Nézőpontok/Vélemény

Öt ház = Egy ház = Hány ház? - „Itt nincs megmentendő érték”

1/7

Elekes András, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Elekes András, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
Cselovszky Zoltán, Noll Tamás, Szemerey Samu, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
Közönség,Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
Aczél Gábor, Fegyverneky Sándor, Kalmár László, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
Csipak Péter és Cselovszky Zoltán, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
"Új Belváros"
?>
Elekes András, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
Cselovszky Zoltán, Noll Tamás, Szemerey Samu, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
Közönség,Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
Aczél Gábor, Fegyverneky Sándor, Kalmár László, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
Csipak Péter és Cselovszky Zoltán, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
"Új Belváros"
?>
1/7

Elekes András, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Öt ház = Egy ház = Hány ház? - „Itt nincs megmentendő érték”
Nézőpontok/Vélemény

Öt ház = Egy ház = Hány ház? - „Itt nincs megmentendő érték”

2010.11.11. 11:00

A Tálaló őszi szezonjának megnyitása ugyan kissé későre tolódott, ám annál hevesebb érzelmeket váltott ki. A beruházás nem csak azért borzolta a kedélyeket, mert egyszerre öt belvárosi épület teljes lebontásával számol, hanem mert az úgynevezett „építészeti hangsúlyképzés" lehetőségével élve, magasságával meg kíván jelenni a budapesti panorámában - Kelecsényi Kristóf Zoltán beszámolója a KÉK Tálalóról.

A Tálaló őszi szezonjának megnyitása ugyan kissé későre tolódott, ám annál hevesebb érzelmeket váltott ki. A beruházás nem csak azért borzolta a kedélyeket, mert egyszerre öt belvárosi épület teljes lebontásával számol, hanem mert az úgynevezett „építészeti hangsúlyképzés" lehetőségével élve, magasságával meg kíván jelenni a budapesti panorámában.

Kifogások érték a projekt méreteit és kommunikációját, valamint odáig szinte mindenki eljutott a beszélgetés különböző fázisainál, hogy szidja kicsit a jogi és szabályozási környezetet. A beszélgetés résztvevői – Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Cselovszki Zoltán, Belváros-Lipótváros főépítésze, Csipak Péter, a Csipak Acqusitions elnök-vezérigazgatója, Fegyverneky Sándor, volt országos főépítész, Kalmár László, építész, a MÉSZ elnökségi tagja, valamint Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke – ezeket a kérdéseket járták körbe az október 28-án, az Iparművészeti Múzeumban megrendezésre került vitaesten.

 

Elekes András, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
1/7
Elekes András, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Cselovszky Zoltán, Noll Tamás, Szemerey Samu, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
2/7
Cselovszky Zoltán, Noll Tamás, Szemerey Samu, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

 

 

Elekes András, a Csipak Péter érdekeltségébe tartozó Immobilia Zrt. vezérigazgatója ismertette a Foster + Partners építésziroda által készített tervet. Elekes nem mulasztotta el felhívni a hallgatóság figyelmét arra, hogy a képeken látható épület az elvi építési engedélyezési eljárás fázisában van, vagyis a kritikus hangoknak kevésbé az építészeti megoldásokra, mint inkább a beépítési paraméterekre érdemes odafigyelniük. Fegyverneky Sándor szerint az elvi engedélyezési terv nem jogosít fel építkezésre, csupán „szakmai kérdésekben ad útmutatást" a továbbtervezéshez. Mivel az épületek magántulajdonban vannak, és nem élveznek védettséget, ezért ezt a tervtanácsnak előbb el kellett fogadnia. Szemerey Samu moderátor kiegészítette ezt egy ténnyel, amelyről a beszélgetés egyes résztvevői igyekeztek megfeledkezni, hogy az egyik épület (nevezetesen a Harmincad utca sarkán álló Fischer-ház) egészen 2010 áprilisáig védettséget élvezett (a fővárosi közgyűlés szocialista és fideszes frakciói ekkor teljes egyetértésben megszavazták a fővárosi védettség megszüntetését).

