Egyéb cikkek

Pécsi Belvárosi Plébániatemplom – Harangláb tervpályázat

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
északi homlokzat
?>
keleti homlokzat
?>
déli homlokzat
1/7

Pécsi Belvárosi Plébániatemplom – Harangláb tervpályázat
Egyéb cikkek

Pécsi Belvárosi Plébániatemplom – Harangláb tervpályázat

2001.07.08. 22:00

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Berecz Tamás

Tervező: Berecz Tamás.

tervező: Berecz Tamás
vezető tervező konzulens: Patartics Zorán
makett: Szabó Miklós

 

1/7

2/7

3/7

4/7


 

"tudod, olyannak kell lennie,
ne legyen túl magas, legyen teteje, és látszódjanak benne a harangok,
mert ahogy azok mozognak, külön-külön, az nagyon szép
magukra vonzzák a tekintetet"
a nagymamám

 

A homlokzatok:

 

északi homlokzat
5/7
északi homlokzat

keleti homlokzat
6/7
keleti homlokzat

déli homlokzat
7/7
déli homlokzat

 

 

Részlet a műleírásból:

"Tehát a harangfal, mint járható út:
A harangfal a templom meglévő épületének, és környezetének következménye.

– Alkalmazkodik a templom fal-nyílás jellegéhez, hiszen egy felvastagodott falról van szó, ami az egyetlen nagy nyílásába, mintegy keretbe foglalja a harangokat.

– A Körmendy-féle bővítés második karéjának módosulása, illetve a végén lévő bástyaszerű képződmény felértékelődése.

– Nem akar úgy viselkedni, mint egy rátét a meglévő részekre. Inkább összefonódik azzal, áthatásba kerül vele. Ezt hangsúlyozza a dél-keleti oldalra került eléfalazás is, ami a középső karéj módosulás utáni vonalszerű lefutása.

– Szinte minden áthatása síkszerű. Megkülönböztethetőséget csak az alkalmazott kőanyag méretének változása okoz. A kőfelületek egymásmellettisége teszi árnyalttá a viszonyokat.

– Megjelenésében tömbszerű. Nem önmagában esztétizál, a harangok a látványukkal, mozgásukkal és hangjukkal teszik széppé.

– Új helyzetet teremt a bástyaszerű rész és a kápolna viszonyában, alaprajzi mérete miatt erősen kommunikál a Szent Mór kápolna íves tömegével.

– A perspektivikus problémákat jellegéből adódóan kezelni tudja. A Széchenyi tér aljából egy fal bütüjeként látszik, a Hunyadi utcából való látványa jól értelmezhető.

– Magasságát a kupola párkánymagassága határozza meg. Nem kerülnek ezáltal konfliktusba. (a konzultáción a harangok magassági elhelyezésével kapcsolatos javaslatot és az akusztikai kérdéseket, a mellékelt akusztikai műleírás elemzi, és korrigálja.)

– Tiszteletben tartja a Dzsámi régi épületét annak párkányától elhúzva épül.

– A falszerkezetek vasbeton maggal készült kőfalak. A kőanyag megegyezik a Körmendy-féle bővítés mészkövével. Itt fűrészelt felülettel 20 cm magas sorokból rakva.

– A harangfal fedése előpatinázott rézlemez, amely már az építéskor megegyező színű a Dzsámi kupolájának jelenlegi fedésével.

– Az arcával és a hangjával az egyházközösség és a plébánia felé fordul."

Berecz Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk