Párhuzam a múlttal: a Magyar Szentföld-templom új funkciója

A Magyar Szentföld-templomot értelmezi újra Telek Zsófia diplomamunkájában. Koncepcióját a ferences rend értékeihez igazította, és egy általuk működtetett rehabilitációs központot képzelt el. Tervében központi szerepet kapott a végtelen ég térélménye.

Megismerés

Miután több alternatíva közül eldőlt, hogy a Magyar Szentföld-templom torzója lesz diplomatervem témája, elkezdtem jobban megismerkedni az épület múltjával. Ebben nagy segítség volt Harsányi István, ferences főépítész, akivel többször találkoztam a tervezés megkezdése előtt. Sokat mesélt az építkezést megelőző problémákról, Molnár Farkas és Majsai Mór kapcsolatáról, a II. világháború következményeiről, az államosítás óta eltelt időszakról és arról is, mi történt azóta, hogy az épület visszakerült a ferences rend tulajdonába.

Együtt mentünk ki Hűvösvölgybe, ahol kívül-belül körbejártuk az épületet, közben mesélt tényszerű adatokról, de előkerültek az épülettel kapcsolatos mendemondák és érdekességek is. Harsányi István készítette a Magyar Szentföld Megváltás Templom Tudományos Dokumentációját, ennek tanulmányozása alapozta meg tervemet. A kronológiai leírás, forráskutatás, építészeti leírás, értékleltár, telektörténet mind hozzátettek ahhoz, hogy átlássam a templomcsonk közel nyolcvanéves múltját, és megfelelő szakismerettel lássak neki a feladatnak.

Alapfelvetés - Funkcióválasztás

Az épületbe integrált funkció kiválasztásakor is támaszkodtam Harsányi István véleményére. Fontosnak tartottam a jelenleg a rend tulajdonában lévő épülethez olyan funkciót rendelni, ami illeszkedik az általa képviselt értékekhez. Az összeállított programban a ferences rend által működtetett rehabilitációs központ 3 fő funkciót lát el: mozgásszervi rehabilitáció (5 fő szakterülete: koponya-agysérülés, gerincvelő-sérülés, stroke, amputáció, vegetatív kóma), posztoperatív rehabilitáció (műtét utáni felépülés segítése) és mentálhigiénés rehabilitáció (egészséges lelki élet kialakítása és megtartása). Cél az érintettek fogyatékosságának csökkentése, kompenzálása, elsősorban önellátóképesség és mozgáskészség lehetséges szintű helyreállítása, a korábbi, vagy azt megközelítő társadalmi szerep újbóli betöltésének előkészítése. Ezzel a funkcióval a környező kórházak leterheltségén is pozitív irányban lehetne változtatni, hiszen a hosszú felépülés előtt álló betegek elhelyezésére alkalmas rehabilitációs központ 2 osztálynyi beteget láthatna el (60 fő).

Harsányi István megerősített, hogy a jelenleg befejezetlenül álló épületet a rend nem kívánja szakrális épületként hasznosítani, véleménye szerint az általam összeállított program egy valós megoldást jelenthet a műemléki védelem alatt álló épülettorzó jövőbeli sorsával kapcsolatban. 

A választott funkció párhuzamban áll az épület múltjával, és kellően érzékenyen kezeli azt. A soha be nem fejezett, sokáig ideiglenes funkciókkal megtöltött, jelenleg üresen álló, elhagyatott épület rehabilitációs központtá alakítása szimbólum lehetne a központba érkező betegek számára: habár hosszú út áll elöttük, ami sokszor nehéz lesz, kellő befektetett energiával, gyakorlással az út végén a gyógyulás várja őket.

Tervezés

Amikor elkezdtem a tervezést, hamar szembesültem azzal, hogy ennek az épületnek a múltja és hírneve annyira nagy, hogy a legtöbb építész kiforrott építészeti vízióval rendelkezik a templomcsonk hasznosításával kapcsolatban. Van aki Majsai Mór hiteles kópiáit tartja megépítendőnek, ezzel befejezve az amúgy már idejét múlt Szentföldi zarándokhely kialakítását, míg többek egyetértenek abban, hogy Molnár Farkas meghiúsult fő életműve ez a projekt, amit a körülmények nem engedtek beteljesülni. Azonban arról, hogy az I-II-III. és IV. tervváltozat közül melyiket tekinthetjük véglegesnek vagy eredetinek, már Molnár kortársai is különböző véleménnyel voltak.

Ferkai András 2011-es akadémiai doktori disszertációjában külön fejezetben fejti ki az épület múltját és megítélését. A Szentföld-templom: torzóban maradt főmű vagy a meghasonlás szimbóluma? című értekezésben az előzmények tárgyalásától kezdve, kronológiai sorrendben olvashatunk a tervváltozatok fejlődéséről, az államosításról és a kortársak értékítéletéről.

"Molnár Farkas tehát mindenképpen egy korát megelőző térkoncepciót vázolt fel a harmincas évek végén. Hogy a zseniális korai változatokból végül egy fáradt, historizáló épület lett, az részben a feladat természetéből, részben az erőviszonyokból következett. Molnár a régóta vágyott nagy feladat, az életművét megkoronázó főmű reményében vállalta el a megbízást, de ereje szemmel láthatóan felőrlődött a megbízóval folytatott küzdelemben. Majsai Mór – a mögötte álló katolikus egyház intézményével és a hívők közösségével együtt – nem modern templomot, hanem egy „narratív" épületet várt tőle, amelyik élményszerűen fel tudja idézni a szentföldi kegyhelyeket és a zarándoklat illúzióját. Molnár eleinte megpróbálkozott azzal, hogy stilizált formában építse be a szent helyek másolatát az együttesbe, de későbbi rajzai, a szentélyeket ábrázoló belső perspektívák azt mutatják, hogy kénytelen volt a naturális látvány, a „hiteles" kópia felé elmozdulni. Ebből a szempontból szerencse, hogy az épület félig készen maradt ránk, ez az állapot sokkal modernebb, mint amilyen befejezve lett volna. Ugyanakkor szívszorító az épület és tervezőjének sorsa közötti párhuzam. A torzóban maradt, ellentmondásos főmű óhatatlanul a sokra hivatott, tehetséges építész megbicsaklott és túl korán lezárult pályájára emlékeztet."

Az idézett bekezdés nagyban meghatározta az épületcsonkról alkotott véleményemen.

Koncepció

Egy olyan koncepciót képzeltem el, mely nem próbál meg választ adni Majsai Mór és Molnár Farkas máig lezáratlan vitájára, hanem pártatlanul egy harmadik úton indul el. Egy olyan úton, ami figyelembe veszi, hogy az épület az elmúlt 70 évben milyen változásokon ment keresztül, hiszen már nem az a félkész állapot fogad minket, mint az ´50-es évek elején, az építkezés leállítása után. Az épületben azóta megforduló különböző funkciók (traktorgyár, koncerttér, levéltár, forgatási helyszín) során több kardinális átalakítás történt, hiszen az épület csak 2006-ban kapott műemléki védettséget. A kápolnanyúlványok elbontása, a belső terekből eltűnő szakralitás, az új külső üvegtégla nyílások, az elbontott lépcsőházi szárny és közbenső födém mind olyan tényező, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, hiszen ez határozza meg a jelenlegi állapotot.

Építészeti koncepcióm megalkotásakor saját ösztöneimre hagyatkoztam. Próbáltam megfogalmazni, hogy miért választottam ezt a témát, ezt az épületet. Mitől különleges számomra? Mit szeretnék belőle megőrizni? Alapfelvetésként szerettem volna a meglévő fő falakat, oszlopokat, geometriát megtartani. Az elhagyatott, lepusztult, romos belső jelenlegi formájában nem hasznosítható, így ezt szabadabban kezeltem. Ami a leginkább megfogott az épületben, az az ellipszis alaprajzú templomtérben állva, a végtelen eget szimbolizáló, de soha meg nem épült kupola helyén a valós égbolt. A templom belső tere 20 méter magasságot ért volna el a kupola legmagasabb pontján, az ellipszis alaprajzú központi tér nagytengelye 45, kistengelye pedig 25 méter. Egy ilyen léptékű centrális térben állva, melyet 14 méter magasságig falak vesznek körül, ellipszis alaprajzzal és a kihasználatlan vasbeton oszlopokkal kiegészülve, különleges érzések párosulnak a látványhoz. Ezt a térélményt szerettem volna megőrizni a rehabilitációs központ betegei számára is.
 

Működés

Koncepcióm fő irányvonalát az új közbenső födém, az első emeletről megközelíthető akadálymentes tetőkert, és a körülötte körbefutó felülvilágító, melyen keresztül a földszinti közösségi térből is láthatóvá válik a régi tartószerkezet adják. Ezután a két merőleges épületszárnyban helyeztem el a betegszobákat, 2 kórházi osztálynak megfelelően, 60 betegágyat biztosítva. A betegszobák logikusan elkülönülnek a betegellátó funkcióktól, két önálló egységet alkotva, melyeket közös lépcsőházból lehet megközelíteni. A földszinten a nyugati épületszárnyban alakítottam ki az adminisztratív funkciókat, míg a keletibe helyeztem a betegellátó funkciókat: fizioterápia, gyógytorna, gyógymasszázs, hidroterápia, fizikoterápia, elektroterápia, ultrahang, valamint további szakrendelésekre alkalmas terek.

 Felhasznált forrás:

• Ferkai András, A Szentföld-templom: torzóban maradt főmű vagy a meghasonlás szimbóluma? In: Akadémiai doktori disszertáció 4.10., 2011.
• Harsányi István, Magyar Szentföld Megváltás templom építéstörténeti tudományos dokumentációja