Épülettervek

Palotanegyed hallgatói ötletpályázat - Deichler Tímea és Jakab Dániel második díjas terve

1/9

Helyszínrajz 1:5000

?>
Helyszínrajz 1:5000
?>
Elemző ábrák – Pollack Mihály tér
?>
Pollack Mihály tér
?>
Elemző ábrák – Bródy Sándor utca
?>
Bródy Sándor utca térmetszet
?>
Fénycsík
?>
Gutenberg tér helyszínrajz 1:500
?>
Gutenberg tér hasznosítása
?>
Gutenberg tér
1/9

Helyszínrajz 1:5000

Palotanegyed hallgatói ötletpályázat - Deichler Tímea és Jakab Dániel második díjas terve
Épülettervek

Palotanegyed hallgatói ötletpályázat - Deichler Tímea és Jakab Dániel második díjas terve

2013.10.22. 08:44

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Deichler Tímea, Jakab Dániel, Deichler Jakab Stúdió

Hallgatói Ötletpályázat – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Gutenberg tér; Második helyezett pályamű

Tervezés éve:
2013

Letölthető dokumentumok:

A Pollack Mihály tér, Bródy Sándory utca és Gutenberg tér rendezésére kiírt hallgatói ötletpályázaton Deichler Tímea és Jakab Dániel második díjat nyert. Bemutatjuk a közlekedés rendezéséből kiinduló, de azon jóval túlmutató tervet.

Közlekedés rendezése

A közelmúltban pár utca felújítása megtörtént. Azonban ezeket a hangulatos utcákat még elnyomja a környező utak zsúfoltsága, elhanyagoltsága. Valamint a Palotanegyed legtöbb tere jelenleg nem tölti be funkcióját, ez is részben közlekedési problémákból ered. Így számunkra elsődleges kérdés a közlekedés rendezése, az intenzív gépjárműforgalom csökkentése.
 A Pollack Mihály térről az autóforgalmat elvezettük, egyedül a tér alatti mélygarázs maradt meg gépjárművek számára. A Bródy Sándor utcában a forgalmat csökkentettük, a parkolási zónákat módosítottuk. Terveink szerint a Gutenberg teret, mely sokáig körforgalom közepére emlékeztető helyzetben volt, a Bródy Sándor utca forgalom csillapításának köszönhetően már csak két oldalról övezné autós forgalom.

Elemző ábrák – Pollack Mihály tér
2/9
Elemző ábrák – Pollack Mihály tér

Közterületek szerepe

A Pollack Mihály teret kulturális funkciók övezik, környezetében kevesebb a lakóépület, így dinamikusabb, nyüzsgőbb térnek képzeljük el. A Gutenberg tér főként lakótömbök által határolt terület, nyugodtabb, statikusabb szerepet kapna. A Bródy Sándor utca terveink szerint tagoltabb képet mutat. Közepén, mely a terektől távolabb fekszik kisebb teresedéseket, marasztaló helyeket hoznánk létre.

Pollack Mihály tér

A Nemzeti Múzeum sűrű növényzettel körülvett épülete mögötti terület, melyet a környező funkcióknak köszönhetően magas zenei kultúra hat át. Jelenleg egyikkel sem kommunikál, azonban az autósforgalom kiszorításával a környező funkciók betörhetnek a térre, ahol elvegyülve, egymás erősítve élettel tölthetik meg azt. A tér közepén a múzeumkertet hosszabb szakaszon megnyitnánk, az itt található melléképület kávézóvá alakulna, mely mind a tér, mind a múzeumkert irányába kiülős hellyel bővülhet. A múzeumkert sűrű növényzete a térre is kitüremkedik, a közlekedési irányokat figyelembe véve, erősítve a terület dinamikus jellegét. A tér közbenső szakasza a kert megnyitásával besűrűsödik, itt kevesebb zöld, több burkolt felület kapna helyet, középen zenélő szökőkúttal. A téren a zöldfelületeket, térbútorokat a környező funkciók helyigényeit, közlekedési viszonyait figyelembe véve alakítottuk ki, valamint lehetővé teszik koncertet, előadást kiszolgáló színpad felépítését, piacok lebonyolítását.

Bródy Sándor utca

A hosszú utcát három részre osztanánk. A szélső részeken a terekhez közelebb parkoló zónákat alakítanánk ki, egy oldalon fűrészfogas elrendezéssel. A forgalomcsökkentés miatt keskenyebb út is elegendő, a fennmaradó hely a járda szélesedését eredményezi. A parkolósávot több fával tagolnánk. A középső rész, mely jelenleg is több vendéglátó funkciónak ad helyet, minimális parkolóhelyet tartalmazó hangulatos, kiülős terület lenne. Ez további hasonló funkciók betelepülését idézi elő, mely visszavehetné, egyenlíthetné a Krúdy Gyula utcában lévő vendéglátó helyek túlterjeszkeszkedését.

Fénycsík
6/9
Fénycsík

A Pollack Mihály teret és a Gutenberg teret egy alul fény, felül növény csíkkal kötnénk össze, mely így mind éjjel mind nappal egyértelműen jelként mutatja az utat a két tér között. Valamint több funkció ez alatt a fény által kijelölve kapna helyet. Mint a Bródy Sándor utcában lévő paloták, nevezetes épületek előtti padok, leírások, a biciklitárolók, a tereknél információs táblák, valamint a Gutenberg tér könyvespolcai. Ez a szinte majdnem nyílegyenes vonal az utca közepén lévő kiülős résznél törik, felszakadozva kiemelve azt.
 Amellett, hogy a fény biztonságérzetet ad az ott lakók számára, új értékkel gazdagítja az utcák látványát, önmagában is apropót nyújtva a sétához.

Gutenberg tér

A Gutenberg tér már nevében is hordozza elsődleges funkcióját, mely szerintünk belvárosi könyvpiac lenne. A két forgalmasabb oldalán sűrűbb növényzet határolva, a sarkokon megnyitva, mivel ezekre a pontokra érkeznek meg a környező utcákról. A teret a Bródy Sándor utca felől könyvespolcok határolnák, az nyugati oldalán lévő árkádsor alatt kávézó kap helyet. A hétköznapokon tér közepén fákkal övezett nyugodt terület helyet biztosít pihenésre kikapcsolódásra, míg a hétvégéken felolvasóestek, könyvpiacok, különböző interaktív események színterévé válna.
Jelenleg a téren található játszótér helyett a tér közelében lévő Rákóczi téren javasoljuk nagyobb, biztonságosabb, kis gyerekek igényeit jobban kiszolgáló terület létesítését.

Gutenberg tér helyszínrajz 1:500
7/9
Gutenberg tér helyszínrajz 1:500

Paloták szerepe

Számunkra fontos, hogy ráirányítsuk a figyelmet a területen található építészeti értékekre. Ezt egyrészt a funkciók a közterekre való kivetülésével, az épületek és a terek kapcsolatával érnénk el. Ugyanakkor a terület kiemelt építészettörténeti jelentőséggel bír, hiszen Európában sehol máshol nem találhatók egy helyen, ilyen nagy számban eklektikus épületek. Ennek kiemelésére a paloták, és egyéb jelentősebb épületek elé rájuk irányítva padokat helyeztünk el, mely mellett közvetlen táblán olvasható az épület története, szerepe. Ezek a padok a Bródy Sándor utcában a fény csík alatt kiemelt szerepet kapnak. A Pollack Mihály téren is észrevehetően helyezkednek el, így meghatározva egy építészettörténeti séta útvonalát. Ezen épületek előtt növényzetet nem telepítettünk, valamint helyüket figyelembe véve alakult a járda helyzete is.

Deichler Tímea és Jakab Dániel

Értékelés

A II. díjat nyert, 20. sorszámú, HYQUEA kódszámú pályázat értékelése

A pályamű – nagyon helyesen – vizsgálatai középpontjába a közlekedést helyezi, amelynek megoldására egyszerű, jól átlátható és működőképes javaslatot tesz. A Pollack tér forgalommentesítése olyannyira reális, hogy az önkormányzat rövidtávú terveiben is szerepel. A Bródy Sándor utca forgalomszervezése is átgondolt – a „középről" két irányba terelt forgalom, az egyoldali „fűrészfogas" parkolás és az ezekre reagáló (utca)térszervezés szép, hármas tagolást biztosít az utcának. Szellemes az alul fény-, felül növénycsík, mint összekötő elem alkalmazása, de jobb lett volna, ha kevesebb helyen jelenik meg ez a bútor, mert akkor a valóban „fontos" pontokra terelné a hangsúlyt. Ilyen például a Gutenberg tér, amelynek nyilvános könyvespolcai nagyon szerethetőek – akárcsak a tér kialakítása, amely nagyvonalú, egyszerű, jól berendezhető és használható, köszönhetően az egybefogott burkolatnak és az árnyékolást biztosító fáknak. Szintén kedvező – ha nem is ennyire telitalálat – a Pollack tér rendezése, amely belső tagolásokkal, finom irányváltásokkal operál, néhol óhatatlanul a formalizmus csapdájába sétálva. A pályamű kiegyensúlyozott, elegáns munka, amelynek az értékén a rengeteg szó-elütés sem tud érdemben csökkenteni (bár nagyon kár értük). A pályaművet a bírálóbizottság második díjban részesítette.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk