Design/Formatervezés

Ossarium a Közép-Ferencvárosi Páli Szent Vince Plébániatemplomban

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Ossarium a Közép-Ferencvárosi Páli Szent Vince Plébániatemplomban
Design/Formatervezés

Ossarium a Közép-Ferencvárosi Páli Szent Vince Plébániatemplomban

2003.10.17. 13:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szél Ágnes

tervező: Szél Ágnes

Tervező: Szél Ágnes

A neoromán stílusban épített templom balodali apszisában már korábban kialakították a temetkezési helyet urnák fogadására, körben a falon. Spányi András plébános – aki egyszemélyben püspök – mindezek után 2001-ben adott megbízást Szél Ágnes építésznek, hogy tervezze meg e téren belül az Ossariumot, amely a hamvak száraz-szétszóratásának kegyeleti helye.

A tervező legelső ötlete volt egy üvegpiramis a tér súlypontjába állítva, amit azonnal fel is vázolt - és nem sokkal később a kidolgozott tervek alapján az Ossariumot meg is valósították. A homokfúvott matt üvegből épített piramis arányai pontosan modellezik az egyiptomi piramisokat, tehát a forma adott volt. A terv továbbfejlesztése pedig főleg a világítás részletes kidolgozását jelentette, továbbá a padlóburkolatot és a négy gyertyatartót - s mindez a szertartás forgatókönyvének részletes kidolgozásán alapult. Ettől érződik a kis mű teljes egysége és olyasfajta „töménysége", szűkszavúsága, mely arra késztet, hogy a továbbiakban csupán már csak a közreműködők névszerinti említésével tegyem kerekké a leírást:

Az Ossariumot tervezte és a fotókat készítette Szél Ágnes.
A fémmunkát, többek között a szálcsiszolt, rozsdamentes acélból szerelt gyertyatartókat és a piramis csúcs aranyozott sapkáját készítette Laczák Géza ötvösművész.
A cseppfény kereszt és a rejtett világítás tervezője szintén Szél Ágnes, a lámpákat a Candela gyártotta.
A piramis kivitelezője a Rákosy Üvegművek.
A padlóburkolatba illesztett kereszt sötétzöld csiszolt gránitlapból készült (Poschacher, Ausztria).






 

Közép-Ferencvárosi Páli Szent Vince Plébániatemplom
építész tervező: Fábián Gáspár, a tervezés évei: 1930–1931, 1935. Építés: 1935–1936.
Budapest, IX. Haller utca 19-21. (Mester utca 66.)
A kereszteződésben átlós tengelyben, szabadon álló, háromhajós, keresztházas templom félköríves záródású szentéllyel, szentélykörüljáró folyosóval, a főhomlokzat jobb oldalán négyzetes toronnyal (forrás: Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Budapest 2001.).

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.