Épületek/Örökség

Óra-Villa, Budapest-Hegyvidék

1/9

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főhomlokzat

?>
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főhomlokzat
?>
Óra-Villa, térszerkezet
?>
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, kerti nézet
?>
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, háthomlokzat
?>
Óra-Villa, helyszínrajz
?>
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, utcai oldalhomlokzat
?>
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főbejárat
?>
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, bejárati tornác
?>
1/9

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főhomlokzat

Óra-Villa, Budapest-Hegyvidék
Épületek/Örökség

Óra-Villa, Budapest-Hegyvidék

2008.08.27. 09:07
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Eleőd Ákos

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Egy klasszicista műemléképület revitalizációjaA terv a műemlékvédelem legfontosabb gondolatát testesíti meg azzal, hogy az épület szellemiségét tudta rekonstruálni; az Óra-Villa 1842-ben nagypolgári otthonnak épült, s 2005-ben ismét azzá lett. Más eszközökkel, hiszen eltelt 160 év, ám újra egy nagypolgári otthon eleganciáját, nagyvonalúságát tükrözi.a rekonstrukció építész tervezője: Eleőd Ákos

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főhomlokzat
1/9
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főhomlokzat

Az Óra-Villa újjászületése kiemelkedően magas színvonalú revitalizáció. A feladat nem volt könnyű; a klasszicista villaépület értékőrző műemléki felújítása, ugyanakkor: XXI. századi szemléletű és igényű otthon megteremtése egy háromgyermekes család számára. Eleőd Ákos mindkét szempontot nagyvonalú, átgondolt koncepcióval kezelő tervének kiemelkedő szakmai értékei:

1. A tetőtér-beépítés árnyalt megoldása, amely a főhomlokzatot és az utcai homlokzatot érintetlenül hagyja; a kerti homlokzaton nem épít felépítményt, hanem az eredeti tömeget meg nem bontó elegáns bemetszést alkalmaz; a háthomlokzaton pedig a villa arány-rendjéhez méltó, összefüggéseiben érzékeny ritmusú látvány-kompozíciót hoz létre.

2. A földszinti alaprajz méltóságteljes, tiszta képlete, amely a történeti térszerkezet hossz- és haránt tengelyeinek feltárását a mai lakófunkció igényeivel harmonikus egységben teremti meg.

S végül, a terv legfontosabb, egyedi eleganciájú értéke:

3. Az ötvenes évek-béli, barbár utca-átvezetést, a villa kertjének, s ezáltal eredeti térszerkezetének tönkretételét a tervezett megoldás példaértékű új térkompozíció megfogalmazásával oldotta fel; méltó nagyvonalúságú új tér-sor született, amelyben a XXI. századi terv a klasszicizmus gondolatmenetét rekonstruálta; a klasszicista térszervezés gondolati kibontakoztatásával teremtett új értéket.

Dr. Mezős Tamás egyetemi tanár,
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke

 

Óra-Villa, térszerkezet
2/9
Óra-Villa, térszerkezet

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, kerti nézet
3/9
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, kerti nézet

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, háthomlokzat
4/9
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, háthomlokzat

Óra-Villa, helyszínrajz
5/9
Óra-Villa, helyszínrajz

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, utcai oldalhomlokzat
6/9
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, utcai oldalhomlokzat

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főbejárat
7/9
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, főbejárat

Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, bejárati tornác
8/9
Óra-Villa — Egy klasszicista műemléképület revitalizációja, bejárati tornác

 


"Mustra 2005"
Óra-Villa

1.1. Az 1842-ben épült nagypolgári nyaraló a klasszicista villaépítészet jeles példája.

1.2. Nagyvonalú térszervezése az intenzív kertkapcsolattal teljesedett ki – az eredeti állapot szerint a középtraktus timpanonos tornácához szervesen kapcsolódott a teraszosan kiképzett díszpark térkompozíciója.