Cselovszki Zoltán elmondta, hogy szeretne valamit tenni az egész városra, így a kerületre is jellemző „reaktív szabályozási mechanizmus" ellen, ezért urbanisztikailag indokolt helyeken több lehetőséget biztosítanak a kortárs építészetnek. Ennek eszköze az úgynevezett „építészeti hangsúlyképzés", amit véleménye szerint a hagyományos szabályozás nem engedne. Ezért a szabadságért cserébe azonban csakis olyan megoldás valósulhat meg, amelyről „az ország legmagasabb építészeti grémiuma" dönt. A védettség levételét firtató kérdésre elmondta, hogy a KÖH 2005-ben elkészült értékleltára feleslegesnek találta az egyedi védelmet, mivel műemléki jelentőségű területről van szó. Ebből kifolyólag viszont a KÖH szakhatóság az építési eljárásban. Szemerey Samu megjegyezte, hogy a KÉK meghívta a KÖH megbízott elnökét, Tamási Juditot is a beszélgetésre, ő azonban levélben utasította el ezt arra hivatkozva, hogy „az építésügyi eljárás jelenlegi szakaszában a KÖH szakhatóságként nem érintett". Érdekes mindez annak tükrében, hogy 2010. július végi kinevezését követően a KÖH – korábbi gyakorlatától eltérően – állásfoglalást adott ki a Bécsi utcai ingatlanfejlesztést illetően („téves az a vélekedés, hogy az egyedileg nem védett épület értéktelen és elbontható").

Csipak Péter úgy vélte, „a Belváros még nincs kész", sőt szerinte egy világváros „sosincs készen", ráadásul Budapest a régiós vetélytársakkal szemben lemaradásban van. A védettség témájához hozzáfűzte, hogy szerinte, ha a közösség talált volna védendő épületet az utcában, azt minden bizonnyal levédte volna már. A közönség soraiban ekkor tört ki először kisebb lázadás, mondván „ne beszéljen mellé". Védekezésként felhozta, hogy ő nem akar mindenáron bontani, mint az korábbi projektjén, a Fashion Streeten is látszik, de itt „nincs megmentendő érték".

Noll Tamás szerint a kamarának normális esetben nincs szerepe egy ilyen eljárásban, azonban reagálniuk kellett a Bécsi utca kapcsán öt építész által jegyzett levélre (melyhez „pillanatok alatt" 2.500 további aláíró csatlakozott), amelyben kérték, hogy a kamara foglalkozzon az üggyel. A MÉK műemlékvédelmi és a településrendezési tagozatai által készített szakvéleményeket elküldtek a beruházónak és a kerületnek is. Ezekből kiderül, hogy a terv nem állja ki a szabályozás próbáját, mivel az OTÉK nem ismeri az „építészeti hangsúly" fogalmát, továbbá a Foster + Partners iroda nem foglalkozott kellő mélységig az örökségvédelmi kérdésekkel.

 

Közönség,Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
3/7
Közönség,Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Aczél Gábor, Fegyverneky Sándor, Kalmár László, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
4/7
Aczél Gábor, Fegyverneky Sándor, Kalmár László, Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

 

 

Cselovszki szerint viszont a szabályozási tervükre annak idején az összes hatóság rábólintott, így értetlenül áll az építészeti hangsúlyképzést ért vádak előtt. Inkább az OTÉK szégyene – jelentette ki –, hogy ez a fogalom nem szerepel benne. A KÖH kimaradásának oka az eljárásból szerinte az, hogy a beruházó az engedélyezésre beadott tervben „nem kérdezett olyat", ami szükségessé tenné a hivatal bevonását ebben a szakaszban.

Aczél Gábor szerint pont a Cselovszki által korábban hangoztatott proaktív szabályozás hiánya látszik a Bécsi utcánál is: mivel a befektetők nem egy, az önkormányzat által felkínált „menüből" válogatnak, ezért jöhetnek létre olyan fejlesztések, amelyekre valójában „nincs szüksége a városnak".

A moderátor Kalmár Lászlóhoz intézett kérdése nyomán bontakozott ki kisebb vita az egyelőre az OTP tulajdonában levő, ám a Foster + Partners tervei alapján lebontásra váró, egykori Chemolimpex irodaház építészeti értékeiről. Kalmár szerint a magyar építésztársadalom „szégyene", hogy az épület nem védett, és az erre irányuló eljárást kezdeményező dokumentum a KÖH „asztalán fekszik". A kerületi főépítész igen jól értesültnek mutatkozott a KÖH-nél zajló eljárásokban is, tudomása szerint ugyanis semmiféle védési eljárás nem zajlik, mert a hivatalnak „erre nincsen kapacitása". Csipak véleménye szerint az épület nem alkalmas „a mai kor elvárásainak kielégítésére", továbbá nem érti, hogy amennyiben a Chemol megőrzendő érték, akkor vajon miért kellett azt 20 évvel ezelőtt Lázár Antalnak átterveznie. Ugyanakkor úgy vélte, amennyiben a Chemol az ára a projekt megvalósulásának, akkor kompromisszumot hoznak. Ekkor került elő egy „három épületes változat" lehetősége, amely csupán a Harmincad utca és Deák Ferenc utca közti három épületet érintené.

Aczél Gábor szerint öt egymás mellett álló, nem védett épület rengeteg helyen van Pesten. Ekkor hangzott el először az a megállapítás, hogy „a terv szép, csak nem ezen a helyen kellene felépíteni". Noll elmondása szerint a belvárosi épületállomány cseréje normális dolog, ám az épületek állapota nem jogosít fel a bontásra.

Cselovszkira reagálva, aki nemtetszését fejezte ki, hogy a „szakma nekitámad egymásnak", mind Noll, mind Csipak elmondta, hogy „örülnek a vitának". Ha nem így lenne, akkor – a beruházó szerint – ingerszegény, rossz tervet rakott volna le az asztalra. Fegyverneky szerint viszont a párbeszédet a fejlesztés korábbi fázisában, például a városrendezési terv elfogadásakor kellett volna kezdeményezni. Kisebb vita bontakozott ki a vitának örülő két fél közt abban, hogy mi tesz élővé egy belvárost. Noll szerint hiányoznak a helyi lakosok, Csipak szerint viszont a Belvárost nem a helyiek, hanem egész Budapest és a turisták kell, hogy élettel töltsék meg. Továbbá elmondta, hogy szerinte csak akkor érkezett el a nyilvánosság ideje, amikor „a legmagasabb országos építészeti grémium" már jóváhagyta a koncepciót.

 

"Új Belváros"
6/7
"Új Belváros"

 

 

A beruházást legnyíltabban bíráló Kalmár újabb problémát hozott fel, miszerint a Belváros Főutcája projekt forgalomcsökkentési céljaival szöges ellentétben áll a tervezett mélygarázs. A kerületi főépítész válaszában elmondta, hogy a cél a tranzitforgalom száműzése volt, a célforgalom viszont élteti az utcát.

A korábban is élénk közönség a kérdések perceiben indulatosan támadta a beruházást a léptéke és a tervezett bontások miatt. Új ízt egy újságírói kérdés hozott: normálisnak tekinthető-e, hogy ingatlanfejlesztő és kerületi főépítész között ennyire harmonikus a viszony? A kérdést vastapssal jutalmazó közönséget azonban Cselovszki válasza, miszerint „akkor végezné rosszul a munkáját, ha rossz viszonyban lenne bármelyik befektetővel" – nem elégítette ki.

A több mint százhatvan perces beszélgetés a legnagyobb tanulsággal talán az ingatlanfejlesztő számára szolgált. A hallgatóságot ugyanis – úgy tűnt –, még a Csipak Acqusitionstől kapott, a beruházás tervével kétszeresére duzzasztott Octogon magazin „tiszteletpéldányaival" sem lehetett lekenyerezni.

Kelecsényi Kristóf Zoltán
Forrás: KÉK Tálaló 

 


Helyreigazítás

(...) a szerző dr. Tamási Judit elnök-asszony levelét pontatlanul ( „az építésügyi eljárás jelenlegi szakaszában a KÖH szakhatóságként nem érintett") közölte, ráadásul idézőjelben!
A levélben a következő szerepelt: "A meghívásnak nem kívánok eleget tenni, tekintettel arra, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a Bécsi utcában tervezett beruházással kapcsolatban akkor tud érdemben véleményt mondani, amikor az hatósági szakaszba érkezett, azaz Hivatalunkba érkeztek szakhatósági állásfoglalásra, engedélyezésre a tervek."

Üdvözlettel
Róna Katalin
sajtófőnök
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Az Építészfórum szerkesztősége a helyreigazítási kérelemnek ezúton eleget tesz.

 

Vélemények (1)
pösti
2010.11.11.
16:56

A Belvárost az elmúlt 25 évben elviselhetetlenségig növekvő autósforgalom, a kilencvenes évek közepén induló pláza-láz, a tehetősebb lakosok "zöldbe" menekülése,  a sétálóutcák létesítésének elszabotálása (a Váci utca déli részének autómentesítése volt az utolsó a Rogán-boom előtt!), az ingatlangazdálkodásnak titulált koncepciótlanság (inkább adjuk el...) együtt juttatták oda ahol ma tartunk.Elvesztegettünk egy csomó időt amit  régi "emlékeink" bánnak(?) ill. mi fogjuk  megszenvedni(!) a "hangsúlyképzést"...Építés terén eddig se tudunk sikertörténetekről(a Dorottya utcai üzletház és a Gresham az üdítő kivételek) a nulláról újrahúzott szegmensben, sőt inkább pironkodnunk kéne(Vörösmarty1,Kossuth Lajos utcai szálló/irodaház,Kálvin center...).A jelenleg futó "újraértelmezések" azonban bíztatóak(Klotild,Piarista székház,Váci 1).

Ezért tessék inkább a réginek új jelentést adni a meglévő(!) hangsúlyok figyelembevételével! 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk