeket egyforma súllyal vegyük figyelembe.
3. A tartamosság elve:
   A környezeti erőforrásokat úgy használjuk fel, hogy ne okozzunk visszafordíthatatlan változást.
4. A megelőzés és elővigyázatosság elve:
   Nem csak a késztermékek tulajdonságait vizsgáljuk, hanem az előállítás minden fázisában figyelünk azokra a tevékenységekre, amelyek hatással lehetnek a környezetre.
5. Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve:
   Előnyben részesítjük a megújuló erőforrások használatát a termékeink előállítása és használata során is. Környezetbarát termékeket kívánunk tervezni, amelyeket életciklus-analízis formájában alaposan elemzünk és a sarkalatos pontokra rávilágítunk.
6. A helyi erőforrások hasznosításának elve:
   A ház jelentős része helyi nyersanyag, helyi munkaerő, helyi ipar, helyi erőforrás segítségével előállítható, termékeink elkészítésekor is hasonló erőforrásokat kívánunk bevonni. Fontos számunkra, hogy a sok esetben képzetlen munkaerő, vagy akár a későbbi felhasználó bevonása is lehetséges legyen a ház létrehozásába. Így az erősebb személyes kötődés megnyújtja a ház élettartamát.
7. A környezet-adekvát hasznosítás elve:
   A helyi igényeknek megfelelően a mindenkori környezethez alkalmazkodjunk, és ne folyamatos energia-befektetés árán a környezetet igazítsuk az túlkapott elképzeléseinkhez, hiszen a rendszer vissza akar térni a természetes feltételek által diktált állapothoz. Például az épület a melegebb tereit egymáshoz közel helyezzük el a fűtési energiaigény minimalizálása miatt.
8. A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve:
   Használt technológiáinkkal és építészeti koncepciónkkal széles körűen ki tudjuk elégíteni az egyedi igényeket.
9. A nem anyagi értékek haszon elve:
   A projekttagok és a szponzorok motiváltságát, illetve a fogyasztók igényeit egyaránt értékként kezeljük, a különböző igények összehangolása során a hosszú távú közös célokat tartjuk szem előtt.
10. A természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejűségi elve:
    A környezetből csak annyi vehető ki, amennyit újra tud termelni, erre a PR tevékenységünk során is hangsúlyt fektetünk.
11. Az eltartóképesség szerinti használat elve:
    A bioszféra eltartóképessége megszabja, hogy egy adott tudományos-technikai színvonalon mennyi az eltartható egyedek száma. Így az innovációnk, fejlesztéseink során figyelünk az iparosítás, illetve a tömeggyártás közvetett hatásaira is.
12. A körfolyamatokban történő összekapcsolhatóság elve:
    Körfolyamatokban gondolkozunk, a termékek életciklus-elemzéseit összekapcsoljuk. A jelenlegi gazdaságot jobbára lineáris termelői és fogyasztói kapcsolatok jellemzik, amelyek alacsony a hatékonysággal, nagy energiaveszteséggel és sok a termelési hulladékkal járnak. Célunk a természet példája alapján a termelési lánc hulladékait más termelési folyamatokban újrahasználni.
13. A szubszidiaritás elve:
    A hatékony, kiegyensúlyozott működési folyamat érdekében a csapatunk egyedi viszonyaihoz alkalmazkodunk; így külön foglalkozunk a valóságos helyzetek megismerésével és elemzésével (pl. emberi kapcsolatok, egyéni motiváltság, konfliktusok, váratlan körülmények). A szervezetünk a teljes jogú egyénekből és azok közösségeiből építkezik rendszerré. A döntéseinket az arra még alkalmas, lehető legalacsonyabb szervezeti szinten hozzuk meg. Az egyén érdekeinek megvalósulása a közösségen keresztül ütközik, vagy azonosul más egyének vagy közösségek érdekeivel.
14. A koegzisztencia elve:
    A szervezetünk látszólag diszkrét egységei egymást kiegészítik, kölcsönösen kiszolgálják. Nem az egymásra utaltság, hanem az egymás mellett való létezés valósul meg. E kisebb csoportok nagyobb egységekbe szerveződnek. Az így felépülő szervezetünk képes demokratikus rendszerként működni. Az ilyen heterogén rendszer stabilabb és rugalmasabb, a szükségleteknek megfelelően gyors válaszra képes, s az esetleges változások nem járnak nagyobb megrázkódtatásokkal. Az irányítása a szervezet belső eszméjével összhangban történik.