Passzív társasház Angyalföldön

Hamarosan elkezdődik a XIII. kerületben az első magyar minősített passzív társasház építése, amelynek terveit a Nagy Csaba építész vezette csapat jegyzi. A megemelt zöld belső udvar köré szervezett, három tömegre bontott, 100 lakásos együttes példamutató módon, önkormányzati beruházásként készülhet el.

Részletek a műleírásból

Tervezési program

A szabályozási terv és a hatályos jogszabályok keretei között az építési telken egy 100 lakásos passzívház lakóépület együttes helyezendő el, átlagosan 50 m2-es lakásokkal (bruttó alapterület). A tervezési program ehhez a létszámhoz rendeli hozzá a szakmailag szükséges helyiségeket és azok kialakítását.

Elhelyezkedés

A telektömböt a Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és a Fáy utca határolja. A tömbön belül - hasonlóan a környező területekhez - megkezdődött az ingatlanállomány cseréje. Ennek hatására a régi, alacsony komfortú épületeket szanálták és helyükre az elmúlt néhány évben új, a korábbinál nagyobb lakóépületek épültek. A lakóépület telke alapvetően vegyesnek mondható lakókörnyezetben, részben zártsorú, részben szabadonálló épületek között helyezkedik el. A telek feltárása mind a Zsinór, mind a Jász utca felől megoldható.

Városrendezés, szabályozási előírások

A telekre a tervezett szabályozási előírásokból egy zárt sorú, előkertes beépítés következik. A 16 méteres építménymagasság földszint plusz 4 emelet magas épületekkel számol, mely megegyezik az újabb építésű saroképület volumenével. A terepszint feletti maximális beépíthetőség 60%, míg a terepszint alatt a telek 70%-a építhető be maximálisan. A zöldfelület minimális mértéke 20% lehet. A kertvárosias megjelenés érdekében előkertek kialakítása szükséges mindkét utca vonalában. Az oldalkertek és a hátsókertek megtartása az OTÉK és a városrendezési tanulmány alapján került meghatározásra. A meglévő szomszédos épületekhez tűzfalasan csatlakozunk.

Beépítési koncepció

Az épületegyüttest a lakásszámból adódó viszonylag nagy volumen és a legkedvezőbb tájolás kialakítása miatt három tömegre bontottuk. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, ahol zöldterületet alakítunk ki. A földszint magasságába helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a pincében, részben a földszinten, illetve a parkolólemez tetején.

 
Passzívház

A passzívház fogalma: a passzívház egy olyan komplex tervezői szemlélettel kialakított épületet jelent, ahol már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, valamint figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP számítás (passzívház tervező programcsomag), amelyet a Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és optimális energiamérleg alakítható ki.

Általános kritérium a „Darmstadt Passivhaus Institut" általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.

A passzívház tervezésénél és építésénél betartandó legfontosabb szabályok:

Kompakt tömegformálás: törekedni kell arra, hogy egy adott épülettérfogathoz minél kisebb lehűlő felület társuljon. A homlokzati üvegfelületek aránya lehetőség szerint ne haladja meg a 40 %-ot. A nyílászárók iránti követelmény beépített állapotban, hogy U értékük ne haladja meg a 0,85 W/m2K értéket, az egyéb felületek esetében U<= 0.15 W/m2K. (ehhez 25-30 cm vastag hőszigeteléssel ellátott minimum 55-65 cm vastag falszerkezet szükséges).

A telek és a beépítési szabályok által lehetővé tett optimális tájolás: az üvegfelületek többségét célszerű dél-kelet – dél-nyugati irányba tájolni, kisebb részük lehet keleti vagy nyugati tájolású, az északi tájolású üvegfelület lehetőség szerint ne haladja meg az 5 %-ot. A tervezett épület összes lakása kedvező tájolású, nincs északi nyílással rendelkező lakóhelyiség. A főhelységek kifelé fordulnak, elkerülve ezzel a kedvezőtlen átlátásokat.

A nyári túlmelegedés ellen árnyékolók használata szükséges. Az épülettömbök napos oldalai táblás külső árnyékoló szerkezettel felszereltek. Az éjszakai időszakban a nyári túlmelegedés megelőzésére fontos, hogy a lakások átszellőztetése biztosítható legyen. A téli időszakban az árnyékolók megnyitása lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb szögben érkező nap sugarai a belső terekbe jutva hőként hasznosuljanak.

Hőhídmentes kialakítás: a passzívházban alapvető fontosságú a hőveszteségek minimalizálása. Erről elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az ún. termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. A hőszigetelő réteg megfelelő vastagsággal, megfelelő hőszigetelő értékkel kell rendelkezzen, összefüggőnek kell lennie, és nem tartalmazhat számottevő hőhidat. Légtömörség biztosítása. A tervezett szerkezetek, anyagok és a kivitelezés minősége hivatott biztosítani, hogy az épületben nem kívánt, ellenőrizetlen és többlet energiafelhasználást igénylő légáramlások ne lépjenek fel.

Hővisszanyerős szellőzés biztosítása: folyamatos légcserével az eltávolított használt levegő hőenergiájának 70-90%-os visszanyerésével lehet a „passzívház" minősítés elnyeréséhez szükséges energetikai paramétereket biztosítani. A szellőztető rendszer azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finomszűrőn keresztül jut a lakásba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészedés veszélyét. A rendszer emellett közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges! A szükséges légcsere mértéke az épülettérfogat 0,3-0,8- szerese. A megújuló energiaforrások használata levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúk alkalmazásával, illetve a háztartási melegvíz-készítésre rásegítő napkollektorok telepítésével történik.

Közlekedési rendszer

A három épületből álló épületegyüttes mind a Jász utca, mind pedig a Zsinór utca felől rendelkezik személybejárattal. Az épület vízszintes közlekedő rendszere az épületek által körbefogott belső udvar köré szervezett pillérekkel, hidakkal tagolt nyitott oldalfolyosó, amely a termikus burkon kívül helyezkedik el. A két vertikális közlekedőmag az épülettömbök között, önálló elemként kapott helyet. Kiemelt közlekedési útvonalként került kialakításra a Jász utcai bejárattól közvetlenül az első emeleti zöldtetőként kialakított belső udvarra vezető lépcső.

A lakások elrendezése

Az épületben 100 lakást alakítottunk ki, átlagosan bruttó 50m2 alapterülettel. A három épülettömbben három különböző, nagyságrendileg 40, 50 és 60 négyzetméteres lakóegység-típus kapott helyet. A kisebb lakások garzon, míg a nagyobbak másfél-, illetve kétszobás kialakításúak. A lakószobák kifelé, a szabad homlokzatok felé tájoltak, a közlekedők irányába csak alárendelt helyiségek néznek.

„A" tömb: 29 db 60 m2-es lakás - nappali + 2db. fél szobás + erkély

„B" tömb: 40 db 48 m2-es lakás - nappali + fél szobás + erkély

„C" tömb: 31db  41 m2-es garzon - nappali + hálófülke + erkély

Parkolás és tárolás

Az OTÉK előírásai szerint a 100 lakóegységhez 100 parkolóhely biztosítása szükséges. A földszint magasságában elhelyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a pincében, részben a földszinten, illetve a parkolólemez tetején. A parkolók megközelítése a Jász utcai oldalról történik, ahol a főbejárat mellett nyitott kerékpártároló egységet is létesítettünk a lakóegységenként előírt 1-1 férőhellyel, összesen 100 kerékpár részére. A pincében minden lakáshoz tároló helyiségek tartoznak.

Akadálymentesség

Bár a tervezett épület nem közhasználatú építmény, az akadálymentes megközelíthetőség és használat előírásait szinte maradéktalanul teljesítjük. A telek gyakorlatilag síknak tekinthető, a tervezett földszinti padlóvonal megegyezik a Jász utcai csatlakozó terepszinttel. Az épület biztonságos és akadálymentes megközelítése mind a földszinten, mind a mélygarázson át megoldott. Az épületen belüli közlekedők szélessége és a személyfelvonók mérete egyaránt lehetővé teszi az akadálymentes használatot.

Zöldfelületek és közösségi terek

Az épületeket az utcák vonalától 3-3 méterre visszahúztuk, így előkertek kialakítása vált lehetővé. A tervezési koncepció központi eleme az első emelet magasságában zöldtetőként kialakított udvar, amely közösségi térként is funkcionál. Az épületek mögött, az oldalkertekben összefüggő parkosított zöldfelületet terveztünk többszintes növényállománnyal. A Zsinór utcai épülettömb földszintjén, a főbejárat mellett, az oldalkerthez kapcsolódóan diszponibilis közösségi teret alakítottunk ki a lakóközösség számára.