Programok

Örökség a gazdaságban – Gazda(g)ság az örökségben

1/2

Fehérvárcsurgói kastély

Hirdetés
?>
Fehérvárcsurgói kastély
?>
1/2

Fehérvárcsurgói kastély

Örökség a gazdaságban – Gazda(g)ság az örökségben
Programok

Örökség a gazdaságban – Gazda(g)ság az örökségben

2010.03.25. 12:27

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Fehérvárcsurgó, Magyarország

Esemény kezdete:
2010.03.26. 07:30
Esemény vége:
2010.03.27. 12:00

A Budapesti Francia Intézet és a Károlyi József Alapítvány nemzetközi konferenciája március 26-27-én Fehérvárcsurgón a Károlyi Kastélyban.

„Örökség a gazdaságban – Gazda(g)ság az örökségben" címmel rendeznek nemzetközi konferenciát március 26-27-én a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban. A Budapesti Francia Intézet és a Károlyi József Alapítvány szervezésében létrejövő konferenciát a párizsi Robert Schuman Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Budapesti Lengyel Intézet támogatja.

A konferencia elsődleges célja, hogy európai példák alapján megmutassa a műemlékek gazdaságra gyakorolt – direkt és indirekt – hatásait, a hasznosítás és a látogatottság alapján. A konferencián elhangzó előadások bemutatják a műemlékek lehetséges hasznosítási lehetőségeit, és a hasznosítás gazdasági értékelésének módszereit (költségek, erkölcsi, társadalmi és emberi előnyök és hátrányok szemszögéből).

 

Fehérvárcsurgói kastély
1/2
Fehérvárcsurgói kastély

 

 

Az előadók között szerepelnek Franciaországból Renaud Donnedieu de Vabres volt kulturális miniszter, Isabelle Lemesle, a Nemzeti Műemlékek Hivatalának elnöke, Christophe Eschlimann a Történelmi Műemlékeket Restauráló Vállalatok Tömörülésének elnöke, Yves Dauge, a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának elnöke, Belgiumból Freddy Jorris, a Paix-Dieu Központ elnöke. Romániából érkezik Hegedűs Csilla, a bonchidai Bánffy kastély képviselője, Lengyelországból pedig Jacek Purchla professzor.

A magyar előadók között lesz Dr. Mezős Tamás és Dr. Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és alelnöke, valamint Káldy Mária, a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ igazgatója, Lukács Tibor, Dalkia Energia képviselője és L. Simon László író, kulturális szakértő. Nemcsak azért fontos ez a konferencia, mert nemzetközi példákat és tapasztalatokat ismerhetünk meg a műemlékek hasznosításával kapcsolatban, hanem azért is, mert külföldi szakembereknek mutathatjuk meg, hogy a fehérvárcsurgói kastélyt miként hasznosítjuk – mondta konferencia szervezői nevében Báger Gusztáv egyetemi tanár, a Károlyi József Alapítvány kuratóriumának elnöke. Akik eljönnek erre a konferenciára, láthatják, hogy az elmúlt évtizedben mire jutottuk az évtizedekig elhanyagolt Károlyi Kastély felújításával. Illetve bemutathatjuk, hogy a Közép-magyarországi Operatív Program révén, a közel félmilliárd forintos rekonstrukciós program hogy áll.

A konferencia részletes programja a karolyi.org.hu honlapon, az események menüpont alatt megtalálható.

További információk:
Károlyi Kastély
telefon: 06/21/311 04 26
e-mail: kastely[kukac]karolyi.org.hu,


A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély 1999-ben megkezdett felújításának befejezését teszi lehetővé a Közép-Dunántúli Operatív Programtól (KDOP) nyert 462 milliós forintos támogatás. A Károlyi József Alapítvány 2008-ban nyújtotta be pályázatát, és a tervek szerint jövő májusban már az egész kastély eredeti állapotában várja a látogatókat.

A fehérvárcsurgói klasszicista kastélyt gróf Károlyi György megbízásából Heinrich Koch bécsi építész tervei alapján építették 1844 és 1853 között. Az építtető unokája, gróf Károlyi József 1910 körül romantikus stílusban alakíttatta át az épületegyüttest. A Károlyi család 1847-től 1944-ig élt a kastélyban, amely a második világháborút viszonylag épen átvészelte, viszont a később benne állomásozó szovjet és a magyar csapatok maradandó károkat okoztak az épületben és berendezésében. A park és az épület rövid ideig a Fővárosi Gázművek üdülőjeként szolgált, majd 1949-től 1979-ig gyermekotthon működött benne. Az állagmegóvás mértékét jól jelzi, hogy a kastély 1979-re olyan rossz állapotba került, hogy a gyermekotthont inkább kiköltöztették belőle, így közel két évtizeden keresztül üresen állt az egykor szebb napokat látott épület.

A kastélyépítő ükunokája, Károlyi György által 1994-ben életre hívott Károlyi József Alapítvány 1997-ben, pályázat útján szerezte meg a kastély hasznosítási jogát. A teljesen romos kastély felújítását 1999-ben kezdte meg az alapítvány, amelyhez a Károlyi család tulajdonában lévő Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. is csatlakozott. Ennek köszönhetően 1999-ben az északi, 2001-ben pedig a déli pavilon teljes felújítása történt meg, majd 2001 és 2008 között a két oldalszárnyat is helyreállították. A kastély rekonstrukciójának 2011-re tervezett befejezését segíti az Európai Unió által támogatott KDOP, amelyből 462 millió forint jut erre a célra.

A kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, szakmai működését az épületben élő Károlyi család irányítja. A kastély tagja a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának, így minden évben számtalan, kiemelkedő rendezvénynek ad otthont. Ugyanakkor itt kapott helyet az egykor Párizsban élő Fejtő Ferenc teljes könyv- és archívumállomány, valamint egy 50 ezer darabos, jórészt a XIX-XX. század fordulóján kiadott képeslapokból álló gyűjtemény, amely a történelmi Magyarország háromezer településéről őriz lapokat. Mindezek mellett egy folyamatosan gyarapodó könyvtár és európai dokumentációs központ is működik a fokozatosan megszépülő fehérvárcsurgói kastélyban.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.