/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Közélet, hírek

Osskó Judit Prima Primissima Díjas

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Osskó Judit Prima Primissima Díjas
Közélet, hírek

Osskó Judit Prima Primissima Díjas

2006.12.09. 09:17

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Osskó Judit

Vélemények:
2

Dosszié:

Átadták a Prima Primissima Díjakat a Művészetek Palotájában

Átadták a Prima Primissima Díjakat a Művészetek Palotájában.

Kiemelkedő teljesítményéért Esterházy Péter író, Kállai Ferenc színművész, Kő Pál szobrászművész, Sajó András jogászprofesszor, Szerémy Gyula tanító, Osskó Judit építész, Czigány György szerkesztő, a Csillagszemű gyermek táncegyüttes, Sztevanovity Zorán előadóművész és Kemény Dénes vízilabdaedző vehette át az elismerést. A közönségdíjat Papp Lajos orvosprofesszor kapta.

forrás: radio.hu


MAGYAR ÉPÍTÉSZET ÉS ÉPÍTŐMŰVÉSZET kategóriában jelöltek voltak:

Bodonyi Csaba építész

1943-ban született Nyíregyházán. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, ahol a mai napig címzetes egyetemi tanár. Nevéhez fűződik több tokaji, miskolci és Borsod megyei középület. Munkásságát Ybl Miklós-díjjal, Széchenyi-díjjal és Miskolc város és Borsod megye Alkotói Díjával valamint Tokaj város és Miskolc város Pro Urbe díjával ismerték el. 2003-ban Tokaj város főépítészeként elnyerte Az Év főépítésze címet.

Ferencz István építész

1944-ben született Edelényben. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát, 1973 és 1986 között tanára is volt az intézménynek., mai napig tanszékvezetője. Fő műve a nemzetközi sikereket is kiérdemelt Miskolc-Avasi Jezsuita Központ templom és gimnázium együttese, a mai téglaépítészet egyik remeke. Számtalan kitűntetés birtokosa, munkáságát Ybl Miklós-, Pro Architectura-, Magyar Művészetért- Steindl- és Kossuth-díjjal ismerték el.

Osskó Judit építész, szerkesztő

1950-ben született Szombathelyen. A Budapest Műszaki egyetemen szerzett diplomát. 1973 óta a Magyar Televízió munkatársa. Számos portréfilmben mutatta be hazánk és a világ legkiválóbb építészeinek a munkásságát. Unokáink is látni fogják, Arcok és városok, Magyar építészek Amerikában - csak néhány televíziós munkái közül. 1989-ben a lausanne-i nemzetközi építészeti és urbanisztikai filmszemlén elnyerte a Tudományos Filmintézet díját. Akadémiai Újságírói-, Táncsis Mihály-, és Ybl-díjjal tüntették ki.


forrás: hirado.hu

Vélemények (2)
rokon
2006.12.10.
17:14

Prima: Emlékeztető

Írás 2004-ből (HVG), amikor Bán Ferenc a Nemzeti Színházban vehette át a díjat:

'A Prima Primissima díjat nagytőkések alapították enyhén jobboldali, "nemzeti" aurával, amit ügyes, a kiegyensúlyozás látszatát keltő taktikával sifríroz egy-egy szembeötlő kivétel "a másik oldalról". Nem probléma, magánemberek annak adnak díjat, akinek akarnak, legföljebb az kelt elnéző mosolyt (de ez is a hazai trend része), hogy mindez jelöléssel és a közönség megszavaztatásával történik. Egyedül az újságírók díjazása ciki - egyébként minden díjszférában, nem csupán a magánban, hanem az államiban is. Az állam, illetve a regnáló hatalom természetesen a saját politikai holdudvarába tartozó tollnokokat honorálja, a tőkés mecénás viszont hajlandó látványos engedményt tenni politikai preferenciáját illetően, ha ezen az áron diszkriminálhatja az ügyeit érintő tényfeltáró minőségi újságírást. Az idei Prima Primissima pikantériája, hogy a díjazottak egyike, Bán Ferenc építész abban a Nemzeti Színházban vette át a díjat, amelyet az ő Erzsébet téri Nemzeti Színháza helyett épített föl az Orbán-kormány. Ez önmagában is groteszk. Ráadásul a Soroksári úti palotát - a cukrászati ipar kiemelkedő termékét - az Arcadom Rt. építette, amely Demján Sándornak, a Prima Primissima egyik nemzőjének és szülőjének érdekeltségi körébe tartozik. A hely szelleme, hogy úgy mondjam, rávetül a díjra (csaknem kész a szomszéd épületmonstrum is, "a Demján-féle Duna-parti kultúrförmedvény" - ahogy egy vezető napilap publicistája nevezte). Bán nagyszerű építész és kiváló ember. Díjazásának indoklásában, az általa tervezett épületek sorában nem szerepel a Nemzeti Színház. Hogyan is szerepelhetne, ha egyszer nem épült föl? Hogyan is emlegethette volna az a Demján, aki nem vétkes ugyan az Erzsébet téri Nemzeti Színház Gödörré csúfításában, de személy szerint nyertese, méghozzá anyagilag nem csekély mértékben, a Soroksári úti csúfság létrehozásának? Az Erzsébet téri Nemzeti Színház évtizedek óta (és nem nehéz megjósolni, még jó néhány évig) az egyetlen emblematikus, a főváros iránt nemzetközi városépítészeti érdeklődést keltő budapesti épület lett volna. A Soroksári úti épület nemzetközi nevetség tárgya. Ki kért elnézést Bán Ferenctől? Ki vette magának a bátorságot, hogy úgy tegyen, mintha nem alázták volna meg az átvert és kifosztott tervezőt? Ki gondolta, hogy egy "jóvátételi" díj átadása közben el lehet feledkezni a korábbi disznóságról, fátylat lehet borítani a közéleti és magánemberi erkölcstelenségek láncolatára? Kinek a pihent agyában született meg az az ízléstelen ötlet, hogy a nagyszerű színház tervezőjét egy, az ő megrablásával létesített lepra színházban tüntessék ki? Bán Ferenc szerény, halk szavú, önironikus ember. Nem ad sértett interjút, nem nyilatkozik indulatosan. Mint a tehetséges emberek legtöbbje, aki nem szorul sem a hatalom pártfogására, sem a senkik elismerésére, megtanult nyelni, véleményét önmagával elkönyvelni, fehérek közt európaiként viselkedni. Vajon mit gondolhatott, amikor megérkezett az épülethez, végigment a szánalmas szoborparkon, elhaladt a vízmedencébe fulladt homlokzati relikvia mellett, fölnézett a vidám parki csicsakariatidákra, megszemlélte a háromcsillagos hotelbelsőt, és rálépett a színpadra, ahonnan teljes pompájában kinyílt előtte az auditórium gátlástalanul gagyi távlata? Szomorúságot érzett-e vagy megvetést, sírni volt-e inkább kedve vagy nevetni? Mire gondolt, miközben átvette a díjat, eszébe jutott-e esztétika és politika, hatalom és erkölcs, tisztesség és pénz rejtelmes viszonya? Vagy az az ország, amelyben él. Csak azt láttuk, hogy rezignáltan mosolygott, és egy groteszk, saját munkáját önironikusan lekicsinylő versikével ütötte el a helyzet arcpirító rémületét. A díjátadás előtti napokban nyerte meg perét jogerősen a Magyar Építészkamara ellen Siklós Mária, a Nemzeti Színházat bitorló építésznő, aminek különösebb jelentősége nincs, mivel még nem a bíróságok döntik el, ki a kontár és ki a művész. Nem is a zsűrik. Megkapja még Siklós Mária a Prima Primissima díjat! Egyelőre zsenáns volna, de várjuk ki a végét. KOLTAI TAMÁS (A szerző színikritikus)'

Azóta az átadás helyszíne változott... 

EMA
2006.12.12.
00:28

@rokon: Kétségtelen, sok az enyhén stiches dij manapság... Nekem, speciál akkor volt kiütésem, amikor az ingatlanbiznisz globálbiznisz-diját épitészeti Oscarnak becézték a sajtóban, és mindezt a kulturförtelemmel egy mondatban! De annak, speciel, mint városrendező igencsak örülök, hogy a Gödör helyén nem épült semmi "kimagasló". A napokban, a ritka decemberi napsütést a belvárosi "terek" közül, szinte csak itt lehetett élvezni néhány percen túl is - itt ugyanis semmi nem takarja el a napot. Eva Mihály Amichay városgazdász-újságiró

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.