2.1. Az épület másfél évszázados története híven tükrözi történelmünk viharait: a Tanácsköztársaság alatt vöröskatonák szállása, a II. világháborúban súlyosan megsérül, az ötvenes években pedig 4(!) szükséglakást alakítanak ki benne. Az épület elleni legnagyobb merénylet azonban az 1951-es beavatkozás: a Lóránt utca megdöbbentően érzéketlen, értékromboló átvezetése a kerten – az épülettől néhány méterre! – a térstruktúra totális tönkretételével.

2.2. A hetvenes években végzett utolsó felújítást követő időszakban az épületben követségi rezidencia kap helyet; majd funkcióját veszítve üresen, állagmegóvás nélkül áll, beázik, pusztul.

3.1. 2002-ben az épületet eladásra hirdetik meg, amelynek nyomán elvi szinten felmerül középületként – pl. helytörténeti múzeumként – való hasznosítása, de gyakorlati, hivatalos lépés ez ügyben nem történik.

3.2. Az épületet – családi otthon céljára – egy magánszemély vásárolja meg, aki olyannyira komolyan veszi a villa építészettörténeti értékét, hogy roppant logikus, ám sajnos szinte példa nélkül álló megoldással a műemléki hatósággal egyeztetett meghívásos tervpályázatot rendez. Ennek alapján a tervezési feladatra Eleőd Ákos építészt kéri fel.

A terv a korszerű műemléki szemlélet magas színvonalú példája, hiszen az épület maximális tiszteletben tartása, a meglévő értékek védelme mellett a tervezői kreativitás árnyalt eszközeivel az épület már veszni látszó értékeit is ki tudta bontakoztatni.

E szemléletet példázza a kristálytiszta alaprajz, a homlokzatkezelés harmóniája, vagy akár az utólagos, méltatlan garázs határozott felszámolása – a mindvégig képviselt, az épület egészére kiterjedő komplex látásmód –, de legfőképpen a Lóránt utca által tönkretett térszervezés főtengelyének érzékeny újrafogalmazása: az épület előtti térsor, a kerti megközelítés hiánya miatt kényszerű adottság volt az épület háthomlokzat felöli bejárati feltárása; a szigorúan síkban tartott, kedvezőtlen arányú (az épület homlokzati arányrendjéhez képest méltatlan) háthomlokzat melletti hosszú séta vezetett a középvonalban elhelyezkedő ajtónyíláshoz, majd szűkös előszobához.

A rossz adottságokból a terv nagyvonalú megoldással komponált az Óra-Villához méltó fogadózónát az eredeti főtengely mentén újrafogalmazott térkoncepcióval: az épületen belül elegáns fogadóteret, az épület előtt a főbejáratot, a középtraktust hangsúlyozó karcsú fogadó-tornácot kialakítva.

A tornác árnyék-ritmusa egyben a háthomlokzat karakteres eleme, pilléreinek alaprajzi pozícióját az épület meghatározó motívumának, a főhomlokzati tornác oszlopainak vetítése határozta meg. S a térsor befejezése, ugyancsak a főhomlokzati arányok vetítése mentén: a lezáró elem a főtengely végpontján díszkútat közrefogó kerti pihenő-építmény, amely ezáltal a főbejárat előtti tér egészének méltóságteljes, atmoszférikus hangsúlyt ad.

Két fő szempontot: a műemléképület értékeinek óvását, és a háromgyermekes család számára korszerű, kompromisszum-mentes, magas színvonalú otthon megteremtését a terv hierarchia nélkül, komplex gondolatmenettel, elméleti és gyakorlati harmónia megteremtésével oldotta meg. A terv a műemlékvédelem legfontosabb gondolatát testesíti meg azzal, hogy az épület szellemiségét tudta rekonstruálni; az Óra-Villa 1842-ben nagypolgári otthonnak épült, s 2005-ben ismét azzá lett. Más eszközökkel, hiszen eltelt 160 év, ám újra egy nagypolgári otthon eleganciáját, nagyvonalúságát tükrözi.

Marjai Sándor
műemléki felügyelő


Óra-Villa
Budapest, XII.
a rekonstrukció építész tervezője: Eleőd Ákos

Eredetileg 1843-ban építtette Hendrich Ferenc csokoládégyáros vállalkozó, nyaralónak. Buda ostromakor, 1849-ben Görgey Artúr főhadiszállása volt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk