Ökologikus középületek — Élő-zöld homlokzatok

@Mócsi Gábor: Megköszönve a hozzászólásokat, megpróbálok röviden reagálni az eddigiekre, ha nem is tételesen de legalább nagy vonalakban:

Ha nem általánosságban a felvetett témáról beszélünk, hanem a házról, akkor valóban a terület beépítése az egyik legvitathatóbb pont. Amiért úgy döntöttem, hogy ezt a helyet választom (a hálózat többi eleme zömével foghíjakon lett kijelölve) az pontosan az, hogy növelni szerettem volna a zöldfelületet, ezt ugyan nehéz megérteni a megszokott nézőpontból, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy ha beépítünk egy területet akkor ott csökken a "zöld lehetősége", de ez alapvetően csak akkor igaz, ha hagyományos funkciókban gondolkodunk, itt a funkció - és ez válasz egy másik kérdésre is - maga a "zöld". Alapvetően egy függőleges park, egy növényzettel telezsúfolt városi tér volt a cél, ahol a téren jelenleg lévő növényállomány sokszorosa kaphat helyet, több szinten mint az egy db utcaszint. A tetőkert pedig egy felértékelt városi közparkként működhet, a város zaja, pora fölé emelkedve kissé. Minden más funkció kiegészítő és segítő szerepet tölt be.

Az irodák, előadó, kertészet, mind mind azért került be, hogy helyet adhasson a témával kapcsolatos "kísérletezésnek". Ilyen mennyiségű növényzetet és az azt tápláló ültetőközegeket, csak ilyen nagy tömegű szerkezettel gondoltam megvalósíthatónak. A kérdesfeltevések közé most be is iktathatjuk, hogy hogyan lehetne csökkenteni a beépített tömeg mennyiségét, ami alapvetően hátráltatja pl a zöldtetők-zöldhomlokzatok terjedését. Hivatkoztam a bevezető szövegemben a gondolati fejlődésre, jelenleg ott tartok, hogy a kiegészítő funkcióktól eltekintve talán a legjobb megoldás az lenne ezen a terülten is, ha olyan megoldást tudnánk találni aminek a végeredményeként néhány hatalmas lombkoronájú fával és a rájuk függesztett rámparendszerrel próbálnánk elérni hasonló zöldfelület növekedést és adnánk meg vmiféle park funkciót... ("szerényebb beavatkozás"!) ott egy hatalmas "légtér" a metrómegálló fölött amit valahogyan fel szeretnék tölteni ÉLETTEL! Ez volna a cél, sajnos csak idáig jutottam 2009-ben, ami a tervben látható... Gondolkozzunk tovább, ha a célokkal legalább egyetértünk!

(az irodáknak a bütü homlokzaton vannak ablakai és egy belső és egy érintő átrium felé, hogy hogyan van elképzelve az a 14-es oldal D03 részletén látszik, az alaprajzon PDF-ben beszürkültek az ablakok sajnos, nem is vettem észre... elnézést kérek! Gábor! a gegekkel kapcsolatban egyetértek, gyönge pillanatom volt...)

ui.: a szerves formálással kapcsolatban is szeretnék reagálni, nagyon fontosnak tartom a kérdést, ahogy az opponenciának is sarokköve volt, visszatérek még rá...

@doboczyakos: mert ahhoz vagyunk szokva, hogy ha beépítünk egy területet akkor ott csökken a "zöld lehetősége"

- ez így van - a növényzet egy két méter körüli feltöltésben, szigorúan vasbeton környezetben kevésbé érzi jól magát, mint a "normál" fölfdben. És biztos hogy drágább is a fenntartása - márpedig egy épület "zöldségéhez" a megvalósítás és a fenntartás energiafelhasználása is hozzátartozik.

Alapvetően egy függőleges park, egy növényzettel telezsúfolt városi tér

Nem tudom hogy készült-e ezirányú számítás, nekem kifejezetten kevésnek tűnik a zöld, pláne egy parkhoz képest: néhány fa, és jó, persze sok függőleges zöld, ezek egy része viszont árnyékban - kockázatos, költséges, és a befektetett energiából gyönyörűen rendbe lehetne rakni 10 budapesti parkot, beton nélkül, és máris jobb lenne a város oxigénháztartása: olcsóbban, hatékonyabban, használhatóbban, kevésbé környezetszennyezően.

Ilyen mennyiségű növényzetet és az azt tápláló ültetőközegeket, csak ilyen nagy tömegű szerkezettel gondoltam megvalósíthatónak.

Ha ez így van, akkor ennek az üzenete számomra az hogy ez túl nagy ár. Ha egy (léptékében) tucatnyi fa ültetésére alkalmas terület csakis ekkora betontömbként, ennyi parkolóval és energiabefektetéssel és szennyezőanyag-kibocsátással valósulhat meg, akkor ez nincs arányban a létrejövő környezeti értékkel, és annak bizonytalanságaival.

ott egy hatalmas "légtér" a metrómegálló fölött amit valahogyan fel szeretnék tölteni ÉLETTEL!

A "légteret" - még ha valamikor be is volt építve - ma úgy hívják hogy "tér", és persze volna mit javítani rajta, de a terv most nem élettel, hanem betonnal tölti meg, a pinceszinteket meg autóval és benzingőzzel...

ha a célokkal legalább egyetértünk!

Ez az amit nem értek még most sem pontosan... Mik a célok? "Adjunk több zöldet a városnak?" - erre ott vannak a parkok, volna mit fejleszteni rajtuk, de biztos hogy nem beépíteni kéne őket. "Építsünk minél több zöldtetőt"? - jó, de ne beépítetlen tereken, elvéve a helyet és a napot a városlakóktól; és olyan épületre lenne érdemes, amire a városnak szüksége is van, ami nem ürügy csupán arra, hogy egy zöldtető és zöldhomlokzat-kutatás kísérleti terepe legyen. Ez így iszonyatosan drága, fenntarthatatlan, nem ökologikus.

az irodáknak a bütü homlokzaton vannak ablakai

Tényleg nem látszik- de sajnos a homlokzaton sem... Az alaprajzon irodák vannak végig 3 homlokzaton, ha egyetlen szakaszon némelyiknek van ablaka, az azért sovány vigasz... Ráadásul a "bütühomlokzat" ugye pont északi, tehát PONT nem a jó benapozású részen nyílik az a kevés ami nyílik. Tehát sok irodának továbbra sincs ablaka... Ez elfogadhatatlan.

*

Így most rengeteg beton beépítésével elég komoly statikai és építésszervezési problémát (ergo: költséget és energiafelhasználást) okozva magunknak építünk egy házat azért, hogy azon néhány fa nőjön, s hogy azt mesterségesen szellőztethessünk és hogy (gondolom a több zöldhomlokzat miatt?) ne minden emberi tartózkodásra alkalmas helyisége kapjon természetes fényt?... Nekem nem az a bajom hogy 1-2 kevésbé ökologikus megoldást találok, hanem hogy alig találok ilyet egyáltalán... Pardon.

 

 

 

@mB: Hol lehet ilyet találni ? Renzo Piano féle San Francisco Academy of Science ?

@mB: Természetesen sok energia volna megépíteni ezt a házat és ilyen szempontból ellentmondásnak is tűnik, de itt nem arról van szó, hogy az anyatermészetben, tiszta lappal létrehozunk egy új várost és annak milyennek kellene lenni (annak teljesen másnak), hanem a múlt "hibáival" terhelt kész helyzetünk van. És persze ennyi pénzből sok parkot rendbe lehetne hozni - kellne is - én magam is azt támogatnám pillanatnyilag. Pontosan azt hangsúlyoztam, hogy kísérletezzünk, próbáljunk egy vagy több lépéssel előre szaladni fejben...  azzal is lehetne foglalkozni, hogy hogyan lehetne a közparkokat jól "helyrerakni" ,biztos ezzel is sokan foglalkoznak, de én ezzel a tervvel kapcsolatban azon gondolkodtam, hogy az alapvetően már sűrűn beépített belváros tereiben hogyan lehetne javítani a helyzeten anélkül, hogy mondjuk tömböket bontunk ki... Tehát tényleg nincs arányban, egyensúlyban a befektetett energia és a nyereség, de ezen a terepen talán nem is lehet ez máshogy. (Itt sokkal fontosabb lehet pl a tudatformálás, a mikrokörnyezet javítása, a technológák megismertetése, ha csak azt néznénk mi mennyi energia, akkor nem lehetne bemutatni mondjuk az esőerdők pusztulásáról szóló képanyagot, mert oda kellett utazni elkészíteni ami sok energia és a fényképezőgépet is le kellett gyártani stb. stb. Ha ezzel viszont sok ember "felébred" akkor megérte, talán így kellne gondolni az ilyen kezdeményezésekre is.) Azzal viszont vitatkoznék, hogy "ürügy" volna a ház, a városnak szerintem igenis szüksége van ilyen terekre... ahol egy minimális zöld folt létrejön (pl a közeli Erzsébet tér) rögtön megjelennek az emberek és leülnek a fűbe... Dobjatok be ötleteket, terveket a fentiekkel kapcsolatban! Ti mit tennétek?

@doboczyakos: Petrus Ferenc

 Én is sokat foglalkozom zöldhomlokzatokkal, és nagyon örülök, hogy mások is kisérleteznek ezzel. Jelenleg úgy látom, hogy a homlokzatra rögzített termőközeg egy drága rétegmegoldás. Ami viszont nagyon jó és akár mindennapos, az a futtatott zöldhomlokzat. Nemcsak azért jó mert olcsó, és nem gazosodik, de közvetlen kapcsolatban van a föld kapilláris zónájával, a fennmaradását biztosítja, ellentétben pl. a zöldtetőkkel.

A zöld homlokzatnál azonban még érdekesebb a zöld árnyékolás, ahol a futtatott növényzetet az ablakok előtti, fölötti árnyékolónak használjuk, ami télen átengedi a napfényt, de nyáron takar, és párologtatással hűt.

Egy futónövény akár 20-25 méteresre is megnő, így az itthon tervezett épületek jó részénél megfelel.

Nagy öröm számomra, hogy megtevezhettem az első olyan zöldhomlokzatú és zöldárnyékolt házat, aminél a zöldfelület gépészeti hatékonyságát külön is tudjuk majd mérni, így mindenki meggyőződhet a rendszer hatékonyságáról

ha valakit érdekel a téma, írhat nekem a petrusferenc@vipmail.hu ra 

@róóóland: No én pont tegnap néztem bele ebbe a tervbe kicsit részletesebben – valamiért rendetlenkedik a pdf-olvasóm, így lehet hogy nem mindent láttam vagy nem mindent jól, de nekem – az előző hozzászólóval szemben – alapvető kérdéseim és fenntartásaim keletkeztek: 

-         Nekem többszöri nekifutásra sem derült ki, mi is az épület funkciója?... Ez annak a megítélésében is segített volna (már az alap-információn túl), hogy megértsem, miért is kell egy ekkora tömeggel beépíteni a teret a metrólejáró felett.-         valóban az ökologikus szemléletet és a fenntarthatóságot közvetíti egy ekkora tömegű, hatalmas, lábakon álló betontömb?... Hihetetlen betonmennyiség, elképesztő statikai problémák, nehezen megoldható infrastrukturális kiszolgálás, nehéz megközelítés… Mik az előnyök? Nem értem egyszerűen a kiindulást.-         Jól láttam hogy (emlékezetem szerint az első szint) ablaktalan (!!) irodákkal van tele?... A többi helyiségnek se nagyon van ablaka, de az irodáknál egy egész egyszerűen fájdalmas. Hogy fordulhat ez elő?-         Mi jelenti valójában az épület ökologikus voltát? Az ablakok hiánya nyilván nem, a betonfödémen álló fák sem, a talajtól való elemeltség sem, a nagyon mozgalmas (így geometriai hőhidaktól hemzsegő) tömegképzés sem…  

Talán a fenti kérdések azok, amik igen nehézzé teszik az épülethez való viszonyulást – nekem mindenképpen. Egy gondolat jut eszembe, amit a műleírás is érint: Budapesten tudomásom szerint európai viszonylatban igen kevés zöldfelület, közpark van – legalább azt a keveset NE építsük be ami még most megvan… Pláne ne vasbeton tonnaezrekkel.